Meteorológiai esélylatolgatások

Igen, erre én is tisztán emlékszem, ekkor a zárt ködbõl hirtelen nyílt köd lett és így tudott létrejönni a gyémántporos halókomlexum, de ehhez sötétben elég csak a gyenge köd is. Mind ez 12.29-én következett be, valamikor ekkor támadt be északról a hideg. De elég hozzá a -5°C is azért.

Mikor hideg fölé meleg érkezik az a hidegpárna! Ha gyors a melegedés akkor átkeveri a levegõt és enyhe idõt okoz kiugróan magas hõmérsékletekkel. ilyenkor nemhogy gyémántpor nincs de még gyémánt esõ csepp se sok:-) Ez a legszebb ilyenkor alakulnak ki jó kis rekord melegek, mivel a légkör ilyen esetben teljesen tehetetlen és a telítettségi állapot egyszerre kiszárad. Ez bizony 15 fokokat okoz fõként a fõnös Alpokalján ááá meseszép is ez:-)
A gyémántpor úgy alakul ki ahogy Ádám írja jó kis lábas, száraz, kemény hideg kell hozzá, legalább -8, -10 fok körüli 850hPa-os levegõ, és a talajon derült, száraz idõ, a legjobb ha -15 fok alatt vagyunk. Lásd Lappföld. Olykor persze elég ha -5 -8 fok van de ahhoz jó kis kifagyás szükségeltetik.

"Elég erõs áramlás már átkeverheti /ezek a tipikus gyémántpor-hullásos helyzetek, amikor az alsó hideg fölé meleg nedves levegõ érkezik, és elkezd keveredni."

Ez nem így van. A gyémántporhoz hideg, relatíve száraz idõ kell, nem pedig átkeverõ meleg áramlás. Gyémántpor leginkább akkor van, amikor ÉK felõl kapunk száraz, lábas hideget. Derült ég, nagyon erõs éjszakai lehûlés, felhõk sehol.

Mint pl. tavaly december végén, amikor jöttek a gyémántporos fotók: Link

A télre latolgatni még most is korai kissé. Véleményem az, hogy augusztus vége a legkorábbi idõpont, amikor valami mondható errõl azon az alapon, hogy ekkor már megfigyelhetõ, hogy reagál a sarki hidegbázis maradványa a hosszabbodó éjszakákra: van e hajlama a gyors növekedésre, expanzióra. Ha a hónap utolsó dekádjában a poláris légtömegek erõs beáramlása következik be, ez legalábbis felveti a gyanúját egy átlagos, vagy annál hidegebb télnek (ld. tavalyi év).
A nyár megelõzõ része legfeljebb nagyon halvány sejtést tesz lehetõvé a télre vonatkozólag.
Elmondható, hogy tartósan forró idõ esetén, ha nagy a pozitív anomália, a kifejezetten hideg tél valószínûsége kicsi (ld. 2000, 2006 és 2007). De nagyjából átlagos hõmérsékletû tél így is elõállhat (ld. 2003)
Az õsz elsõ felében (szeptember és október eleje) elõforduló tartós elõoldali szituáció magasnyomással párosulva, délies légmozgásokkal érdekes módon gyakran von maga után zonális, enyhe telet. Ellenkezõleg, az ilyenkor bekövetkezõ poláris hidegbetörések ugyanúgy értékelendõk, mint a már említett augusztus végiek.
Az õsz második fele teljesen más lapra tartozik. Ilyenkor az élénk légmozgások, gyakori frontátvonulás a zord tél ellen szól -átlagosat, vagy annál enyhébbet vetít elõre. Ellenkezõleg, a huzamosan magasnyomású, csendes, ködös késõõsz felveti a hideg tél lehetõségét, mert ezesetben a sarki hidegbázis felépül, s nem "elpocsékolódik".
Tanulságos megfigyelni az egymást követõ telek jellegét. Az állapítható meg, hogy a kifejezetten zord teleket 3- 4-5-6 éves "blokkok" veszik körül, melyeken belül enyhe nemigen van, csak átlagos vagy annál hidegebb ( pl. 1963-tól 69-ig, 1978-tól 1981-ig, 1983-tól 1986-ig, 2001-tõl 2004-ig és természetesen 2009/10, 2011/11 -??). Kivétel itt is akad: 1994/95 enyhe tél volt, 1995/96 hideg, 1996/97 úgyszintén elég hideg, de már az 1997/98-as újra enyhe.
Egzaktabb vizekre evezve láthatjuk, hogy az AO és NAO indexek még mindig inkább nulla körül, vagy negatív tartományban "szeretnek" tartózkodni, ez (feltéve, hogy az állapot fennmarad) ellene mond a kifejezetten enyhe télnek. A nyugatias légmozgások ímmár krónikus gyengélkedése hasonlóképpen a tartós zonalitás kiváltotta enyhe tél ellen szól, de itt már gondolni kell elõoldali szituációkra is, melyek szintén magas hõmérsékletet okozhatnak a téli hónapokban.
A CFS átlagos vagy átlagnál hidegebb téli idõszak között ingadozik jó ideje.
Fentieken kiki elgondolkodhat, konklúziót is levonhat (bár jobb, ha vár ezzel cca november elejéig).