Meteorológiai esélylatolgatások
Vizsgálgatva az AO, NAO index-el együtt nem találtam szignifikáns (jelentõs) összefüggést. Elég az utóbbi 15-16 évre emlékezni, volt normális tél úgy is, hogy a napfolt görbe magasan szárnyalt, illetve volt enyhe tél úgy is, hogy alacsonyan járt a görbe. Mintha a fent említett két index a napfolt tevékenységtõl eltérõ utakon járna. Persze alig érezhetõ hatásokkal mindenképpen járhat, ezzel egyet kell értenem.
Ilyet találtam:
Link
Elvileg ha a 11,2 éves napfoltciklusokat nézed és 1954.-hez hozzáadsz 11,2 -et, 1965, 1976, 1987, 1998 és 2010 jón ki.
Nos az 1987-es télre jól emlékszem, nem kell bemutatni azt az idõszakot 1999-ben februárban Füzesabonyból gyalog mentem haza az egyetemrõl mert csak Füzesabonyig járt vonat , onnan már busz nem volt...és most 2010 van !!!!
Ennyire melékszem, a többi archívumokban utánanézhetõ !
Link
Elvileg ha a 11,2 éves napfoltciklusokat nézed és 1954.-hez hozzáadsz 11,2 -et, 1965, 1976, 1987, 1998 és 2010 jón ki.
Nos az 1987-es télre jól emlékszem, nem kell bemutatni azt az idõszakot 1999-ben februárban Füzesabonyból gyalog mentem haza az egyetemrõl mert csak Füzesabonyig járt vonat , onnan már busz nem volt...és most 2010 van !!!!
Ennyire melékszem, a többi archívumokban utánanézhetõ !
Nincs valami grafikon a napfolt tevékenység alakulásáról?
Szerk.: Köszönöm, el is raktam!
Szerk.: Köszönöm, el is raktam!
Na még ezt érdemes elolvasni:
A sztatoszféra fokozott felmelegedése rejtõzhet az Európa által tapasztalt felerõsödött hatások mögött. 1996-ban bebizonyították, hogy a sztratoszféra hõmérséklete befolyásolja azt a nagy magasságú légáramlatot, jet stream-et, ami nyugat-keleti irányba húzódik át Európán, Lockwood legutóbbi tanulmánya pedig azt bizonyítja, hogy amikor a Nap aktivitása alacsony, ez a légáramlat hatalmas hurkokra bomlik, melyeken a jetek visszakanyarodva blokkolják a kontinensünk felé haladó meleg nyugati szeleket, lehetõvé téve a Szibériából érkezõ sarkvidéki légáramlatok dominanciáját Európa idõjárásában .
Talán különösebb számítások nélkül is (ezalapján) összefüggést tapasztalhatunk a mostani tartós blokking és a napfolttevékenység között.
A sztatoszféra fokozott felmelegedése rejtõzhet az Európa által tapasztalt felerõsödött hatások mögött. 1996-ban bebizonyították, hogy a sztratoszféra hõmérséklete befolyásolja azt a nagy magasságú légáramlatot, jet stream-et, ami nyugat-keleti irányba húzódik át Európán, Lockwood legutóbbi tanulmánya pedig azt bizonyítja, hogy amikor a Nap aktivitása alacsony, ez a légáramlat hatalmas hurkokra bomlik, melyeken a jetek visszakanyarodva blokkolják a kontinensünk felé haladó meleg nyugati szeleket, lehetõvé téve a Szibériából érkezõ sarkvidéki légáramlatok dominanciáját Európa idõjárásában .
Talán különösebb számítások nélkül is (ezalapján) összefüggést tapasztalhatunk a mostani tartós blokking és a napfolttevékenység között.
Igen utánaolvastam én is, bár nem vagyok csillagász:
Link
A legérdekesebb rész:
"A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erõvel teszik majd, Hathaway elõrejelzései is egy brutális erõvel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellõ energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértõ egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.
Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban errõl szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt."
A telek esetében mindenképp érdemes vele számolni, ugyanis egyre több kutatás utal arra hogy igenis van összefüggés az évszakos idõjárás és a napfolttevékenységek között (kisebb tehetetlenségi eltolódás van). Azaz ha mostanában erõsödne is a napfolttevékenység akkor is nagy valószínûséggel az idei télre még az elmult évek napfoltmunimumai lennének hatással.
"Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti idõszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltûntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdõdik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hõmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés elõidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.
Valami azonban Észak-Európában felerõsítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghõmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezõje is igaznak tûnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?"
Anarki:
Lényegesen nagyobb esélyt látok a modellek alapján arra hogy szeptemberben hazánban 0 fok alatti 850-es T jelenjen meg
Link
Mint arra hogy nappal 30 fok fölötti hõmérséklet legyen.
Link
Az idei év amúgy sem volt extrém magas hõmérsékletû és nincs jel arra hogy forró õszünk lesz. Egyelõre ! Remélem nem lesz igazam.
Amit pedig néhány napja, 1-1,5 hete bizonygattál 10.-e környékére legyünk õszinték nem volt reális, a mai napra említett 30 fok fölötti hõmérsékletbõl szept. 10.-ére ez lett (15-20 fok):
Link
Link
A legérdekesebb rész:
"A mostani csend azonban nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával. A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, ezért 2008-ban nem is vártunk sok napfoltot. A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a foltok visszatérnek, azt teljes erõvel teszik majd, Hathaway elõrejelzései is egy brutális erõvel induló új napciklust jövendöltek, amit minden eddiginél több napfolt, több napvihar és több kilövellõ energia fog jellemezni. Ezzel számos szakértõ egyetértett, sokak szerint ez lett volna történelmünk legaktívabb napciklusa. A Napot azonban nem hatották meg a földi csillagászok prognózisai.
Az elõrejelzések hibás mivoltának elsõ jelét 2008-ban észlelték, amikor kiderült, hogy a Nap minden eddiginél nyugodtabb. Abban az évben a Nap 73 százaléka napfoltmentes volt, ami a minimum fényében is rendkívül alacsony arány. Ezt csak 1913-ban múlta felül a Nap, amikor felszínének 85 százalékáról hiányoztak a foltok. Elérkezett 2009, amikor a napfizikusok már joggal reménykedtek valami aktivitásban, azonban semmi nem történt, egészen december közepéig. Ekkor hosszú évekre visszamenõen a legnagyobb napfolt-csoport tûnt fel a felszínen, a szakemberek pedig már kezdték azt hinni, hogy a napciklus némi késéssel ugyan, de visszatért a megszokott kerékvágásba. Azonban errõl szó sem volt, a napciklus beindulásával is a napfoltok száma messze a várakozások alatt maradt."
A telek esetében mindenképp érdemes vele számolni, ugyanis egyre több kutatás utal arra hogy igenis van összefüggés az évszakos idõjárás és a napfolttevékenységek között (kisebb tehetetlenségi eltolódás van). Azaz ha mostanában erõsödne is a napfolttevékenység akkor is nagy valószínûséggel az idei télre még az elmult évek napfoltmunimumai lennének hatással.
"Egy másik példa a Maunder-minimum, az 1645-1715 közötti idõszak, ami alatt a napfoltok gyakorlatilag eltûntek, a naptevékenység pedig soha nem észlelt mélységekbe zuhant. Ha egy hasonló nyugalmi szakasz kezdõdik - ami a fentiek alapján 2100-ig is eltarthat - az átlagosan 0,3 Celsius fokkal csillapíthat minden hõmérsékletemelkedést, amit a globális felmelegedés elõidézne, állítja Georg Feulner és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Éghajlat Kutató Intézet kutató párosa.
Valami azonban Észak-Európában felerõsítette a Maunder-minimum hatását, elhozva a "kis jégkorszaknak" keresztelt periódust. Európában egyre gyakoribbakká váltak az átlagosnál hidegebb telek, az átlaghõmérséklet pedig 1-2 fokkal lecsökkent. Ugyanakkor ennek az ellenkezõje is igaznak tûnik, a naptevékenység csúcspontja 2008-ban aránytalan felmelegedést eredményezett Észak-Európában. Újabb kérdés: miért vannak a naptevékenységnek ilyen hatásai egy-egy régióra?"
Anarki:
Lényegesen nagyobb esélyt látok a modellek alapján arra hogy szeptemberben hazánban 0 fok alatti 850-es T jelenjen meg
Link
Mint arra hogy nappal 30 fok fölötti hõmérséklet legyen.
Link
Az idei év amúgy sem volt extrém magas hõmérsékletû és nincs jel arra hogy forró õszünk lesz. Egyelõre ! Remélem nem lesz igazam.
Amit pedig néhány napja, 1-1,5 hete bizonygattál 10.-e környékére legyünk õszinték nem volt reális, a mai napra említett 30 fok fölötti hõmérsékletbõl szept. 10.-ére ez lett (15-20 fok):
Link
Az utóbbi napfoltminimum is nyúlik már egy ideje...
[kérlek, hogy használd a hozzászólás szerkesztése funkciót légy szíves! a hozzászólások 5 percig szerkeszthetõek. köszönöm szépen. - mod.]
[kérlek, hogy használd a hozzászólás szerkesztése funkciót légy szíves! a hozzászólások 5 percig szerkeszthetõek. köszönöm szépen. - mod.]
Egybõl reálisabb egy 180 óra körüli 30 fokos tmax a fõfutáson, mint egy 348 óra körüli 0 fokos izoterma, ami ráadásul 2 futással ezelõtt még +15 fokos elõoldal volt. Ha úgy tetszik, akkor nagyjából ugyanannyi esélye van. Ugyanis október elején sem ritka a 30 fokhoz közelítõ hõmérséklet, csak fel kéne kutatni pár archívumot...
Továbbá engedtessék már meg nekem is, hogyha Ti képesek vagytok 348 óra környékérõl kiragadni egy hidegleszakadást, akkor ragadjak már ki én is felmelegedéseket.
Még jó, hogy erõltetem a dolgot, mert megpróbálom kicsit ellensúlyozni ezt a fene nagy télvárást, ami már hozzáteszem augusztus végén elkezdõdött jóformán
, mert ha nem tenném, akkor nagyjából ott tartanának a hozzászólások, hogy a sztratoszféra leereszkedik talajszintre, legalábbis olyan hideg lesz, mint ott 
Ez a napfolt tevékenység is szép és jó, csak szignifikáns hatásáról gyakorlatilag semmit nem tudni. Nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a jelenlegi tevékenység milyen hatást gyakorolhat az egyes földrészek idõjárására.
A jelenlegi blocking hajlam elég bíztató, csakhogy egyelõre nem tudni, hogy az atlanti térség pozitív vízfelszín anomáliája milyen hatással lesz az izlandi ciklonképzõdésre (elõzetes gondolataim alapján erõsíteni fogja).
Adaz hozzászólásához is hozzátéve valamit igen. A lefûzõdõ teknõk elég veszélyesek tudnak lenni, mert pillanatok alatt elõoldal lehet belõlük... pláne 300 óra felett még nem biztos a hátoldal. Azért ez elég bizonytalan.
Mint ahogy az utóbbi idõszakban is folyamatosan tõlünk nyugatra mélyülnek a teknõk.
Továbbá engedtessék már meg nekem is, hogyha Ti képesek vagytok 348 óra környékérõl kiragadni egy hidegleszakadást, akkor ragadjak már ki én is felmelegedéseket.
Még jó, hogy erõltetem a dolgot, mert megpróbálom kicsit ellensúlyozni ezt a fene nagy télvárást, ami már hozzáteszem augusztus végén elkezdõdött jóformán
, mert ha nem tenném, akkor nagyjából ott tartanának a hozzászólások, hogy a sztratoszféra leereszkedik talajszintre, legalábbis olyan hideg lesz, mint ott Ez a napfolt tevékenység is szép és jó, csak szignifikáns hatásáról gyakorlatilag semmit nem tudni. Nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a jelenlegi tevékenység milyen hatást gyakorolhat az egyes földrészek idõjárására.
A jelenlegi blocking hajlam elég bíztató, csakhogy egyelõre nem tudni, hogy az atlanti térség pozitív vízfelszín anomáliája milyen hatással lesz az izlandi ciklonképzõdésre (elõzetes gondolataim alapján erõsíteni fogja).
Adaz hozzászólásához is hozzátéve valamit igen. A lefûzõdõ teknõk elég veszélyesek tudnak lenni, mert pillanatok alatt elõoldal lehet belõlük... pláne 300 óra felett még nem biztos a hátoldal. Azért ez elég bizonytalan.
Mint ahogy az utóbbi idõszakban is folyamatosan tõlünk nyugatra mélyülnek a teknõk.
Egyébként az én hozzászólásom közel sem kelt annyira hiú reményeket, mint pl. a te hozzászólásod. 64783.
Akkor még a mai napra 30 fok feletti értékeket sem zártad ki épp mára.
Ez nem személyeskedés, csak azért írom, mert én próbálok reális lenni, viszont te épp ebben a fórumban folyamatosan a melegedést erõlteteted szeptemberre,aminek egyelõre nem volt igazából jele (lásd az elmult napok többi hozzászólását)
Az én 0 fok közeli 850-es linkjeim sokkal inkább reálisabbak szeptember végére (ha nem is a legvalószínûbb variáció), mint s szeptemberi nagy meleg 30 fok feletti hõmérsékletekkel, fõleg úgy hogy hogy már szeptember 2. fele lesz lassan. Én nem vártam telet szeptemberre, te viszont igen a nyarat.
Akkor még a mai napra 30 fok feletti értékeket sem zártad ki épp mára.
Ez nem személyeskedés, csak azért írom, mert én próbálok reális lenni, viszont te épp ebben a fórumban folyamatosan a melegedést erõlteteted szeptemberre,aminek egyelõre nem volt igazából jele (lásd az elmult napok többi hozzászólását)
Az én 0 fok közeli 850-es linkjeim sokkal inkább reálisabbak szeptember végére (ha nem is a legvalószínûbb variáció), mint s szeptemberi nagy meleg 30 fok feletti hõmérsékletekkel, fõleg úgy hogy hogy már szeptember 2. fele lesz lassan. Én nem vártam telet szeptemberre, te viszont igen a nyarat.
Szerintem ebbe most kár volt belekötni. Én értékes meglátásnak tartom. A Szibéria által vázolt kép jellemzõ az utóbbi egy évre, két AC között lefûzõdõ teknõ. Nem beszélve arról, hogy a fáklyán erõs szórás tapasztalható, amely megerõsíti, hogy blokingos helyzetet próbál a modell megfogni. Mindannyian tudjuk, hogy ez még ûridõ, szerintem Szibéria hozzászólásában is csupán mint érdekesség volt megemlítve.
Egyébként magam is hasonlóan gondolom, mint Szibéria. Azaz még semmi nem dõlt el. Telünk egyik lényeges meghatározója az izlandi minimum. Talán november utolsó harmadában már levonhatók következtetések úgy kb. 25-40%-os valószínûséggel. Tavalyi tapasztalatokból kiindulva megfigyeléseimet ebben az évben kifejezetten az Eurázsiai hófelhalmozódásra összpontosítom. Ezen latolgatásomnak van egy paradox vonása, miszerint az izlandi minimum szezonális megerõsödése szükséges volna egy jó télhez. Amíg a Kelet-eui AC blokkol, nem tudom mibõl lesz jelentõs csapadék a hozzánk közel esõ sarkköri területeken, ergó negatívan befolyásolódik a hófelhalmozódás. De további paradoxon, hogy jót tesz a jégnek.
A természet kiegyenlítõ erejében hiszek, ugyanakkor nem olyan módon, hogy most enyhe telünk lesz. A kiegyenlítõdés, illetve az idõjárási rendszerek folytonos stabilitásra törekvése relatív, kezdve azzal, hogy adott körülmények között egyáltalán mi jelent stabilitást. Volt amikor jégkorszak, volt amikor jó pár fokkal magasabb földi átlaghõmérséklet. A stabilitásra vagy kiegyenlítõdésre törekvés nem egyenlõ azzal, hogy be fog indulni a zonalitás. Ez egy olyan kaotikus rendszer, milliárd féle kimenettel, hogy emberi aggyal feldolgozhatatlan, hogy éppen mi jelenti a stabilitást és meddig. Tehát e tétel latolgatásba történõ emelése mindenképp szép gondolat, ám következtetése, miszerint ezen a télen zonalitásos túlsúlyt eredményez épp annyira esélyes, mint bármely más, akár ellenkezõ kimenet.
Egyébként magam is hasonlóan gondolom, mint Szibéria. Azaz még semmi nem dõlt el. Telünk egyik lényeges meghatározója az izlandi minimum. Talán november utolsó harmadában már levonhatók következtetések úgy kb. 25-40%-os valószínûséggel. Tavalyi tapasztalatokból kiindulva megfigyeléseimet ebben az évben kifejezetten az Eurázsiai hófelhalmozódásra összpontosítom. Ezen latolgatásomnak van egy paradox vonása, miszerint az izlandi minimum szezonális megerõsödése szükséges volna egy jó télhez. Amíg a Kelet-eui AC blokkol, nem tudom mibõl lesz jelentõs csapadék a hozzánk közel esõ sarkköri területeken, ergó negatívan befolyásolódik a hófelhalmozódás. De további paradoxon, hogy jót tesz a jégnek.
A természet kiegyenlítõ erejében hiszek, ugyanakkor nem olyan módon, hogy most enyhe telünk lesz. A kiegyenlítõdés, illetve az idõjárási rendszerek folytonos stabilitásra törekvése relatív, kezdve azzal, hogy adott körülmények között egyáltalán mi jelent stabilitást. Volt amikor jégkorszak, volt amikor jó pár fokkal magasabb földi átlaghõmérséklet. A stabilitásra vagy kiegyenlítõdésre törekvés nem egyenlõ azzal, hogy be fog indulni a zonalitás. Ez egy olyan kaotikus rendszer, milliárd féle kimenettel, hogy emberi aggyal feldolgozhatatlan, hogy éppen mi jelenti a stabilitást és meddig. Tehát e tétel latolgatásba történõ emelése mindenképp szép gondolat, ám következtetése, miszerint ezen a télen zonalitásos túlsúlyt eredményez épp annyira esélyes, mint bármely más, akár ellenkezõ kimenet.
"Így megvan az esélye a többek által várt igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás"
Ez lenne a szemellenzõs télvárás? Mostanság veled is elszaladt a ló, komolyan, mintha a parlamentben lennénk!
Ez lenne a szemellenzõs télvárás? Mostanság veled is elszaladt a ló, komolyan, mintha a parlamentben lennénk!
Én nem tartom jellegtelennek ! Csak azt írtam le, hogy hónapok óta ez az elsõ futás. Semmi jellegtelen nincs benne, csak a jelzi, hogy bizony a lehûlés elkezdõdött odafenn, elketyegett a nyár órája. És maga ez a futás nem volt jellemzõ hónapok óta.
A télváróknak medig semmi biztatót nem írtam szerintem, ha igen akkor ezúton bocsánatot kérek tõlük, hogy hamis reményeket kelthettem !
Egyébként a GEM is további blokkinggal számon egyelõre hosszabb távon.
Link
Szerencsére a 30-35 foknak már lõttek !! A másik az hogy -1:-2 fokos 850-es T mág novemberben sem okot téli idõt. Én nem a reményekrõl írok, hanem épp ellenkezõleg. A hosszú NAO váltás az ellenkezõjére épp az igen enyhe mediterrán jellegû idõt valószínûsíti hosszútávon, mivel a további negatív NAO már irreálisan hosszú ideig tartana, ha tovább folytatódna.
Az elmult idõszak mindenképp hidegebb volt az átlagtól. az elmult két hét pedig átlag alatti (azaz átlag alatti ez is)
Link
És az elkövetkezõ 1 hét is Hidegebbnek néz ki a GFS alapján :
Link
A télváróknak medig semmi biztatót nem írtam szerintem, ha igen akkor ezúton bocsánatot kérek tõlük, hogy hamis reményeket kelthettem !
Egyébként a GEM is további blokkinggal számon egyelõre hosszabb távon.
Link
Szerencsére a 30-35 foknak már lõttek !! A másik az hogy -1:-2 fokos 850-es T mág novemberben sem okot téli idõt. Én nem a reményekrõl írok, hanem épp ellenkezõleg. A hosszú NAO váltás az ellenkezõjére épp az igen enyhe mediterrán jellegû idõt valószínûsíti hosszútávon, mivel a további negatív NAO már irreálisan hosszú ideig tartana, ha tovább folytatódna.
Az elmult idõszak mindenképp hidegebb volt az átlagtól. az elmult két hét pedig átlag alatti (azaz átlag alatti ez is)
Link
És az elkövetkezõ 1 hét is Hidegebbnek néz ki a GFS alapján :
Link
*mindenhol
Amúgy az izlandi minimumos dologgal egyetértek. Az óceán vízfelszín anomáliája is azt vetíti számomra elõre, hogy jó erõs lesz. Persze nyilván ki kell várni, hogy 1-2 sarki hidegmag Grönland térségére rendezõdjön és úgy be fog indulni a ciklonaktivitás, mint annak a rendje
Amúgy az izlandi minimumos dologgal egyetértek. Az óceán vízfelszín anomáliája is azt vetíti számomra elõre, hogy jó erõs lesz. Persze nyilván ki kell várni, hogy 1-2 sarki hidegmag Grönland térségére rendezõdjön és úgy be fog indulni a ciklonaktivitás, mint annak a rendje
Ami biztosnak tünik, hogy a meleg száraz szeptembernek (amit sokan latolgattak) lõttek.
Az elmult idõszakban Ázsia északi részén (kb egy jó hete) leesett az elsõ hó és fokozatosan terjeszkedik egyre nagyobb területre. Link
Északon a lehûlés nem is a sarki területre inkább Ázsára van/lesz jellemzõ. A hidegsapka ide jellemzõ, azaz kicsit féloldalas most a sark.
Link
Az elmult 2 hét alatt a 850-es -5 fokos izoterma területe radikálisan növekedett már, és a -10 fokos izoterma is megjelent. Észak Ázsiára tartós tél köszönthet be az elkövetkezõ napokban rohamos hófelhalmozódással.
A jég katasztrofálisan kicsi kiterjedésben van (nem nehéz volt latolgatni 5-6 hónapja hogy bizony jóval átlag alatt lesz idén is).
Link
Jelenleg átmeneti nedves enyhébb és szárazabb hidegebb légtömegek váltogatják egymást hazánkban.
Zonalitás kialakulása az elkövetkezõ napokban sem várható.
Link
Bár messze van, de gyakorlatiag 4 hónap óta a ma reggeli az elsõ GFS fõfutás ami hosszabb távon számol hazánkban 0 fokos izotermával 850 hpa-on.
Link
Link
Gyakorlatilag ezek a jelek már az északi hemiszféra dinamikus lehûlési ütemét jelzi a többek átlal szeptemberre várt 30 fok és a fokozatosan várt melegedésnek nyoma sincs.
Valóban meglepõ a hosszú ideje tartó negatív NAO index. Az elmult évtizedekben ez már kezd a dobogóra kerülni. Ha tél végéig kitartana akkor valószínûleg dogobós, ha nem extra dobogós lenne !!! Ez már talán kirívó is lenne.
2 hónap mulva lehet arra számítani hogy az Izlandi minimum erõsödni fog, és akkor derül ki lesz-e zonális váltás vagy sem. Egyre inkább megvan az esélye ennek. A tendenciát érdemes figyelni, de az akciócentrum megerõsödésétõl függhet a tél milyensége. Így megvan az esélye a többek által várt iden igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás (mert a mostani ennek épp az ellenkezõjét vetíti elõre). A kulcs az izlandi akciócentrum megerõsödése novemberben !!!!!
Az elmult idõszakban Ázsia északi részén (kb egy jó hete) leesett az elsõ hó és fokozatosan terjeszkedik egyre nagyobb területre. Link
Északon a lehûlés nem is a sarki területre inkább Ázsára van/lesz jellemzõ. A hidegsapka ide jellemzõ, azaz kicsit féloldalas most a sark.
Link
Az elmult 2 hét alatt a 850-es -5 fokos izoterma területe radikálisan növekedett már, és a -10 fokos izoterma is megjelent. Észak Ázsiára tartós tél köszönthet be az elkövetkezõ napokban rohamos hófelhalmozódással.
A jég katasztrofálisan kicsi kiterjedésben van (nem nehéz volt latolgatni 5-6 hónapja hogy bizony jóval átlag alatt lesz idén is).
Link
Jelenleg átmeneti nedves enyhébb és szárazabb hidegebb légtömegek váltogatják egymást hazánkban.
Zonalitás kialakulása az elkövetkezõ napokban sem várható.
Link
Bár messze van, de gyakorlatiag 4 hónap óta a ma reggeli az elsõ GFS fõfutás ami hosszabb távon számol hazánkban 0 fokos izotermával 850 hpa-on.
Link
Link
Gyakorlatilag ezek a jelek már az északi hemiszféra dinamikus lehûlési ütemét jelzi a többek átlal szeptemberre várt 30 fok és a fokozatosan várt melegedésnek nyoma sincs.
Valóban meglepõ a hosszú ideje tartó negatív NAO index. Az elmult évtizedekben ez már kezd a dobogóra kerülni. Ha tél végéig kitartana akkor valószínûleg dogobós, ha nem extra dobogós lenne !!! Ez már talán kirívó is lenne.
2 hónap mulva lehet arra számítani hogy az Izlandi minimum erõsödni fog, és akkor derül ki lesz-e zonális váltás vagy sem. Egyre inkább megvan az esélye ennek. A tendenciát érdemes figyelni, de az akciócentrum megerõsödésétõl függhet a tél milyensége. Így megvan az esélye a többek által várt iden igen enyhe tél kialakulásának annak ellenére hogy most ilyen a makrofelállás (mert a mostani ennek épp az ellenkezõjét vetíti elõre). A kulcs az izlandi akciócentrum megerõsödése novemberben !!!!!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat