Meteorológiai társalgó

Sőt, az Írott kő még közelebb van…

Pedig még az olvadó hó is élmény a hegyekben, amikor végre csörgedezik az összes kis vízfolyásos árkocska, élmény követni, ahogy összefolyik sok tíz kis csermely, aztán megérkezik a zúgó patakba… 
És milyen izgi és feladatos ilyenkor egy terepfutáson egy komolyabb patakátkelés, amikor tudod. hogy hátravan még 25 km a trackből és talán nem lenne jó térdig gázolva átjutni, de 5 perc keresgélês után rájössz, hogy nincs esély, ha haza akarsz jutni, nincs más hátra, mint előre.
És utána meg rájössz, hogy nincs ezzel semmi gond, csak túl sok aggódó szöveget kaptál gyerekkorodban az ilyenekről, meg se kottyan ez a szervezetünknek, csak persze menni kell és nem álldogálni vizes zoknival

Tegnap nagyon hosszú idő után végre láthattuk a napot és kifejezetten kellemes idő volt, 11 fok. Ma azonban ismét ocsmány szürkeség, nyirkosság van. Igazán vége lehetne már ennek.  Úgy állunk eddig, hogy januárból volt 20-21 nap téli időszak itt (töredéke hóval, mint az ország többi részén), aztán ezen kívül kritikán aluli, nyomasztó ez az évszak. Egyszerűen a legnagyobb jó indulattal se tudok semmi szépet látni benne, leszámítva a január 20-21 napját. Az egész december semmi másról nem szólt csak a hetekig tartó sötétségről, ködről és a taknyos nyirkosságról illetve a 0 és +2 fok közötti hőmérsékletről. Tegnapi nap kivételével azonban az elmúlt 1,5 hétben ismét ide "estünk" vissza...