Meteorológiai esélylatolgatások
Valóban a beenyhülés (ezzel számolni kell,délen szerintem is esélyes) határa bizonytalanná teszi az egészet, de én mindig a legfrissebb adatokat,képeket nézem, a modellek futásai legalább fél napos adatokból dolgoznak.Perpill Rómában és Madridban 4 fok, Palermoban 6 fok van. Szerintem a Mediterrán ilyenkorra már annyira lehûl, hogy nem tud olyan brutális enyheséget hozni onnan egy ciklon (ha nem bika erõs,mint már volt rá példa akár 960-980-al)mint decemberben vagy januárban.A kelet-európai hideg is február elején még ereje fénykorában van.A februári közép csak azért nem hidegebb nálunk a decembernél,mert a napállás magasabb,ha süt akkor erõsebben melegít.De ha nem süt,sokkal hidegebb van.Most a Skandináv-hg.,Kárpátok és a Fekete-t.partja a határa a brutál hidegnek.Már Lengyelo. és Románia -5-10 fokok,Ukrajna -15 körül,Skandinávia és Oroszo. pedig -20-40-ig lehûlt. A makacs orosz ciklon ontja már délebbre is a havat és pumpálja a hideget a Kárpátok felé.A télen még ilyen hidegbázis nem volt.A medi ciklonok szerintem hoznak enyheséget,de nem lesz délnyugati,inkább keleties áramlás felettünk.Valóban nem a ciklonközpont fog csapadékot adni nálunk,hanem felsiklások,torlódások és konvergenciák sorozata.Éppen ezért lesz a hó túlsúlyban, mert a két légtömeg közül egyik sem fog felettünk triumfálni,csak folyamatos háborúzgatásuk tart egy hétig.Ha az AC hidege gyõzne,akkor lenne 2 centi hó mellett -15 fok átlagban,mint 2006-ban.Ha egy medi jönne,akkor brutál vegyes csapadék lenne 2 napig aztán esetleg enyhülés és olvadás,ahol lesz belõle egy kis hótakaró. Egyiktõl sem örömködne senki, de az elõzõ változat 1-2 hét szép télzárást hozhatna. Aztán márciusban jöjjön a tavasz !

Szó mi szó, az említett elõoldali megenyhülés (szerda-csüt-péntek) nagyon kritikus. Ha csak 850 környékén történne, akkor még az sem lenne baj, ha az ország nagy részén kevéssel 0°C fölé menne a hõmérséklet. Átkeverés hiányában ez nem érvényesülne az alsó légrétegekben, így azok maradhatnának kevéssel 0°C alatt, kivéve a felszíni T-ket napközben. Így a csapadék még könnyen áthûthetné a 850 körüli pozitív (nem túl vastag!) légréteget, majd pedig a felszín közeli levegõt is lehûthetné.
Ha erõsebb az elõoldali megenyhülés és/vagy átkeveréssel érkezik, akkor persze simán az esõ felé billen a mérleg, és aztán, ahogy írod, csak lassan mehetne át a csapadék a hidegbeáramlással hóba.
Az elõzõ hozzászólásomban feltételeztem, hogy a hétvégi hidegfront után beáramló hideg levegõnek elég a 3-4 nap az elõoldali enyhülés elõtt ahhoz, hogy "megülepedjen", és erre mintegy majd felsiklik az enyhe levegõ 850 környékén, és nem igazán tud majd lekeveredni, illetve a 850 hPa körüli enyhülés mértéke sem lesz túl jelentõs.
Ehhez képest a friss 12 UTC-s ECMWF ens. átlag IS kicsit erõsítette az enyhülés mértékét, és a modell szerint esély van arra is, hogy az alsó légrétegekben is érvényesüljön az enyhülés valamelyest.
Így ez alapján is csökkentek az esélyek, viszont az alsóbb légrétegek beenyhülésében koránt sem vagyok biztos annyira, mint amennyire a modellek várják, és ez azért bonyolíthatja a dolgot. Itt van még aztán a csapadékhûtés kérdése, ha elég alacsony lesz a harmatpont...
Az korántsem baj, ha a modellek nem látnak csapadékot már a hidegbeszivárgásos összeáramlásos idõszakban, mert szerencsére még nem minden folyamatot tudnak leírni, így pl. akkor is lehet csapadék ha nem várják
Ha erõsebb az elõoldali megenyhülés és/vagy átkeveréssel érkezik, akkor persze simán az esõ felé billen a mérleg, és aztán, ahogy írod, csak lassan mehetne át a csapadék a hidegbeáramlással hóba.
Az elõzõ hozzászólásomban feltételeztem, hogy a hétvégi hidegfront után beáramló hideg levegõnek elég a 3-4 nap az elõoldali enyhülés elõtt ahhoz, hogy "megülepedjen", és erre mintegy majd felsiklik az enyhe levegõ 850 környékén, és nem igazán tud majd lekeveredni, illetve a 850 hPa körüli enyhülés mértéke sem lesz túl jelentõs.
Ehhez képest a friss 12 UTC-s ECMWF ens. átlag IS kicsit erõsítette az enyhülés mértékét, és a modell szerint esély van arra is, hogy az alsó légrétegekben is érvényesüljön az enyhülés valamelyest.
Így ez alapján is csökkentek az esélyek, viszont az alsóbb légrétegek beenyhülésében koránt sem vagyok biztos annyira, mint amennyire a modellek várják, és ez azért bonyolíthatja a dolgot. Itt van még aztán a csapadékhûtés kérdése, ha elég alacsony lesz a harmatpont...
Az korántsem baj, ha a modellek nem látnak csapadékot már a hidegbeszivárgásos összeáramlásos idõszakban, mert szerencsére még nem minden folyamatot tudnak leírni, így pl. akkor is lehet csapadék ha nem várják

Az a baj, hogy az elõoldal olyan mértékû enyheséget szállít fölénk, ami könnyen az egész országot pozitívba viheti ( Link ), innen pedig a hátoldalra kerülés + intenzív csapi lehetne csak hóban végzõdõ történet. Erre pedig nagyon kevés az esély, mert addigra a modellek szerint elfogy a csapadék és gyors hidegelárasztás sem lesz - éppen ma említettem a mettársalgóban a lehetséges "bárikus pattot", azaz a ciklonáris görbület, ahogy Te írod. Annyi esélyünk van, hogy ilyenkor valóban jóval magasabb a csapadékhajlam, mint egyébként (alacsony a nyomás is), így egy karácsony környéki beragadó csapi is lehet talán itt-ott. Amire én esélyt látok, az a kezdeti havazás, ha jó napszakra esik, akkor szép havas, fehér tájakat lehet majd fotózni az ország ÉK-i harmadán. Utána ebbõl a síkvidék nagy részén esõre számítok... Ezt nem egy modell vagy ENS állapot adta, hanem napokon át sok-sok GFS és ECM (illetve most már GEm GME NGP stb.) futás. Nyilván volt egy-két kedvezõbb verzió (és egy-két latolgató, aki elhitte, majd késõbb a modellek pontatlanságának alapjául szolgáltatta, ahelyett, hogy... mindegy is) - de volt egy-két szörnyû felállás is. Ilyen szerintem a 12Z futás a GFS részérõl, ez lenyomja az összes modellt, még Budapestre is +2 fölé viszi a T850-et, ezt azért sokallnám én is. Lassan itt a 18Z, meglátjuk.
Még valami: Addig nem lesz talajmenti szivárgás, amíg nem kerülünk a hátoldalra (azaz az AC és a medi hátoldalának közös áramlásába), akkor viszont gyorsan szárad a levegõ, ahogy írod - ez viszont így pont, hogy nehezen jár csapadékkal - Link a GFS ENS egy tagja sem lát belõle semmit (vagyis hát nem sokat).
Még valami: Addig nem lesz talajmenti szivárgás, amíg nem kerülünk a hátoldalra (azaz az AC és a medi hátoldalának közös áramlásába), akkor viszont gyorsan szárad a levegõ, ahogy írod - ez viszont így pont, hogy nehezen jár csapadékkal - Link a GFS ENS egy tagja sem lát belõle semmit (vagyis hát nem sokat).
Jó kis elemzés, köszönjük
Ebben a mondatban a link végére becsúszott egy vesszõ, azt vedd ki, ha még bírod, ha nem, akkor egy moderátor segítségét kérjük: "Szombatra középpontjával már Görögország felett valószínûsíti az 50 ens. tag átlaga: Link míg a Kárpát-medence fölött..."
[megtörtént. - witch]

[megtörtént. - witch]
Szerintem a legújabb analíziseken és a mûholdakon jól látszik,hogy a szokatlanul mély (940 körüli) atlanti szörnyek retrográd mozgást vettek fel.Nem hogy kelet felé tartanának, hanem É, sõt Ény,vagyis Grönland felé.A frontálzónáik csak arra jók,hogy egy kis lefûzõdéssel Közép-Európában felhõs,kissé enyhülõ és csapadékos idõt okozzanak.A Grönlandtól Mauritániáig nyúló front meg csak kinyúlik és majd szétszakad és déli felén egy ciklon lesz.Valójában a skandi AC eldõlt, hogy triumfál a ciklonok felett, magyarul megtízóraizza a zonalitást.Már csak az a kérdés,hogy a jövõ héten jövõ Med mennyire kever ránk enyhe levegõt,vagyis a hó vagy az esõ kerül túlsúlyba.Mivel a hidegbázis erõs, erõsödik felettünk a keleties áramlás, én egy a télen egyedülálló esélyt látok egy országos,az utóbbi 1-2 évben nem tapasztalt méretû havazásra.
