Globális jelenségek

Azt a pénzt inkább költenék a meteorológiai szolgálat adathalmazának feldolgozására, vagy az állomásokra, vagy adjanak mondjuk nekem 3-4 állomást

Én azon csodálkozok, hogy klímamodellekért képes az állam fizetni pénzt.

Ha meg vagy gyõzõdve róla, hogy egy elmélet vagy modell hibás, akkor tényleg nem értem, miért itt morgolódsz ahelyett, hogy egy szakmai fórumon, valamelyik szakfolyóiratban kifejtenéd a cáfolatodat. Ott még el is jutna az érintettekhez, és építõvé válhatna a kritikád.

Személyesen hallgattam végig P. Bartholy Judit elõadását a klímamodellekrõl. És az egész az alapoknál hibádzik: a bemenõ adatok elégtelen mennyisége. De mint tudjuk, ez nem akadályozta meg, hogy milliókat öljenek a klímamodellek kidolgozásába illetve szemmel láthatóan azokat sem zavarja, akiknek csurrant-csöppent ezekbõl a horribilis összegekbõl - függetlenül attól, hogy ezek a klímamodellek már most nem jók semmire.

Persze, ilyen értelemben egy állami fenntartású egyetem is függ az államtól, de a dolgozók fizetése nem azon múlik, hogy egyes tudományos kérdésekre az A vagy a B választ tartják helyesnek. Sõt, bármilyen hihetetlen, a publikációikat nem kell ellenõriztetniük a fenntartóval, vezetéssel, miegyébbel.

Még egy félreértésedet szeretném eloszlatni: jópár kollégám, barátom, és jómagam is bíráltam már szakfolyóiratba szánt kéziratot. Ez NEM anyagi ellenszolgáltatásért történik, és a "nagytudású szerkesztõk" sem szólnak rá senkire, hogy az õ érdekükben a hülyeségeket is fogadjuk el... (A kiadók és folyóiratok közötti verseny miatt nem is lenne érdekük, hogy sorozatban hülyeségeknek adjanak teret.) Persze a tapasztalatom nem klímakutatásra vonatkozik, de kötve hiszem, hogy pont ott mûködnének máshogy a dolgok.

Elnézést, a csúcsosság értékei hülyeségek. (Rossz oszlopot másoltam be.)
A helyes értékek:
1961-1990: +0,06°C
2021-2050: -0,02°C
2071-2100: +0,40°C

Engedjétek meg, hogy egy konkrét eredményt megosszak veletek, s bár ez kiragadott példa, de higgyétek el, hogy a többieknek is hasonló dolog jött ki.
Az Athéni júliusi napi középhõmérsékletek hisztogramjának várható értékei, szórásai, ferdeségei és csúcsosságai a három normálidõszakban:
1961-1990: 24,43°C, 2,57°C, +0,45°C, -8683,86°C
2021-2050: 26,02°C, 2,38°C, +0,31°C, -15033,02°C
2071-2100: 28,77°C, 2,64°C, +0,39°C, -14884,61°C
Szélsõségek:
1961-1990: 6 db 31-32°C közötti, 1 db 32-33°C közötti napi középhõmérséklet a hisztogram végén.
2021-2050: 12 db 31-32°C, 6 db 32-33°C -||-.
2071-2100: 56 db 31-32°C, 49 db 32-33°C, 20 db 33-34°C, 9 db 34-35°C, 3 db 35-36°C, 7 db 36-37°C -||-.
Szerintetek ez hihetõ? A 2021-2050 még igen, de hogy onnan 2071-2100-ra ilyen értékek legyenek, ahhoz szerintem valami nagyon hirtelen beinduló pozitív visszacsatolásnak kellene lennie.
A hisztogram adatai (várható érték, szórás, ferdeség és csúcsosság) alapján annak a statisztikai valószínûsége, hogy ezek a szélsõségek ilyen aránytalanul változzanak, szélsõségesen kicsi, tippem szerint legfeljebb 10^-4 nagyságrendû (valahogy ki lehetne számolni konkrétan, még nem próbáltam). És mivel máshol is elõfordulnak ilyenek (jóval több helyen, mint az indokolt lenne), itt valami szisztematikus hiba lehet a rendszerben. Ez csak tipp ugyan, de érdemes lehet megvizsgálni.

(Tudom, hogy a légkör nem statisztikus, de a klíma az ilyen eloszlások terén valamilyen szinten statisztikusan viselkedik ilyen rövid távon, csak ezért mertem mondani).
Mindebbõl én csak annyit szerettem volna, amit szerintem amúgy is tud mindenki, hogy a modelleknek sem szabad feltétlenül hinni. De legalábbis fölül kéne vizsgálni õket.

(Elsõre kicsit nehezen értettem meg a hsz-ed.)
Én sosem feltételeztem, hogy itt bárki is üzletet akarna csinálni ebbõl. De ezzel: "További felmelegedés HELYETT stabil tendenciózus hõmérséklet csökkenés." azért nem értek egyet. Épp ez az, amit szeretnénk kideríteni. Az elõzõ példám pedig csak az utóbbi kétmillió évre vonatkozott, szerintem az õsi és a mai légkör "viselkedése" nem hasonlítható össze (konkrét választ nem viszont tudok a kérdésedre, utána kéne néznem, csak kevés az idõm).

Igazából nekem az az érzésem, hogy azok is, akik egyébként igazat mondanak (akár itt a hozzászólók, akár más, nem megélhetési - "rendes" - klímakutatók), mégis kiegészítésre szorul a mondandójuk. Nincs olyan tanulmány, amibe ne lehetne belekötni, akkor is, ha egyébként igazat mond:
"Az egyik oldalon közepesen képzett, megsüketített papagályok, akik váltakozó sorrendben ismételgetnek néhány általuk megértettnek vélt szakkifejezést, a másik oldalon a súlyos ellentmondásokra felhívó adatok tömege, a négy alapmûvelet és a jelenleg általánosan elismert fizikai törvények", mert a fizikai törvények is csatolt diffegyenletrendszert adnak a légkörre, és a csatolások nem mind ismertek.
Az a helyzet, hogy a klímamodellek is olyanokat mondanak, hogy sej-haj. Egy tantárgyra beadandóként az SMHI eredményeit kell Brüsszel és Athén esetében kiértékelnem.
Míg az 1961-1990-es idõszakban a napi minimum hõmérsékletek legkisebb értékei (-10/-5°C) januárban összesen a 30 év alatt kb. 30-50-szer fordultak elõ, a modellben fel sem merül, hogy hasonló értékek 2021-2050 között elõfordulhatnának újra. Athén esetében is hasonló a helyzet. Az osztályban a többiek más városokra más modellek eredményeit vizsgálják, náluk is dettó.
Ezek a modellek 2000-2005 körül futottak le. 2005-ig kb. alig van változás a pár éves mozgóátlagokban. 2005 után "hirtelen" eltûnnek a hideg szélsõségek, és megjelennek a meleg szélsõségek. Minden modellben, minden rácsponton! És ez a nem mindegy.
Így nehéz elhinni, hogy a világon bárki is értené a folyamatokat, hiába nem üzleti alapon kutat, akkor pedig itt, mi amatõrök, mit akarunk? Megmondom: az igazságot! De kinek lehet hinni? Sajnos szinte senkinek és semminek.

Csakakispest:
Igazad lehet, mégis a földtörténet során akkor volt gazdagabb az egész Föld élõvilága, amikor melegebb volt. A sivatag nem biztos, hogy eltûnik, hiszen ahhoz az kéne, hogy a nagy földi légkörzés leszálló ága onnan eltûnjön. Ahhoz pedig szerintem az kellene, hogy a Föld tengelydõlése jelentõsen megváltozzon. Szerintem a Szaharában nem lesz attól több a csapadék, anélkül pedig szerintem nemigen javulnának az életkörülmények.
A tudományban én is bízom, de a tudósok között sajnos már válogatni kell.
/Elnézést, ha az elõzõ félreértéseket okozott volna, nem az volt a szándékom!/

Egy kutatóintézet, egyetem, bármi mindíg is függött a fenntartóitól. Ezt lehet vitatni, csak nem érdemes.

A rakéta a pentagonba csapódott, azt senki nem vitatta, hogy a tornyokba repülõk csapódtak.. de ez off...

"Igen. Utána meg kereshetné a családját. Vagy a családja õt... "

Sztem a nagy szólásszabadságosdinak ez lett a melékterméke, hogy mindenki százszámra gyárthatja az összeesküvéselméleteket. Belerepült egy utasszállító egy nagy toronyba a szemem elõtt, mégis legalább 50 hajmeresztõ elméletet hallottam már hogy milyen amerikai rakéta volt az valójában.
Azért mert soha ennyit nem tudott a viágról az átlagember, azt hiszi h még bonyolultabb mint amilyen valójában.

Az üvegház hatás TÉNY, de véleményem szerint GLOBÁLIS önszabályozó rendszer. A jelenleg rendelkezésre álló adatok nem zárják azt ki, hogy a CO2 koncentráció mértéke az egész rendszerben igen elhanyagolható. Ha a CO2 koncentráció változása öngerjesztõen, exponenciális módon befolyásolná, növelné a globális átlaghõmérsékletet, a Föld már régen felforrt volna, megsült volna, de legalábbis az élet a Földön kihalt volna, vagy ki sem alakult volna. A GLOBÁLIS ÜVEGHÁZHATÁS RENDSZER-re szerintem a naptevékenység és annak változása gyakorolja (az egyik ?) legnagyobb hatást, ha már szegény napunk megteszi azt a szívességet, hogy fajlagos energia sugárzása (W/m2) földi távlatból nézve meglehetõsen stabil és a naptevékenység ciklikussága a földi légköri rendszeren nagyon jól nyomon követhetõ. Én rendkívüli módon tisztelem a TUDOMÁNY-t, de nem a 'tudományos' köntösbe bújtatott gátlástalan, erõszakos, üzleti célú ostobaságot (nem csak a meteorológiában, hanem saját szakmámban is). 25 évvel ezelõtt, mûegyetemista legénykoromban volt nagy duma : 'láttam én már professzort is hányni...'. Maximális tisztelettel (TUDÓSOKNAK ÉS MINDEN LELKES AMATÕRNEK) : Lujó
[mod.]

Én igen, de nyilván rosszul láttam.

Egyébként van a témában rengeteg szakfolyóirat, ahol új elméleteket lehet közölni, és régieket megcáfolni. Ezekhez bárki küldhet kéziratot, amit aztán elbírálnak, és ha nincs benne logikai bukfenc vagy ellentmondás a fizika törvényeivel, akkor megjelentetik. Próbálkoztatok már ezzel, vagy úgy gondoljátok, hogy nem is érdemes, mert a lobbiérdekek által vezérelt szerkesztõk úgysem hagynak szóhoz jutni? Komolyan, ha látnám, hogy valamelyikõtök elképzeléseit alaptalanul dobták vissza, akkor elkezdenék hinni az összeesküvésben, amire a hozzászólások 90%-a céloz valamilyen formában...

Igen. Utána meg kereshetné a családját. Vagy a családja õt...
Mocsok egy világ ez a mai, és mi "halandók" sosem fogjuk megtudni, hogy mivel kapcsolatban mi az igazság. Így mindenki csak a tanulmányaira, eszére, logikájára hagyatkozhat. Meg persze az értelmes emberek egymásra, az egymás közötti érvek-érvek elleni vitákra.

hát ez az. egy szürke egyetemi tanárnak sokkal nagyobb üzlet lenne elõjönnie azzal a felfedezéssel hogy a globális felmelegedést a mcdonalds és soros györgy találta ki. két nap alatt tudna olyan könyvet írni amit vinnének mint a cukrot.

Bocs, hogy nem szakmabeliként belepofázok a meteortológiába. A kutatókról, szakemberekrõl 90 % ARÁNYBAN AZ A VÉLEMÉNYEM, HOGY HALÁLUK UTÁN FEL FOGJÁK VÁLTANI jÉZUS kRISZTUST iSTEN JOBBJÁN. Elõtte veiszont a pankráció szabályai szerint döntik el az elsõ helyezést. Én nagyon drukkolok az elnyomott 10 %-nak. Lujó.... Eddigi tanulmányaim szerint a fizika törvényeivel szemben fellebbezésnek helye ninncs.

Jajmár!
Miért kell bántani a kutatókat?
Attól az 1-2 kivételtõl eltekintve mindegyik társadalmi munkából és önszorgalomból kutat õszintén, mindenféle érdek és sztereotípia nélkül

Bízol a tudományban? Láttál már non-profit kutatót? És non-profit kutatóintézetet?

oké látom te tudod mirõl beszélsz.

Én csak laikus vagyok, de azt gondolom errõl a globális felmelegedésrõl mint a népmesékrõl "valós alapokon nyugszik". Az üvegházhatás és az emberi co2 kibocsátás tények, azon h mennyiben és hogyan befolyásolja a globális éghajlatot vitatkozzanak a szakik.
Másfelöl én kötve hiszem h a tudósok, egyetemeken ezzel foglalkozók, ezt tanulók 99%-a nem a tudása legjobbját nyújtva a valóságot kutatja, hanem vmi média hype-ot támogatva talál ki esti meséket. Szóval bár minden nagy havazás után jól hangzik a "hol van itt flmelegedés?" én bízom a tudományban.

"Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, "

konkrétan az embernek

ne felejtsd el hogy egy jégkorszak ugyan lejjebb hozná a tundrát a Kárpátokig, ugyanakkor kissé javulnának az életviszonyok a szaharában.

Bocs, az õsi légkörbõl a vízgõzt kifelejtettem.
A sör ...)

Tudni : A CO2 emelkedése KÖVETTE a felmelegedést, anélkül, hogy további felmelegedést generált volna(metánhidrátbó felsabaduló metán/oxidáció/CO2). Olvasd visszamenõleg nagyobb tartományban ezt a fórumot. Azt szerintem nyugodtan feltételezheted, hogy ezen fórumon hozzászóló, linkeket elhelyezõk nincsenek üzleti kapcsolatban egyik oldallal sem. További felmelegedés HELYETT stabil tendenciózus hõmérséklet csökkenés. A hétfejû (77 fejû ? 777 fejû ?) strucc még egy fejét a homokba dugja. A témával kapcsolatban csak annyit : már ebben a 'vitában' majdnem a saját szakmámban érzem magam. Az egyik oldalon közepesen képzett, megsüketített papagályok, akik váltakozó sorrendben ismételgetnek néhány általuk megértettnek vélt 'szakkifejezést', a másik oldalon a súlyos ellentmondásokra felhívó adatok tömege, a négy alapmûvelet és a jelenleg általánosan elismert fizikai törvények. Azt nem kell hangsúlyoznom, hogy az Isten tudja milyen érdekek által vezérelt globális propaganda gépezet melyik oldalon van. Nagyon sok kérdés fogalmazódott meg bennem, de most 3 sör után csak egy közülük: Ha a jelenleg nagyságú és kis mértékben növekvõ CO2 koncentráció ilyen mértékû globális hõmérséklet emelkedést eredményez, hogyan fordulhatott elõ hajdanán, a föld õsi, gyakorlatilag csak nitrogént és CO2-t tartalmazó légköre lehetõvé tette a vízgõz lecsapódását, a víz földfelszíni megjelenését, az élet kialakulását. Talán a nap arcpiruló szégyenében néha félrefordította a fejét, hogy a Földet ne melegítse ? A Nap ból a Földre jutó energia mennyiség (W/m2) ingadozása nem lehet igazán jelentõs, pár évtizede garantáltan mért, az esetleges érdemi


ingadozás a médiában napciklusonként megfagyunk/megsülünk hisztéria kampányt váltana ki. Bontottam még egy sört, mindenkinek egészségére ! Lujó.

Azt se felejtsük el azonban, hogy az ember elõtti korszakban az interglaciálisokban rendszeresen 280-300ppm köré emelkedett a CO2-koncentráció, és nem tovább. (A jégkorban pedig 100-200 között ingott). A CO2-koncentráció és a T általában jól együtt mozgott, de nem tudni, melyik követte a másikat.
Az biztos, hogy a jégkorszak/interglaciális-határokon valamilyen, a jéggel kapcsolatos pozitív visszacsatolás lép mûködésbe, a két egyensúly között ugráltatva az éghajlatot. (Levegõkémián tanultuk, hogy) Az új, a légkör számára szokatlanul magas CO2-koncentráció által okozott kis mértékû hõmérséklet-emelkedés akár elég lehet ahhoz, hogy ez a pozitív visszacsatolás a következõ alkalommal elmaradjon, vagy csak jóval késõbb jelentkezzen, ezáltal a jégkor is elmaradjon, vagy legalábbis megrövidüljön.
Ez az élõvilág nagy részének azonban jó lenne, mivel (a mérsékelt övben) a jégkorszakok idején sokkal kisebb volt a biodiverzitás, és a jégkor beköszöntekor mindig egy kisebb kihalás játszódott le. A mai ember nem élt a jégkorban, így valószínûnek tartom, hogy nem igazán tudnánk alkalmazkodni, elsõsorban azért, mert az élelmeink (fõleg a növények de a legtöbb állat sem) sem élnek meg a jégen.

A természetes szén-dioxid forgalom az emberi tevékenység által kibocsátottnak a többszöröse egy esztendõ alatt. Hosszabb távon (évezredek alatt) valószinûleg ez (is) szabályozhatja a klimatikus (jelentõs mértékû) lehûléseket és felmelegedéseket. Kérdés viszont, mennyire hatékony az antropogén eredetû szén-dioxid kibocsátás az éghajlatra.

Feltehetõen nem ugyanarról beszélünk. Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan, sajnos sûrûn elõfordul. Nem az általános emberi tevékenység hatását kérdõjeleztem meg a környezetre, vízrajzra, hanem a globális hõmérsékletváltozás és a csapadékviszonyok megváltozásának az okát nem tudom egyértelmûen összekapcsolni az emberi CO2 kibocsátással.

Lehet látszólagos összefüggést keresni, és talán lehet hogy találni is pl. a japánok halfogyasztásának csökkenése és a dél-amerikai indiánok koleszterin szintjének növekedése között. Két, lineárisnak tekinthetõ trendû, azonos idõszakra vonatkozó rövid mérési idõtartamot felölelõ adatsor között mindenképpen található látszólagos összefüggés, esetleg akár 1,00 körüli korelláció még akkor is, ha ordít róla, hogy bármilyen ok-okozati összefüggést keresni a két idõsor eredményei között baromság. Én azt állítom, hogy egy idõben rövid adatsort elemezni a teljes rendelkezésre álló adatsor bemutatása és az értékek változásának okainak feltárása nélkül felelõtlenség. Egy adatsorból csak a saját következtetéseimet igazolni látszó tartományt bemutatni hamisítás, tudományos szinten szakmai és lehet hogy súlyos gazdasági bûncselekmény.

Az elõzõ hozzászólásomban szereplõ hidrológiai eseményekrõl kb. 15 évvel ezelõtt a Hidrólógiai Közlönyben olvastam. Szerepelt benne emlékeim szerint az is, hogy a Fertõ tó valamelyik kiszáradása után néhány évvel a szokásos méreténél sokkal nagyobbra növekedett, környékbeli falvakat elöntve.

Ebben a fórumban többek között terjedelmi okokból csak néhány kiragadott példát lehet említeni, részletes szakmai vitát folytatni, adatok tömegét bemutatni, ok-okozati összefüggéseket feltárni, bizonyítani lehetetlen.

Ez ismétlés, de saját vízépítõ mérnöki munkám során gyakran fordul elõ, hogy valamit elemeznem kell, felhajtva az összes hozzáférhetõ adatot és ADATHELYESSÉG VIZSGÁLATOT IS VÉGZNEM KELL (estem már pofára elégszer valóságosnak hitt hibás adatok miatt hamis következtetésekre jutva). Dolgozok több hetet, hónapot egy témán, meg kell értenem, és fel kell használnom, esetleg FELÜLBÍRÁLNOM a társszakmák adatait, következtetéseit, eredményeit (a négy alapmûvelet és fizikai megmaradási törvények valószínûleg a társszakmákban is érvényesek, bár ki tudja, nem értek hozzá, nem az én szakmám, szokták néhányan mondani…). Napokat, heteket töltök a dokumentálással, hogy minden egyes állításom, következtetésem (nem kiragadott) adatokkal, fizikai – kémiai törvényekkel bizonyított legyen. A végeredmény : a nagy tudású jól fizetett döntéshozó kiragad a munkából egy fél sort végeredményként és dönt. Saját érdekei és/vagy szaktudása alapján.

Összességében amúgy nem a zéróeredményû „tudományos” kutatásokra fordított forrásokat sajnálom, az elenyészõ. Az iszonyatos kár akkor keletkezik, ha az erõltetett, több mint megkérdõjelezhetõ „tudományos következtetésekre” hivatkozva irdatlan pénzeket fordítanak a nem létezõ veszélyek elhárítására. Azért a pénzért nagyon sokan nagyon sokáig dolgoztak, és látni kell, ahogy a szélnek szórják.

Az ilyen öncélú, eredményeit, következtetéseit tényszerû adatokkal súlyosan megkérdõjelezhetõ erõltetett „tudományos” kutatás számomra olyan, mintha az az ominózus sündisznó a drótkefén elvbõl tovább erõlködne. Ha valakinek (pl. a megélhetési klímakutatók) ez az érdeke, ám tegye, csak a „tudományos következtetési” alapján eltékozolt forrásokat ne az egész világnak kellene megfizetni.

Maximáis tisztelettel minden MetNet rajongónak : Lujó.

Utóirat : Kösz a linket, nagyon jó, elmentettem !

Nem vagyok az emberi CO2 kibocsátás miatti globális felmelegedés képviselõje, az egészet mókusvakításnak tartom. Az „emberi CO2 kibocsátás okozta” idõjárás hõmérsékleti és csapadék szélsõségeirõl csak annyit, hogy magyar írásos dokumentumok szerint pl. a Velencei tó és a Fertõ tó többször, gyakorlatilag teljesen kiszáradt. Utoljára valamikor az 1860-as évek közepén történt, amikor az emberi tényezõ a CO2 szintben még elhanyagolható volt. Pont.
Minden tiszteletem azoknak, akik egy nyílt rendszeren (a Föld légköre, globális idõjárás) ismeretlen számú változóval, iszonyatos számú térbeli adattal, mérnöki gyakorlatban elképzelhetetlen adathiánnyal számolva bolygószinten hellyel-közzel 5-7 napra elfogadható meteorológiai elõrejelzéseket képesek készíteni. Vízépítõ mérnökként gyakran kell megoldanom zártnak tekinthetõ fizikai rendszeren néhányezer ismeretlenes másodfokú egyenletrendszert, ami olykor érdekes eredményeket (baromságokat) produkál, ha a számításokban a hibaterjedést (talán valahol itt kezdõdik a káoszelmélet) a lehetõségek szerint nem minimalizálom.

Saját szakmámban a 90-es évek közepén találkoztam a globális felmelegedés business-hez hasonló jelenséggel : A Kiskunságon a Fertõ tóhoz, vagy a Velencei tóhoz képest csak pocsolyának minõsíthetõ néhány, párszáz m2-es szikes tó kiszáradását néhány ifjú titán a 200-400 m-es mélységbõl történõ ivóvíztermelésre fogta. A végeredmény a bõdületes számítási és szakmai hibák (nincs terjedelem és nem itt a helye részletezni) ellenére: évekre megakadályozták több település ivóvízellátásának fejlesztését olyan indokkal, hogy „nincs elég víz, mert a jelenlegi ivóvíztermelés mértéke is károsítja a környezetet”. A legvégsõ végeredmény : Néhány ember öncélú, minõsíthetetlenül ostoba szakmai kijelentésbõl nagyon jól megélt, összességében iszonyatos károkat okozva.
Egyik legjobb példája ennek az ún. „megújuló energia források”, amelyek ténylegesen NÖVELIK A CO2 KIBOCSÁTÁST. Saját szakmámban gyakorlatilag folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (szivattyúk, kompresszorok) üzemeltetésével foglalkozom, ahol a primer és szekunder energiaszint gyakorlatilag konstans, egyedüli energia megtakarítást kizárólag az átalakító berendezések hatásfokának javítása jelenthet. Kizárólag az elavult, vagy paramétereiben a rendszer igényeihez rosszul illesztett berendezések cseréjével tapasztalataim szerint esetenként 10 – 50 %-os energia megtakarítást lehet elérni. Megtérülési idõ általában fél év – 4 év. Hasonlat, bár minden hasonlat sánta : Nem mindegy üzemanyag fogyasztásra pl, hogy egy üzemanyag – energia folyamatos átalakítást egy 76 oktánszámú benzinre tervezett UAZ motor, egy 86-ra tervezett LADA motor, vagy egy TDI motor végzi.
Az elrettentõ példa : Hatalmas támogatást adnak Unió szerte az úgynevezett „megújuló” energiaforrások felhasználására. Ezek tényleges megtérülési ideje (15) – 30 – 50 – 100 év is lehet, akkor is, ha a banki kamatot nem számoljuk.
Egy példa : sajnos a jelenlegi szabályozás szerint, ha van egy elavult technológiával épült, áthûlõ falszerkezetû és a silány nyílászárók miatt a városi levegõt melegítõ lakásod, sokkal könnyebben és sokkal magasabb támogatást kaphatsz napkollektorra, szélkerékre, napelemekre, talajhõ fûtésre, mint hõszigetelésre, nyílászáró cserére.
A biodízel, bioetanol elõállítása pedig kb. azonos energia felhasználást jelent, mint az elõállított üzemanyag energia tartalma. Az energia fû pedig önmagában bûncselekmény : A szalma, kukoricaszár ott rohad a földeken, mert mindenféle energetikai felhasználása gazdaságtalan. A mezõgazdasági területek „energiatermelésbe való bevonása” kizárólag a termõterületek túltermelés miatti élelmiszer-termelésbõl való kivonását jelenti. Az elõbbiekben nem vettem figyelembe azt sem, hogy a mezõgazdaság világszerte hatalmas állami támogatásokat kap, amit nem más, mint az ipar termel ki, Isten tudja, hogy mekkora CO2 kibocsátást okozva.
Hõszivattyús fûtés : A megyénkben van egy nagyhírû kútfúró mester, aki hõszivattyús talajhõ fûtési rendszerekhez üzleti alapon bárkinek fúr kutakat. Nekem is ajánlkozott. A saját házát gázzal fûti. Áttérés a hõszivattyús fûtésre a magas beruházási és áramköltség miatt csak akkor térülne meg, ha véglegesen elfogyna a gáz, a szén és a fa. A gáz és minden más energiahordozó ára együtt mozog. A hõszivattyús fûtési rendszer beruházási költségét jelentõsen támogatják. Az elõbbiekben említett támogatások paradox módon növelik a tényleges CO2 kibocsátást : anyagi forrásokat vonnak el a tényleges, sokkal nagyobb energia megtakarítást biztosító beruházások elõl. Az elõbbiek miatt : az általános iskolában tanult négy alapmûvelet és a középiskolában tanított energia megmaradási törvények alkalmazásával bárki észreveheti a hasbaakasztást az ún. „megújuló energia” felhasználásával kapcsolatban. Általában azonban az érdekelt lobbi elhallgatja a reális értékelést lehetõvé tevõ adatokat.
Összességében : környezetkímélõ energia egyetlen van : amit nem fogyasztunk el.
A fosszilis energia hordozók túlzott felhasználása nem azért veszélyes, mert megváltoztatja a klímát, hanem mert a készlet egyszer elfogy.

Utóirat : Manapság a mindent lehengerlõ propaganda áradatban ember legyen a talpán, aki (ráadásul nem szakmabeliként) képes a szelektíven adagolt, esetleg tudatosan manipulált információkból a valóságra következtetni. Bár a meteorológiában szakmán kívüli vagyok, de szerintem a szerencsétlen CO2-ra fogni a jelenlegi klímaváltozást olyankor, amikor elméletileg is tisztázatlan a klímára ismeretlen áttételekkel lényegesen nagyobb hatást gyakorló napfolttevékenység hatása, számomra azonos azzal, amikor valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó aktuális kiszáradását a Répce vizét Bõsárkány felé terelõ vízimolnárra kenték. Szegény molnár sorsáról nincsen információm...