Csillagászat és űrkutatás

Minden anyagi részecskének van antirészecskéje, tehát ha van tananyag akkor van antitananyag is
Egébként a folyamat visszafelé is mûködik. Ezt nevezik párkeltésnek.

Ez se 9.-es anyag... Errõl jutott az eszembe hogy akkor a 9.-es tananyagnak is van antianyaga. Na jó, csak viccelgetek...
Astroman, nagyon-nagyon király!

Mert az antianyag bármily hihetetlen is, az anyag antirészecskéibõl áll. Nem olyan megfogható mint az elektromos töltés. Már amennyire az az! Gondoljunk csak bele jobban! A lényeg, ha egy részecske találkozik az õ antijával, akkor annihilálódik mind a kettõ, és a tömegüknek megfelelõ energia szétsugárzódik. Pontosabban egy olyan energiájú foton marad hátra. (ez általában gamma-foton)

Kábé

Tegnap egy olyan szobába keveredtem ahol volt tévé is. Éppen a híradó ment. A következõ "információ" hangzott el az LHC-rõl:
"a gyorsítóban olyan atomnál kisebb tömegû részecskék keringenek körpályán, amelyek ütközésekor olyan körülmények lesznek, mint a Föld keletkezésekor"
A feladat a következõ: kérem húzza alá a valóságnak megfelelõ információkat


Ervin! A fekete lyukban a szingularitásba kerül az anyag. Csak az tömege és az impulzusmomentuma marad meg. A világûrben lévõ "semmi" sem semmi. Híg (barionos)anyag ill (nem csak barionos) részecskeleves. Nagyon általánosítva: interplanetáris, intersztelláris és intergalaktikus. Ebben a sorrendben a sûrûség csökken, a hõmérséklet nõ.

A Dexion-féle kérdésekrõl hosszabban, ezért késõbb