Meteorológiai esélylatolgatások
Így van türelmetlen vagy, sajnos nagyon jól áll a hó és hideg is. Sõt a -51,9 fok november elején még ott is rekord közeli vagy rekord volt, így nincs ok félni, hogy nincs hidegmag, sõt kifejezetten jól áll minden. Az én elkeseredésemre:-)
Jó, akkor nem lassul, hanem iránya alacsonyabb szélességek felé vándorolhat jobban. De ezzel a kis korrigálással is az idei õszi mérsékelt övi ciklon dömping, meg massziv hideg északon még bele illik a képbe. Apropó mi újság Szibériában? Én várom túl korán vagy tényleg nincs számottevõ hidegmag az oroszoknál? Hó egyáltalán van-e a szteppéken? S ha van a ki ki alakuló Ac.-k alatt miért nem dolgozik a kisugárzás? (( Lehet, hogy kezd fogyni türelmem vagy túl korán várok 'csodákat' újra termelödõ,öngerjesztõ hatásu kisugárzástól? Szibériai 'jegesmaci hütõszekrénye' hol vagy?
))


A dolog ennél kicsit komplikáltabb. A Golf áramlat ugyanis nem lassul, hiszen mitõl is lassulhatna? A szubtrópusi övben ugyanúgy megkapja a hõmérsékleti többletet, mint régen és a Panamai földszoros is a helyén van. Ami lassul, az a vízsüllyedés és a sókoncentráció. Minél több az olvadékvíz a tengerben, annál nehezebben indul be a relatív sókoncetráció okozta vízsüllyedés. Tehát a Golf nem fog leállni, ahhoz egy vulkanikus tél kellene, vagy egy meteor okozta atomtél. Ellenben az édesedés hatására a vízsüllyedés alacsonyabb szélességek felé vándorolhat és ez viszont a hõtranszportot is alacsonyabb szélességek felé tolhatja. De ezek szerintem nem olyan léptékû változások, amelyek radikális változást okozhatnának az éghajlatban.
Sokat olvastam már és mondogatják, hogy gyengül a Golf áramlat. Ennek egyenes következménye kell hogy legyen az Észak európai részen a jég kiterjedésének növekedése vagy stagnálása (mégha összességében csökken is az északi jégsapka). Viszont a térképeket elnézve a tendencia épp ellenkezõ, korábbi 10-20-30 évvel ezelõtti jégkiterjedéseket elnézve épp ezen a részen a legnagyobb a visszahúzódás mértéke. Ez valahogy nagyon nem stimmol...
Ha ez a hõtranszport gyengül látványosan kellene nõni a jégnek ezeken a részeken. Holott épp itt vannak a legnagyobb elmaradások.
Ha ez a hõtranszport gyengül látványosan kellene nõni a jégnek ezeken a részeken. Holott épp itt vannak a legnagyobb elmaradások.
Érdekes kulcsmomentum. Véleményem szerint mind2. Az atlanti Golf - áramlat szokásosnál gyengébb hozzamának következménye lehet a (a sok ciklon ellenére is)nagyobb Északi- sarki jégkiterjedés. Bár a sok ciklon azért összetartja fennt a hideget.De kialakulásuk még is csak a megnövekedett hõkontrasznak köszönhetõk. Másrészrõl a gyengülés oka az elmúlt -korábbi- években tapasztalt alacsony jégborítottság(ergo több olvadás) vagy a nyári rendkivül gyors,rövid idõ alatt bekövetkezõ olvadás.Mivel e hideg víztömeg (gondolom) hónapok alatt éri el a szállítószallag meleg végét,mint egy (átlagostól eltérõ többlet édesvízzel rendelkezõ) nagy "hullámként" kellt zavart az áramlásban. Lassítja a cirkulációt.Ez olyan hatás-ellenhatás törvénye alapján müködhet.(ui. Szerk. Bár ilyen téren a meleg szállítószallaggal kapcsolatosan hiányosak ismereteim. Hogy egy adott víztömeg mennyi idõ alatt megy körbe a szalagon. ) Hosszútávon a légkör szélsöségesebb hõ és csapadék anomáliáit vonhatja maga után. Ez illik lász által vázolt 4.-dik extra kontinentális korszakjára. :-)
-
-
-
((Lassan összerakjuk mi ez.
)) Közelebbi hosszútávon még számomra is homályba vész Decemberen túl hova fajul majd a jelenlegi áramlási hajlam.
-
-
-
((Lassan összerakjuk mi ez.

Ezzel nekem az a bajom, hogy a Nap viselkedése nem szokott olyan gyorsan akkorát változni, hogy ez közvetlenül létrehozzon egy adott korszakból kiugró évet idõjárásilag. Azt el tudom képzelni, hogy az egyes korszakok váltakozását a Nap okozza. A másik pedig, hogy a napkitörések, napfolttevékenység hatásának idõskálája éppen a makroszinoptikus idõskálával összemérhetõ, ezért a ciklonok viselkedésére lehet hatással. (Errõl eddig kevés konkrét elmélet vagy magyarázat született, az egyik pl. Kosakissé.) Valahogy a kettõ közötti idõskála nem jelenik meg a Nap hatásaiban, másrészt a Nap viselkedésében bekövetkezõ változások sem túl nagyok, ezért az idõjárásban okozott változások sem jelentõsek, talán éppen észrevehetõek. (Ezért egy-egy elméletet elég nehéz meggyõzõen bizonyítani is.)
Van egy kulcsmomentum: az utóbbi két idõszak közül a mostaniban jelentõsen gyengébb a Golf/Észak-atlanti-áramlat, mint az elõzõben. Azt azonban nem tudjuk eldönteni, hogy ez ok, vagy következmény. A következmény logikusabban magyarázható: az erõs azori AC és izlandi ciklon között kialakuló zonális szél fújja a tenger tetejét, ami hajtja az áramlatot. Azonban hiába alakítják a felszín áramlatait a szelek, ha a termohalin cirkuláció valamelyik mélytengeri szakasza (akár a só, akár a hõmérséklet valamilyen megváltozása miatt) leáll, akkor az egész leáll, vagy jobb esetben átrendezõdik. Ilyen "ki-be kapcsolásokat" már néhány periodikus és szabálytalan idõközönként bekövetkezõ klímaingadozással is összefüggésbe hoztak (többek között a Milankoviæ-ciklusok hideg periódusaiban - glaciálisokban - fellépõ ingadozások ilyenek), melyek ugyan szintén nem bizonyítottak, de elég erõsnek tûnik az érvrendszer mellettük.
Mindez szóba jöhet, mint távkapcsolati rendszer.
Van egy kulcsmomentum: az utóbbi két idõszak közül a mostaniban jelentõsen gyengébb a Golf/Észak-atlanti-áramlat, mint az elõzõben. Azt azonban nem tudjuk eldönteni, hogy ez ok, vagy következmény. A következmény logikusabban magyarázható: az erõs azori AC és izlandi ciklon között kialakuló zonális szél fújja a tenger tetejét, ami hajtja az áramlatot. Azonban hiába alakítják a felszín áramlatait a szelek, ha a termohalin cirkuláció valamelyik mélytengeri szakasza (akár a só, akár a hõmérséklet valamilyen megváltozása miatt) leáll, akkor az egész leáll, vagy jobb esetben átrendezõdik. Ilyen "ki-be kapcsolásokat" már néhány periodikus és szabálytalan idõközönként bekövetkezõ klímaingadozással is összefüggésbe hoztak (többek között a Milankoviæ-ciklusok hideg periódusaiban - glaciálisokban - fellépõ ingadozások ilyenek), melyek ugyan szintén nem bizonyítottak, de elég erõsnek tûnik az érvrendszer mellettük.
Mindez szóba jöhet, mint távkapcsolati rendszer.
Figyelj, nekem nincs hozzа feresem semilyen komolyabb hosszu tavu modelhez, barmihez amihez komolyabban lehetne nyulni, de gondolom ugye neked sem, illetve itt a 99%-nak. Tehat ami marad egy egyszeru amatornek mint amik mink vagyunk, marad a megfigyeles, valami fele tapasztalat, stb...masba te sem, en sem, es meg itt sokan nem kapaszkodhatnak. Vagy marad az hogy a sajat velemenyunket nem mondjuk itt el, es hadjuk hogy 3-4 ember akinek van mibe kapaszkodni csak es kizarolag ok latolgassanak hosszabb tavra? Ha igy gondolod en megfogadom a velemenyed.
Ha az elmult 50 evet nezem, altalaban 5-7 evenkent szoktak lenni hidegparnas decemberek, persze mindeg is voltak kivetelek, de ha jol emlekszem komoly hidegparna 2007-ben volt decemberben, biztos te is emlekszesz amikor racsusszant utanna karacsonykor egy hidegcsepp a kodos idonkre, es mekkora meglepetes havazast okozott.
Ha az elmult 50 evet nezem, altalaban 5-7 evenkent szoktak lenni hidegparnas decemberek, persze mindeg is voltak kivetelek, de ha jol emlekszem komoly hidegparna 2007-ben volt decemberben, biztos te is emlekszesz amikor racsusszant utanna karacsonykor egy hidegcsepp a kodos idonkre, es mekkora meglepetes havazast okozott.
A modellek valóban nem látják a hidegpárnát, de a DAI tud valamit. A hidegpárna helyi hatás, a DAI viszont távkapcsolatot ír le. Épp ezért meglepõ, hogy az index akkor is jól teljesít (nem becsül felül), amikor gyakori a decemberi hidegpárna (ld. 2009). Ha jól emlékszem, ezt Hari Seldon is leírta a cikkében.
Az is biztos azonban, hogy a harminc év átlagában benne vannak a hosszabb-rövidebb ideig tartó hidegpárnás idõszakok is, melyek valóban lefelé vinnék a decemberi átlagot. Emiatt azonban egy adott évben egy hosszabb hidegpárna sem tudja sokkal az éghajlati átlag alá vinni az adott év átlagát. Így ahhoz, hogy a DAI által jelentõsnek adott negatív anomália bekövetkezzen, nagy valószínûséggel több kell, mint egy (akár hosszabb) hidegpárna. Ami biztosan erõsebb nála, az egy kontinentális hidegelárasztás (skandináv AC és balkán-félszigeti medi, vagy pedig Vojejkov-tengely). Mondjuk ez akkor is jó lehet, ha bejön a hideg, és aztán telepedik rá a hidegpárna.
Makroszinoptikailag valószínûleg ez az elrendezõdés lehet a kulcs.
Az is biztos azonban, hogy a harminc év átlagában benne vannak a hosszabb-rövidebb ideig tartó hidegpárnás idõszakok is, melyek valóban lefelé vinnék a decemberi átlagot. Emiatt azonban egy adott évben egy hosszabb hidegpárna sem tudja sokkal az éghajlati átlag alá vinni az adott év átlagát. Így ahhoz, hogy a DAI által jelentõsnek adott negatív anomália bekövetkezzen, nagy valószínûséggel több kell, mint egy (akár hosszabb) hidegpárna. Ami biztosan erõsebb nála, az egy kontinentális hidegelárasztás (skandináv AC és balkán-félszigeti medi, vagy pedig Vojejkov-tengely). Mondjuk ez akkor is jó lehet, ha bejön a hideg, és aztán telepedik rá a hidegpárna.
Makroszinoptikailag valószínûleg ez az elrendezõdés lehet a kulcs.
Mi alapján? Mert ez így ugyanoda való, mint a pár nappal ezelõtt áthelyezett jó sok hozzászólás.
Én alapvetõen decemberi idõre számítok decemberben. Vagyis úgy mondom, hogy a hónap nagyobb részében decemberre számítok. Érted?
Én alapvetõen decemberi idõre számítok decemberben. Vagyis úgy mondom, hogy a hónap nagyobb részében decemberre számítok. Érted?
Igen van benne igazsag...attol fuggetlen en akkor is nyugodt hidegparnas decemberre szamitok, vagy is ugy mondom a honap nagyobb reszeben szamitok erre.
A hidegpárnás helyzeteket nem látják az indexek,sõt a modellek sem,így nem is számolnak azzal,azt nem kalkulálják bele a hosszútávú elõrejelzéseikbe. Legalábbis,így gondolom. A kulcs a makroszinoptikus elrendezõdésben lehet,hogy milyen tényezõk befolyásolhatják azt.
Nagyon jó érzés volt áttanulmányozni az utóbbi 2-3 nap termését, foleg Hari Seldon DAI-magyarázatát és Laci klímaosztályozását emelném ki, de a tobbi poszt is egy sor hasznos tudnivalót tartalmaz. Most pedig 1-2 kérdés ezzel kapcsolatban: a 4 korszak szabályosan váltanak-e egymást, és miben látod a kulcstényezoket, amelyek az egyes típusokat kiváltják, illetve fenntartják. Ha jelenleg éppen az extra kontinentális korszak kuszobén állunk, ez vajon meddig tarthat és mi válthatja majd fel. Hogy azért a Hosszútávú témája is meg legyen orizve, milyen makroszinoptikai helyzetek válthatják ki a viszonylag jelentos negatív anomáliát? Az én tippem a szibériai maximum európai térhódítása, északkeleti áramlás, Vojejkov-gyanús fellállások. Egy kitartó északnyugati drift a hol hidegebb, hol enyhébb idoszakok váltakozásával ugyanis maximum egy átlaghoz kozeli decembert eredményezne, egy kirívóan hidegebb december mindenképpen egy határozott kontinentális északkeleti komponenst feltételez, vagy netán rossz irányában kapizsgálok?
