Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Sose halunk meg....
De előtte gyűjjön a szezonrekord havam 9.-e reggelre....
De előtte gyűjjön a szezonrekord havam 9.-e reggelre.... 
Megéri olyan fekvésben, ahol nem fagy el, azaz jó fagylefolyású domboldalon, dombtetőn.
A Kecskemét környéki kajsziültetvények bizonyítják, hogy régebben nem lehettek ilyen brutális, sorozatos tavaszi fagyok, mivel ha lettek volna, senkinek eszébe nem jutott volna oda kajszit telepíteni.
Pontosabban ha valakinek eszébe is jutott volna, utána senki sem követte volna, mivel rommá fagyott volna minden évben vagy minden második évben.
A 31 %-os visszaesés annak tükrében értelmezhető csak, ha mind a 31 % az időjárási anomáliák miatt esett-e ki.
Ha kevesebben foglalkoznak vele, kevesebb hektáron termesztik, akkor az már mindjárt más!
Persze ki kellene szűrni azt is, hogy hányan hagytak fel a kajszitermesztéssel a sorozatos fagyok miatt, és hányan azért, mert kiöregedtek a termelők, és nem vitte tovább senki az ültetvényt.
A Kecskemét környéki kajsziültetvények bizonyítják, hogy régebben nem lehettek ilyen brutális, sorozatos tavaszi fagyok, mivel ha lettek volna, senkinek eszébe nem jutott volna oda kajszit telepíteni.
Pontosabban ha valakinek eszébe is jutott volna, utána senki sem követte volna, mivel rommá fagyott volna minden évben vagy minden második évben.
A 31 %-os visszaesés annak tükrében értelmezhető csak, ha mind a 31 % az időjárási anomáliák miatt esett-e ki.
Ha kevesebben foglalkoznak vele, kevesebb hektáron termesztik, akkor az már mindjárt más!
Persze ki kellene szűrni azt is, hogy hányan hagytak fel a kajszitermesztéssel a sorozatos fagyok miatt, és hányan azért, mert kiöregedtek a termelők, és nem vitte tovább senki az ültetvényt.
Igen, 2013-ban átlagos körüli tél volt, viszont havazott orrba-szájba, március ugye emlékezetesen hideg volt és havas, április 1-én is még havazott.
Utána átlag feletti április és május jött, de annyira meg volt késve a természet, hogy nem volt fagykár.
A 2018-as február-márciushoz még annyit, hogy -15,-25 fokok voltak március elsején, majd annyira átfordultunk a másik oldalra, hogy az április és a május a mérések kezdete óta legmelegebb április és május lett.
Utána átlag feletti április és május jött, de annyira meg volt késve a természet, hogy nem volt fagykár.
A 2018-as február-márciushoz még annyit, hogy -15,-25 fokok voltak március elsején, majd annyira átfordultunk a másik oldalra, hogy az április és a május a mérések kezdete óta legmelegebb április és május lett.
Ha a tendencia folytatódik, akkor egy idő elteltével ismét jól fog menni a kajszibiznisz, mert nem lesz fagy 
Nem hozzáértőként, csupán mint érdeklődő: megéri még a kajszival vesződni, megéri ez a sok védekezés szinte minden tavasszal? Dr. Kovács Erik éghajlatkutató szerint az elmúlt 20 évben 31%-kal kevesebb kajszi terem meg az éghajlatváltozás, és az ebből adódó szélsőségek gyakoribbá válásával, mint korábban. Ha a tendencia folytatódik, szerinted hány éve van még idehaza eme gyümölcsfajtának? A szőlő már 3-400 km-rel északabbra “vándorolt”.
Hogy ne legyen teljesen off: ide még elférne 1-2 ilyen mediciklon, lenne mit pótolni, bár ma jóleső napsütéses, változóan felhős időnk van.
Hogy ne legyen teljesen off: ide még elférne 1-2 ilyen mediciklon, lenne mit pótolni, bár ma jóleső napsütéses, változóan felhős időnk van.
Ezzel teljesen egyetértek, hiszen nagyon nem mindegy hogy már februárban rügyfakadás van vagy épp csak március végén. Számomra is teljesen abnormális jelenség áprilisban - 1 foknál hidegebb, pedig úgy látszik hozzá kell szoknunk (bár régebben is előfordult azért) . Ahhoz hogy ne legyen április elején komoly fagykár, olyan tél kéne amilyen talán már sosem lesz. Mindenesetre drukkolok, hogy valami köpjön bele a fagy levesbe, felhő szél bármi. Jó lenne saját barackot enni idén. De sajnos magam részéről ez csak önámítás, hiszen a barackfák egy völgy legalján vannak, így valószínűleg tárolás lesz idén is.
Talán 2013. lehetett a kivétel!
