Meteorológiai esélylatolgatások
Ez valóban így van, és pont ez a kulcsa a következõ hetek idõjárásának. Ha a dny felé nyomuló hideg légtömegek mennyisége elég nagy, akkor kitöltik a kontinens túlnyomó részét, a ciklontevékenységet "leszorítják" a mediterrán térségbe. Ennek eredménye nálunk havas, hideg idõ, keleties légmozgással.
Másrészt a hidegtömeg megállítja, blokkolja az északatlanti minimum ciklonjait felénk való mozgásukban.
Ha a kontinentális hideglevegõ mennyisége csekély, vagy átmeneti expanzió után visszahúzódik ék-re, úgy nem lesz képes megállítani az említett ciklonokat, ezek hatása érvényesül Közép-Európában. Ebben az esetben valóban gyakori frontátvonulás, dny és ény között ingadozó áramlás, s legjobb esetben is vegyes halmazállapotú, nem túl bõ csapadék jellemezné az idõjárást -azaz nem térne vissza a nagy tél. E két véglet mellett köztes kimenetelek is elképzelhetõek.
Másrészt a hidegtömeg megállítja, blokkolja az északatlanti minimum ciklonjait felénk való mozgásukban.
Ha a kontinentális hideglevegõ mennyisége csekély, vagy átmeneti expanzió után visszahúzódik ék-re, úgy nem lesz képes megállítani az említett ciklonokat, ezek hatása érvényesül Közép-Európában. Ebben az esetben valóban gyakori frontátvonulás, dny és ény között ingadozó áramlás, s legjobb esetben is vegyes halmazállapotú, nem túl bõ csapadék jellemezné az idõjárást -azaz nem térne vissza a nagy tél. E két véglet mellett köztes kimenetelek is elképzelhetõek.
Európa idõjárása nagy változás elõtt áll. Az addig elég egységes északatlanti alacsony nyomású szisztémát jan.18.-tól kezdõdõen a Brit-szigetek fölött kialakuló AC két részre osztja, az áramlási kép egyre meridionálisabbá válik.
A brit AC északi nyúlványa ék felé terjeszkedik, végül eléri az északkelet-európai magasnyomású területet, és összeolvad azzal. Így teljesen lefûzi az említett alacsony nyomású rendszer keleti részét egyéb részeirõl, s ez gyengülõ ciklonként egy ideig még tovább "él" Kelet-Skandináviában. E lefûzõdéssel ellenben egységes anticiklonális híd jön létre az Észak-Uraltól egészen Izlandig. Ez nagyon fontos momentum: a kontinensre eddig jellemzõ nagytérségi ny-dny-i áramlást ugyanolyan nagy területre kiterjedõ k-i váltja fel
Ez a folyamat elõreláthatólag jan.20.-ra befejezõdik.
Az ECMWF szerint ezt követõen ény-ról újabb ciklon "támadja meg" a magas nyomású hidat, de ez "elõdjéhez" hasonlóan szintén lefûzõdik az õt létrehozó rendszerrõl, dél felé (a Brit-szigetek irányába) indul meg, mögötte az AC híd záródik.
Jan.24.-re a következõ kép alakul ki: Észak-Európában k-ny tengelyû óriás AC az Uraltól Izlandig. Ettõl délre ciklonok -egy Nyugat-Európában, az említett dél felé elindult ciklon kimélyülésébõl, a másik a Fekete-tengertõl valamivel északra.
Összefoglalva a következõket lehet elmondani: északon a ciklontevékenység gyengül, ott AC alakul ki, a déli ellenben növekszik. Ennek megfelelõen a kontinens nagy részén keleti áramlás áll elõ, lehetõvé téve a hideg szárazföldi légtömegek térhódítását. Az elõreláthatólag felerõsödõ délnyugat-európai ciklontevékenység felveti a mediciklon képzõdés lehetõségét, mely az ék-i hidegáramlással karöltve havazáshoz vezethet jan.25 körül (bár ez még igencsak a "jövõ zenéje")
A brit AC északi nyúlványa ék felé terjeszkedik, végül eléri az északkelet-európai magasnyomású területet, és összeolvad azzal. Így teljesen lefûzi az említett alacsony nyomású rendszer keleti részét egyéb részeirõl, s ez gyengülõ ciklonként egy ideig még tovább "él" Kelet-Skandináviában. E lefûzõdéssel ellenben egységes anticiklonális híd jön létre az Észak-Uraltól egészen Izlandig. Ez nagyon fontos momentum: a kontinensre eddig jellemzõ nagytérségi ny-dny-i áramlást ugyanolyan nagy területre kiterjedõ k-i váltja fel
Ez a folyamat elõreláthatólag jan.20.-ra befejezõdik.
Az ECMWF szerint ezt követõen ény-ról újabb ciklon "támadja meg" a magas nyomású hidat, de ez "elõdjéhez" hasonlóan szintén lefûzõdik az õt létrehozó rendszerrõl, dél felé (a Brit-szigetek irányába) indul meg, mögötte az AC híd záródik.
Jan.24.-re a következõ kép alakul ki: Észak-Európában k-ny tengelyû óriás AC az Uraltól Izlandig. Ettõl délre ciklonok -egy Nyugat-Európában, az említett dél felé elindult ciklon kimélyülésébõl, a másik a Fekete-tengertõl valamivel északra.
Összefoglalva a következõket lehet elmondani: északon a ciklontevékenység gyengül, ott AC alakul ki, a déli ellenben növekszik. Ennek megfelelõen a kontinens nagy részén keleti áramlás áll elõ, lehetõvé téve a hideg szárazföldi légtömegek térhódítását. Az elõreláthatólag felerõsödõ délnyugat-európai ciklontevékenység felveti a mediciklon képzõdés lehetõségét, mely az ék-i hidegáramlással karöltve havazáshoz vezethet jan.25 körül (bár ez még igencsak a "jövõ zenéje")