Meteorológiai esélylatolgatások
Gratulálok a jó szemedhez, nov. 5-én tényleg ott a mediciklon -GFS szerint.
De Lacinak is igaza van annyiban, hogy tipikus zonális fázisban vagyunk, és maradunk is még egy ideig. Úgy fogom fel, hogy a zonális és a meridionális korszak a szélsõ állapotokat képviseli, "vegytisztán" ritkán valósul meg. A zonális fázisban is lehetnek múlékony epizódok, melyek a meridionalitás bizonyos jegyeit viselik (pl. ez a mediciklon), és viszont.
Lacihoz hasonlóan az a véleményem, hogy a makrocirkuláció általános, meridionalitást hozó átrendezõdésére még várnunk kell, bár lehet, már nem nagyon sokáig. GFS-nél a terminus vége felé már sokadik futásban feltûnnek bizonyos jelei a meridinálisra váltásnak, s bár ezt, tekintve az idõtávot, még nem kell véresen komolyan vennünk, gondolataink "hátsó udvarában" ott kell legyen egy erõs hidegleszakadás, télies epizód lehetõsége november 2. felében.
Egyébként a zonális-meridionális "libikókának" van kétféle, tipikusnak tekinthetõ hullámzása az év második felében. Az egyik változat szerint már augusztus legvégén, vagy szeptemberben ránk szakad a hideg, majd ezután zonális fázis következik október második felében és november változó idõtartamú részében. Majd ismét meridionálisra vált az áramlási kép, és megkapjuk a tél elsõ, komolyabb betörését nagyjából a nov. 10 és dec. 10 közötti idõszakban.
Érdekes tény, hogy az utóbbi évtizedek nagy telei mind viszonylag késõi kezdetûek voltak. Pl. 1978-ban csak december legelején, 1984-ben december közepén, 1985-ban szintén december közepén tört be elõször az erõs hideg. A szintén nagyon hideg 2002/2003-as télen is csak dec. 5. után jött az elsõ hideghullám. Tehát, ebbõl a szempontból nem lenne rossz, ha a hidegleszakadás az idén még pár hetet váratna magára.
A másik lehetõség a "betegesen" enyhe telekre jellemzõ forgatókönyv. Ekkor hiányzik az õsz eleji hidegleszakadás, az akkori zonális fázis október második felére, november legelejére vált meridionálisra. Ennek megfelelõen ekkor korai télies epizód jelentkezik, majd decemberre fordul zonálisra az áramlási kép -a tél eleje, közepe ezért enyhe idõt hoz.
De Lacinak is igaza van annyiban, hogy tipikus zonális fázisban vagyunk, és maradunk is még egy ideig. Úgy fogom fel, hogy a zonális és a meridionális korszak a szélsõ állapotokat képviseli, "vegytisztán" ritkán valósul meg. A zonális fázisban is lehetnek múlékony epizódok, melyek a meridionalitás bizonyos jegyeit viselik (pl. ez a mediciklon), és viszont.
Lacihoz hasonlóan az a véleményem, hogy a makrocirkuláció általános, meridionalitást hozó átrendezõdésére még várnunk kell, bár lehet, már nem nagyon sokáig. GFS-nél a terminus vége felé már sokadik futásban feltûnnek bizonyos jelei a meridinálisra váltásnak, s bár ezt, tekintve az idõtávot, még nem kell véresen komolyan vennünk, gondolataink "hátsó udvarában" ott kell legyen egy erõs hidegleszakadás, télies epizód lehetõsége november 2. felében.
Egyébként a zonális-meridionális "libikókának" van kétféle, tipikusnak tekinthetõ hullámzása az év második felében. Az egyik változat szerint már augusztus legvégén, vagy szeptemberben ránk szakad a hideg, majd ezután zonális fázis következik október második felében és november változó idõtartamú részében. Majd ismét meridionálisra vált az áramlási kép, és megkapjuk a tél elsõ, komolyabb betörését nagyjából a nov. 10 és dec. 10 közötti idõszakban.
Érdekes tény, hogy az utóbbi évtizedek nagy telei mind viszonylag késõi kezdetûek voltak. Pl. 1978-ban csak december legelején, 1984-ben december közepén, 1985-ban szintén december közepén tört be elõször az erõs hideg. A szintén nagyon hideg 2002/2003-as télen is csak dec. 5. után jött az elsõ hideghullám. Tehát, ebbõl a szempontból nem lenne rossz, ha a hidegleszakadás az idén még pár hetet váratna magára.
A másik lehetõség a "betegesen" enyhe telekre jellemzõ forgatókönyv. Ekkor hiányzik az õsz eleji hidegleszakadás, az akkori zonális fázis október második felére, november legelejére vált meridionálisra. Ennek megfelelõen ekkor korai télies epizód jelentkezik, majd decemberre fordul zonálisra az áramlási kép -a tél eleje, közepe ezért enyhe idõt hoz.
lehet egy másik Ac probálkozás is Lehet és lesz is! :-) Elöször is tiszteletben tartom veleményedet, ill. mások véleményeit. De egy fecske nem csinál nyarat. 
Mint ahogy egy AC rögtön havat. Látszik, hogy van probálkozás az északi hemiszfériában gyökeres váltásra. Hagyj említsek meg neked két olyan területet, amit szándékosan nem említettem még meg. Egyrészt számoltam kritikával másrészt hosszúra nyúlt volna a bejegyzés. Az egyik részben említett terület a Grönlandi-tenger és Spitzberga szigetek felett többé kevésbé masszív -15,-20 fokos hideg,ami a Grönlandi Ac része.Szóval a hideg nem körülfolyja Grönlandot,hanem ék,keleti ága mélyen ki ki nyúlik keletre.Sõt ûridõben már Barents tengeri Act is láttam külön-külön Ecmwf,gfsen.Nem mindegy, hogy tartósan a masszív hideg hova áramlik. A második terület a korábban említett az Észak-Amerikai Labrador félsziget idõjárása.Nem mindegy ugyanis, hogy a mostani óceánon uralkodó nyugati áramlásnál,a Baffin öbölbõl kifutó hidegnyelv milyen szögben és mennyire mélyre szakad le.A 2dik Ac rajta maradhat a félsziget felett.Véleményem szerint a mostani teknöcske elõjáték lehet egy gyökeres makrocirkulációs leendõbeli kép átalakulásához. Miért is.Fontos most ez a teknöcske,mert ha jól olvasom le a térképen a Nao index a legerõsebb fázisban van.E korrelációjú terület közepes szélességeken található(é.sz.35-45között). Ez szakirodalom, sõt az is, hogy bár East Atlantic pattem (EA) a tél közepén van jelentösebb hatással Eu. idõjárásra. Még is. E teknö helyzettel a legerösebb korrelációju terület súlypontja Délkeletebbre,keletebbre helyezödik.Az új onann felépülõ 2dik Ac két Ac közt valamint hátoldalán tõle ényra,nyugatra ciklonáris hatásokat kellt, s mint tudjuk a negativ energia mérlegbe tendáló légtest -10 fok körüli hidegével jól fejlett magas 1030-1035hPaos Ac kifejlödését támogatja.Ami magaalárántva meredek szögben a part mentén New York felé megy.Tudom ez már már távkapcsolati rendszerbe illik.De van hatása, nagy térségü területekre.A meredek 225 és 270dik beesési szög mentén felkanyarodó ciklon meridionális áramlási musztert indit el.Fontos ez a kis teknõ. A labradori Ac is,a másik Grönland- tengeri settengetõ zima. Mint ahogy mondani szoktam. JÓ LESZ EZ. Jó bizony. :-) Mi több tartom november 10-e körüli,de inkább tényleg utólag körüli 1-3napos csúszásal maximum.Szóval 10-13.
