Meteorológiai esélylatolgatások

Kosakiss felhívta a figyelmet valamikor december elején , hogy az erõs naptevékenység hatására .." a mérsékelt égövi ciklonok magas földrajzi szélességeken haladnak, fejlõdnek. A szubtrópusi anticiklonok is följebb húzódnak... " Én speciel régen láttam ilyen hihetetlenül makacs felállást, valóban bejött lényegében. Lövésem sincs hogy van e ennek köze a naptevékenységhez, de ezt nem ártott idebiggyeszteni. (Elnézést, hogy nem tudok hsz. - el, és szóról , szóra idézéssel szolgálni.)

Nem hogy beleszól, tulajdonképpen a nap miatt van egyáltalán idõjárás. A felvetés jogos, hiszen kevés biztos dolog van, de az egyik éppen az, hogy a nap hatással van az idõjárás, a makrocirkuláció aktuális állapotára is. Erre az szokott lenni csípõbõl a válasz, hogy a napból érkezõ energia kvázi-állandó, illetve hogy nem lehet bizonyítani a naptevékenység idõjárásra gyakorolt hatását. Nos a helyzet az, hogy a napállandó nem állandó. És mivel a napunk nagyságrendekkel nagyobb hõforrás mint bármi más, ezért a legkisebb ingadozások is hatással vannak az éghajlatra. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a légkör milyen pufferekkel rendelkezik, de az más lapra tartozik. Számomra érthetetlen, hogy a nap idõjárásra gyakorolt hatásait miért nem kutatják jobban.

Az idõjárás-elõrejelzésekhez valóban sehol nem használják a naptevékenység változásait, annak jellemzõit. A rendkivül bonyolult mechanizmus, a problémakör összetettsége miatt messze még az idõ, hogy a Nap aktuális állapotát visszavezethessék az idõjárás alakulására.
Hozzászólásomhoz saját tapasztalatomat és meghatározó nemzetközi szakirodalmat használtam fel.

Nincs, mert olyan nem letezik. Ha valaki rajzolgatott is olyat, akkor annak meg nem sok koze van a valos megfigyelesekhez. Ez a "hosszu evek tapasztalata" meg " a logika/okolszabaly igy kivanja" es az "allatok megerzik" egy kalap ala veheto, szoval ne tulajdonitsunk neki (egyelore) nagy jelentoseget.

Köszi.Ez kicsit furcsa számomra.Valamilyen szinten valószínû,hogy beleszól a Föld idõjárásába a Nap,ehhez képest nem veszik figyelembe.

Nincs tudomásom róla, hogy bármely idöjárás elörejelzö modellben számolnának a naptevékenységgel. Ha figyelembe akarnák venni ennek valtozasait, akkor arra egy Nap-modell is kellene

Szép napot kivánok! Erõs naptevékenységnél (amilyen az elmúlt hetekben volt: sok napfolt, jelentõs korpuszkuláris sugárzás és plazmaáramlás, továbbá a napfoltokhoz nemigen kötõdõ koronaáramlások - Coronal Mass Ejections-ok) a mérsékelt égövi ciklonok magas földrajzi szélességeken haladtak, fejlõdtek. A szubtrópusi anticiklonok is följebb húzódtak.
A helyzet változni látszik: csökken a napfoltok száma vagy aprózódnak, lassan elmaradoznak az erõsebb korpuszkuláris kitörések. Évtizedek tapasztalata alapján ez annyit jelent, hogy a poláris területek fölött megerõsödnek az anticiklonok, kiépül a hidegbázisuk (a mágneses szektorhatárok mentén a plazmafelhõk továbbra is bejutnak a pólusok fölött, generálva a hideg levegõ felhalmozódását), másfelõl az extratropikális ciklonok is délebbre kényszerülnek, megnövelve a csapadékhullás esélyét, annak mennyiségét. Ha a naptevékenység jelenlegi csökkenõ tendenciája megmarad, akkor mintegy 10-14 nap múlva bekövetkezhet a télies fordulat Európa, igy a Kárpát-medence fölött.