Meteorológiai társalgó

Ezzel részben egyetértek, bár az szerintem egyáltalán nem baj, ha egy térképen és éghajlati elemzésben szerepelnek a szélsőséges helyszínek, hiszen mindkettő a részét képezi a hazai éghajlatnak, ráadásul a legtöbb ember a városokban él, azt tapasztalja, ami ott van (erről pl. eszembe jut az a fickó, aki nyáron mindig panaszkodott a MetNet facebook oldalán, hogy Pécsre miért csak 21-22 °C-ot tettünk az előrejelzésben a térképre, mikor nála a Mecsek-oldalban 25-27 °C-os éjszakák voltak). És ezek szerintem többé-kevésbé jól is vannak kezelve.
Ami viszont valóban probléma, hogy vannak olyan térségek, ahol bizonyos fekvésű állomások alul-/túlreprezentáltak, például a Bakonyban alig van völgyi állomás, míg Vas megye déli és Zala északi részén meg gyakorlatilag mindegyik dombon van.

Nem is kell minden gödörbe meg halmocskára műszereket tenni!
Mivel adott térségben minden gödör fagyzug, azaz nagyjából azonos tartományban alakul az éves átlaghőmérséklet, illetve minden halmocskán is hasonló értékeket találunk.
Az a nem mindegy, hogy adott térségben az állomások fagyzugba, másik térségben dombra, városba, de mindenképpen magasabb középhőmérsékletű pontra kerülnek.
Sőt, a városok adatai rákerülnek az országos klímatérképre?
Ez is nonszensz, mivel a városklíma nem légköri eredetű okok miatt magasabb!
Egy térképen szerepel egy fagyzugállomás éves átlaghőmérséklete, meg a szegedi Éghajlattani Tanszék tetőteraszán mért átlaghőmérséklet?
Vagy Zabar, és a pécsi belvárosi mérő adata?
Ez olyan, mintha egy házban mérnél télen a szobában a kályha mellett, meg a konyhában fagyasztóban, és megállapítanád, hogy a szoba meleg, a konyha hideg.
Közben a konyhában is lenne kályha, és ott is ugyanolyan meleg lenne, mint a szobában.
Az egy dolog, hogy hova kerül egy állomás, meg megint egy dolog, hogy az esetlegesen elhelyezett állomások adatai gépiesen fel lettek dolgozva, holott valamilyen szisztéma szerint kellett volna elemezni őket.
Egy példa: Lenti város meteorológiai állomásának kerestek helyet.
Bementek a városi illetékesekhez, hogy külterületen keresnek helyet meteorológiai állomásnak.
Lentiben az egyik külterület a szőlőhegy, felküldték az állomástelepítőket a Lenti-hegyre, egy baromi jó fekvésű dombra.
Ott amit kinéztek helyet, nem tudtak valamit, áramot, biztonságot, valamit megoldani, ezért vitték le Iklódbördőce faluba, ami fagyzug.
Ez kb. olyan, mintha Európából szeretnénk adatot, elmennénk Sevillába, de nem lenne megfelelő hely ott, így végül Moszkvába telepítenénk meteorológiai állomást.
Arról nem is beszélve, hogy ha az iklódbördőcei állomás tulajdonosa az utca másik oldalán lakott volna, akkor Lász szentpéterföldei állomásával azonos minimumokat mérne.
Ha Lenti-hegyre került volna az állomás, akkor éves átlagban 1-1,5 fokos éves átlaghőmérséklet különbség lenne Lenti-hegy javára.
Azért az nem mindegy!
És az első őszi fagy, utolsó tavaszi fagy, páratartalom, szél, azaz a többi meteorológiai paraméterről nem is beszélve.

Változatos domborzat, szélnek való kitettség, lejtési irány, stb. Itt, Érden tényleg nehéz lenne találni egy olyan, a városra jellemző mérőpontot találni, amire olyan "tipikus érdi" értékeket kapnánk. Legalábbis minimum tekintetében mindenképpen. Ezért is jó, hogy több helyen is van mérés. A város nagyobb része amúgy a környező településekhez és a Duna-közeli városrészekhez képest általában kicsit magasabb minimumot hoz, nappal ez viszont kb kiegyenlítődik. 

Itt sem fagyott ma már, de tegnap is csak talaj menti fagy volt, szerdáig viszont rendes fagy is volt itt, Dombosvárosnak ezen részén.

Végül némi meglepetésre az a pályavég (31L) hozta a minimumot Ferihegyen -1,2 °C-os értékkel, ahol az említett kora esti időpontban a legmelegebb volt.

Rádócon viszont ahogy sejtettem, nem lett meg a fagy elvileg, 6:20-kor 0,6 °C volt, és utána legfeljebb egy-két tizedet ha hűlt még.

Popi24: Persze, ez nyilván így van, de ahogy írtam is, fizikailag lehetetlenség minden kis gödörbe meg halmocskára műszereket tenni. Egyébként az nyilván jó kérdés, hogy egy településen belül mi lenne a legreprezentatívabb pont, azt nehéz megmondani, függhet pl. attól is, hogy hol mennyien laknak.

Nem is arról van szó, de településen belül máshova van rakva a műszer, akkor egészen más képet fest a dolog. Ma reggel Érd ófaluban gyengén fagyott..Nálam feljebb, 7(!) fok alá se mentünk..sőt egész héten nem fagyott,míg lejjebb majd minden nap. Ott simán összejött a -10 fok ,nálam -7 fok se..Azért ez jelentős eltérés ,pár km-en.

Hafna: én hanyagolnám az ilyen kompakt cuccokat.

Ez mondjuk a világban mindenhol így van, hiszen fizikailag lehetetlenség minden kis gödörbe meg halmocskára műszereket tenni (sőt, jó pár ország van, ahol a mienknél sokkal rosszabb a műszerezettség).
Egyébként most hirtelen nem találtam meg a pontos adatot, de ha jól emlékszem, pl. a "pusztai" Ferihegy és a kertvárosi Pestszentlőrinc között ha éves átlagban 0,5 °C körüli  az eltérés, nem tudom, az mennyire nevezhető komolynak.

És akkor telepítettek xy számú állomást az országban mindenféle koncepció nélkül, teljesen esetlegesen, és a bejövő adatokból készítettek egy klímaleírást, klímatérképet, oszt megvótunk!
Miközben néhány km-en belül ilyen komoly eltérések vannak a minimumhőmérsékletekben, ennél fogva nyilván az éves középhőmérsékletekben is.

Abszolút egyetértek! Hát az is komoly, nem mondom!
Mikro-, mezo- és topoklíma nekem egyaránt  rendkívül érdekes ilyenkor (is), szinte geomer térképeket lehetne rajzolni, egészen finom felbontásban, főleg a domborzati adottságok függvényében. Ferihegy se kivétel, sőt! Erről van a szűkebb családban "némi", pár évtizedes, több generációs, személyes, pályairánytól független tapasztalat......  Azért is szoktam a kriksz-krakszjaimat és néhány fényképet itt megosztani, azzal akit ez érdekel.

Jópofa, én is épp nézegetem, sőt, errefelé még nagyobb lett a különbség, mert itt nagyon lehűlt, közben pl. Tata meg még mindig 10 felett.

Tarcal esetében nekem van egy sejtésem: lehet, hogy ott a tufás "feltalaj" jó hőmegtartó tulajdonsága miatt van ez. (A kiváló tokaji borokhoz ez is hozzájárul). De aztán lehet, hogy más is bejátszik.

Bizonyos szempontból azért kifejezetten érdekesek tudnak lenni ilyenkor ezek a mikroklimatikus sajátosságok kis területeken belül. Ferihegyen pl. volt olyan időpillanat ma este, amikor egyidejűleg volt 2,5 °C és 11,4 °C a repülőtér területén, mindössze néhány km2-en belül.

Úgy is már sokkal jobb. És ha  már játsszunk a szavakkal, mert szép és gazdag a magyar nyelv: a korait teljesen kikukázva, lehetne akár "igazi tavasz közepi"...nehéz ezt definiálni, főleg, ha figyelemmel kísérjük a T. akt térképet..."reprezentatív" a javából....Zabar -2, Sopron környéke 14...földrajzi távolság valódi (igazi?) földrajzi értelemben kb. nulla....a Pannon-medencében nehéz unatkozni....csak nyáron ez dettóban, nem lesz olyan nagypn szórakoztató, ha már most ezt pedzegeti .......(Tarcalt már meg sem említem, egész elképesztő, ott biztos urán atomhasadás van, Kína-szindrómával karöltve ...)...

 

Talán még az "igazi" is maradhat, mert igazi tavaszi a 20 fok körüli Tmax is, csak sokkal inkább április végi, május eleji "orgonavirág-illatú" tavasz, mintsem "ibolyakeltető", vagy "kajszivirág-illatú" kora tavasz 

Köszi a háttérinfót, ezt nem tudtam, hogy ez még a te hét eleji összefoglalód. Akkor ez nem szerencsés helyzet, főleg előrejelző hiány esetén.
A frissítéskor kb két szót llett volna, lenne érdemes kitörölni: "igazi kora" és máris helyben vagyunk...   

Ha a fórum átlagos hangulatát akarnánk megidézni, akkor a kellemetlenül hideg éjszakákat ocsortány meleg nappalok követik.

Egyébként nyilván lehet ezen lovagolni, de egyrészt ahogy Perico is írta, ez az előző napokról bent marad szöveg, másrészt a napi középhőmérséklet az ország túlnyomó részén kb. március végének megfelelő, ami valóban nem kora tavasz, de mégis csak a tavasz első harmada. És hát ugye bárcsak ez lenne a legnagyobb gond az oldal életében...

Nem a szavakon lovaglásnak szánom és nem is kötözködésnek, egyik sem kenyerem, inkább legyen csak apró, ám előrevivő és tanulságos példa.
De egy szakember által írt, nagy látogatottságú országos meteorológiai honlap időjárás előrejelzésében - főleg, hogy más magán- és állami előrejelzéseket itt gyakran (sokszor jogosan) sarkosan kritizálunk -  úgy summázni a Kárpát-medence jelenlegi térségi időjárási helyzetét, hogy igazi kora tavasz, annak nem sok köze van a valósághoz. Szerintem.
Akkor se, ha 2024 márciusához képest ez sokkal igazibb kora tavasz. De ugye nem a kiugró értékekhez definiálunk.
Link

Nekem - és ez a saját mániám is lehet - inkább valami, rejtett, vagy nem rejtett, tudatos, vagy tudattalan össztársadalmi "elvárás" felé lejtést mutat, amit gyakran az állami előrejelzések kissé (nagyon) hatásvadász videóiban is látni, olvasni, néha kifejezetten egy bites üzenet kategóriaként. Pl. a címek.

Csak, hogy ez is tudomány, amely ez esetben közép- és hosszútávú statisztikus adatsorok (idősorok) alapján alkot definíciókat, vagy tesz tényszerű megállapításokat.  Annak meg az igazi kora tavasz kifejezés nem felel meg.

Ha nem vagyok vakvágányon, akkor a mi kis márciusunk idején kb. 5-7 C fok és 15-17 C fok közötti az átlagos napi T. max értéke, a hónap vége felé emelkedő és egyre erősödő tendenciával. A T. min pedig -2 ,-4 és + 2-5 C fok között szór valahol. De ez  Antibulvár "asztala".   

T. akt térkép kivágat - 2025. 03. 06. AM 2:00
Sok komment nem kell hozzá. Nem igazi kora tavasz. Főleg, ha a Gerecsétől a Bükkig a hegycsúcsokra tekintek, akkor se, ha jól reprezentálja a térségi inverziókat. És ha jól számolom, a T. térképünk sajátossága miatt, hogy legalább kb. 9-10 klasszikus fagyzug állomás T. min adatait interpolálja nagy területre vonatkozó színkódolással. Lásd az általad beillesztett napi T. mint térképet. Ott pedig az alacsony rh, a szélárnyék, a domborzati hatás, az erős kisugárzás és ezek összességének helyi hatását látjuk 

A fenti kivágat alapján nekem erős analógia érzésem van, a Nyuli által is említett, 2024. augusztusában soha véget nem érni akaró erős AC dominancia helyzetre, amikor más előjelekkel, és két számjegyű értékekkel, de kb. hasonló kép rajzolódott ki. Csak most március van.

És, ha felpillantok a lavór aljáról, a Kárpát-hegykoszorúra, pl. a Felvidék közeli hómentes (!!) hegyvidékeire, akkor se éppen az igazi kora tavaszi kifejezés jutna eszembe.
Donovaly T  grafikon.

 
Hogy mi lenne a jó kifejezés? Az igazi kora tavasz nem hiszem. Talán egy kicsit körülírtabban, a sok évi átlagtól eltérő, erősen kontinentális jellegű, a  napi minimum értékekben a helyi hatásoktól nagyban befolyásolt, meleg tavaszi idő. (És akkor még a hidrológiai helyzetet bele se kavartuk.) Valami ilyesmi. Tudom ez már összetettebb mondat, és így kevésbé "mainstream". De legalább közelebb áll a szakmai valósághoz. Gondolom én. De vannak itt hivatásosok.

 igen

Hm, vagy mondjuk... kora nyárias nappalok, ugyanakkor az éjszakák az utóbbi évek legkeményebb teleit idézik?

Szerintem lehetne ilyen helyzetben differenciáltan fogalmazni, pl. kora nyárias/késő tavaszias nappalok, többnyire fagyos éjszakák (évszakmegjelölés nélkül).

Jók és hasznosak az európai nagy térségi kitekintések, de azért finoman a margón jegyzem meg, hogy az előrejelzések terén (is) az apró, de fontos szakmai önellentmondásokat elkerülném a meteorológiai szakmai tárgyilagosság megőrzése érdekében, főleg a szélesebb laikus olvasóközönség miatt, mielőtt kissé nem valós irányba kondicionálódna, épp itt a Metneten...ha "hajrá tavasz, ha nem"...

Március 6.  15:00 T.  akt térkép

Európai kitekintés, végén a hazai, Kárpát-medencei rövid összefoglalás:  
 

Nüansznyi dolognak tűnik, de azért ez ugye nem igazi kora tavaszi az időjárás, akárhogy is forgatom...