Mint ahogy egy AC rögtön havat. Látszik, hogy van probálkozás az északi hemiszfériában gyökeres váltásra. Hagyj említsek meg neked két olyan területet, amit szándékosan nem említettem még meg. Egyrészt számoltam kritikával másrészt hosszúra nyúlt volna a bejegyzés. Az egyik részben említett terület a Grönlandi-tenger és Spitzberga szigetek felett többé kevésbé masszív -15,-20 fokos hideg,ami a Grönlandi Ac része.Szóval a hideg nem körülfolyja Grönlandot,hanem ék,keleti ága mélyen ki ki nyúlik keletre.Sõt ûridõben már Barents tengeri Act is láttam külön-külön Ecmwf,gfsen.Nem mindegy, hogy tartósan a masszív hideg hova áramlik. A második terület a korábban említett az Észak-Amerikai Labrador félsziget idõjárása.Nem mindegy ugyanis, hogy a mostani óceánon uralkodó nyugati áramlásnál,a Baffin öbölbõl kifutó hidegnyelv milyen szögben és mennyire mélyre szakad le.A 2dik Ac rajta maradhat a félsziget felett.Véleményem szerint a mostani teknöcske elõjáték lehet egy gyökeres makrocirkulációs leendõbeli kép átalakulásához. Miért is.Fontos most ez a teknöcske,mert ha jól olvasom le a térképen a Nao index a legerõsebb fázisban van.E korrelációjú terület közepes szélességeken található(é.sz.35-45között). Ez szakirodalom, sõt az is, hogy bár East Atlantic pattem (EA) a tél közepén van jelentösebb hatással Eu. idõjárásra. Még is. E teknö helyzettel a legerösebb korrelációju terület súlypontja Délkeletebbre,keletebbre helyezödik.Az új onann felépülõ 2dik Ac két Ac közt valamint hátoldalán tõle ényra,nyugatra ciklonáris hatásokat kellt, s mint tudjuk a negativ energia mérlegbe tendáló légtest -10 fok körüli hidegével jól fejlett magas 1030-1035hPaos Ac kifejlödését támogatja.Ami magaalárántva meredek szögben a part mentén New York felé megy.Tudom ez már már távkapcsolati rendszerbe illik.De van hatása, nagy térségü területekre.A meredek 225 és 270dik beesési szög mentén felkanyarodó ciklon meridionális áramlási musztert indit el.Fontos ez a kis teknõ. A labradori Ac is,a másik Grönland- tengeri settengetõ zima. Mint ahogy mondani szoktam. JÓ LESZ EZ. Jó bizony. :-) Mi több tartom november 10-e körüli,de inkább tényleg utólag körüli 1-3napos csúszásal maximum.Szóval 10-13. 
Igazad van, én normális ütõsre gondoltam elsõsorban, a lényeget leírtam az nem változik. Ha normális keretek között kialakul akkor van lehetõség szépen az átalakulásra, addig nincs.
Most ez nem látszik, így tovább tartom, hogy néhány hétig tart a nyugati áramlási kép. Aztán majd meglátjuk, írok ha a változás szele elkezdõdik, remélem ez legkorábban áprilisban fog megtörténni:-))))))
Most ez nem látszik, így tovább tartom, hogy néhány hétig tart a nyugati áramlási kép. Aztán majd meglátjuk, írok ha a változás szele elkezdõdik, remélem ez legkorábban áprilisban fog megtörténni:-))))))
Az, hogy jelenleg a modellekáltalmutatott jövõ most egészen mást mutat, mint tegnap, nem lepett meg, mint emlitettem óriási a bizonytalanság. Ebbe még most más faktor is belezavarhat (az eddigiekre jellemzõnél erõsebb napkitörések), de kellõ tapasztalat, bizonyitás hiányában ezt itt nem tudom felhozni. Elkápzelhetõ, ezek alapján, hogy az eddigiekhez képest hóközépre, rendhagyó módon meg fog újulni, de túl sokat nem tennék még fel rá.
Én a modellek alapján valahol félúton járok kettõtök álláspontja között, Csokitoval és ZöldVillámmal viszont nem értek egyet.
Az elõttünk álló napokban a DK-európai magassági AC fokozatosan leépül, az azori központ is legyengül, viszont az óceánon Észak-Amerika felõl egy másik magasnyomású központ nyomul kelet felé, ám a korábbiaknál lényegesen magasabb szélességen. Eközben északnyugaton max. teljesítményen pörög a csigagyár. A magas szélességen lévõ óceáni AC azonban szépen blokkolja a nyugatias áramlást és máris "bedönti" a ciklonpályát meridionálisba. Ennek eredménye nem lehet más, mint egy nyugat-európai teknõ. Nem linkelgetek, mert megváltozik, de mindenki megnézheti, hogy vasárnapra már kész is a teknõ.
Márpedig ha teknõsödés van, akkor aztán semmi akadálya annak dél végén mediciklon képzõdésnek, és Salo szépen le is írta, hogy ennek igen nagy esélye van. És akkor itt nem értem Lász mester azon mondatát, miszerint egy mediterrán ciklon átrendezné Európa nyomási térképeit. Miért? Lehet az a mediciklon sekély is, rövidéletû is, stb., szerintem nem kötelezõ ettõl átrendezõdésnek bekövetkezni. Fõleg, hogy a hidegmagok igencsak rossz helyen vannak, így szegény teknõ mögött még egy értelmes hidegelöntés sem tud majd létrejönni.
Aztán amint délebbre húzódik az óceáni AC már vége is az egésznek, nyílik a kapu a nyugati áramlásnak. Úgy látom, hogy még lehet egy második AC-s próbálkozás is Észak-Amerika felõl, az viszont még annyi idõt sem töltene északabbi szélességen, mint az elõzõ, így az már nem járna teknõsödéssel Európában.
Így aztán jövõ hétvégére helyre is állhat a világ rendje és visszatér a nyugatias zonális/félblocking kép. Ki tudja meddig...
Összefoglalva: jövõ hét elsõ felében teknõ Európa fölött, déli végén akár többszöri ciklongenezissel, utána viszont déli AC-híd és északi zonalitás kombinációja valószínûsíthetõ. Szóval ebben már Lász mesterrel értek egyet, és nem hiszek abban a nagy, "télies" átrendezõdésben, amit a Salo elõtti két kolléga pedzegetett nov. 9-10 környékére.
Az elõttünk álló napokban a DK-európai magassági AC fokozatosan leépül, az azori központ is legyengül, viszont az óceánon Észak-Amerika felõl egy másik magasnyomású központ nyomul kelet felé, ám a korábbiaknál lényegesen magasabb szélességen. Eközben északnyugaton max. teljesítményen pörög a csigagyár. A magas szélességen lévõ óceáni AC azonban szépen blokkolja a nyugatias áramlást és máris "bedönti" a ciklonpályát meridionálisba. Ennek eredménye nem lehet más, mint egy nyugat-európai teknõ. Nem linkelgetek, mert megváltozik, de mindenki megnézheti, hogy vasárnapra már kész is a teknõ.
Márpedig ha teknõsödés van, akkor aztán semmi akadálya annak dél végén mediciklon képzõdésnek, és Salo szépen le is írta, hogy ennek igen nagy esélye van. És akkor itt nem értem Lász mester azon mondatát, miszerint egy mediterrán ciklon átrendezné Európa nyomási térképeit. Miért? Lehet az a mediciklon sekély is, rövidéletû is, stb., szerintem nem kötelezõ ettõl átrendezõdésnek bekövetkezni. Fõleg, hogy a hidegmagok igencsak rossz helyen vannak, így szegény teknõ mögött még egy értelmes hidegelöntés sem tud majd létrejönni.
Aztán amint délebbre húzódik az óceáni AC már vége is az egésznek, nyílik a kapu a nyugati áramlásnak. Úgy látom, hogy még lehet egy második AC-s próbálkozás is Észak-Amerika felõl, az viszont még annyi idõt sem töltene északabbi szélességen, mint az elõzõ, így az már nem járna teknõsödéssel Európában.
Így aztán jövõ hétvégére helyre is állhat a világ rendje és visszatér a nyugatias zonális/félblocking kép. Ki tudja meddig...
Összefoglalva: jövõ hét elsõ felében teknõ Európa fölött, déli végén akár többszöri ciklongenezissel, utána viszont déli AC-híd és északi zonalitás kombinációja valószínûsíthetõ. Szóval ebben már Lász mesterrel értek egyet, és nem hiszek abban a nagy, "télies" átrendezõdésben, amit a Salo elõtti két kolléga pedzegetett nov. 9-10 környékére.
Én már most megmerem kockázattani, hogy zonális kép fog uralkodni legalább a hónap közepéig, de véleményem szerint tovább is. Most kivételesen az északi áramlási kép nagyon stabilnak tûnik, leszakadást egyelõre nem enged meg.
Ez folyamatosan továbbra is erõsen tartja az izlandi-minimum és az azori-maximum kapcsolatát, ebbõl más nem sülhet ki legalább még 2-3 hétig mint nyugati dominancia.
Természetesen perem-, és sekély ciklonok a frontok déli ágán kialakulnak majd, lásd a hétvégét, de mediterrán ciklonnak ami átrendezné Európa nyomási térképeit kicsi a valószínûsége jelenleg. Nincs direkt, és nem is várható ilyen típusú hidegbetörés.
A hideg és a hó fent északon szépen halmozódik, sõt továbbra is nagyon elõkelõ helyen van és az a zonális kép csak ezt gyarapítja. A tél kedvelõk örülhetnek, hisz ez elõjele a decemberi kemény télies fordulatnak. Persze tartósabb is maradhat, de a mostani cirkulációkat ismerve ez nem valószínû, hacsak nem út be egy szépséges 2006-os szezon, aminek sajnos csekély az esélye.
Miért csekély?
Mert a hurrikánszezon igen gyenge volt, a Grönlandot kitöltõ masszív hideg levegõ és magasnyomás az idõ elõrehaladtával, nem lesz egyeduralkodó, így egyre kisebb hatást fejt ki izlandi-minimum mozgatására. Valamint a nagy hó bázis miatt a szibériai-maximum idõvel már hatással lesz a kontinensünkre amely erõsíti a skandináv-maximum kialakulását.
Ez enyhe télnek azaz esélye, ha a hidegleszakadások Amerikát ostromolják legfõképp és ez bizony Rossby-hullámok által generált cikloncsaládokat indít el az óceánon. Azonban még ez sem törvényszerû, hisz ha pont egy erõs anticiklonnak ütköznek bele, amely északra kényszerpályára kergeti õket akkor ismét északi leszakadás történik már Európára.
Ezek csak gondolatok, egyelõre 2-3 hétig nem látok lényegi változást, inkább nyugati áramlás lesz a meghatározó.
Ez folyamatosan továbbra is erõsen tartja az izlandi-minimum és az azori-maximum kapcsolatát, ebbõl más nem sülhet ki legalább még 2-3 hétig mint nyugati dominancia.
Természetesen perem-, és sekély ciklonok a frontok déli ágán kialakulnak majd, lásd a hétvégét, de mediterrán ciklonnak ami átrendezné Európa nyomási térképeit kicsi a valószínûsége jelenleg. Nincs direkt, és nem is várható ilyen típusú hidegbetörés.
A hideg és a hó fent északon szépen halmozódik, sõt továbbra is nagyon elõkelõ helyen van és az a zonális kép csak ezt gyarapítja. A tél kedvelõk örülhetnek, hisz ez elõjele a decemberi kemény télies fordulatnak. Persze tartósabb is maradhat, de a mostani cirkulációkat ismerve ez nem valószínû, hacsak nem út be egy szépséges 2006-os szezon, aminek sajnos csekély az esélye.
Miért csekély?
Mert a hurrikánszezon igen gyenge volt, a Grönlandot kitöltõ masszív hideg levegõ és magasnyomás az idõ elõrehaladtával, nem lesz egyeduralkodó, így egyre kisebb hatást fejt ki izlandi-minimum mozgatására. Valamint a nagy hó bázis miatt a szibériai-maximum idõvel már hatással lesz a kontinensünkre amely erõsíti a skandináv-maximum kialakulását.
Ez enyhe télnek azaz esélye, ha a hidegleszakadások Amerikát ostromolják legfõképp és ez bizony Rossby-hullámok által generált cikloncsaládokat indít el az óceánon. Azonban még ez sem törvényszerû, hisz ha pont egy erõs anticiklonnak ütköznek bele, amely északra kényszerpályára kergeti õket akkor ismét északi leszakadás történik már Európára.
Ezek csak gondolatok, egyelõre 2-3 hétig nem látok lényegi változást, inkább nyugati áramlás lesz a meghatározó.
Makroszinoptikai helyetkép elõrejelzés, amatör szemmel. Megváltozni látszik a jelenlegi nyugatias más tipizálási szempontból félzonális(Hess-Brezowsky féle) cirkuláció. A térképeken jól látható módon látszik, hogy nem csak Grönlandon és környezetében, hanem a Grönlandi-tengeren, a Spitzberga szigeten át a Barents tengerig -13,-18fokos hõmérséklet gyülemlett fel(850phaon). A hatalmas és masszív kiterjedése miatt falként kezdi e kulcs fontosságu terület megakasztani a jelenlegi és a várható ciklonokat,viharciklonokat. A már Skandináv partok mentén beakadt ciklonrendszert mind2 nagy globál modell Gfs,Ecmwf tengenciaszerûen adja.Még azt is, hogy az újonann Atlanti-óceánon létrejövõ ill. Labrador fsz. felöl lecsorduló ciklonokat a beakadt Skandináv ciklongyár délkeletebbi pályára kényszeríti. Ez tapaszt kollégák fejében felvetheti az Éki Eu.Ac létrejötét,hisz a észak-déli áramlás kezd kibontakozni 168óránál szinte Velencétõl a Barents-tengerig Link . Ilyen távon túl persze latolgatni már igen csak hosszútáv, mégis tovább megyek.Nem az Ék.Eu.-i Ac itt a lényeg,hanem a beakadt Skandi ciklonrendszer.Aminek északi ciklon kp.-jai feltöltödnek ugyan,de nyugat,dny felöl újabb önálló ciklonok olvadnak bele. Úgy gondolom, hogy véleményem szerint a beleolvadó ciklonok kissé délkeletebbi pályára kényszerülve a mögöttük köv. ciklon sebességét lassitják,mélységüket örlik.Mivel több idõt tölt egy adott terület felett, még délebbi területre ránthatja le a hideglevegõt. Továbbiakban ez már jet-stream hurkosodást,meridionális áramlási musztert valoszínüsít.Amennyiben fenti véleményem,álláspontom helytálló. Hazánkra nézve a kezdeti dny,nyugati áramlást egyre inkább ényi válthatja fel.A szakirodalomból kissé kevésbé ismert EA/WR index(Kelet-atlanti/nyugat-oroszországi rendszer) negativ fázisba léphet,majd nem kizárt, hogy Brit Acba, blockingba torkolhat. Ha minden jól alakul, akkor Nov. 10-e körül már meredek meridionális áramlási kép lesz Európában.Ha marad a tendencia... 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat