Meteorológiai esélylatolgatások

Abszolút nem bántottál meg, ha majd egyszer több idõm lesz, bebizonyítom neked a különbséget!

Kár, hogy nem tetszik a példám, pedig az imént a kertben nyugágyon fekve, a szúnyogpermetezõ repülõgépet figyelve jutott eszembe.

Húú, ez a példa kegyetlen rossz! Gyakorlatilag értékelhetetlen abból a szempontból, amirõl szó van. De ha még ki is javítom magamban a sok hibát, és kozmetikázom olyanokkal, amit sugallni akartál, akkor sem igaz.

Írtam, hogy nem akarlak bántani, csak visszalapoztam és a te latolgatásodat találtam meg elõször.
Érdekelnek és tetszenek a hosszútávú esélylatolgatásaid (nem is beszélve a zivatar elõrejelzéseidrõl), de ugyanúgy érdekelnek Zöldvillám hosszútávú kitekintõi is.

A korábbi véleményemet azonban továbbra is fönntartom a hosszútávú elõrejelzésekkel kapcsolatban.
Példám a következõ: vegyük mindig az elõttünk álló 14-21. nap idõjárását (az idõben következõ 3. hét idõjárását). A következõt kell eltalálni: az adott hét idõjárása hidegebb vagy melegebb lesz az átlagosnál, csapadékosabb vagy szárazabb lesz az átlagnál. Leegyszerûsítve négy kimenetelre: hideg-száraz, hideg-nedves, meleg-száraz, meleg-nedves hét lesz. A játék egy éven (52 héten) keresztül tart. Ellenfelek: egy képzett meteorológus számítógépes modellekkel megtámogatva és egy randoom gép. Állításom: a telitalálatok számában nem lesz lényegi különbség a meteorológus és a gép között. Másképp megfogalmazva: egy év alatt a meteorológusnak is kb. 10-16 telitalálata lesz.

Ezzel szemben viszont a 0-5 nap közötti elõrejelzések beválásával kapcsolatban megemelem a kalapom a meteorológusok elõtt. Ebben a szegmensben az utóbbi 30 évben hatalmasat fejlõdött ez a tudomány.

Amennyiben szerinted Zöldvillám hozzászólása és az enyém - ami ez esetben tényleg nem volt túl sikeres - valóban ugyanaz a kategória, akkor

- inkább nem írok ide többet, jó lesz az is a Met. Társalgóba;
- zárjuk be az egészet, mert a féléves DM-style jóslásokért kár fenntartani szakmai fórumot.

Gyakorta csak 2-3 nap múlva szoktam visszaolvasni a fórumot megnézve a linkelt modellfutásokat és néha elég nevetséges amikor egy 196 óra feletti vagy akár azalatti idõpont éppen az ellenkezõjét mutogatja amit éppen alátámasztani volt hivatott, a hosszútávú attól hosszútávú, hogy 2 nap múlva is aktuális, bevállalva a buktát is, egy közép-rövidtávú elõrejelzés totális átírása pl egy 1 napot késõ, vagy retrográd mozgásba kezdõ HF miatt nem annyira gáz... kivéve, ha valaki emiatt lemond egy balatoni hétvégét.
A latolgatásaim úgy tûnik legalább ilyen értelemben bejönnek teljesen nem 2-3 napra hanem 1 hónapra elõre,ezt sokan meg is erõsítik. pl hogy a fél részleg múlt és ezen a héten ment szabira, mert június elején a rossz idõ ellenére jeleztem, hogy brutál kánikula várható júl végén és augusztus elején, én bent vagyok, mert jobb szeretem az aktív pihenést, 40 fokban nem olyan jó kisgyerekkel kirándulni.
2011 szeptemberében minden egyes 1 héten belül esedékes hidegfrontról ki volt jelentve hogy évszakváltó, így ment augusztus 19 - október 8-áig :-)

A következtetések alapját elõzõ évek idõjárási helyzetei, most konkrétan 1994, 2003, 2007, 2008, és jelenlegi makroszinoptikai kép, tendenciák összevetése adja, és a változások ciklusait próbálom ezzel megbecsülni, feltételezve joggal, vagy anélkül, hogy ezek nem fognak jelentõs mértékben megváltozni és egy általam várt következményhez vezetnek kb a várt idõpontban ( hogyan tud gyarapodni a sarki hidegbázis, mikor alakul ki erõs Közép Európára húzódó polárfront, hidegbetörés, és ekkor tartós vagy átmeneti makrováltást hoz -e ) tehát több mint unalmas negyed-félóra eltöltése.
Távol áll a napra pontos meghatározásoktól, inkább intervallumot jelöl meg 7-15 nap azért elég nagy, ennél nagyobb már nem mondana semmit. de az általánosságokon túl konkrétumokat is mond.
Nincs módomban részletes szinoptikai elemzésekkel térképekkel ellátott cikket közölni, mert akkor tényleg órákig koptatnám a billentyûzetet és erre vajmi kevés idõm van, arra pedig nem számítok, hogy 3-4 page down- ozással végigolvassák, tekintettel arra, hogy annyira nem nagy a bizonyosságom hogy beválik, csak ez az, amit a legesélyesebbnek tartok többféle szcenárió közül. Éppen a rászánt idõ függvényében a megfogalmazás sem hajszál pontos így elfogadom ha helyenként bele lehet kötni. De ebben a fórumban kevés hozzászólás felelne meg fenti kritériumnak, ez pedig legalább témába vág. Akit nem érdekel az idõjárás elõrejelzése az persze nem agyal ilyesmin és nem is osztja meg másokkal feleslegesen billentyûzetet koptatva ezzel.

Amúgy a félreértést elkerülendõ ezen és elõzõ hsz ommal senkit nem áll szándékomban kritizálni aki bármiben is hisz és ebben a fórumban hozzászólásokat közöl, csak leírtam, amit én gondolok errõl.

Így van. Ráadásul ha jól emlékszem, Joe elemzése többé-kevésbé ült, úgyhogy ez sem teljesen igaz.

ZöldVillám, szeretném megkérdezni, mire alapozod a "latolgatásaidat". Van valami konkrétum, ami miatt hónapokkal elõre szinte napi pontossággal próbálsz "latolgatni"? Vagy csak megérzés? Statisztika? Holdjárás? Mert konkrét eszmefuttatás nélkül ez semmi más, csupán hangulatkeltésre alkalmas klaviatúra-koptatás.

Rosszul látod. Az itt elemzõk túlnyomó többsége aktuális modellfutásokra alapozza azt, amit ír - ez minden, csak nem DM-es hasraütés... Az 50%-os beválási arány sem stimmel, hiszen jóval gyakrabban jön be egy TREND, mint egy hasraütéses becslés. De ilyen alapon egy holnapra szóló elõre sem vehetõ komolyan, ha pl. mediciklonról van szó.

Visszaolvasva a hosszútávú esélylatolgatások több száz korábbi hozzászólását tényleg elmondható, hogy a 10 napnál hosszabb távú idõjárás elõrejelzés próbálkozások
-legyenek azok csak hasraütésszerû-megérzéssel próbálkozók
-idõjárási modellekre, idõjárási alaphelyzetekre alapozók és abból kiindulók
- az állatok viselkedésének megfigyelésével alapozók
beválási aránya ugyanakkora (kicsit viccesen: vagy bejönnek vagy nem).

Példa, mert ez volt legközelebb fellelhetõ:
Joejack - minden bántás nélkül - kifiguráztad a 69252-es hozzászólásoddal Zöldvillámot.
Olvasd el a 69208-as hozzászólásodat amely úgy kezdõdik, hogy én is úgy látom...
Miben különbözik az Zöldvillám hozzászólásától? Mennyi minden vált valóra belõle? Pedig többféle szcenáriót is felvázoltál.

Vagy sorolhatnám az állatos próbálkozásokat, Thermometer-t, Ferri-t, és a többieket...

Ezt a fórumot nem kell véresen komolyan venni (a rövidtávút még igen). A jóslásokat, tippeket, elõrejelzéseket? egyszerûen játéknak, ötletparádénak kell venni.

Akár mondhatjuk azt is, hogy ez a fórum a METNET egyfajta DM-es elhajlása.

!ósz tlov lórságniõh ipan a kacs nabmosálózsázzoh õzõle za:"tréévdek kebbégneyg" A


Tehát a naptárhoz való igazodás az én meglátásom szerint is véletlen egybebesés, bár az átlaggörbéken gyakrabban látunk dátumhoz köthetõen meredekebb emelkedést-esést, mint ahogy október 20-a után hirtelen, 1 hét alatt kopnak ki a nyári Tmaxok a rekordtáblázatból, miközben az azt követõ idõszakban, november 10 - március 10 ig a Tmax rekordok többnyire 20 és 24 fok között szórnak még januárban is. Az hogy mikor változik meg az idõ drasztikusan, amit évszakváltásnak tekintünk, vagy koraõsz végének, leginkább a makroszinoptikai kép erõteljesebb változásai szabják meg. Ezekben fellelhetõ némi szabályosság. Az idõjárás nem teljesen kaotikus, véletlenszerû, vagy éppen kvázistacionáris folyamat, bár minden attól függ meilyen léptékben szemléljük. Nagy léptékben ahhoz hasonlítanám, mint amikor vizsgálunk egy felhõt, vannak benne szabályosabb ciklikusabb részek, vannak fraktálgeometriával leírhatók és vannak teljesen diffúz zajszerû képletek mind térben, mind idõtartományban. Légkörben fellépõ gerjesztések hullámok interferenciaképérõl van szó, melyek néha állóhullámokat vagy ismétlõdõ formációkat képesek létrehozni, mind lokális, mind globális léptékben, ezért nem vetendõek el régebbi tapasztalatok, korábbi évekhez való hasonlítgatás. Hiszen pl evidens, hogy egy -egy zivatarfelhõ, vagy annak lefolyása is igen hasonló tud lenni.
Bizonyos részletek éppen azért nem fedõdnek fel, mivel az információ, a regisztrált adatok hosszú idõre elõre tervezettek, így térben idõben kvantáltak (pl haviátlagokat képezünk), ami nem esik feltétlenül egybe a ciklikusságával s így elkeni azt, vagy éppen téves következtetések forrásai lehetnek (eltûnhet akár közel 2 havi aszályos idõszak, két rövid intenzív csapadékos periódus között), ez olyasmi hiba, mint az egyéb folytonos jel, pl zenei hullám alul mintavételezése az "aliasing" jelenséggel, amikor a visszaállított jelbe eredetileg nem létezõ komponensek tükrözõdnek bele az általunk nem ismert, nem mintavételezett, figyelmen kívül hagyott információk által. A jelenlegi modellek leginkább a térbeli hiányosságok minél helyesebb interpolálására fektetik a hangsúlyt, az idõre kevésbé továbbá számos lényeges gerjesztést azért nem szûrnek ki mert egyszerûen nem vizsgálták azokat.
El fog jutni a tudomány valamikor odáig, amikor egyre több ilyen jelenséget korrekt matematikai módszerekkel le tudunk majd írni, de addig nehéz megmondani, hogy egy hosszútávú latolgatásban mi az az adekvát módszer, eszköz, amire hivatkozhatunk, és mi az ami már egyértelmûen csak jóslás. Szerintem valójában a 10 napon túli elõrejelzések a nagy általánosításokon túl a tudomány mai állása szerint csak jóslatok lehetnek. Ez természetesen megosztja az emberek hozzáállását. Van aki csak egzakt matematikai képleteket vagy külsõleg szakmailag approbált modelleket fogad el, meg aki szkeptikus, az is csak hisz valamiben, mindaddig, amíg a modellek 2 nap távlatában is tudnak tévedni, van az is, aki az Ilcsi mama típusú üveggömbben meglátott elõrejelzésekre esküszik. Ezek alapján viszont ha ebben a fórumban a megérzéseknek nem strukturált, matematikailag és fizikailag nem precízen megmagyarázható állításoknak nincs helye, akkor ezt a topicot át lehet nevezni, vagy végleg le lehet zárni, mert bármilyen szakmai szemszögbõl tett kijelentésnek komoly bizonytalansága van, azaz vagy bejön vagy nem, de általában az szokott lenni, hogy egy része igazolódik, más része pedig teljesen mást mutat, így bármit, vagy annak ellenkezõjét is bele lehet magyarázni,de ezen tényejk is már csak utólag derülnek ki és csak nagy idõátlagban értékelhetõk objektíven.

???

Érdekes,márciusban-áprilisban tojt egy jó darabig az idõjárás a Nap forduló közeli idõpontban jelentkezõ drasztikus váltásra. Van,hogy augusztus vége már tipikus õszi idõt hoz és van hogy október végén még szinte késõ nyári az idõ. Az idõjárást különösebben nem izgatja a naptár.

Évtizedes tapasztalataim, valamint szuperszámítógépem termodinamikai számításai alapján én az évszakváltást aug. 31. és szept. 1. közé várom. Onnantól kezdve nyári idõre már nem számítok, nyárias, õszi és télies idõszakok váltják egymást. Napos, felhõs, száraz és csapadékos periódusok egyaránt lesznek, egy-két zivatarra is van kilátás, sõt akár az elsõ hópelyheket is megfigyelhetjük. Két lényeges fordulópont várható az õsz folyamán, ha jól kalkuláltam, akkor az egyik szept. 30. és október 1. között, a másik pedig nov. elsejére virradó éjszaka következik be. Ezeknél nagyobb léptékû változás már csak nov. 30. és dec. 1. között érkezhet, azt követõen az õszi idõjárást mindenki elfelejtheti, mert megérzésem szerint (ebben az idõtávban már vannak bizonytalanságok) csak téli, esetleg õszies vagy tavaszias napok lesznek jellemzõek.