Meteorológiai esélylatolgatások
Ezt szóról-szóra megemlített Bastardi is, hogy pontosan a sarkvidékek enyhülése miatt ott gyengül a szélkörzés, ez gyengíti a passzát-szeleket, amik pedig a zonalitást. Így paradox módon az enyhülõ sarkvidéki idõ a mérsékelt övben egyes helyeken komoly telet okoz. Érdekes dolgok ezek.
Errõl a cikkrõl nem tudtam, nem olvastam, én egy magas légköri ismertetõben olvastam errõl, hogy tartósan kialakulhatnak ilyen helyzetek, sok példát felsorakoztatva és azt is olvastam, hogy az Arctic Report Card elnevezésû éghajlati felmérés szerint az északi sarkvidék felmelegedése hatást gyakorol Európára, jelentõsen megnõ szélsõségesen hideg, havas idõjárás valószínûsége, valamint jelentõsen változni fog a széljárás íránya és erõssége is.
Végignézve a távoli jövõt ( tudjuk, hogy az még sokat változhat) a modelleken, ez visszaköszön nem?
Szerk: Úgy emlékszem, hogy legutóbb nyáron is volt ilyen tartós blocking helyzet, volt is bõven csapadék, meg szélvihar.
Végignézve a távoli jövõt ( tudjuk, hogy az még sokat változhat) a modelleken, ez visszaköszön nem?
Szerk: Úgy emlékszem, hogy legutóbb nyáron is volt ilyen tartós blocking helyzet, volt is bõven csapadék, meg szélvihar.
Igen, errõl máshol is olvastam már.
"A Blocking-helyzet
A 30. és a 60. szélességi körök közötti területen általános esetben erõteljes nyugatias áramlások dominálnak. Az egyes földrajzi szélességeken a légkör hosszú távú termikus egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeresen kialakulnak olyan meridionális perturbációk, amelyek lehetôvé teszik a trópusokon felhalmozódott hõenergia szállítását a pólusok irányába. Ezen perturbációk következtében a nyomási képzõdmények egyes esetekben olyan formációkba rendezôdnek, amelyek területén a magaslégköri áramlások zonális komponense szinte teljesen megszûnik, nyomási teknõk és gerincek, a földfelszín közelében pedig ciklonok és anticiklonok jönnek létre. Ennek a meridionális hullámzásnak az egyik különleges esete az állóhullámok kialakulása, azaz olyan anticiklonok létrejötte, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a területen vesztegelnek. Ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom blockingnak. (Forrás: Légkör, 2008/3, .PDF [6])"

"A Blocking-helyzet
A 30. és a 60. szélességi körök közötti területen általános esetben erõteljes nyugatias áramlások dominálnak. Az egyes földrajzi szélességeken a légkör hosszú távú termikus egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeresen kialakulnak olyan meridionális perturbációk, amelyek lehetôvé teszik a trópusokon felhalmozódott hõenergia szállítását a pólusok irányába. Ezen perturbációk következtében a nyomási képzõdmények egyes esetekben olyan formációkba rendezôdnek, amelyek területén a magaslégköri áramlások zonális komponense szinte teljesen megszûnik, nyomási teknõk és gerincek, a földfelszín közelében pedig ciklonok és anticiklonok jönnek létre. Ennek a meridionális hullámzásnak az egyik különleges esete az állóhullámok kialakulása, azaz olyan anticiklonok létrejötte, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a területen vesztegelnek. Ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom blockingnak. (Forrás: Légkör, 2008/3, .PDF [6])"
"Egy dolog ami relatíve biztos: a makrohelyzet, azaz a blocking."
Igen, most olyan idõszakban vagyunk, amikor a trópusok felõl rendszeres, a felhalmozott hõenergiának a pólusok irányába történõ tartós mozgása.
Ezen képzõdmények úgy alakulnak ki, hogy hatására a magaslégköri áramlások zonális komponense majdnem, vagy szinte teljesen megszûnt/megszünik, melynek egyenes következménye a ciklonok és anticiklonok megjelenése. Így egy olyan állóhullám rendszer kialakulása lehetséges, illetve várható, amely olyan anticiklonokat hoz létre, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a terület felett vesztegelnek.
Igen, most olyan idõszakban vagyunk, amikor a trópusok felõl rendszeres, a felhalmozott hõenergiának a pólusok irányába történõ tartós mozgása.
Ezen képzõdmények úgy alakulnak ki, hogy hatására a magaslégköri áramlások zonális komponense majdnem, vagy szinte teljesen megszûnt/megszünik, melynek egyenes következménye a ciklonok és anticiklonok megjelenése. Így egy olyan állóhullám rendszer kialakulása lehetséges, illetve várható, amely olyan anticiklonokat hoz létre, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a terület felett vesztegelnek.
Csatlakozom! Nagyon hasonlóan látom én is a folytatást, mint ahogy szibéria leírja, de én nem tudtam volna ilyen profin összeszedni/leírni stb. Köszönjük!
Egyértelmûen télies idõt várok a folytatásban több-kevesebb hóval. Amennyire figyelgettem mostanában, sajnos pont a karácsony környékén (mint oly sok évben eljátssza ezt) enyhülne meg, de mivel igen messze van, még most szót sem érdemel többet!
Egyértelmûen télies idõt várok a folytatásban több-kevesebb hóval. Amennyire figyelgettem mostanában, sajnos pont a karácsony környékén (mint oly sok évben eljátssza ezt) enyhülne meg, de mivel igen messze van, még most szót sem érdemel többet!

Ez összefügg szibéra elemzésével kb. Óriási a bizonytalanság amiatt, hogy hová szakad le a hideg. Számunkra a generált mediciklonok pozíciójától függõen a plusz néhány fokos esõs trutyitól a nagy havazáson át a -10 fokos száraz hidegig minden benne van a pakliban. Egy példa. 06-os GFS nyugati leszakadást ad, olyan mediciklonnal aminek az elején esõ lenne sok helyen, de mindenhol átváltana viharos havazásba, és utána berántaná a száraz hideget a hátoldalán: azaz szinte minden verzión "végigmenne", kicsiben.
Egy dolog ami relative biztos: a makrohelyzet, azaz a blocking.
Egy dolog ami relative biztos: a makrohelyzet, azaz a blocking.
Az elkövetkezõ idõszakot a hideg leszakadások iránya és a délen képzõdõ újabb és újabb mediterrán ciklonok sorozata határozza majd meg.
Ami látható és valószínûsíthetõ, hogy a hétvégi peremciklon után jövõ hét közepén néhány nap igen hideg, de részben száraz idõszak vár ránk egy-két nap lehet gyenge összeáramlásokbõl és hózáporokból 1-3 cm hó.
Ezt követõen minden bizonnyal újabb hidegleszakadás vár európára, minden valószínûség szerint tõlünk nyugatra.
2 egymással teljesen ellentétes folyamat játszódhat le vagylagos alapon:
1. Az atlanti térségre szakad rá a sarki hideg légtömeg, erõs ciklonokat generál azonban a szárazföld felett megülepedett hideget nehezen tudja áttörni. mediterrán térségben ciklon, peremciklonok alakulnak ki. Ebben az esetben nálunk egy kevésbé hideg, de vegyes csapadékos idõt eredményezne. Ezt támogatja a JMA és a ECM, NGP
2. Tipikus "jó irány" - Franciaországban szakad le a hideg folyamatos ciklongenerálódás, kitaposott pálya sok csapadék nagyrészt már szilárd. GEM, GFS.
3. Van még egy harmadik kisebb valószínûséggel, erõs AC alakul ki a Norvég tenger felett, hozzánk igazi lábas hideg ÉK-i áramlással ez a leghidegebb verzió.
Érdekes, hogy a jobb felbontású modellek esetében is nagy a csapongás. Az ECM tegnap este a 3. verziót támogatta igen hideg és száraz hõmérsékletekkel.
Link
A mai friss futás ezzel teljesen ellenététesen jóval nyugatabbra számolta a hideg leszakadását, és így az elsõ verzió kialakulását vizionálja.
A GFS-tõl ez az ECM pl gyökeresen eltér, annak ellenére hogy 1 héten belüli esemény (de egyébként tegnapi önmagához is eltér):
Link
Link
A GFS viszont tipikusan a 2 verziót támogatja elég nagy valószínûséggel hosszabb távon is.
