Globális jelenségek
Felhívnám a figyelmet az utolsó két bekezdésre! Az nagyon is értelmes dolog. Ennek tükrében tessék az elõzõ részeket értelmezni!
A modelleredmények lehet, hogy azok, amiket írnak a cikkben, de valószínû az is, hogy ennek a bizonytalansága többszörös az elõrejelzett értékhez képest.
"Az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul": ez modellparametrizáció kérdése általában. A modellfejlesztéskor egy fontos pont, hogy a már "kész" modellben pl. a konstansok értékét egy pici tartományon belül változtatják, és vizsgálják, hogy a kimenet mennyire változik. /Durva példa: a 120*(T-Td) képlet Amerikában 125*(T-Td), ott az vált be jobban./
A modelleredmények lehet, hogy azok, amiket írnak a cikkben, de valószínû az is, hogy ennek a bizonytalansága többszörös az elõrejelzett értékhez képest.
"Az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul": ez modellparametrizáció kérdése általában. A modellfejlesztéskor egy fontos pont, hogy a már "kész" modellben pl. a konstansok értékét egy pici tartományon belül változtatják, és vizsgálják, hogy a kimenet mennyire változik. /Durva példa: a 120*(T-Td) képlet Amerikában 125*(T-Td), ott az vált be jobban./
Flookamóka, a nevében és a definícióban benne van: North Atlantic Oscillation 
De fõképp Izland és Azori-szk. ill. épp melyik állomással definiálják Az már más kérdés, hogy mekkora területre van befolyással, de ugye az ENSO is a Csendes-óceánra értelmezett, mégis nagyobb területre fejti ki áldásos vagy éppen áldatlan hatását ...
De fõképp Izland és Azori-szk. ill. épp melyik állomással definiálják Az már más kérdés, hogy mekkora területre van befolyással, de ugye az ENSO is a Csendes-óceánra értelmezett, mégis nagyobb területre fejti ki áldásos vagy éppen áldatlan hatását ...
Vagy a szélsõségek átlagából jön ki az 1 fokos emelkedés?
Persze, tiszta sor, igazatok van, nem úgy értettem, mint már írtam, hanem hogy maga a melegedés nem akkora katasztrófa, mint a melegedés és a szélsõségek együtt.
De eleinte a melegedést úgy állították be, hogy az az elsõszámú veszélyforrás, most már a melegedés kicsit háttérbe kezd szorulni, mert a szélsõségek ugyanolyan veszélyesek.
"Neked ezt hatványozottan illene tudnod, hiszen növénytermesztéssel is foglalkozol."
Sokan a fügeültetvény témájánál elõhozták a globális felmelegedést, én meg mindig mondtam, hogy a globális felmelegedés dacára próbálkozunk meg vele, mert ez a globális felmelegedéssel együttjáró (vagy annak következményeként fellépõ) klímaváltozás inkább hátráltatja ezt a projektet, mint segíti.
Az 1960-1990 közötti idõszakban nagyobb biztonsággal lehetett volna ilyen dolgokat csinálni, igaz, akkor 15-20 évente jött egy olyan tél, ami kinyiffantotta volna a kevésbé fagytûrõ növényeket (a köztes idõszakokban viszont kutya bajuk sem lett volna), most viszont 2-3 évente van egy olyan, ami nem éri el a letális küszöböt, de majdnem.
Illetve a növénytermesztésben az a kiegyenlítettebb idõszak sokkal kedvezõbb volt, sokkal egyenletesebb volt a csapadékeloszlás, sokkal kevésbé voltak szélsõséges hõmérsékletek, és így tovább.
Szia Boszi!
Igen, hülyeséget írtam, csak mezõgazdaságban és emberben gondolkodtam, szûktûrésû élõlényekben nem.
Egy kérdés: itt ez a NAO-indexes grafikon Link , ez az egész Bolygóra vonatkozik, netán csak Európára?
Persze, tiszta sor, igazatok van, nem úgy értettem, mint már írtam, hanem hogy maga a melegedés nem akkora katasztrófa, mint a melegedés és a szélsõségek együtt.
De eleinte a melegedést úgy állították be, hogy az az elsõszámú veszélyforrás, most már a melegedés kicsit háttérbe kezd szorulni, mert a szélsõségek ugyanolyan veszélyesek.
"Neked ezt hatványozottan illene tudnod, hiszen növénytermesztéssel is foglalkozol."
Sokan a fügeültetvény témájánál elõhozták a globális felmelegedést, én meg mindig mondtam, hogy a globális felmelegedés dacára próbálkozunk meg vele, mert ez a globális felmelegedéssel együttjáró (vagy annak következményeként fellépõ) klímaváltozás inkább hátráltatja ezt a projektet, mint segíti.
Az 1960-1990 közötti idõszakban nagyobb biztonsággal lehetett volna ilyen dolgokat csinálni, igaz, akkor 15-20 évente jött egy olyan tél, ami kinyiffantotta volna a kevésbé fagytûrõ növényeket (a köztes idõszakokban viszont kutya bajuk sem lett volna), most viszont 2-3 évente van egy olyan, ami nem éri el a letális küszöböt, de majdnem.
Illetve a növénytermesztésben az a kiegyenlítettebb idõszak sokkal kedvezõbb volt, sokkal egyenletesebb volt a csapadékeloszlás, sokkal kevésbé voltak szélsõséges hõmérsékletek, és így tovább.
Szia Boszi!
Igen, hülyeséget írtam, csak mezõgazdaságban és emberben gondolkodtam, szûktûrésû élõlényekben nem.
Egy kérdés: itt ez a NAO-indexes grafikon Link , ez az egész Bolygóra vonatkozik, netán csak Európára?
Még egy gondolat ezzel kapcsolatban:
Persze, amióta "világ a világ" mindig kihaltak azok a fajok, melyek nem voltak képesek elég gyorsan a megváltozott életkörülményekhez alkalmazkodni, tehát a fajok kihalása nem jó vagy rossz dolog, egyszerûen csak egy természetes folyamatról van szó. Csakhogy mostmár mi emberek lakjuk/uraljuk a Földet és szeretnénk azt hinni, hogy az irányítás a mi kezünkben van. A kérdés az, hogy mi képesek vagyunk-e alkalmazkodni a más fajok kihalása során bekövetkezõ megváltozott körülményekhez? Akár mi okozzuk/tuk ezt a változást, akár egy természetes folyamatról van szó.
Persze, amióta "világ a világ" mindig kihaltak azok a fajok, melyek nem voltak képesek elég gyorsan a megváltozott életkörülményekhez alkalmazkodni, tehát a fajok kihalása nem jó vagy rossz dolog, egyszerûen csak egy természetes folyamatról van szó. Csakhogy mostmár mi emberek lakjuk/uraljuk a Földet és szeretnénk azt hinni, hogy az irányítás a mi kezünkben van. A kérdés az, hogy mi képesek vagyunk-e alkalmazkodni a más fajok kihalása során bekövetkezõ megváltozott körülményekhez? Akár mi okozzuk/tuk ezt a változást, akár egy természetes folyamatról van szó.
Köszönöm, hogy leírtad, magam is hasonlót szerettem volna reagálni erre. Elbagatellizálni egy 1 fokos T-emelkedést nem szerencsés. Illetve ezt az 1 fokos emelkedést nem úgy kell értelmezni, hogy 42 fok helyett lesz majd egy 43 fokos rekorddöntés, hanem épp emiatt az 1 fok miatt IS válhat szélsõségesebbé az idõjárás. Sokkal bonyolultabb az ok-okozati összefüggés annál, mintsem hogy hány fokban ver el minket a szupercella, Floo. Neked ezt hatványozottan illene tudnod, hiszen növénytermesztéssel is foglalkozol.
A "... nem okozna károkat" mondatot ugye az ember vonatkozásában írtad? A tágtûrésû fajok esetében látszólag valóban nem olyan nagy változás 1 C-os átlaghõmérséklet emelkedés vagy csökkenés. De, ha az élõlények szûktûrésû csoportjára gondolunk (melyek közt már most is találhatunk igencsak a felsõ határon "vegetáló" élõlényeket), ilyenek pl. a korallok, rájuk totális megsemmísítõ csapást mérhet 1 C-os hõmérséklet emelkedés, amennyiben nincsen idejük akklimatizálódni az új, megváltozott életkörülményekhez.
És ekkor jön a képbe a tápláléklánc és az az ökoszisztéma egyensúlya (illetve annak felborulása, megváltozása), mely extrém esetben bizony már ránk (emberekre) is hatással lenne.
És ekkor jön a képbe a tápláléklánc és az az ökoszisztéma egyensúlya (illetve annak felborulása, megváltozása), mely extrém esetben bizony már ránk (emberekre) is hatással lenne.
Jajmár Csillagász Úr! 
Arra próbáltam célozni, hogy szerintem az 1 fokos vagy fél fokos melegedés jelentõsége eltörpül a szélsõségek mellett.
Ha ugyanolyan jellegû, kevésbé szélsõséges idõjárás lenne 1 fokkal magasabb átlaghõmérsékleten, mint volt az 1960-1990 közötti idõszakban, az nem okozna akkora károkat.
Arra próbáltam célozni, hogy szerintem az 1 fokos vagy fél fokos melegedés jelentõsége eltörpül a szélsõségek mellett.
Ha ugyanolyan jellegû, kevésbé szélsõséges idõjárás lenne 1 fokkal magasabb átlaghõmérsékleten, mint volt az 1960-1990 közötti idõszakban, az nem okozna akkora károkat.
Egy kicsit úgy látom, megint elszaladtak veled a lovak (vö. Nyuli beírása). Persze, arról lehet vitatkozni, hogy mit tud és mit nem a meteorológus szakma, de a kulcskérdés, amit alapvetõen senki nem vett észre (te sem) - és itt lehet forszírozni a média hülyeségeit -, hogy az elkövetkezõ száz év már nem az idõjárás témakörébe tartozik, tehát maga a cikk címe is alapvetõen hibás.
megj.: Bár tényleg a legkönnyebb, hogy olyan dolgot kritizálunk, amibe bármikor bele lehet kötni, miközben az alapvetõ dolgok mellett elsiklunk, ugye?
megj.: Bár tényleg a legkönnyebb, hogy olyan dolgot kritizálunk, amibe bármikor bele lehet kötni, miközben az alapvetõ dolgok mellett elsiklunk, ugye?
Azt ugyi teccik tudni, hogy az átlagos változás más dolog? Persze, hogy teccik.
Kb Budapest és Gdansk között van 1 fok átlagban.
Kb Budapest és Gdansk között van 1 fok átlagban.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat