Modell-iskola

Erre írtam azt a módszert, amit én követek:
- az elõrejelzést mindig a következõ nagy változásig veszem komolyan
-megnézem a fáklyát, és amikor 10 foknál nagyobb a terjedelem, onnantól nem veszem figyelembe.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha elér egy bizonyos szóródást, akkor "törlöm" az adatokat.

"minden modellnek kell lennie olyan rácspontjainak/területeinek, ahová az adott modell szignifikánsan alul vagy felül lövi a várható hõmérsékletet." De miért kellene? Nem azt mondom, hogy nincs, de ez nem azért van, mert az adott kimenet statisztikailag nem lehetséges, hanem az a modell szisztematikus hibája. Annak meg nincs köze ahhoz, hogy statisztikailag mi milyen gyakran fordul elõ. Ha ezeket kiszûröd, azt úgy hívják, hogy modellfejlesztés . (Vagy én nem értem a problémát?)

"Igen. Az ütött szöget a fejembe, amikor valaki olyan modellfutást linkelt, már nem tudom melyik volt, amelyben Bretaigne-tõl Anatóliáig -15 fok alatti T 850-et mutatott a modell és Egész Európa befagy."
Való igaz, hogy ez statisztikailag nagyon(-nagyon-...) ritka, de nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elõ. Márpedig, ha elõfordulhat, akkor a modelleken megjelenhet kimenetként. Ha a modell jó (nincs a fent említett szisztematikus hibája), akkor ugyanekkora fölélövések is ugyanilyen gyakran fognak elõfordulni.

Máshogy is felteszem a kérdést: mi a garancia arra, hogy a "Bretaigne-tõl Anatóliáig -15 fok alatti T 850" nem fog bekövetkezni?

Tehát, ha értem, amire gondolsz, akkor az a válaszom, hogy a modell számára nem a statisztikát kéne belevinni, hanem en bloc fejleszteni kéne az egész modellt.

Igen. Az ütött szöget a fejembe, amikor valaki olyan modellfutást linkelt, már nem tudom melyik volt, amelyben Bretaigne-tõl Anatóliáig -15 fok alatti T 850-et mutatott a modell és Egész Európa befagy. Senki nem várja el a modellektõl, hogy pontos elõrejelzést adjanak, de amikor ilyen modellfutást látok, akkor azért elgondolkodok azon, hogy az ilyen modelleket/modellfutásokat miért is hozzák nyilvánosságra.

A kiszûrést csak a legvégsõ esetben oldanám meg adattörlésel. (Megjegyzem, szerintem nem lenne katasztrófa beismerni, hogy adott helyzetben egy modell csak teszem azt 3 napig lát, utána nyilvánvaló baromság jön.) Bizonyára nem lehetetlen matematikai feladat belsõ korlátokat építeni az egyenletbe.

Akkor megfordítom a kérdést: Te azt mondod, hogy egy adott rácspontban az elõrejelzett lehûlés elmaradásának, és egy nem elõrejelzett lehûlés bekövetkezésének a valószínûsége nagyjából ugyanannyi. Szerintem meg keressünk olyan rácspontokat, amelyekben az elõrejelzett lehûlések elmaradásának, és az elõre nem jelzett lehûlések bekövetkezésének a valószínûsége között szignifikáns különbség van! Elméletileg is kizárható, hogy ez a valószínûség homogén módon 50-50% legyen minden rácspontban. Következésképp minden modellnek kell lennie olyan rácspontjainak/területeinek, ahová az adott modell szignifikánsan alul vagy felül lövi a várható hõmérsékletet. Tehát elvileg minden modellnél lehetne alkalmazni ezt a módszert.

Azért tisztázzuk, mit is értesz "beválási statisztikai szûrõk" alatt, mert nem világos.
Ahogy értem, ki szeretnéd szürni az olyan elörejelzéseket, amelyek elöfordulása a valódi klímában szinte 0 (kisebb, mint egy adott kis érték).

Oké, tegyük fel, ezeket kiszüröd, s mit adsz meg helyette arra az idölépcsöre? Méghozzá az összes rácspontra (3 dimenzios mezö) hogyan változtatod meg az elörejelzett értékeket? Tegyük fel, hogy megadsz valamit, akkor ebböl hogyan fog következni a következö idölépcsö...? Ha belenyúlsz, akkor már felborítod az egész rendszert....

Nehéz ezt megmondani egyébként. Ha pl. egy-egy rácspontot nézel, és mondjuk a T850-et, az derül ki, hogy a felül- és az alulbecslés irányába való tévedés nagyjából szimmetrikus, tehát az elõrejelzett T850-ekhez képesti tévedés is az, s az jön ki, hogy a legnagyobb annak a valószínûsége, hogy a modell eltalálja a T850-et.
Amirõl Nyuli írt párszor: vannak olyan modellek, amik megpróbálják figyelembe venni az ehhez hasonló statisztikákat. Azok viszont csak olyan idõjárási helyzeteket tudnak pontosan elõrejelezni, amelyek gyakrabban elõfordultak a múltban, amelyek ritkábban fordultak elõ, azok esetében valamivel pontatlanabbak.
Az is igaz, hogy a légköri kormányzó egyenletrendszer nem függ az idõjárási helyzettõl, az mindig ugyanaz marad, csak sajnos kaotikus a megoldása. Ráadásul semmiféle ilyen statisztikát nem tartalmaz, ezért egy olyan modell, ami figyelembe veszi a statisztikát, elvileg az sem jobb a másiknál. (És úgy tudom, a beválásaik valóban nagyjából egyformák, alig lehet különbség, de errõl talán Nyuli többet tud.)
Ezeknél a "rendes", statisztika nélküli modelleknél az a gond, hogy egy ciklon területén a dinamikai rendszer elemeinek idõfejlõdése bonyolultabb mintázatot vesz fel (csapadékrendszerek megjelenése, nagyobb szél, nagyobb gyorsulások, nagyobb hõ- és nyomás-gradiensek, stb.), ezért ott az ún. Ljapunov-kitevõ nagyobb (ez a kitevõ a meteorológusok számára valahogy azt akarja megmutatni, milyen gyorsan szóródik szét a fáklya). Ennek gyakran az a következménye, hogy a ciklon mozgását nagy hibával számolják. De egy adott rácspontban az elõrejelzett lehûlés elmaradásának, és egy nem elõrejelzett lehûlés bekövetkezésének a valószínûsége nagyjából ugyanannyi. Ha nem ugyanannyi lenne, akkor az már nem statisztikus hiba lenne, hanem szisztematikus (="rossz a modell"), okát pedig vagy a modellben, vagy a klímában kellene keresni.

Szerintem azért, mert ha ismered a valós arányt és a szûrõn keresztül beépítve ráhúzod a modellre, akkor több kimenetet nézve kisebb lesz a beválása.
Másként: A hidegelárasztásos kimenet egy valõszínûség és ha statisztikai módszerrel, "intuitív módon" megpróbálod szükíteni, akkor egy hosszabb idõszakot nézve rosszabb lesz az elõrejelzés, mintha benthagynád az ilyeneket is.

De Salo kolléga remélem felhomályosít majd

Azokat is. Alapvetõen nem értem, hogy a beválási statisztikai szûrõk miért nem kerülnek rá a modellfutásokra. Csak azért emeltem ki ezt, mert ezek sokakat hoznak lázba itt és máshol is.

Megérne egy misét összeszámolni, hogy mekkora gyakorisággal válnak be a drasztikus hidegelárasztást jósló modellfutások... szerintem ha 10-bõl egyszer, akkor sokat mondok. Néha nem ártana a modellfutásokat egy statisztikai beválási szûrõn is átereszteni... és akkor nem lenne minden héten 200 óránál egy kis jégkorszak...