Akkor március végén még vastag hótakaró volt, majd április első hete is még elég hűvös, olykor esős volt és csak 10-e körül kezdett egyre jobban kitavaszodni és berobbanni a vegetáció.
Az egy emlékezetes év első nagyede volt. 130 cm hó esett nálam és 70 db hótakarós nap volt.
Annyi volt a fehérség, hogy már a vége felé azt hittem szemrákot kapok, de egyben "csak" 21 cm volt a legvastagabb hótakaró, amit mértem.
2013-ból nekem nem rémlik komolyabb tavaszi fagykár. Lehet akkor nem is igazán volt!?
Akkor március végén még vastag hótakaró volt, majd április első hete is még elég hűvös, olykor esős volt és csak 10-e körül kezdett egyre jobban kitavaszodni és berobbanni a vegetáció.
Az egy emlékezetes év első nagyede volt. 130 cm hó esett nálam és 70 db hótakarós nap volt.
Annyi volt a fehérség, hogy már a vége felé azt hittem szemrákot kapok, de egyben "csak" 21 cm volt a legvastagabb hótakaró, amit mértem.
2013-ból nekem nem rémlik komolyabb tavaszi fagykár. Lehet akkor nem is igazán volt!?
A vegetáció állapota sem elhanyagolható kérdés, de április első és második hetében nincsen olyan év, amikor -4,-8 fokok nem okoznak súlyos fagykárokat.
Érdekes okfejtés, nagyon fura valóban, hogy évről évre mostanában a tavaszi súlyos fagyoktól kell tartani. Ám véleményem szerint ettől kissé összetettebb a dolog. Ha megnézed az óceáni hőtöbblet még most is megvan. Ezt a pozitív anomáliát minden évben ici picit magasabbról kezdjük, és tél végére is marad bőven. Igazából nem is az az érdekes, hogy hidegbetörések vannak hiszen mikor összeomlik a polar vortex megnő a leszakadási hajlam. A kutya szerintem a blokk helyzetekben van elásva, magyarul milyen kényszerhatások játszanak közre ahhoz hogy évről évre tavasszal, ilyen mértékű blokkhajlam legyen a Brit, Skandináv térségben . Az északon lévő hideg 360°-os körben, bárhova leszakadhatna, mégis elég gyakran köt ki közép Európában. A másik része a dolognak a vegetáció állapota, bár idén még istenes. De a rendkívül enyhe telek, illetve napok alatt berobbanó 20 fokok igencsak meggyorsítják a folyamatokat. Nincs már meg az, hogy a téli hótakaró szépen napok /hetek alatt kopik el, többnyire azért mert nincs is hótakaró. Az átmeneti időszakok is gyakrabban szélsőségesek, nincs meg az a fokozatosság mint egykor volt. 
Igen, ugye felétek kevésbé volt megindulva a természet, a hideg vissza is fogta, késleltette a növényeket, így nem lett fagykár!
A Dunántúlon a március elsejei -15,-20 fokok komoly fagykárokat okoztak!
A Dunántúlon a március elsejei -15,-20 fokok komoly fagykárokat okoztak!
Köszi a térképet és az összefoglalót!
Lehet, hogy ez a februári hidegbetörés és a fagyos március mentette meg az az évi termést.
Lehet, hogy ez a februári hidegbetörés és a fagyos március mentette meg az az évi termést.
2018 év eleje úgy nézett ki, hogy a január átlag felett volt jóval, 3-4-5 fokos pozitív anomália volt.
Aztán februárban elkezdett tél lenni, amely egy brutális hidegbetörésben csúcsosodott ki február végén, amelynek következtében március elsején a Dél-Dunántúlon -25 fok is volt.
Aztán még márciusban is volt 20-a körül egy -10-es 850.
Aztán februárban elkezdett tél lenni, amely egy brutális hidegbetörésben csúcsosodott ki február végén, amelynek következtében március elsején a Dél-Dunántúlon -25 fok is volt.
Aztán még márciusban is volt 20-a körül egy -10-es 850.
Szoktam nézetni a meteociel T850-es archívumait (hémi nord), elég gyorsan hozza a képeket és így lehet pörgetni az időpontokat.
Ami tisztán látszik, hogy "télen" elég gyorsan forog az USA fölötti északi hidegmag. Viszi az Atlanti óceánról a meleget kelet, majd észak felé, időnként oly erősen, hogy az enyhébb levegő "kettévágja" a hidegmagot. Tavasszal ez a forgás lelassul, nincs ami visszatolja a hideget északra.
Mert a hideg, természeténél fogva a melegebb részek felé nyomul, ez mindig így volt és így is lesz, csak "télen" ez blokkolva van, tavasszal meg nincs.
Sajnos a 2018-as év elejét már nem tudom visszanézni, pedig érdekes lehet az akkori felállás mert ama évben nem voltak jelentős tavaszi fagyok (rekord közeli termés lett). Azután következett öt 90-100%-os fagykár (az alma és a körte nem volt érintett). A tavalyi év megint jó volt.
20-25 éve pont fordítva volt a helyzet 5 évből 1 volt fagyos, most meg 5-ből 4.
Ami tisztán látszik, hogy "télen" elég gyorsan forog az USA fölötti északi hidegmag. Viszi az Atlanti óceánról a meleget kelet, majd észak felé, időnként oly erősen, hogy az enyhébb levegő "kettévágja" a hidegmagot. Tavasszal ez a forgás lelassul, nincs ami visszatolja a hideget északra.
Mert a hideg, természeténél fogva a melegebb részek felé nyomul, ez mindig így volt és így is lesz, csak "télen" ez blokkolva van, tavasszal meg nincs.
Sajnos a 2018-as év elejét már nem tudom visszanézni, pedig érdekes lehet az akkori felállás mert ama évben nem voltak jelentős tavaszi fagyok (rekord közeli termés lett). Azután következett öt 90-100%-os fagykár (az alma és a körte nem volt érintett). A tavalyi év megint jó volt.
20-25 éve pont fordítva volt a helyzet 5 évből 1 volt fagyos, most meg 5-ből 4.
Ezek az április eleji, közepi erős hidegbetörések és fagykárok már-már megszokottá válnak itt hazánkban és a Kárpát-medence környékén.
Olyan gyakorivá váltak, mint korábban a karácsony és szilveszter közötti beenyhülések.
Egy mentség van a mostani évek során, ha valaki nem tud védekezni a fagyok ellen: a vegetáció ebben az időszakban legyen minél visszafogottabb.
Nagy mázli, hogy idén a február nem volt túlzottan enyhe, a február közepi -7-12 fokok is most sok helyen nagyon jól jönnek majd.
Legnagyobb bajban a legkorábban induló gyümölcsfáink vannak.
Az alföldi sík fekvésben, fagyvédelem nélkül én a kajsziültetvényeimet már biztosan felszámoltam volna és későbbi virágzású gyümölcsöket telepítettem volna a helyükre.
Bár az utóbbi években még az érdi térség domtetőn lévő kajszi és korai virágzású őszibarack ültetvényei is komoly, esetenként szinte 100%-os fagykárt szenvedtek az elmúlt években április elején-közepén. Régóta kajszival foglalkozó gyümölcstermesztő mondta, hogy ilyen régen sosem volt. A lapos, mélyebb részeken amikor súlyos fagykárok voltak, a dombtetőn akkor is volt termés. Na, mostanában sajnos a dombtetőn is komoly fagykárok voltak.
Ja és ennek az egész szituációnak az okaként én is azt feltételezném amit a kommentedben írtál.
Olyan gyakorivá váltak, mint korábban a karácsony és szilveszter közötti beenyhülések.
Egy mentség van a mostani évek során, ha valaki nem tud védekezni a fagyok ellen: a vegetáció ebben az időszakban legyen minél visszafogottabb.
Nagy mázli, hogy idén a február nem volt túlzottan enyhe, a február közepi -7-12 fokok is most sok helyen nagyon jól jönnek majd.
Legnagyobb bajban a legkorábban induló gyümölcsfáink vannak.
Az alföldi sík fekvésben, fagyvédelem nélkül én a kajsziültetvényeimet már biztosan felszámoltam volna és későbbi virágzású gyümölcsöket telepítettem volna a helyükre.
Bár az utóbbi években még az érdi térség domtetőn lévő kajszi és korai virágzású őszibarack ültetvényei is komoly, esetenként szinte 100%-os fagykárt szenvedtek az elmúlt években április elején-közepén. Régóta kajszival foglalkozó gyümölcstermesztő mondta, hogy ilyen régen sosem volt. A lapos, mélyebb részeken amikor súlyos fagykárok voltak, a dombtetőn akkor is volt termés. Na, mostanában sajnos a dombtetőn is komoly fagykárok voltak.
Ja és ennek az egész szituációnak az okaként én is azt feltételezném amit a kommentedben írtál.
Érdekes amit írsz, de a végén nem látom a logikát benne. Miért normailzálódna ez a helyzet tél végére/tavasz elejére? És ha "normalizálódik", akkor a korábbi években, amikor a tél amúgy is hidegebb volt miért nem voltak ilyen hidegöblítések, amikor elvileg több volt a hideg. Szóval érdekes amit írsz, de a logikát nem látom a végén, lehet az én hibám, hálás lennék ha kifejtenéd.
Én nem értek különösebben a meteorológiához mélységében, de emlékeim szerint a korábbi tavaszi időszak az erősebb zonalitásról szóltak (lásd"böjti szelek"). Így a tippem inkább az lenne, hogy amiben változás van, az hogy a tavaszi időszakban a korábbi zonalitás gyengébb, és emiatt lehetőség van észak-déli hidegöblítésekre, amire korábban nem volt lehetőség. E mögött biztos van valami ok, mondjuk a Poláris örvény összeomlásának időpontbeli eltolódása, vagy valami más amiről még nem is hallottam).
Én nem értek különösebben a meteorológiához mélységében, de emlékeim szerint a korábbi tavaszi időszak az erősebb zonalitásról szóltak (lásd"böjti szelek"). Így a tippem inkább az lenne, hogy amiben változás van, az hogy a tavaszi időszakban a korábbi zonalitás gyengébb, és emiatt lehetőség van észak-déli hidegöblítésekre, amire korábban nem volt lehetőség. E mögött biztos van valami ok, mondjuk a Poláris örvény összeomlásának időpontbeli eltolódása, vagy valami más amiről még nem is hallottam).
Eddig hajlottam rá, hogy ez az enyhe tél kontra kemény tavaszi fagyok dolog a véletlen műve, de kizárt!
Az, hogy évek óta durván március utolsó és április első hetében 1-2 alkalommal -10 fokos 850 zúg be ide hozzánk, ez nem lehet véletlen.
1-2 év oké, de ez már a sokadik, zsinórban!
És nem -3 vagy -4 fokos 850, nem!
Mindig a -10, vagy azt közelítő.
És ennek olyan stabil oka kell hogy legyen, amely oda hat, hogy minden évben maradéktalanul bekövetkezik.
Egy dologra gondolok, persze lehet hogy nem így van.
Az rendkívül enyhe telek oka valószínűleg az, hogy nagyon melegek a nyarak, a tengerek és óceánok vizei nagyon felmelegszenek, és olyan hőtöbblettel bírnak, amely jelen van a légkörben hidegbetörések alkalmával, csapadékhulláskor.
Mórickásan annyi, ha mediterrán ciklon keletkezik télen, nem -3 fokban esik a hó, hanem +3 fokban az eső.
Ennyit tesznek hozzá az Európát körbeölelő óceánok és tengerek magasabb vízhőmérsékletei.
De!
Ez a tél végére normalizálódik, és tél végén, tavasszal már tud jönni olyan hideg, mint aminek télen kellene lennie!
Mert a -10 fokos 850-nek nem március második felében és áprilisban kellene lennie!
Bejönne egy -3,-4 fokos 850, annak sem örülünk, de az belefér, elfagy valamennyi valami, de marad is.
Nade ha bejön ez a hideg, amit vázolnak a modellek, akkor megint -4,-10 fokok lesznek.
És most már az őszibarack, cseresznye, almák, körték is részben el fognak fagyni.
Persze lehet még annyi szerencse, hogy szél meg felhő lesz, de ilyen hideg sarki levegő esetén egy derült éjszaka biztosan lesz, szóval....
Az, hogy évek óta durván március utolsó és április első hetében 1-2 alkalommal -10 fokos 850 zúg be ide hozzánk, ez nem lehet véletlen.
1-2 év oké, de ez már a sokadik, zsinórban!
És nem -3 vagy -4 fokos 850, nem!
Mindig a -10, vagy azt közelítő.
És ennek olyan stabil oka kell hogy legyen, amely oda hat, hogy minden évben maradéktalanul bekövetkezik.
Egy dologra gondolok, persze lehet hogy nem így van.
Az rendkívül enyhe telek oka valószínűleg az, hogy nagyon melegek a nyarak, a tengerek és óceánok vizei nagyon felmelegszenek, és olyan hőtöbblettel bírnak, amely jelen van a légkörben hidegbetörések alkalmával, csapadékhulláskor.
Mórickásan annyi, ha mediterrán ciklon keletkezik télen, nem -3 fokban esik a hó, hanem +3 fokban az eső.
Ennyit tesznek hozzá az Európát körbeölelő óceánok és tengerek magasabb vízhőmérsékletei.
De!
Ez a tél végére normalizálódik, és tél végén, tavasszal már tud jönni olyan hideg, mint aminek télen kellene lennie!
Mert a -10 fokos 850-nek nem március második felében és áprilisban kellene lennie!
Bejönne egy -3,-4 fokos 850, annak sem örülünk, de az belefér, elfagy valamennyi valami, de marad is.
Nade ha bejön ez a hideg, amit vázolnak a modellek, akkor megint -4,-10 fokok lesznek.
És most már az őszibarack, cseresznye, almák, körték is részben el fognak fagyni.
Persze lehet még annyi szerencse, hogy szél meg felhő lesz, de ilyen hideg sarki levegő esetén egy derült éjszaka biztosan lesz, szóval....
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat