Meteorológiai esélylatolgatások
Bocsánat, be voltam havazva (most szó szerint is
)... Hm, a térkép a modellezett események egyik lehetséges, vagy átlagos kimenete´. Látszik a folyamat, de egészében kell nézni 
Fehérkarácsonyügyi latolgatás... Hm, jelen állás szerint - összegezve az összegzendõket úgy látszik, hogy megjön a szokásos karácsonyi enyhülés, de mértéke talán nem lesz olyan túlzott, és vélhetõen egy inverzió is segíteni fog az enyhe idõszak átvészelésében. A nagytérségi térképekre nézve, elsõsorban a nyomáseloszlást figyelembe véve a következõ látszik:
Jelenleg egy tipikus téli helyzetben vagyunk, magas geopotenciál az atlanti térségben (azaz "meleg AC") és alacsony geopotenciál (azaz "hideg ciklon") nálunk és tõlünk K-re. Ez a felállás együttesen igen hideg légtömegeket szivattyúz messze É-ról hozzánk. A hétvége után fordulni látszik a kocka, az izlandi ciklon az újonnan kialakuló atlanti ciklonokkal karöltve szépen leépíti a blokkoló AC-t, és elkezdi ÉK felé tolni a hideg légtömegeket. Ebben a helyzetben aztán a ciklonok DNy- ÉK-i pályára kényszerülnek, és eközben apránként szépen kirámolják a hideg légtömeget térségünkbõl. Természetesen itt most a még ki sem alakult ciklonok (rendszer- ill. nyomásközpontok) megmondhatatlan pályáiról beszélünk... 100 km ide vagy oda, és elõoldal helyett hátoldal, lehet okklúzió is, meg minden... De a tény az, hogy karácsony tájékára (átmeneti?) makroszinoptikus váltás készül, Ny-i irányítással. Ez pedig merõben más idõjárást eredményezhet, mint a jelenlegi. Hogy ez meddig tarthat? Abból kiindulva, hogy a Ny-i irányítás idén gyakorlatilag igencsak ritkaságszámba ment (azaz nem volt számottevõ), arra következtetek, hogy pár nappal az enyhülést követõen visszaállhat az atlanti blocking, újból a most már szokott, téli idõjárást okozva. De erre térjünk vissza a hétvége után


Fehérkarácsonyügyi latolgatás... Hm, jelen állás szerint - összegezve az összegzendõket úgy látszik, hogy megjön a szokásos karácsonyi enyhülés, de mértéke talán nem lesz olyan túlzott, és vélhetõen egy inverzió is segíteni fog az enyhe idõszak átvészelésében. A nagytérségi térképekre nézve, elsõsorban a nyomáseloszlást figyelembe véve a következõ látszik:
Jelenleg egy tipikus téli helyzetben vagyunk, magas geopotenciál az atlanti térségben (azaz "meleg AC") és alacsony geopotenciál (azaz "hideg ciklon") nálunk és tõlünk K-re. Ez a felállás együttesen igen hideg légtömegeket szivattyúz messze É-ról hozzánk. A hétvége után fordulni látszik a kocka, az izlandi ciklon az újonnan kialakuló atlanti ciklonokkal karöltve szépen leépíti a blokkoló AC-t, és elkezdi ÉK felé tolni a hideg légtömegeket. Ebben a helyzetben aztán a ciklonok DNy- ÉK-i pályára kényszerülnek, és eközben apránként szépen kirámolják a hideg légtömeget térségünkbõl. Természetesen itt most a még ki sem alakult ciklonok (rendszer- ill. nyomásközpontok) megmondhatatlan pályáiról beszélünk... 100 km ide vagy oda, és elõoldal helyett hátoldal, lehet okklúzió is, meg minden... De a tény az, hogy karácsony tájékára (átmeneti?) makroszinoptikus váltás készül, Ny-i irányítással. Ez pedig merõben más idõjárást eredményezhet, mint a jelenlegi. Hogy ez meddig tarthat? Abból kiindulva, hogy a Ny-i irányítás idén gyakorlatilag igencsak ritkaságszámba ment (azaz nem volt számottevõ), arra következtetek, hogy pár nappal az enyhülést követõen visszaállhat az atlanti blocking, újból a most már szokott, téli idõjárást okozva. De erre térjünk vissza a hétvége után

Hát, nem tudom... egy analízis, oszt meglátjuk 
Európa nagy része a kimúlóban lévõ magassági hidegcsepp alatt van, igazán eseménydús (azaz frontokkal tarkított) idõjárás a Fekete-tenger térségében van, ahol behullámzásból ciklonok sorozata alakul ki. Az Alpok É-i vonulata felett folytatódik a torlasz-jelenség, folyamatos havazást okozva, míg tõlünk ÉK-re egy okklúzió található, mely holnap akár számottevõ havazást is okoz(hat) nálunk. Egy pillantást vetve a következõ napok modellezett magassági áramlására az látszik, hogy térségünk a forgásközpontban lesz, ami általában a nyugalmas idõjárás garanciája. Nem így most; a modellek alig-alig láthatóan számtalan teknõcskét mutatnak, azonban az örvényességi mezõkön már nyilvánvalóbban látszik a jelenlétük, egymást követik a PVA és NVA mezõk, K-rõl Ny felé mozogva. (Vigyázat, elmélet
Az örvényességi egyenlet értelmében az örvényességi központok, azaz az örvényességi maximumok és minimumok pontosan az adott idõben uralkodó áramlással együtt helyezõdnek át. A magassági áramlási térképre pillantva így megállapítható, hogy milyen irányban mozognak a nehezen felfedezhetõ rövidhullámú teknõk, ill. - és ez a fontosabb - milyen irányba vándorolnak az ezekhez kapcsolódó talajmenti ciklonok és anticiklonok.) 19-e környékén ebbõl az áramlási mintából az ECM térképén az vezethetõ le, hogy egy teknõ ÉNy felé terjeszkedik. Az imént említett örvényességi maximum elmélete alapján sajnos az is levezethetõ, hogy a teknõ nem indul el Közép-Európa irányába, az örvényességi maximum valahol Izland környékén lesz található, az áramlás pedig nagyjából É-D-i irányú lesz... A rendszer központja nagyjából a Brit-szigetek fölé helyezõdik (a népek ott szépen megfagynak...), térségünk pedig egyre inkább a hõn szeretett
elõoldali helyzetbe kerül. Ez lehet nagyjából a helyzet úgy egy hét múlva. A fehér karácsony? kérdése ezzel csak bonyolultabb lett. Kérdés, hogy mennyire lesz tartós ill. stabil az enyhülés, maga az enyhülés mértéke is bizonytalan. Izgalmas napok-hetek elé nézünk, idõjáráskedvelõknek igazi csemege

Európa nagy része a kimúlóban lévõ magassági hidegcsepp alatt van, igazán eseménydús (azaz frontokkal tarkított) idõjárás a Fekete-tenger térségében van, ahol behullámzásból ciklonok sorozata alakul ki. Az Alpok É-i vonulata felett folytatódik a torlasz-jelenség, folyamatos havazást okozva, míg tõlünk ÉK-re egy okklúzió található, mely holnap akár számottevõ havazást is okoz(hat) nálunk. Egy pillantást vetve a következõ napok modellezett magassági áramlására az látszik, hogy térségünk a forgásközpontban lesz, ami általában a nyugalmas idõjárás garanciája. Nem így most; a modellek alig-alig láthatóan számtalan teknõcskét mutatnak, azonban az örvényességi mezõkön már nyilvánvalóbban látszik a jelenlétük, egymást követik a PVA és NVA mezõk, K-rõl Ny felé mozogva. (Vigyázat, elmélet