A friss fáklya nagyon tanulságos:
Link
Az elmult napokhoz képest jelentõsen kisimult (0 fok alatt stabilizálódni látszanak a tagok többsége 0 fok fölé 2-3 tag megy csupán). Meg kell emítenem a 19.-e környéki idõpontot ami viszonylag már több tag által is nedves és meglehetõsen hideg idõvel számol. Ez már a karácsony esélyét is jelentõsen fehéríti. Látható hogy 850 hpa-on mindössze 2 tag fut ezen idõszakban 0 fok felett. Viszont az ellenpélda, ugyanebben az idõszakban 19.én az ECM erõs mediterrán elõoldallal számol:
Link
Azaz a GFS által mintegy a 2 felsõ tag várt felállásával számol. Amíg tehát a GFS jelentéktelen 10%-ot ad egy erõteljes felmelegedésre (igaz medi elõoldallal), addig az ECM egyedül a fõfutás ezt támogatja.
Én most a GFS ellenében arra tippelnék hogy az 1 verzió az esélyesebb lévén hogy ezt támogatja a JMA is ami nagyon sokat vet a laptba !
Ami látható és valószínûsíthetõ, hogy a hétvégi peremciklon után jövõ hét közepén néhány nap igen hideg, de részben száraz idõszak vár ránk egy-két nap lehet gyenge összeáramlásokbõl és hózáporokból 1-3 cm hó.
Ezt követõen minden bizonnyal újabb hidegleszakadás vár európára, minden valószínûség szerint tõlünk nyugatra.
2 egymással teljesen ellentétes folyamat játszódhat le vagylagos alapon:
1. Az atlanti térségre szakad rá a sarki hideg légtömeg, erõs ciklonokat generál azonban a szárazföld felett megülepedett hideget nehezen tudja áttörni. mediterrán térségben ciklon, peremciklonok alakulnak ki. Ebben az esetben nálunk egy kevésbé hideg, de vegyes csapadékos idõt eredményezne. Ezt támogatja a JMA és a ECM, NGP
2. Tipikus "jó irány" - Franciaországban szakad le a hideg folyamatos ciklongenerálódás, kitaposott pálya sok csapadék nagyrészt már szilárd. GEM, GFS.
3. Van még egy harmadik kisebb valószínûséggel, erõs AC alakul ki a Norvég tenger felett, hozzánk igazi lábas hideg ÉK-i áramlással ez a leghidegebb verzió.
Érdekes, hogy a jobb felbontású modellek esetében is nagy a csapongás. Az ECM tegnap este a 3. verziót támogatta igen hideg és száraz hõmérsékletekkel.
Link
A mai friss futás ezzel teljesen ellenététesen jóval nyugatabbra számolta a hideg leszakadását, és így az elsõ verzió kialakulását vizionálja.
A GFS-tõl ez az ECM pl gyökeresen eltér, annak ellenére hogy 1 héten belüli esemény (de egyébként tegnapi önmagához is eltér):
Link
Link
A GFS viszont tipikusan a 2 verziót támogatja elég nagy valószínûséggel hosszabb távon is.
A friss fáklya nagyon tanulságos:
Link
Az elmult napokhoz képest jelentõsen kisimult (0 fok alatt stabilizálódni látszanak a tagok többsége 0 fok fölé 2-3 tag megy csupán). Meg kell emítenem a 19.-e környéki idõpontot ami viszonylag már több tag által is nedves és meglehetõsen hideg idõvel számol. Ez már a karácsony esélyét is jelentõsen fehéríti. Látható hogy 850 hpa-on mindössze 2 tag fut ezen idõszakban 0 fok felett. Viszont az ellenpélda, ugyanebben az idõszakban 19.én az ECM erõs mediterrán elõoldallal számol:
Link
Azaz a GFS által mintegy a 2 felsõ tag várt felállásával számol. Amíg tehát a GFS jelentéktelen 10%-ot ad egy erõteljes felmelegedésre (igaz medi elõoldallal), addig az ECM egyedül a fõfutás ezt támogatja.
Én most a GFS ellenében arra tippelnék hogy az 1 verzió az esélyesebb lévén hogy ezt támogatja a JMA is ami nagyon sokat vet a laptba !