Meteorológiai esélylatolgatások

Így van, szerintem sincs értelme egyes, konkrét telek hõmérséklete és az adott évi napfoltszám között kapcsolatot keresni. Sõt, ahogy Anarki is megállapította, még az AMO sem mutat közvetlen, évrõl évre érvényes összefüggést a naptevékenységgel. Hiszen a Nap nem a Kárpát-medencét kitöltõ levegõ hõmérsékletére, de még csak nem is az izlandi minimumra vagy a szibériai hidegmagokra hat - hanem a magaslégkörre, ahonnan hosszú távon, sok-sok áttétellel, pozitív és negatív visszacsatolással leérkezik VALAMILYEN hatás a mi idõjárásunkra is. De épp a légkör bonyolultsága miatt ez biztos nem olyan egyszerû, hogy pl. "kevés napfolt -> hideg tél"!

Jobban mondva, annyi alapja van a közvetlen hatásnak, amire Kosakiss is utalt: napfoltmaximum idején a Nap által kisugárzott energia kismértékben megnõ. Ez arra elég, hogy a Föld egészének átlaghõmérsékletét pár tized fokkal megemelje. De pár tized foktól a mi telünk még nem megy át hidegbõl enyhébe, vagy viszont... Nem is beszélve arról, hogy az említett bonyolult visszacsatolások miatt a légkör kívülrõl való "melegítése" nem feltétlenül jelentkezik azonnal és a bolygó minden részén. Az én sejtésem az, hogy talán a légkör többi részével alig-alig kölcsönható Antarktisz hõmérsékletét módosíthatja közvetlenül ez az apró változás a besugárzásban... amit mondjuk Dél-Amerika még megérezhet erõsebb hidegleszakadások formájában, de a mi telünk (vagy nyarunk) anomáliája végképp nem ezen múlik - inkább a poláris jet erõsségén, nyomvonalán. Nos, hogy arra miként hat a Nap, az korántsem evidens, sokáig vitatkozni fog még rajta a szakma...

Csak értitek, hogy nekem miért zsibbad le az agyam?
Azért, mert ha a napfolt tevékenységet nézzük, akkor a 2006/2007-es tél is már viszonylag gyenge tevékenység mellett lett olyan enyhe, illetve a 2002/2003-mas tél is viszonylag erõs tevékenység mellett lett egészen jó. Én nem tagadom, hogy van hatása, de egyáltalán nem meghatározó, leginkább globális szinten érezhetõ és kevésbé kontinentális szinten. Az oroszok szerintem tesznek a gyengülõ napfolt tevékenységre a mostani nyári hõség után. Az lehet, hogy valóban hurkokat vet a poláris jet, de azoknak az elhelyezkedése és tartóssága nagyban meghatározhatja bizonyos kontinensek idõjárását. Én még mindig nem érzem szignifikáns erõsségûnek a dolgot.
A poláris jet hullámzása, illetve egyéb tényezõk együtt (beszélek itt jégborítottságról, illetve vízfelszín anomáliákról) pontosabb képet adhatnak arról, hogy merre lehet, illetve nem lehet majd nagy ciklonaktivitás. Hiszen jet hurkok v. teknõk környékén nem lehet mindenhol negatív anomáliás a hõmérséklet, mert a teknõ elõoldalán melegebb van, a hátoldalán pedig hidegebb. A gyengülõ napfolt tevékenység tehát nem okoz globális negatív anomáliákat, ennek értelmében így lesznek pozitív anomáliás területek, sõt szerintem ennek köszönhetõen egy-két helyen egészen szélsõséges értékekbe csaphatnak át a hõmérsékletek magyarul változatos lehet az anomáliás elosztás.
Ami a hõségnapokat illeti, amit Szibéria linkelt... ott két év között volt hogy jó 20-25 napos, illetve három évente elõfordult 30-40 napos különbség a hõségnapok között, a napfolt tevékenység bizonyos ciklusai ettõl azért jóval ritkábban követik egymást, minthogy 10 éven belül hányszor volt az átlagosnál melegebb és hidegebb tél. Bár azzal nem vitatkozom, hogy a görbe csúcsán lévõ években lehet nagyobb esélyel melegebb és enyhébb, az alján pedig hidegebb és hûvösebb telekre/nyarakra lehetett számítani.

De én inkább abba is hagyom most, mert a jelek szerint unalmassá vált.