Ho-ho-hósirató

Engedd meg, hogy bővebben válaszoljak.

A tavalyi tél fagyos napok szempontjából egyáltalán nem volt szar, inkább átlagosnak mondható. Országos átlagban 60 fagyos nap volt, ami csak 3 nappal marad el a sokévi átlagtól. Tehát pont, ahogy írod, a növények nem virágozhattak ki hamarabb, mert voltak fagyos reggelek szép számmal. Az eddigi decemberi AC-uralom és a tavalyi között az egyik fő különbség, hogy akkor a stratus és a köd hidegebb volt, és sokszor fagyott közben. Viszont! Január végén volt egy veszettül enyhe időszak (emlékszem, a Kőszegi-hegységben egy szál pólóban túráztam  ), ami a növényekben már megindította a nedvkeringést. A februári fagyok valójában csak arra voltak jók, hogy a növények készenléti állapotba kapcsoljanak, de a teljesen passzív állapotba nem kerültek vissza (mert nappal nem igazán voltak fagyok, csak éjszakánként). Így, amikor megszűntek a fagyok, már egy előrehaladott állapotból fejlődött tovább a vegetáció.

Tavasszal emellett jócskán hozzátett az átlagosnál melegebb március is ahhoz, hogy komoly fagykárok legyenek. Ott az április 7-e reggel vitt mindent.

"Az elsődleges probléma itt az egészségtelen mértékűre emelkedő anticiklonális dominancia" - ezzel teljes mértékben egyetértek, amiket utána írtál a kemény télről, azzal kevésbé. Én azt mondom, igenis kellene a kemény hideg: nem azért, hogy élvezkedjek rajta, hogy x nappal több zord nap kerül be az éghajlati statisztikák közé, hanem legfőképpen azért, hogy gyérüljenek a kártevők, és a növények se kapcsoljanak át idejekorán készenléti állapotba. 2012 februárja egyébként rácáfol arra, hogy a zord hideg szárazon érkezik, mert akkor az ország déli részén sok helyen összegyűlt 30 centi körüli hótakaró. Márpedig tudjuk, hogy az olvadó hóból nagyon hatékonyan tudnak a talajok feltöltődni. Ez a másik dolog, ami hiányzik mostanában a vízegyenlegből a csapadékdeficit mellett.

Nade a lényegi részen nincs mit szépíteni: tényleg kikopni látszanak a látványos, élvezetes időjárási események az éghajlatunkból. Csak azt tudom ajánlani, hogy lássuk meg azt a kevés szépet és élvezzük ki minden percét, amit tud még nyújtani (pl. egy szép napfelkelte vagy naplemente, ha éppen van szerencsénk a stratus felszakadozásához, vagy a tegnapi lila köd is tök érdekes volt napnyugtakor itt Budapesten).

Hajnal 4-kor olyan feketerigó-füttykoncert volt itt a Sas-hegynél a 6 fokos ködben, hogy tavasszal is ritkaságszámba menne. December 10-ét írunk! Elképesztően beteg, ami itt folyik. Főleg már azért szurkolok a hidegnek és a fagynak, hogy a természet a normális kerékvágásba visszatérjen, mert ez nem lesz így jó, ha már január-februárban virágozni fog minden...