Meteorológiai esélylatolgatások

Mélyen sajnálom, de ezekkel a sorokkal már nem fogunk egyetérteni. De nem is kell! Ha mindenki egy véleményen lenne, megakadna a tudomány fejlõdése

Igazad van, a naptevékenység földi (idõjárás) hatásaival foglalkozni kellene, hisz bolygónk a Nap (külsõ) légkörében tartózkodik, igy nem vonhatjuk ki magunkat a naphatásoktól. Ha végtelenitett egyszerûséggel - okkal és megalapozottan - a logika elve alapján azt állitom, miszerint a napaktivitási minimum negativ AO- és NAO-indexhez, a napaktivitási maximum pozitiv AO- és NAO- indexhez kapcsolható, máris megvan az egyik bizonyiték az összefüggésre. Schuurmans holland egyetemi tanár, kutató kimutatta, hogy a Földet elérõ napkitöréseket (hidrogén- és röntgen flare-kat), koronaáramlásokat követõen rövid idõn belül poláris cirrusz felhõk képzõdnek. (A gondolatot továbbfûzve természetszerûen következtethetünk arra is, hogy nem pusztán pehely-, hanem más felhõfajok is keletkezhetnek. Brian A. Tinsley, a texasi egyetem nagyon sokat idézett professzora, kutatója azt állitja, hogy napkitörések után a bolygónk felhõkkel való fedettsége megnövekszik - ezt az eredményt Almárné dr. Illés Erzsébet és társai Magyarországon végzett kutatásaikkal határozottan megerõsitik. A korreláció szoros a napkitörések és a felhõsödés között. Roberts és Olson elmélete a tudósok körében már közszájon forog: kimutatták, hogy akkor, amikor a szoláris mágneses szektorhatárok áthaladnak bolygónkon, az Egyesült Államok északi részeit - különösen télen - igen fejlett ciklonok vonulnak végig. Az örvényességi index magas, amit a sokáig kétkedõ Hines és Halevy is megerõsitett.
A naphatás ezek és saját megfigyeléseim szerint viszonylag igen rövid idõ alatt létrejön a felsõ troposzférában. Az "idõromlás" (lehûlés, csapadék, erõs szél) legkésõbb egy hét alatt le is cseng.
A fórum témájánál maradva nem árt, ha megismétlem: jelenleg úgy néz ki, hogy a Nap valamelyest elcsendesedett, s ha a keleti napperemen legtöbb egy hétig nem fordulnak be újabb vagy visszatérõ foltok (egy stabil vagy tartósan aktiv napfolt 27 földi nap alatt jut vissza ugyanoda a Nappal együttforogva), akkor a január utolsó napjai és/vagy a február elsõ része télies epizóddal telhet. Meglátjuk.

NEM! Olvasd el még egyszer: "Akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja, és a kapcsolat épp ellentétes elõjelû lehet? Érezhetõen sûrû a köd a témában " Ez egy KÉRDÉS volt, egy ironikus kérdés, miszerint ugyanarról a jelenségrõl Szeke és Te teljesen ellentétes véleményt fogalmaztatok meg, és épp Szeke-nek céloztam a kérdést, hogy ha a napfolt minimuma sztatoszférikus felmelegedéshez, az pedig blokkos (hideg) télhez vezet nálunk, az nem pont ellenkezõje annak, amit Te állítasz és nem futott bele egy totális ellentmondásba (hiszen Szeke kapásból egyetértett Veled a téma kezdetén)?
Majd utaltam arra, hogy mindez szerintem igen bizonytalan, ködös terület, kevés kutatással, sok kérdéssel és rengeteg bizonytalanító ellenpéldával, hiszen még kijelenteni sem egyszerû valamit ebben a témában, pedig pár év és pár millió tudós-óra már ráment.

A NAO index-el kapcsolatos véleményed VISZONT nem értem: nem a naptevékenység okozza a NAO index értékét véleményed szerint? Amit állítasz, abból egyértelmûen következik (nekem), hogy a napfolttevékenység (stb.) befolyásolja a NAO index értékét, és a NAO a naptól függ (konyhanyelven). Ha azt mondod, hogy ezek függetlenek, akkor van egy nagy hézag az érvelésedben.

Határozottan visszautasitom Rudolfking kemény vádját. Védekezés gyanánt közlöm:
1.) 1972. óta követem figyelemmel a naptevékenységet aktiv észlelõként és szakirodalom-tanulmányozással.
2.) Mostanában igenis erõs, sõt kiugróan magas a naptevékenység, mégha a jelzõszámok nem érik is el az elõzõ napciklusaiét.
3.) A magas napaktivitás nem merül ki a napfoltok számával és nagyságával, ugyanis a napfelszin folttalan területeirõl óriási mennyiségû plazmafelhõk dobódnak ki a világûrbe (Coronal Mass Ejection), a koronalyukak (ahonnan a szoláris plazma gyakorlatilag szabadon távozik az ûrbe) gyakorisága is feltûnõen nagy.
4.) A nagy sztratoszférikus felmelegedések - mint amilyen 1972. februárjában volt (az Idõjárás egy kiváló tanulmánnyal foglalkozott a témával) - vagy lehûlések oka még tisztázásra vár.
5.) Az annyit hangoztatott, felemlegetett 2006/2007. tele idején Európa nagy részének idõjárása nem a naptevékenységi minimum miatt volt szokatlanul enyhe: az NAO-index volt igen magas. (Akkoriban is az Egyesült Államok területén volt kemény hideg - a mérsékelt égövi ciklonok hátoldali helyzete okán -, északkeleti partjain a tenger hullámai jéggé dermedtek, rengeteg hó hullott.)
Mielõtt nekiugranánk egy szakmailag megalapozott véleménynek, tessék konkrét érvekkel alátámasztani a cáfolatot, az "akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja,..." szöveggel nem egyetérteni nem tudok, hanem kést érzek a hátamban .
Szép estét kivánok mindannyiunknak!

Akkor Kosakiss teljesen rosszul tudja, és a kapcsolat épp ellentétes elõjelû lehet? Érezhetõen sûrû a köd a témában Egyébként ezen a télen csak nagyon hideg volt a sztratoszféra, bár erõs naptevékenység sem rémlik. Nézegetem a GFS-en mindig ezt a paramétert, de (1) nem tudom, mit okozhat, mit jelent igazán (2) eddig nem is volt ok "örömködésre", mert végig -80 körül pengett a sztraszoszféra.

Egyébként lehet, hogy éppen így van! lehet, hogy a napfoltmaximum sztratoszférikus melegedést okoz. És ez - persze adott körülmények megléte esetén - beindíthatja a polárfront szétesését és a hidegmag dezintegrációját.

Nem is beszélve 1941/42 rekordhideg telérõl, ami az elmúlt évszázad egyik legerõsebb napfoltmaximuma idején következett be. Kiragadott példák alapján ugyanilyen "szép" elemzéseket lehetne írni (és írtak is...) arról, hogy az erõs napfolttevékenység épp a hidegleszakadásokat támogatja.

Nem lehet, hogy inkább az a magyarázat, hogy a napfolttevékenység is egy a 6588 tagú képletben, mely meghatározza a Kárpát-medence telét?
Az, hogy 2006/2007 tele szögegyenes zonális volt és napfoltminimum alatt történt, egyértelmû bizonyíték arra, hogy a napfolttevékenység befolyása még arra is kevés volt, hogy átlag körülire javítsa egész Európa idõjárását, tehát sok száz másik hatás is legalább akkora szerepet játszik, mint a nap tevékenysége. Attól, hogy olyan szép és egyszerû összefüggésnek tûnik, mindig gondolkodjunk el azon, hogy sose létezik egyszerû megoldás egy ilyen súlyú témára.
100%-ig biztos vagyok benne, ha igazolható és erõs lenne a kapcsolat, már lennének modellek, melyek ezek alapján jeleznek elõre és lennének szakmailag elfogadott, nagy általános véleménynek a tudósok körében. Legutóbbi tudásom szerint ezek még váratnak magukra.

2011/12 telének csak a február fele volt zord elõtte december január enyhe zonális. Igen a 2006/07 tele napminimum közeli volt ott volt valami még amit ki kell deríteni, hogy mitõl volt olyan enyhe. Valószinû az igen meleg õsz is belejátszott abba... Most viszont hasonlít a korábbi nap maximumos telekhez az idõ 1989/90, 2000/01, 2011/12 es telekhez. Elõbbi kettõnél jóval erõsebb napaktivítás volt ezért lehet bízni egy 2012 február reload ba. Ebben látom az esélyt hogy a keleti lábas hideg valahogy ide csordogál egy stabil kelet-eui. ac peremén

2006/2007 tele igen erõs napfoltminimum alatt történhetett meg, és 2012 tele is igen kemény volt, ami viszont 2 éve volt, akkor azon a napfoltmaximum alatt. Nincs itt semmi kézzelfogható és biztosan garantált összefüggés a mi teleink között szerintem.

Eddig úgy tudtam, hogy a naptevékenység hatása több év után érzõdik. Ráadásul tavaly erõs volt a naptevékenység (csúcs...), zonális áramlás mégsem volt egész télen. Azaz a kapcsolat (ha van), vagy megbízhatatlan, vagy feltáratlan még.
A kutatók is eléggé megosztottak, se elfogadott elmélet, se átfogó vizsgálat sincs az ügyben, annó ezt eleget tárgyaltuk Van pár tudós, néhány cikk, de a meteorológus kutatótársadalom még nem harapott rá (és biztos okkal, nem azért mert lefizetik õket / lusták / buták).