Meteorológiai esélylatolgatások

A legtöbb áramlási típusra jellemzõ, hogy egy hónapon belül kétszer, háromszor megismétlõdhet. Persze csak ha a makrocirkulációra ható kényszerek fennállnak ennyi ideig.

Ebben úgy látom vastagon benne lehet a jet-stream meleg nyelvének északkeletebbre tolódása.
Március elején átlagnál kissé hûvösebb tavaszt és több csapadékot sejtettem,elõbbit buktam,utóbbi még bejöhet.
Nyárra átlagnál kissé melegebb,de csapadékosabb idõt sejtettem/vártam,ezt még majd meglátjuk.

Én nehezen tudok elképzelni zsinórban negyedszerre is nagyon száraz nyarat,és az utóbbi 2 nyárhoz hasonlóan ilyen hosszú és erõs hõhullámokat egymás után.

Thermometer: amit még nem említettél az a február,márciusi maritim jellegû hózáporos északnyugati helyzetek elmaradása.

Szokatlanul sokáig tartanak bizonyos áramlási dominanciák az utóbbi fél évben.
Minek köszönhetõ ez!?

Abban igazad van, hogy az áramlási muszterek gyakorisága egyelõre nem igazolja a zonális, atlanti hatások elõretörését.
Tulajdonképp kifejezetten a mostanában tapasztalható izotermiára gondoltam, mint a meridionalitás-hajlam csökkenésének gyanújelére.

Alábbi meglátásodat nagyon jónak gondolom:

" Egyébként én sem számítok meleg nyárra, de véleményem szerint ezért nem a nyugatias áramlások dominanciája lesz a felelõs, hanem sokkal inkább a mostanában megszokottá vált hõmérsékleti elrendezõdés területének kelet felé tolódása."

A hûvös és a meleg légtömegeket elválasztó vonal éppen azért kerülhet idén nyáron keletebbre, mert a fõ hõgradiens-vonal, ezzel együtt az alacsony nyomású teknõk megnyúlásának iránya és a hátoldali hideg légtömegek pályája feltehetõleg nem é-d-i, hanem ény-dk-i lesz (Hogy miért, az alább leírtam)
Végeredményben ugyanarról beszélünk.

Nagyon érdekes és tanulságos, amit leírtál. Hozzáfûznék én is néhány gondolatot (persze csak lelkes amatõrként, hiszen én nem vagyok szakember): Valóban igen kiegyensúlyozott volt az elmúlt hónapok középhõmérséklete, nem volt nagy ide-oda ugrálás. De ennek ellenére én nem mondanám azt, hogy a zonális áramlási kép meghatározó lett volna az elmúlt hónapokban. Sokkal inkább egy déli típusú blocking helyzet (kelet-európai Ac-nal) volt a felelõs a stabilan átlag feletti hõmérsékletekért. Vegyük pl. tavaly december közepét: Link A kontinens ÉNY-i részén valóban zonalitás van, de a kontinens felett terpeszkedõ Ac miatt ez sokáig nem terjed át a kontinens belsõ területeire. Aztán 20-a után valóban jött egy zonális fordulat kontinens szerte Link csakhogy ez nemsokára átváltott a fent említett déli típusú blocking helyzetbe január közepe felé: Link s a januári szokatlanul enyhe idõt jórészt ilyen ciklon melegszektori helyzetek okozták. A márciusi enyheséget is a térségünkben és tõlünk keletre gyakran kiújuló Ac-oknak köszönhettük, sõt az áprilisi keleties áramlások sem éppen a zonalitásra való hajlamot tükrözik. Persze ez nem jelenti azt, hogy késõbb nem válhat uralkodóvá ismét ez az áramlási muszter, de nekem úgy tûnik, mintha a kialakuló zonalitás az esetek nagy százalékában viszonylag rövid idõ alatt átváltana a meridionális fázisba, némi átmeneti állapotot követõen. Az igazi tartós, erõs zonalitás számomra valami ilyesmit jelent: Link Ilyenben aligha volt részünk idén télen. Egyébként én sem számítok meleg nyárra, de véleményem szerint ezért nem a nyugatias áramlások dominanciája lesz a felelõs, hanem sokkal inkább a mostanában megszokottá vált hõmérsékleti elrendezõdés területének kelet felé tolódása. Vagyis a hideg újfent leszakadna csak éppen ránk, nem pedig tõlünk nyugatra, ahogyan azt eddig megszokhattuk. Ezzel párhuzamosan az meleg igen meleg levegõ a Kelet-európai síkság fölé áramlana, s ott juthatna el akár igen magas szélességek fölé is (ld.: 2010 nyara). Persze ez csak latolgatás a részemrõl, lehet, hogy teljesen máshogy sül majd el a dolog. Mindenesetre én valahogy így képzelem el a jövõt.

Lényegében ma délutántól kezdve igazi medárdos KÜN ös május majd ugyanilyen jelenségekkel együtt koranyári idõnek néz ki, és nem kizárt, hogy ebbõl akár több hetes KÜN is legyen... Úgy tûnik tartósan inkább elõoldalon, de folyamatosan labilitási, keveredési zónában, vagy a közelében leszünk, tõlünk nyugatra "szkanderozhat" a polárfront.
Ez részint kelet-nyugati megosztottságot is okoz majd többször, amely miatt keleten lehet 30 fok közelében, és továbbra is ott lehetnek hevesebb események, melyek valószínûsége nyugat felé haladva csökken, de az ország nagy részén lehetnek rendszerint délutáni erõs zivatarok.

Mondjuk a helyzetben az is benne van, hogy a szkanderozás nyomán a hidegebb levegõ végül ismét a Földközi térségbe jut, és nagyjából 8-10 nap múlva újabb mediterrán ciklonra számíthatunk, ez újabb lehûlés esetleg a Dunántúlon tartósabb esõ lehetõségét is magában rejti, de fõleg nyugaton és olyan 20 fok közeli (nem a jelenleg tapasztalt már már télvégi) tartományban. érdekes helyzet, hogy a mediciklonok áramlása úgy esik, ahonnan egyébként meleg- Afrikai légtömegeket kapunk. illetve beleszól egyfajta keleti irányítás. Tehát hol masszív DK- keleti irányítás jut szóhoz, hol pedig átmenetileg keveredési zónába kerülünk, ebbe beleférhet az is, hogy júniusban keményvonalas, forró (keleten- délkeleten akár 36-38 fok), szinte elviselhetetlenül fülledt kánikulai idõszakok és KÜN ös hûvösebb (18-25 fok) idõszakok váltsák egymást de lényegében olyan +2 +3 fokos lehet az anomália július elsõ dekádjáig. utána többnyire mérsékelten meleg idõ lesz.
Sejtésem az, hogy idén július 10 ig a nyár legmelegebb része nagyjából le is megy, augusztusban (és a hónapnak is inkább az elsõ felében) csak rövidebb, max 4 napos kevésbé erõs, olyan max 34-35 fokon tetõzõ fellángolások lesznek... átlag körüli anomáliával. Hasonló években az augusztus 10-15 közötti idõszak gyakran csapadékos, majd árvízhelyzetes volt, vagy éppen 20 - án volt határozottan "évszakváltó" front, idén is erre számítok, tehát átlag alatti csapadék legvalószínûbb, hogy júliusban esélyes egyáltalán.