Globális jelenségek

Ha 8 gyenge vagy közepes intenzitású El Ninós epizód után a kilencedik igen erõsnek mutatkozik, az az egy hatást gyakorol a magasabb szélességek idõjárására is: a passzátszél irányának gyökeres megfordulása jelentõs ciklongenezist indít el az egyenlítõi térségben, az északi féltekén a megerõsödõ DNY-ÉK-i áramlás mentén a trópusi ciklonok csatlakoznak az extratropikális ciklonok pályájához (követik azokét), az átlagosnál enyhébb vagy jóval enyhébb telet okozva hemiszféra-szerte.
Két erõs El Ninós epizód között sok év telik el. Két igen erõs El Ninós epizód között még hosszabb a szünet. 1950. óta négy igen erõs El Ninós epizód volt kiugróan enyhe telekkel. A következõ nagyon heves El Ninó bekövetkeztének elõrejelzése ugyan nem lehetséges, ám ha - mondjuk valamikor a következõ 10-15 évben - fellép, idõjárásunk befolyásolására csaknem 100 százalékos bizonyossággal számíthatunk.
Ez tehát így mûködik. Szép napot!

De a csudába is, már megint defenzióba vagyok kényszerítve, jórészt ok nélkül!
Hát nem azt írtam az elõbb, hogy én is szkeptikus voltam (és részben vagyok is) El Nino ügyben?
Az viszont tagadhatatlan, hogy Kosakiss feltételezése az erõs El Nino epizódok enyhe telekkel való együtt járásáról az utóbbi évtizedek 3 legerõsebb El Nino epizódjainál igazolódni látszik.
Természetesen ez a szám még tényleg nem jogosít kategorikus kijelentések megtételére, de nagyon elgondolkodtató. Nem?

Nincs ebben semmi cinizmus.

3-4 alkalomról beszélünk, amikor A esetén B lett. Ebbõl a tudósok máris 100 %-os valószínûséggel megmondják egy kaotikus rendszerben, hogy a köv. 3-4 A esetén is mindig B lesz.

Ez nem így mûködik.

Nem (egészen) úgy van az, kérem. A MetNet-fórumain hozzászólásaimban (majdnem) mindig kihangsúlyoztam, hogy csak és csupán az erõs, a legerõsebb El Ninó(k)ról beszéltem, amelyek sorrendben 1972/1973., 1982/1983., 1997/1998. és 2015/2016. telei. A WMO, azaz a Meteorológiai Világszervezet 2016. elején közzétett jelentése szerint az El Ninó ha a magasabb földrajzi szélességek felé haladva csökkenõ mértékben is, az "egész bolygó légkörére hatást gyakorol", példaként az általam jóval korábban többször említett dátumokat nevezve meg.
Szó sincs saját elméletrõl, csupán arra igyekeztem felhíni a figyelmet, hogy vizsgálataim szerint a legerõsebb El Ninók szélességünkön is befolyásolják az idõjárást.
Az építõ jellegû kritikával szemben nem támasztok ellenvetést, ám a félvállról vett, hányaveti megjegyzéseket - s egyesek személyiségsértõ cinizmusát, ami hosszú idõ óta még mindig átjárja a MetNet szakmai fórumait - kifejezetten ellenzem.

1-2 példa alapján verifikálni egy globális éghajlati elemet, ráadásul egy kisebb földrajzi térségre nézve...elég merész.

A La Nina az El Ninóval ellentétes hatás fejt ki az egész bolygó idõjárására: az erõs La Nina az év vége felé Közép-Európa-szerte a szokásosnál hûvösebb, csapadékosabb idõjárást ígér. A legeklatánsabb példát a kilencvenes évekbõl hozhatjuk fel, amikor is a XX. század legerõsebb El Ninóját követõen erõs La Nina lépett fel átlag alatti hõmérsékletekkel, sok esõvel és hóval. (La Nina esetén az arktikus és szubarktikus területeken jellemzõen fejlett magasnyomású gerinc(ek) uralkodnak, az extratropikális ciklonok erõtlenek vagy egy helyben toporognak, viszont a mediterrán ciklonok uralkodóak, vígan élik az életüket - utóbbiak entrumának NY-K irányú pályamozgása következtében az elõ- és a hátoldal miatt a csapadék halmazállapota váltakozik [esõ] . Szép napot mindenkinek!