Globális jelenségek
Az "elég nagy butaság" jelzõ az nem sérti a moderációs alapelveket???
De nehogy kitöröljétek, végre van valami érdemi vita, én nem vagyok akkroa királylány, hogy iylen apróságokkal a lelkembe tudjon bárki gázolni
Privátban írtam, aki szeretne értesülni a dolgokról, az csak írjon bátran!
Más: valamelyik nap láttam képeket, amiket a nemzetközi Ûrállomásról készítettek Kínáról, hogy onnan is látszik a kínai városok légszennyezettsége.
Döbbenetes, milyen sok mocskot bocsátanak a légkörbe, az lenne a csoda, hogy ha emiatt nem történne változás a globális éghajlatban..
De nehogy kitöröljétek, végre van valami érdemi vita, én nem vagyok akkroa királylány, hogy iylen apróságokkal a lelkembe tudjon bárki gázolni
Privátban írtam, aki szeretne értesülni a dolgokról, az csak írjon bátran!
Más: valamelyik nap láttam képeket, amiket a nemzetközi Ûrállomásról készítettek Kínáról, hogy onnan is látszik a kínai városok légszennyezettsége.
Döbbenetes, milyen sok mocskot bocsátanak a légkörbe, az lenne a csoda, hogy ha emiatt nem történne változás a globális éghajlatban..
Mondjuk ez a legkevésbé sem a globális (idõjárási) jelenségek témaköre, de az, hogy diktatórikus és vallási fanatikus közösségekben nem fejlõdik a tudomány, eléggé nagy butaság. Még inkább az utóbbi estben elképzelhetõ, de az elõbbiben semmiképp. Nem is mondok példákat. Tudod te ezt szerintem magadtól is.
Amúgy a többiben nagyjából egyetértünk.
Amúgy a többiben nagyjából egyetértünk.
Mondjuk úgy, hogy a nyugati civilizáció feltalálta a liberális demokráciát, amivel nyugodt életet biztosíthatott az embereknek, akik így sokkal jobban ki tudták teljesíteni magukat, mint a sötét diktatórikus vagy vallási fanatikus közösségek tagjai.
És az ilyen környezetben fejlõdik a tudomány és technika is.
De ezen államok lakosságának egy jelentõs része továbbra is tudományos analfabéta, nem beszélve a világ elmaradott régióiról...
Így hiába vannak jó tanácsadók, ha a nép csak saját jólétében érdekelt...
És az ilyen környezetben fejlõdik a tudomány és technika is.
De ezen államok lakosságának egy jelentõs része továbbra is tudományos analfabéta, nem beszélve a világ elmaradott régióiról...
Így hiába vannak jó tanácsadók, ha a nép csak saját jólétében érdekelt...
Naiv gondolat. Kínát és mondjuk Indiát próbálná valaki rákényszeríteni valamire, fõleg a robbanásszerû gazdasági emelkedésük hátterét adó ipari termelés visszafogását. Õk adják a túlnyomó részét a szennyezésnek. USA, illetve a Dél-Amerikai államok meg nem akaródznak lemaradni a fejlõdésben a Távol-kelettõl, ezért jeleskednek jobbra balra a konferenciákon, aztán hazamennek és pöfékelnek tovább.
Egyetlen szerencsénk egyelõre, hogy sok energiát elnyelnek az óceánok. Egyelõre...
Egyetlen szerencsénk egyelõre, hogy sok energiát elnyelnek az óceánok. Egyelõre...
Akik döntésképes helyzetben vannak, azoknak kutya kötelességük pontosan tájékozódni és jól dönteni. Az emberiség (legalábbis a nyugati civilizáció) eddig minden feladatához fel tudott nõni. A környezetszennyezés problémájába se törhet bele a bicska. Én egyébként nem hiszem, hogy a "nagyokban" ennyire nincs felelõsségtudat. A probléma alighanem nem akkora és/vagy nem olyan sürgetõ, mint amilyennek számunkra sokszor beállítják. Ha közeli összeomlással fenyegetné a GW a civilizált életet, csak tennének valami hatékonyat az arra illetékesek. Hiszen nyilván vannak tudományos tanácsadóik, nem?
Egyébként igen-igen szomorú volna, ha a tudomány és a technika képtelennek bizonyulna a kérdés megoldására. Az antropogén melegedés okát jól tudjuk, és egy csomó módozat kínálkozik az ellene való fellépésre.
Egyébként igen-igen szomorú volna, ha a tudomány és a technika képtelennek bizonyulna a kérdés megoldására. Az antropogén melegedés okát jól tudjuk, és egy csomó módozat kínálkozik az ellene való fellépésre.
Igaz, az aktuális görbe a legalsókkal együtt fut (sõt, helyenként ez a legalacsonyabb), de nagyon azért nem szakadt le a cluster-ról. A helyzet nem szép, de katasztrofálisnak nem mondanám. A nyár végi-õsz eleji minimumig pedig még sok minden történhet a Jeges-tengeren, és egyáltalán nem biztos, hogy a nyári jégkiterjedés is rekord alacsony lesz.
Egyébként nagyon bután viselkedik a civilizált ember üvegházhatás-ügyben. Olyan, mint az a pasas, akinek az autója éppen a sínen keresztben állva robbant le, és tudja, hogy 5 perc múlva ott a gyorsvonat. Óbégat, az óráját nézegeti, a családjának ecseteli a bekövetkezendõket. De kísérletet se tesz arra, hogy az autót lerángassa a sínrõl!
Egyébként nagyon bután viselkedik a civilizált ember üvegházhatás-ügyben. Olyan, mint az a pasas, akinek az autója éppen a sínen keresztben állva robbant le, és tudja, hogy 5 perc múlva ott a gyorsvonat. Óbégat, az óráját nézegeti, a családjának ecseteli a bekövetkezendõket. De kísérletet se tesz arra, hogy az autót lerángassa a sínrõl!
2006 nyarán családommal ellátogattunk Grindelwald-ba (Svájc) Ez az Alpok "legalpesibb" helyén fekvõ híres-híres üdülõhely (kicsit túlságosan is szuvenir-szerû, egy alpesi disneyland)
A völgyre az Alpok legendás csúcsai néznek le: az Eiger (a gyilkos északi fallal), a Wetterhorn, a Jungfrau. A völgy mellékága a nevezetes Gletcher schulcht, a gleccserszurdok. A hegyóriások gleccsereinek olvadékvize robog le benne, egy kisebbfajta Grand Canyon.
Sajnos, nem tudtuk megnézni, mert a turistaút le volt zárva omlásveszély miatt. Késõbb megtudtam, hogy az omlásveszély azért állt elõ, mert a permafrost megszûnésével a kõtömbök meglazultak. Igaz, mindez augusztusban volt, mikor a legmelegebb az idõ.
Szóval, általam is tapasztalt tény az Alpok gleccsereinek fogyatkozása.
A kérdés, hogy ez mennyire egyirányú folyamat. Úgy tudom, az emberi történelem során is sokat ingadozott a gleccserek hossza. Az utóbbi pár évtized gyors visszahúzódásának elég kézenfekvõ az oka: láthattuk, amint nyaranta többször is benyomul Észak-Afrika felõl épp az Alpok vidékére a 20 fokos T850. Ez persze, hogy nem tesz jót az örök jégnek.
Ha egy következõ éghajlatingadozásban a nyarak hûvösebbé, csapadékosabbá válnának, lehet, megállna a gleccserolvadás.
A következõ gondolat inkább az Éghajlatváltozásba való, de szorosan kapcsolódik az elõzõekhez. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, hogy a gleccserek pusztulása összefüggésben lehet az emberi tevékenység folytán a légkörben feldúsuló szén-dioxiddal. Viszont ez tényleg csak gyanú, és nem pontos, egzakt ismeret. Miért van az például, hogy a déli féltekén a melegedés korántsem egyértelmû, szemben az északival? Holott a széndioxid eloszlása egyenletes a Föld teljes légkörében.
Ha tudjuk, hogy komoly klímaeltolódást okozhat az életformánk, miért nem foganatosítunk lépéseket ez ellen? Azt gondolja talán a civilizált emberiség, hogy kibírna egy vaskosabb klímaváltozást, mikor a fenntarthatóság már így is kérdéses, és a harmadik világ a kapukon dörömböl? A klímacsúcsokon kívül semmi kézzelfogható nem történt egyelõre. Illetve, majdhogy nem hátrafelé megyünk: az atomenergiát, mely a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alternatívája, sikeresen kezdi kiutálni a fejlett nyugat. Köztudott, hogy ma már az emisszió nagyobb részéért nem az ipari üzemek, hanem a közlekedés a felelõs. A robbanómotoros autók pedig vígan pöfögnek tovább...
Arra is lehetne technológiát találni, hogy a szén-dioxidot ipari méretekben kivonjuk a levegõbõl. Itt nem a redukcióról van szó: ahhoz legalább ugyanannyi energia kellene, mint ami az égetés során felszabadult. De a kivonás, elnyeletés valami alkalmas vegyülettel biztosan járható út. Miért nem foglalkozik ezzel a tudomány? Ha a széndioxid koncentrációt csupán az 50 évvel ezelõtti szintre sikerülne lenyomni, már nyugodtabban alhatnánk.
Így viszont benne van a pakliban, hogy az egyensúlyából kibillenõ klíma katasztrofális állapotokat teremt. Az emberek többsége a meleget, a napsütést, a nyarat szereti, egy kis globális felmelegedés nincs ellenére. Csakhogy! A változás akár paradox reakciókat is eredményezhet.
A völgyre az Alpok legendás csúcsai néznek le: az Eiger (a gyilkos északi fallal), a Wetterhorn, a Jungfrau. A völgy mellékága a nevezetes Gletcher schulcht, a gleccserszurdok. A hegyóriások gleccsereinek olvadékvize robog le benne, egy kisebbfajta Grand Canyon.
Sajnos, nem tudtuk megnézni, mert a turistaút le volt zárva omlásveszély miatt. Késõbb megtudtam, hogy az omlásveszély azért állt elõ, mert a permafrost megszûnésével a kõtömbök meglazultak. Igaz, mindez augusztusban volt, mikor a legmelegebb az idõ.
Szóval, általam is tapasztalt tény az Alpok gleccsereinek fogyatkozása.
A kérdés, hogy ez mennyire egyirányú folyamat. Úgy tudom, az emberi történelem során is sokat ingadozott a gleccserek hossza. Az utóbbi pár évtized gyors visszahúzódásának elég kézenfekvõ az oka: láthattuk, amint nyaranta többször is benyomul Észak-Afrika felõl épp az Alpok vidékére a 20 fokos T850. Ez persze, hogy nem tesz jót az örök jégnek.
Ha egy következõ éghajlatingadozásban a nyarak hûvösebbé, csapadékosabbá válnának, lehet, megállna a gleccserolvadás.
A következõ gondolat inkább az Éghajlatváltozásba való, de szorosan kapcsolódik az elõzõekhez. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, hogy a gleccserek pusztulása összefüggésben lehet az emberi tevékenység folytán a légkörben feldúsuló szén-dioxiddal. Viszont ez tényleg csak gyanú, és nem pontos, egzakt ismeret. Miért van az például, hogy a déli féltekén a melegedés korántsem egyértelmû, szemben az északival? Holott a széndioxid eloszlása egyenletes a Föld teljes légkörében.
Ha tudjuk, hogy komoly klímaeltolódást okozhat az életformánk, miért nem foganatosítunk lépéseket ez ellen? Azt gondolja talán a civilizált emberiség, hogy kibírna egy vaskosabb klímaváltozást, mikor a fenntarthatóság már így is kérdéses, és a harmadik világ a kapukon dörömböl? A klímacsúcsokon kívül semmi kézzelfogható nem történt egyelõre. Illetve, majdhogy nem hátrafelé megyünk: az atomenergiát, mely a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alternatívája, sikeresen kezdi kiutálni a fejlett nyugat. Köztudott, hogy ma már az emisszió nagyobb részéért nem az ipari üzemek, hanem a közlekedés a felelõs. A robbanómotoros autók pedig vígan pöfögnek tovább...
Arra is lehetne technológiát találni, hogy a szén-dioxidot ipari méretekben kivonjuk a levegõbõl. Itt nem a redukcióról van szó: ahhoz legalább ugyanannyi energia kellene, mint ami az égetés során felszabadult. De a kivonás, elnyeletés valami alkalmas vegyülettel biztosan járható út. Miért nem foglalkozik ezzel a tudomány? Ha a széndioxid koncentrációt csupán az 50 évvel ezelõtti szintre sikerülne lenyomni, már nyugodtabban alhatnánk.
Így viszont benne van a pakliban, hogy az egyensúlyából kibillenõ klíma katasztrofális állapotokat teremt. Az emberek többsége a meleget, a napsütést, a nyarat szereti, egy kis globális felmelegedés nincs ellenére. Csakhogy! A változás akár paradox reakciókat is eredményezhet.