Meteorológiai esélylatolgatások
Kiváló elemzés! Ebben az aspektusban teljesen egyetértek veled!

Így van, megcáfolta -azonban a tavalyi karácsony "szabályt erõsítõ" kivételnek tekinthetõ. Ilyen elõzmények nélküli, robbanásszerû melegedésre nem emlékszem, holott a 60-as évek második felétõl határozott emlékeim vannak az összes tél idõjárásáról.
Én azt mondanám a karácsonyi melegedésre: "egyszer volt Budán kutyavásár!"
Komolyra fordítva a szót: az anomáliáknak az esetek döntõ többségében hátországuk, pontosabban szólva, perifériájuk van az idöben -mégpedig minél jelentõsebb az anomália, annál nagyobb. Úgy kell elképzelni, mint a nagy hegyet a szintvonalas térképen: azt is koncentrikus körökben, nagy területre kiterjedõen veszik körül a szintvonalak. Már többszáz kilométerrel elõtte érezni, hogy itt "valami lesz". És persze utána is. Például az erõs pozitiv anomáliák, mint holmi lappangó láz, jó ideig érzõdnek az idõjárásban.
Többek között ezért gondolom, hogy egyelõre nem fordul igazán zimankósra az idõ -nevezetesen,a novemberi nagy pozitiv anomália miatt.
Én azt mondanám a karácsonyi melegedésre: "egyszer volt Budán kutyavásár!"
Komolyra fordítva a szót: az anomáliáknak az esetek döntõ többségében hátországuk, pontosabban szólva, perifériájuk van az idöben -mégpedig minél jelentõsebb az anomália, annál nagyobb. Úgy kell elképzelni, mint a nagy hegyet a szintvonalas térképen: azt is koncentrikus körökben, nagy területre kiterjedõen veszik körül a szintvonalak. Már többszáz kilométerrel elõtte érezni, hogy itt "valami lesz". És persze utána is. Például az erõs pozitiv anomáliák, mint holmi lappangó láz, jó ideig érzõdnek az idõjárásban.
Többek között ezért gondolom, hogy egyelõre nem fordul igazán zimankósra az idõ -nevezetesen,a novemberi nagy pozitiv anomália miatt.
Az sosem árt, ha nemcsak egy aspektusból szemléljük a dolgokat. Való igaz, ez a gondolatmenet más, mint a szokásos modellfutás-találgatás (melyet egyébként magam is hasznosnak tartok és ûzök) Remélem, ez elõbbi módszer jelentõségét nem kisebbítve valami mást (talán pluszt) tudok adni a fórumhoz.
Vannak az idõjárásban tapasztalati tények (a meteorológia valamilyen mértékig még napjainkban is experimentális tudomány) melyek a legtöbb esetben beigazolódnak, így érdemes figyelembe venni õket.
Ilyen az említett "energiaelszívás", pontosabban a hideg levegõ elszívása a gyengébb ciklontól az erõsebbe. Ha egy alacsony nyomású szisztémában két ciklon helyezkedik el egymás szomszédségéban, akkor a mélyebb, erõsebb "elszipkázza" a hideglevegõt a gyengébb hátoldaláról, és a magáéra veszi azt. Ilyesmi van kilátásban a jövõ hétre: az erõsen kimélyülõ nyugat-európai ciklon a hátoldalán délnyugat felé térítené azt a hideg légtömeget, mely egyébként minket árasztott volna el. A hideg légtömeg megoszlása a két ciklon között kérdéses. Ha mi kapunk többet a hétvégén, késõbb kevésbé tud megerõsödni a nyugati ciklon, gyengébb lesz az elõoldala is. És viszont.
Vannak az idõjárásban tapasztalati tények (a meteorológia valamilyen mértékig még napjainkban is experimentális tudomány) melyek a legtöbb esetben beigazolódnak, így érdemes figyelembe venni õket.
Ilyen az említett "energiaelszívás", pontosabban a hideg levegõ elszívása a gyengébb ciklontól az erõsebbe. Ha egy alacsony nyomású szisztémában két ciklon helyezkedik el egymás szomszédségéban, akkor a mélyebb, erõsebb "elszipkázza" a hideglevegõt a gyengébb hátoldaláról, és a magáéra veszi azt. Ilyesmi van kilátásban a jövõ hétre: az erõsen kimélyülõ nyugat-európai ciklon a hátoldalán délnyugat felé térítené azt a hideg légtömeget, mely egyébként minket árasztott volna el. A hideg légtömeg megoszlása a két ciklon között kérdéses. Ha mi kapunk többet a hétvégén, késõbb kevésbé tud megerõsödni a nyugati ciklon, gyengébb lesz az elõoldala is. És viszont.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#193689 - 2010-11-24 13:55:52)
Nagyon érdekesnek ígérkezik az elkövetkezõ két hét. Már az is furcsa, hogy a modellek ilyen kis idõintervallumon belül adják a télies hideget, aztán a bõdült enyheséget. Egy biztos: a hétvégi lehûlést és a jövõ heti enyhülést csak egységben lehet kezelni.
Tapasztalat szerint ha a hidegadvekcíót rövid idõn belül igen erõs meleg követi, akkor az mintegy elszívja az energiát a hideg periódus elõl, nem engedi rendesen kifejlõdni. A hidegnek minden elvetélt próbálkozása (mikor a várakozás ellenére kevéssé csökken csak a hõmérséklet, vagy nem akar havazni) magában hordozza a hamarosan fellépõ drasztikus melegedés valószínûségét.
Ha ennek fényében vizsgáljuk a mostani idõjárást, akkor a következõ lehetõségek adódnak:
1. Megvalósul a jövõ heti rekordenyheség. Ebben az esetben a hét végére várt hideg és hóesés teljesen elkorcsosulna, legfeljebb havasesõ, gyenge hózápor lehetne a hegyekben, a sík vidéken semmi.
2.Rendesen betelelünk a hétvégén. Akkor viszont a jövõ heti melegáramlás a vártnál gyengébben, módosult formában lép fel.
3. A hét végére várt tél, és a jövõ heti melegedés egyaránt drasztikus formában realizálódik. Én ezt a változatot gondolom a legkevésbé valószínünek. Az elsõ két lehetõségre se fogadnék nagy tétben. Inkább afelé hajlok, hogy a lehûlés is, a melegedés is tompított, "light" formában jelentkezik majd. Jelenleg semmi jelét nem látom, hogy az idõjárás a közeljövõben bármi extrémre készülne.
Bár tudja csuda... a közelmúlt nagy légnyomás-süllyedései arra mutatnak, van rendesen hajtóerõ a légkörben.
Más: egy ideje különös figyelemmel követem nyomon a sarki hidegmagokról szóló beírásokat. A hidegmagok a legszeszélyesebben mozognak kelet és nyugat között, és rövid idõn belül teljesen más eloszlást mutatnak a sarkvidéken. Netalán azért van ez, mert ott már nagyon közel van egymáshoz kelet és nyugat? Hiszen a póluson nem is értelmezhetõk ezek a fogalmak. Mérsékelt szélességen például nagyon távol van egymástól Kelet-Ázsia és Észak-Amerika. A poláris régióban viszont ezek tõszomszédságba kerülnek.
Nagyon érdekesnek ígérkezik az elkövetkezõ két hét. Már az is furcsa, hogy a modellek ilyen kis idõintervallumon belül adják a télies hideget, aztán a bõdült enyheséget. Egy biztos: a hétvégi lehûlést és a jövõ heti enyhülést csak egységben lehet kezelni.
Tapasztalat szerint ha a hidegadvekcíót rövid idõn belül igen erõs meleg követi, akkor az mintegy elszívja az energiát a hideg periódus elõl, nem engedi rendesen kifejlõdni. A hidegnek minden elvetélt próbálkozása (mikor a várakozás ellenére kevéssé csökken csak a hõmérséklet, vagy nem akar havazni) magában hordozza a hamarosan fellépõ drasztikus melegedés valószínûségét.
Ha ennek fényében vizsgáljuk a mostani idõjárást, akkor a következõ lehetõségek adódnak:
1. Megvalósul a jövõ heti rekordenyheség. Ebben az esetben a hét végére várt hideg és hóesés teljesen elkorcsosulna, legfeljebb havasesõ, gyenge hózápor lehetne a hegyekben, a sík vidéken semmi.
2.Rendesen betelelünk a hétvégén. Akkor viszont a jövõ heti melegáramlás a vártnál gyengébben, módosult formában lép fel.
3. A hét végére várt tél, és a jövõ heti melegedés egyaránt drasztikus formában realizálódik. Én ezt a változatot gondolom a legkevésbé valószínünek. Az elsõ két lehetõségre se fogadnék nagy tétben. Inkább afelé hajlok, hogy a lehûlés is, a melegedés is tompított, "light" formában jelentkezik majd. Jelenleg semmi jelét nem látom, hogy az idõjárás a közeljövõben bármi extrémre készülne.
Bár tudja csuda... a közelmúlt nagy légnyomás-süllyedései arra mutatnak, van rendesen hajtóerõ a légkörben.
Más: egy ideje különös figyelemmel követem nyomon a sarki hidegmagokról szóló beírásokat. A hidegmagok a legszeszélyesebben mozognak kelet és nyugat között, és rövid idõn belül teljesen más eloszlást mutatnak a sarkvidéken. Netalán azért van ez, mert ott már nagyon közel van egymáshoz kelet és nyugat? Hiszen a póluson nem is értelmezhetõk ezek a fogalmak. Mérsékelt szélességen például nagyon távol van egymástól Kelet-Ázsia és Észak-Amerika. A poláris régióban viszont ezek tõszomszédságba kerülnek.