Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16615)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Kérdések és válaszok (#16614)

A GFS ûrtávlatban északnyugat-európai, ill. skandi anticiklonokat mutat, fölöttünk ék-i áramlással. Ez mérsékelten meleg, konvektív jellegû idõjárást valószínûsít. Persze, az igen hosszú idõtáv miatt mindez a helyén kezelendõ.

Tulajdonképpen igazad van abban, hogy a Brit-szigetek térségében található alacsony nyomás nem képes kelet felé elmozdulni, sõt az idõszak legvégére retrográd lesz. De az izotermák jún.5. és jún.10. között következetesen a kontinens belseje felé mozdulnak el továbbra is. Ez csak azzal magyarázható, hogy a stagnáló ciklonok szokása szerint a hátoldali hûvös levegõ egy része átjön az elõoldalra. Ezenközben 6.-án és 7.-én az afrikai forró levegõ a Balkánon át csakugyan megközelít minket, nyilván praefrontális szituáció alakul ki dk-i széllel, melyet 8.-9.-10.-én hûvösebb levegõ beáramlása követ ny-dny-ról. Jún. 11.-re a hidegáramlás megszûnik, és a retrográd mozgó brit ciklon kezdi "felhúzni" a nagyon meleg levegõt délrõl.
Hogy ez hova fejlõdik majd, az ECMWF-en nem látszik, lehet, meg kéne nézni a GFS-t 192 órán túl.

A friss GFS és a ECM futás(!) egyöntetûen a második variáció mögé állt be,mivel a hideg leszakadása után az alacsony nyomású térség mindkettõn "elkezd hátrálni" nyugat felé,így erõsen feltételes módban teret engedhet majd az afrikai melegnek. Addig biztos sokszor változik,de érdekes most az összhang.

Elismerem, tényleg nem csípem a nagy meleget. Nyilván van valamennyi szubjektivitás a vélemény-alkotásomban, különben valószínûleg nem látogatnék egy amatõr meteorológiai fórumot. Azonban ha megnézed az ECMWF geopotenciál-T850 térképeit, nem lehet nem észrevenni, hogy jún.5.-tõl jún.11.-ig az izotermák folytonos, erõs mozgásban vannak a kontinens belseje felé, a hûvös levegõ bizony felénk "menetel". Innen a feltételezés, hogy az idõszak végére jelentõsebben lehûl az idõ, nagyobb valószínûséggel a Dunántúlon.
A medárdi KÜN egyébként se tarthat örökké, és tapasztalat szerint kétféle kimenetele lehet:
1. A fülledt meleg, záporos-zivataros napokat advektív lehûlés követi. Azaz eleinte csendesesõs, szeles idõszak áll elõ, majd az idõjárás (átmenetileg) megnyugszik.

2. A KÜN elõoldali helyzetben szûnik meg, kiszáradás és felmelegedés következik. Ez esetben kánikulai napoknak nézünk elébe, s könnyen kialakulhat az az állapot, amit én "szupernyárnak", "ötödik évszaknak" nevezek: 32-37, 33-38, sõt 34-39 fokos maxik, perzselõ napsütés, igen erõs UV sugárzás.

Jelen helyzetben engedtessék meg nekem annyi (tényekkel megtámogatott) szubjektivitás, hogy az elsõ lehetõséget tarthassam valószínûbbnek.

Az alapjaiban "hideg" szituáció, (ti. az Atlanti-óceán felett hatalmas, meridionális AC, a ciklonok ettõl keletre) lassan hõmérsékleti szempontból is érvényre jut jún. elsõ dekádjának végére. Jún. 5-tõl a hûvösebb légtömegek megállíthatatlanul tért nyernek: a Brit-szigetek és a Csatorna környékérõl jún. 11.-re Közép-Európáig jutnak el. Tehát a kérdéses idõszakban gyakori záporok-zivatarok, és a vége felé az eleinte elég magas hõmérsékletek most úgy tûnik, jelentõsen visszaesenek. Az észak-afrikai forróság néhány napig fenyeget ugyan, de aztán a nyugati irányú magassági áramlás másfelé tereli, visszahúzódik dk-re, egyelõre a közelünkbe se jön. (Forrás: ECMWF)