Globális jelenségek
Ehhez két dolgot fûznék hozzá.1.Mivel elképzelésem alapja a kisugárzás felerõsödése,annak jeleit a jégtömeg növekedésének idején(õsszel és télen) kell elsõsorban keresnünk,nem a csökkenéskor(tavasszal és nyáron)A téli félévben az Arktisz jégborítottsága nõtt szokatlan nagyra,ehhez képest a nyári olvadás mértéke relatíve irreveláns.2.A jégtömeg változása az Északi-sarkon bonyolultabb,több tényezõ által befolyásolt,mint a délin - tekintve a jégpáncél alá befutó tengeráramlatokat.
Lehet ez összefüggésben a még mindig elég alacsony naptevékenységgel?Napfoltminimum idején a napszél gyenge,sõt -tudtommal- mostanában rekordgyenge.Ez a részecskeáramlás a mágneses erõvonalak alakja miatt épp a pólusoknál éri el a lékört,és nyilván energiát közöl vele a sarki éjszaka idején is,mikor direkt sugárzó energiát az nem kap.Persze nem valószínû,hogy a napszél energiaátadása jelentõsen melegítené a sarkvidéket,de mi van akkor,ha nem közvetlenül hat,hanem valami módon a kisugárzás akadályozása által?Az elmúlt évben és idén is szokatlanul gyorsan nõtt a sarki télben a hidegbázis és a jégborítottság - mind az Arktiszon,mind az Antarktiszon.Ha helyes az elképzelésem,akkor az effektus odahat,hogy télen kiélezõdik a hõkülönbség a poláris és szubtrópikus tájak között.Az biztos,mostanában az idõjárás "stílusa" más lett.A meridionális légáramlatok hosszas uralma,a sok mediterrán ciklon - régebben ez máshogy volt( mediterrán ciklont évekig nem is láttunk).Talán nem túl merész feltételezés,hogy mindez a sarkvidék erõs téli lehûlésére vezethetõ vissza.Eszmefuttatásomat kéretik úgy venni,mint egy érdeklõdõ amatõr hangos,de nem biztos hogy helytálló gondolatait.
Tovább folytatódik az északi jégtakaró szokásos nyári kopásának lassulása, már több mint félmillió km3 pluszban van a 2007 azonos idõszakához képest, a június végi 0,3-0,4 millió km3-es deficit után ez erõs váltás.
Már a 2005 és 2009-es azonos idõszak között jár: Link
A nagy "hiányzó", Barents-tenger anomáliája is megszûnõben: Link
A többi térség is kapaszkodik felfelé, a Kara-tengertõl a Hudson-öbölig.
Már a 2005 és 2009-es azonos idõszak között jár: Link
A nagy "hiányzó", Barents-tenger anomáliája is megszûnõben: Link
A többi térség is kapaszkodik felfelé, a Kara-tengertõl a Hudson-öbölig.