Meteorológiai esélylatolgatások
Csak nézem, hogy a jelmagyarázat szerint az alsó és a felsõ vonal két vége között összesen 100% van. Ezek szerint a hõmérséklethez nem a klimatológiában is használt normál eloszlást használják, hanem valamilyen véges tartományon értelmezett eloszlást. Ez azért elég érdekes, és én nem tartom egzaktnak. Mibõl jön az, hogy az eloszlás értelmezési tartománya véges lehet? Úgy tudom, az energiaszállítási egyenletek olyanok, hogy a statisztikus viselkedésük (a struktúraelmélet miatt) nem adhat véges tartományt. (A részleteket sajnos nem tudom.) Lehet persze, hogy az OMSZ húzott egy határt, és igazából csak 99 vagy 99,9% (?) -ot fed le.
Régebben az OMSZ is kiadott szezonális anomália-prognózisokat. hónapokra lebontva. Nem tudom, most mi a helyzet. Ezen kívül a Magyar horgász c. lapban is mindig ott van a havi elõre a hõmérséklet és a csapadék átlagtól való eltérésére vonatkozólag. Régóta figyelem ezeket az elõrejelzéseket. Tapasztalatom az, hogy csak ritkán válnak be, gyakori a melléfogás. Tanulságos példa volt az 1987/88-as tél: valamikor novemberben az OMSZ közzétette, hogy mind a három téli hónap az átlagnál hidegebb és szárazabb lesz, és különösen a december lesz zord. Az ember (már akinek tetszik a hideg) nagyon megnyugodott. Aztán emlékszünk, mi valósult meg mindebbõl -a tél kétharmadában zonalitás, enyheség...
A CFS prognózisait még messze rövid ideje követem nyomon ahhoz, hogy bármit is mondhassak róluk. Csapongásai bosszantóak (bár olyan is volt, hogy hosszú ideig következetesen ugyanazt adta). Többen hivatkoznak arra, hogy tavaly egész jól bejött az elõrejelzése, de halkan meg kell jegyeznem, ez lehetett a véletlen mûve is.
Mindenesetre azt mindenki sejti, hogy több hónapra elõre lehetetlen olyan pontos prognózist készíteni, mint 5 napra, pédául. S ez még akkor is így van, ha a távprognózisok csupán az anomália mértékét adják meg, s nem foglalkoznak az idõjárás idõbeli lefolyásával.
Minden nehézség ellenére a tudomány nyilván tovább kísérletezik a prognózisok idõ limitjének tágításával. Az embert csakugyan az teszi, hogy megpróbálja a látszólag lehetetlent, s ha nem tud bemenni az ajtón, akkor bemegy az ablakon.
Ha az egzakt módszerek ilyen szerény eredményt hoznak (egyelõre), akkor a mi amatõr, ilyen-olyan tényekkel megtámogatott (vagy támogatni vélt) találgatásaink a társasjáték kategóriába tartoznak. Mégis megpróbálkozunk ilyesmivel, mert lehetetlen, hogy másképp tegyünk. Akit õszintén érdekel az idõjárás, annak mindig van valamilyen elképzelése hónapokkal elõre.
Valóban érdekes az egyetértés a kollégák között arra vonatkozóan, hogy az idei tél valószínûleg enyhébb fajta lesz. Ezt az elképzelést jelenleg én is támogatom. Emlékeim szerint a kirívóan enyhe teleknek nagyon gyakran épp ilyenek voltak az elõzményei, nevezetesen: megemelkedett légnyomás-középérték az õszi hónapokban, kevés csapadék és a déli komponensû légmozgások uralma. Azori "orrosodás", ill. makacs keleteurópai AC-k.
A szóban forgó nagyon enyhe telek: 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 (az egyszerûség kedvéért csak a kezdõ évszámot írom ide). Valószínûleg más példák is akadnak, ez én számomra az említettek a tartósan zonális, enyhe tél kvintesszenciái. Érdemes lenne megvizsgálni ezek makroszinoptikai elõzményeit. (1974 nem teljesen illik a képbe az extrém ciklonális, óriási csapadékmennyiséget produkáló októberével)
Viszont, hogy több aspektusból nézzük a dolgokat, azt is meg kell mondani, egyetértek azzal a kollégával, aki a téli hideghullámok hirtelen, "elõzmények nélküli" kialakulása mellett tör lándzsát. Bizony, nekem is több évtizedes tapasztalatom, hogy ezek gyakran a "semmibõl" teremnek elõ, ill., a téli hideg vagy jön, vagy nem, ahogy "úri kedve diktálja". (Fentiek klasszikus példája 1956 februárja)
A hideg AC-k, hidegmagok létrejötte, kifejlõdése öngerjesztõ folyamat, s mivel ezt csekélységek is beindíthatják, elõre látása elég kétséges -sok benne a véletlenszerûség.
Jelenlegi elképzelésem mellett azért adok, mondjuk, 20% valószínûséget arra, hogy mégis átlagos hõmérsékletû, esetleg annál hidegebb lesz az idei telünk.
A CFS prognózisait még messze rövid ideje követem nyomon ahhoz, hogy bármit is mondhassak róluk. Csapongásai bosszantóak (bár olyan is volt, hogy hosszú ideig következetesen ugyanazt adta). Többen hivatkoznak arra, hogy tavaly egész jól bejött az elõrejelzése, de halkan meg kell jegyeznem, ez lehetett a véletlen mûve is.
Mindenesetre azt mindenki sejti, hogy több hónapra elõre lehetetlen olyan pontos prognózist készíteni, mint 5 napra, pédául. S ez még akkor is így van, ha a távprognózisok csupán az anomália mértékét adják meg, s nem foglalkoznak az idõjárás idõbeli lefolyásával.
Minden nehézség ellenére a tudomány nyilván tovább kísérletezik a prognózisok idõ limitjének tágításával. Az embert csakugyan az teszi, hogy megpróbálja a látszólag lehetetlent, s ha nem tud bemenni az ajtón, akkor bemegy az ablakon.
Ha az egzakt módszerek ilyen szerény eredményt hoznak (egyelõre), akkor a mi amatõr, ilyen-olyan tényekkel megtámogatott (vagy támogatni vélt) találgatásaink a társasjáték kategóriába tartoznak. Mégis megpróbálkozunk ilyesmivel, mert lehetetlen, hogy másképp tegyünk. Akit õszintén érdekel az idõjárás, annak mindig van valamilyen elképzelése hónapokkal elõre.
Valóban érdekes az egyetértés a kollégák között arra vonatkozóan, hogy az idei tél valószínûleg enyhébb fajta lesz. Ezt az elképzelést jelenleg én is támogatom. Emlékeim szerint a kirívóan enyhe teleknek nagyon gyakran épp ilyenek voltak az elõzményei, nevezetesen: megemelkedett légnyomás-középérték az õszi hónapokban, kevés csapadék és a déli komponensû légmozgások uralma. Azori "orrosodás", ill. makacs keleteurópai AC-k.
A szóban forgó nagyon enyhe telek: 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 (az egyszerûség kedvéért csak a kezdõ évszámot írom ide). Valószínûleg más példák is akadnak, ez én számomra az említettek a tartósan zonális, enyhe tél kvintesszenciái. Érdemes lenne megvizsgálni ezek makroszinoptikai elõzményeit. (1974 nem teljesen illik a képbe az extrém ciklonális, óriási csapadékmennyiséget produkáló októberével)
Viszont, hogy több aspektusból nézzük a dolgokat, azt is meg kell mondani, egyetértek azzal a kollégával, aki a téli hideghullámok hirtelen, "elõzmények nélküli" kialakulása mellett tör lándzsát. Bizony, nekem is több évtizedes tapasztalatom, hogy ezek gyakran a "semmibõl" teremnek elõ, ill., a téli hideg vagy jön, vagy nem, ahogy "úri kedve diktálja". (Fentiek klasszikus példája 1956 februárja)
A hideg AC-k, hidegmagok létrejötte, kifejlõdése öngerjesztõ folyamat, s mivel ezt csekélységek is beindíthatják, elõre látása elég kétséges -sok benne a véletlenszerûség.
Jelenlegi elképzelésem mellett azért adok, mondjuk, 20% valószínûséget arra, hogy mégis átlagos hõmérsékletû, esetleg annál hidegebb lesz az idei telünk.