Meteorológiai társalgó

Igen, mintha a Bakonyalja jóval kevesebbet kapna, mint pl. Csehbánya, Farkasgyepű, de akár Ajka-Devecser, vagy akár Úrkút térsége. Sokat kirándulunk (igaz, idén még nem) Csehbánya környékén, és a Torna patak felső folyásában mindig volt víz, nem is kevés, amiről jó párszor küldtem is a Bioszférába fotókat. Persze egy főként üledékes kőzetű hegység esetében mindig óvatosan kell bánni a felszíni vízfolyásoknál látottakkal, mert azok vízállása nem úgy követi az eseményeket, mint pl. egy vulkanikus hegység esetében, de nyilvánvalóan látszik a középhegységeinket sújtó, már hosszan tartó vízhiány.

Egyetértek, de Bakonybél inkább már a kőrishegy délies oldalában van, ahova a medik feltekert csapadéka még orografikusan is kedvezőbb helyzetben van . Ellentétben az északnyugati oldallal.

Még a régebbi földrajzi atlaszokban, Kőszeg volt a legcsapadékosabb évi átlag 807 mm rel, valószinűleg ez mára egy jó 100 mm- rel kevesebb lehet! De az őrségi ismerőseim is panaszkodnak, már az sem a régi, helyette az országhatártól nem messze, Varasdon  évek óta csapadéktöbblettel számolnak be!

Pár adat a délnyugati határtól nem messze fekvő Varasd városáról
2019: 1079 mm
2020: 1077 mm
2021: 827 mm
2022: 829 mm
2023: 1116 mm

Sokszor fordult elő, hogy a nyugat felől érkező óceáni nedvesség kifutószelei a késő esti órákban elérték az Alpokalját esetleg a Bakonyt is. Egyes esetekben a front át se vonult az országon de az említett területek 20-30 milliket kaptak. Ez mára igencsak megritkult, mint általában a nyugati frontok is.
Nem is tudom mikor érkezett utoljára északnyugat felől országos, kiadós eső, lehet, hogy évekkel ezelőtt, pedig anno nyaranta több is volt belőlük.

Azért pl Bakonybélben elég szép összegek szoktak leesni, valószínűleg a kőris hegyen még több, csak kár hogy ott nincs mérés, pedig az ország egyik legcsapadékosabb pontja! Ami inkább közrejátszik a mészkő ami nyeli a vizet rendesen! Amit megfigyeltem az évek alatt az, hogy egyre délebbre tevődik a csapadék, aminek a legnagyobb vesztesei a Sopron, Kőszeg mellett a Bakony is, ezt részben az atlanti hatás vesztesége miatt van, amig régen rendszeresek voltak, mostanra a csapadék nagy része mediterrán ciklonokból vagy lokális zivatarokból származik.

Itt a Bakonyban immár tragikus a helyzet. Erdész Barátaim is panaszkodnak. De különösen a magas Bakony, a hegység nyugati fele marad ki évek óta a rendes csapadékokból. A Gerence patak Bakonykoppány alatt már most csontszáraz! Ilyenre még 58 évem alatt nem emlékszem. Nyaranta előfordult, hogy egyes részein az asztatikus vizekre jellemző időszakos kiszáradás történt, néhány hétnyi intervallumban. De hogy kora tavasszal... Egyébként nagyon köszönöm a Bükkösökről ( is) szóló írást, sokat tanultam belőle.

Igen, az erubáz kicsit - szó szerint - meredek példa volt részemről, inkább azt akartam írni, hogy egy jó meredek hegyoldalon megtelepedett bükkösnél mi a helyzet…de köszi az ismét nem egy szóval elintézett válaszodat!
Egyébként tökre bírom azokat a kis növésű, már-már molyhos tölgyformájú bükköket, melyek az igen meredek sziklakibúvásos oldalakon ritkán megpillanthatók.  Lehet, nem túlzok, ha azt állítom, a Visegrádi hg-ben a Dunakanyarra néző lejtőkön van ezekből a legtöbb az országban.

Abszolút. Csak meg kell nézni, hogy mennyi millió köbméter víz robog ki jelenleg a hegységből a kisvízfolyásokon, patakrendszereken keresztül (mind a mellett, hogy égi áldás volt minden cseppje), szinte hasznosítatlanul, a betonkemény talajra hullott felhőszakadásszerű intenzitásoknak köszönhetően.

A látvány üdítően csodás, a hang mennyei zene, csak legalább, ha már lezúdult a meredek hegyoldalakon, akkor fognánk meg ezt a folyékony aranyat és tároznánk be erdei tókákba, természetes kialakítású gát és lépcsős tórendszerekbe...eggyel nyugatabbra ezt remekül művelik, de van hazai példa is erre (pl. Kaszó Zrt. LIFE projekt)...erdei vízvisszatartás a kulcs...

Az alábbi két kiragadott kép a sok közül, szombat délután készült...holnap kíváncsi vagyok mennyire zúgnak még a zúgók... 

És, hogy egyszer végre a kérdésre is időben válaszoljak. Legjobb tudásom szerint az erubáz talaj, az elég ritka talaj altípus. Eredetileg jégkorszaki reliktum, tehát nem éppen ma képződött. A kőzetfüggő talajfőtípus egyik altípusa, vulkanikus hegységeinkben ez elsősorban az andezitet jelenti. De a Börzsönyben is alig van belőle, bükkösök pedig nem tenyésznek rajta. Azok a ranker talajokon és főleg a barna erdőtalaj típusokon növekednek.

Az erubáz elég szélsőséges talaj, ha magas a humusztartalma is. Télen szétfagy, nyáron rommá repedezik. Nem éppen a bükk kedvence..inkább csak déli kitettségű. meredek hegygerincek, hegyoldalak itt-ott előforduló mozaikos talajtípusa. Főleg, a virágos kőrises-molyhos-tölgyesek, esetleg mészkerülő tölgyesek, és leginkább szilikát-szilagyepek, lejtősztyepprét élőhelyek jellemzik.

A bükk az üde, nedves barna erdőtalajokon szeretne nődögélni felfele, ha lenne elég üdeség, és egyenletes eloszlású nedvesség az utóbbi 5 évben.

A lézerszkenneres méréseink szerint viszont nincs magassági növekedés, vagyis mennek a víz után és a csak a gyökérzet fejlődik. (A bükk is képes mély karógyökérzetet fejleszteni ha muszáj, a terebélyes gyökértányérja mellett). Termőhelytől függ milyen mélyre tud hatolni, azért itt, ezeken a sziklás, kőgörgeteges ranker talajokon igen hamar  szálkőzetbe ütközik. Így főleg vertikálisan, szélességben próbál kompenzálni.

Egyetlen középkorú (60-70 éves) egyed, a párolgási mérések alapján, egy meleg nyári napon 300 litert elpárologtat, hogy a saját mikroklímáját biztosítani tudja. Ez állományban működik persze igazán. Hiszen valójában nem csak az erős, 80-90 százalékos árnyalása miatt van jóval hűvösebb egy bükkösben, hanem abból az egyszerű fizikai törvényszerűségből fogva is - és ez a hangsúlyosabb -, hogy a párolgás hőelvonással jár. Ha egy 20 hektáros bükk katedrálisban hektáronként 120-140 egyed éldegél, akkor lehet szorozni, hogy ez naponta mennyi vizet emel ki a talajból. Ha közben az állományt átfújja a délkeleti, keleti sztyeppe szél heteken át, akkor elő lehet venni a hatványtáblát...   
 

És ahogy jött, úgy el is zúzott a rendszer északkelet felé " kígyózva". Mi egy kisebb cellát kaptunk (nem panasz!), nyugatra az Ipoly völgy és délkeletre a Naszály felé voltak az intenzívebbek.
Viszont közvetlenül mögöttük elképesztő "kékboltság" borult ránk és a távozó rendszer se volt éppen csúnya. 2 mm esőt hagyott itt, így kimondani is furcsa ebben a kegyetlen erdőssztyeppe aszályban, de éppen majd 30 mm lett végül a szumma, az éjjeli műsor indulás óta. Húsvéti csoda..

Bölke: ilyen csapadékos etapokból, ha minden héten jön egy-egy akkor se érjük utol magunkat. Gyakorlatilag üresek a hegység mélységi víztartalékai. Erről a patak vízhozam a legjobb infó. Valamikor majd összerakom egy képsorozattá, hogy  tavaly augusztus óta, miként változott. Már ha az változás...

Néhány kép a "kékboltságról" és a távozó rendszerről.

Egy kis összehasonlítás, délelőtt és délután:

És ami a legfontosabb: