Meteorológiai esélylatolgatások

A 86-87-es télnél a 84-85-ös, de kiváltképp a 2002-03-as is jelentősen hidegebb volt, a hideg fokmérőjeként nem lehet tekinteni csak a január 12-13-i hóhelyzet alapján. 

3-4 hétbe is telhet mire megmutatkozik a szàmottevő hatása.

Lassan már látni kellene jeleit a sztratoszférikus felmelegedés vagy polar split várható hatásának nem? Már lassan a hónap közepe, de egyelőre se híre se hamva ennek, és pont miatt mondják a szakértők, hogy hideg folytatás lehet, de kérdés az, hogy bejön e egyáltalán.

10 napra az akkori futások alapján próbáltam felvázolni egy képet, ami továbbra sem esélytelen, sőt még mindig enyhébb idő látszik az átlagosnál, ebben persze most még eleinte ahogyan Snowhunter is írta lesz egy átmeneti kontinentális hideglötty, északkeleten kemény fagyokkal, majd a jövő héten amolyan se igazi tél, se igazi tavasz, átmeneti idő, nagy szelekkel, olykor esőkkel, északkeleten az átkeveréstől mentesebb napokon még fagypont alatti maxokkal akár, de a legmelegebb napokon is gyengén pozitív értékekkel, frontokkal, délnyugaton délen a legmelegebbel.
Tehát amit írsz teljesen igaz,  lentebb írtam, hogy megfigyeltem már és közel 4 évtized alatt csak sikerült valamit.
99-et is lehet említeni, északkeleten 40-70 cm hó hullott, szélvihar is volt egy-egy nap, persze nem -10,-15 fokban havazott mint 87-ben, de az is egy cudar világ volt a lakosságra, elzárt településekkel stb. Így másik oldalról igazi csemege egy ilyen helyzet mint tudjuk. Azt megelőzőleg is enyhe időszak volt, január végén jött a hidegbetörés első hulláma.  DE még megannyi példát írhatnék, hogy ne csak mindig 87 legyen a porondon, bár ez nem az a fórum, így nem megyek bele. A lényeg, hogy most enyhébb időszak jöhet, aztán a görbe ismét lefelé indulhat el, akár kifejezetten emlékezetes események is lehetnek még ebből.  Ne feledjük február már a tél meggyengülése, a tavasz közeledtét jelzi, de sokszor a legkeményebb téli hónapunk annak ellenére. Szóval 1,5 hónap múlva verifikálhatunk mire jutottunk. Eddig ez a tél más mint az előzőek, több fantázia van benne, aztán majd meglátjuk mint írtam.

A 86/87-es télnél a 84/85-ös keményebb volt. Igaz, hogy a legendás hóvihar (lásd alább) miatt sokakban mélyebb nyomot hagyott.

Nincs olyan tél ahol a néhány napos,komolyabb enyheség ne lenne jelen Még 86-87-ben is jelen volt...Persze nem hetekig!

Az addig világos, de a latolgatásom 10 napra terjedt és 20-a körül, után meg is pedzettem a váltás esélyeit mint megfigyeléseimre alapozott tényezőt és amúgy több példával is alá lehetne támasztani a múltból ezt a megfigyelést, a helyzet pedig tényleg afelé tendál. Persze nem mindig jön be, mivel az időjárás már csak ilyen, de számtalan eset van.
Nagyon messzi még az a táv, az ECM most is tartja a viharos északnyugati légáralmást egy-egy napra, 60-90 km/h széllel. A napközben mérhető +3, +8, délnyugaton +10 fok körüli csúcsok pedig nem éppen kemény telet sugallnak. Északkeleten ott kevésbé érvényesül majd ezeknek az óceáni légtömegeknek a hatása, ezért ott az esetek többségének napközben is csak gyenge pozitív T max lehet. Azonban az ország jó részén 5 fok körül, vagy afölött, sőt mint említettem délen, délnyugaton akár 10 fok körül lehet.
Inkább a félblokkra hajaz egyelőre, nem egy tartós kora tavasz az összkép, de enyhébb a szokásosnál. Aztán 20-a felé közeledve és utána akár a teljes blokkba fordulás esélyei adottak lehetnek, és persze a mediterrán ciklongenezis is.

Az elkövetkező időszakban változik felettünk a cirkuláció. Ha nem is lesz egy gyökeres fordulat, de mindenképp a zonálisabb áramlási kép kibontakozása figyelhető meg. Nem a "vonalzós" változata, félblokk, félzóna felé billen inkább.
A most még majdnem a Brit-szigetek feletti középponttal elhelyezkedő AC és a tőle keletre érkező ciklonális peremhullámok határozzák meg a medence időjárását. A középpontjukkal tőlünk északra haladó ciklonok meleg,hideg, esetleg okkludált frontjai érintenek, illetve el is érnek minket. Leginkább óceáni esetenként maritim vagyis tengeri eredetű légtömegek váltakozása valószínűsíthető hosszabb távon.  A növekvő bárikus gradiens hatását jól tükrözi a szél előrejelzés, miszerint nem ritkán élénk, erős, helyenként viharos légmozgás várható, aminek iránya délnyugati és északnyugati között változhat.  Lényegében az AC már 120 óránál délnyugat-északkeleti tengelyűvé válik, ugyan itt még látható egyfajta orrosodás a hidegfront után Link
168 óránál már az AC centrum az Azori-szigetek felett helyezkedik majd el. Link
Ezt követően pedig hullámzó frontrendszer okozhat kiadós esőzést, ugyanis enyhe maradhat az idő eleinte. Utána az időszak végén ugyan ismét érkezhet hidegebb levegő, de kemény téli periódus egyelőre nem látszik.
A NAO index Link pozitív tartományát erősíti az  Azori AC elég masszívvá váló mivoltja, valamint az erős atlanti (izlandi) ciklontevékenység is. Az AO az inkább lefelé szór éppen. Link
Megfigyeléseim szerint 20-a körül és nem sokkal utána szokott lenni egy újabb fordulópont januárban. Nem egy tél volt már, amikor 20-a körül és kicsivel utána történt erősebb hidegbetörés vagy alakult ki komolyabb mediterrán ciklon, és okozott nagy havazást. Előtte viszont a január első, vagy második fele zonális áramlatokat, óceáni levegőt hozott.
Tendenciáját tekintve a dolgoknak a jövő heti enyheséget értelemszerűen előbb-utóbb lehűlés követheti, már csak annak mértéke és tartóssága kérdés, illetve az, hogy kialakul-e ténylegesen mediterrán ciklon és mennyire lesz erős az északkelet-európai hidegdepó, egyáltalán maga a ciklon ha jelen lenne, mennyit hideget tudna magával berántani. Belátható 10 napban erre nem sok esélyt látok, sőt erősödhet a nyugati drift, de kissé görbülhet északi, északkeleti irányúvá a pálya az Azori AC észak felé terjeszkedésének következtében, így az Izland felől északkelet felé rohanó ciklonok Kanada, az Egyesült-Államok keleti partvidékei felé indíthatják meg a hideget.
Az időszak végén megjelenő hidegmag Kanada keleti részén a Hudson-öböl térségében nem túl jó előjel, persze nagyon messze van még, így addig a változás jogát fenntartja.  Azonban elnézve a hemiszféra északi részének 850 hepás hőmérsékleti és nyomási viszonyainak alakulását hosszabb távon nem annyira kecsegtető. Link