Meteorológiai esélylatolgatások

OK! Vágom, és köszi a hasznos adatsort és infókat!

Nem ellenpélda, mert a 95-96-os tél nincs a 10 leghidegebb között, ahogy írtam, csupán a 23.
Azt nem írtam, hogy a novemberi téli idõ kizár egy tartós telet, csupán azt, hogy a leghidegebb telek többnyire nem indulnak korán
A 10 leghidegebb tél és az elsõ fagyos, majd az elsõ téli nap.

1. 1939-1940: -3,8
november 23.
december 17.

2. 1928-1929: -3,7
október 17. (decemberig nincs több)
december 20.

3. 1962-1963: -3,5
november 23.
december 5.

4. 1941-1942: -3,0
október 28.
november 28.

5. 1963-1964: -2,7
december 1.
december 10.

6. 1953-1954: -2,7
november 17.
december 17.

7. 1946-1947: -2,6
október 25.
december 14.

8. 2002-2003: -2,5
november 5.
december 9.

9. 1984-1985: -2,0
november 12.
december 16.

10. 1933-1934: -1,4
november 9.
december 3.

Jól látható, az elsõ fagyos nap kevésbé meghatározó, mint az elsõ téli nap.

Köszi a kiegészítést, nagyon érdekes!
De gyanítom, hogy az elsõ havas nap kevésbé mérvadó. Én például a fagyos napok esetében találtam ezt. A 2. leghidegebb télen, az 1928-29-esen október 17-én volt az elsõ fagyos nap, ám utána decemberig egy sem volt. Azaz egy hidegöblítés hozhat korán havat vagy fagyot, de az még telet nem hoz.
A hó esetében a téli naphoz hasonló kritériumok lehetnek az érdekesek. Nekem tetszett az összeállításod, szíves engedelmeddel le is loptam
87 januárjában nem értük el a 42 centit? 99 februárjában sem?
Van egyébként valahol elérhetõ adat a hótakarós napok számára és a hóvastagságra?
Korábban találtam egy grafikont a honlapon, de az elég értelmetlenül éves adatokat tartalmazott. Márpedig a január, februárhoz értelmetlen hozzáadni a következõ télbõl a decembert.

Köszi az infókat, de most akkor ellenpélda vagy sem?
A sok hasznos infó között ez nem lett megfejtve, illetve az általam linkelt hozzászólások szerint ez egy ellenpélda, vagy tévednék?
Igazából erre várom a válaszod, Te hogyan emlékszel.
Elõre is köszi!

Nem direkt módon az általad elmondottak megerõsítésére írom a következõket, hiszen az is lehet, hogy ez az egész pusztán "véletlen" (ha van ilyen az idõjárásban...), mindenesetre én pedig a budapesti hótakaróval kapcsolatban találtam hasonló érdekességeket!

Tehát a XX. században Budapesten hótakaró szempontjából 5 rendkívüli módon kiemelkedõ tél volt (mondjuk ez megint csak szubjektív, de valahol meg kellett húznom a határt). Ezek azok az én olvasatomban, amikor az adott szezonban a hótakaró legnagyobb vastagsága legalább 1 napig meghaladta a 40 cm-t.

Ezeken a teleken rendre megvizsgáltam az elsõ hótakarós nap idõpontját, és egészen érdekes dolgot találtam.

Tehát akkor szezon; maximális hóvastagág; elsõ hótakarós nap dátuma:
1. 1906-07; 52 cm; december 14.,
2. 1928-29; 60 cm; január 2.,
3. 1939-40; 61 cm; január 10.,
4. 1941-42; 60 cm; december 28.,
5. 1955-56; 42 cm; január 28.

Nem rossz, mi?
Az 50-60 cm-es havat hozó teleken általában csak karácsony után, sõt 5-bõl 3-szor az újévben érkezett meg az elsõ megmaradó hó.

Persze ez most csak pár kiragadott példa, az lenne az igazi, ha egy szép kis korrelációval megnéznénk az elsõ hótakarós, illetve az elsõ havas nap dátuma és a késõbbi hóvastagság közötti összefüggést. Az eddig elmondottak függvényében lehet, hogy igencsak érdekes számot kapnánk...
Talán majd ráveszem magam, hogy megcsináljam!

Ez elég visszatekintõs lett, de itt volt az eredeti hozzászólás, ezért írtam ide. Ha gondoljátok, rakjátok át.

Az 1995-96-os tél csupán a 23. a leghidegebb telek listáján, bár kétségtelenül több szegmensben az élmezõnybe tartozik.
99 fagyos nap volt, amelynél több csak a 2002-03-as télen fordult elõ, és a 72 napos hóval borítottsággal is a legjobbak között van.
Viszont mindössze 2 zord nap volt azon a télen, s ahogy a kevés téli nap - mindössze 25 -, ezek meghatározzák a téli átlaghõmérsékletet.
Egyébként, mint minden lista, ez is csalfa.
A téli átlaghõmérsékletet decembertõl február végéig mérjük, viszont a fagyos napok számánál és a többi jelzõnapnál a novembert és a márciust is figyelembe vesszük.

Link
Link
Link

Réthly könyvében találtam néhány olyan telet , amikor már november elején "hozzáfogott", és áprilisban tavaszodott ki, persze ez még a 18. - 19. században is ritkaság volt. Azért az nagyon erõs, hogy síkvidéken már novemberben több tízcentis hótakaró alakult ki, és ez csak gyarapodott a tél folyamán....

Igazi ellenpélda nincs!
A 10 leghidegebb tél közül mindössze 1 volt, amikor november 28-án már volt téli nap, míg 7 esetben csak december 9-e után, ám a 2 leghidegebb télen csupán 17-én és 20-án mértek elõször téli napot Budapesten.

Én nem is szoktam!
Sõt éppen arra figyelmeztetek, hogy az enyhe november semmit nem jelent, legfeljebb annyit, hogy a lehetõsége megvan a hideg télnek.
Ezt támasztja alá az állatok viselkedése, a hosszútávú elõrejelzés és a napfolttevékenység korábbi minimuma.

Azt, hogy egy futásból nem lehet megmondani, hogy milyen lesz a tél.

Ezzel mit szerettél volna mondani?

Ha most kemény téli idõt látnánk a gfs-en, akkor éppen, hogy az enyhe télnek nõne meg az esélye!
A novemberben kezdõdõ telek nem tartanak sokáig, míg a leghidegebb telek csak december közepén indulnak. Éppen ezért még december elején sem lesz egyértelmû, hogy milyen is lesz a következõ tél.