Repülés

Na fityesz!
Nem ijesztettek el, csak akkor voltam ijedve, amikor 1970-75 a J.halmi reptéren októberi napnyugtakor meggyújtották a négy jelzõfényt, majd 10 perc múlva jöttek 3-as kötelékben (4*3) a Mi-6 os teherszállítók. Zengett a fülem, meg a fûszál is, takaróztam az árokban a biciklivel. A nagyapám rézkeretes távcsövével pedig páztáztam a nehéz helikoptereket. Érdekes, langyos benzin-citromos illatú keverékkel repültek.(Ruszki kerozin) Pár perc alapgázon való kigurulás után,kinyitva a rámpát, egy dzsip gördült ki, majd vissza fel zárult a hasa alja. Ráadták a kakaót, volt hogy a rotor alatti kipufogó (kb.2 méteres átm.) lángnyelvek tódultak ki,nagy dübörgéssel de felemelkedtek, vissza Kalocsára....
És én is haza bringázva cca: 5 km., de élmény volt.

Szó,ami szó,tanulás és némi kitartás nélkül nem megy!
Közben persze jól elijesztettük Kaszabubut a szimulátoros repülés elsajátításától.
Remélem persze,hogy valójában nem,hiszen neki szinte egyedülálló lehetõsége lesz (van),nevezetesen élõ oktatója lesz,aki szép lassan, leckérõl-leckére ismerteti meg a tudni valókkal.Szóval hajrá Kaszabubu!

"Most,hogy jó három év után,fõleg a veletek való beszélgetések hatására,újra kezdem a repülést,elõszedtem a korábbi jegyzeteimet,nos megdöbbenve tapasztaltam,hogy azok bizony kilóra is sokat nyomnának.Általános repülési ismeretek,navigáció,repülés meteorológia,forgalmazás-fónia,mûszer ismeret,típus vizsgák,stb,ezek elsajátítása igen elmélyült,koncentrált tanulást igényel."

Ismerõs, mert én meg 4 évig tanultam ezeket. Repelmélet tárgy 1 félévre lett besûrítve ami 3 témát karolt fel, de az összesen 170 tétel volt és egyik másik elég durva. mindent a legapróbb részletig átvettünk. a légcsavartól a vezérsíkon található utolsó csavarig mindent. aerodinamika. berendezések: tüza rendszer, levegõ rendszer, a kondi a nagy gépeken, azok felépítése mûködése, emellé egy kis meteor lásd jegesedés és azok következményei. szép volt jó volt az az idõszak, de hogy mégegyszer nem csinálnám végig aaz tuti...

Alapig mindenképp utána viszont csak annyira emeljen hogy ne felhõzzek be azonnal. vicces ám mikor vakon repül az ember.Pár másodpercig nincs gond utána már elbizonytalanodik az ember és ezt már csak az tetõzi mikor elkezd süvíteni a levegõ, végül kirobbansz a felhõbõl egy nem várt szögben.

Amúgy az ezüstkoszorús távomnál volt az hogy leszálláshoz készülõdtem (nem tudtam termiket fogni iskolakörön), majd az utolsó pillanatban egy stabil 5m-rel 5 perc alatt kiestem alapra. A gáz az volt, hogy ritkán voltak nagy termikek, de közte meg stabilan -2-3... meg kellett gondolni mindent kétszer, mert a Bükk alatt délebbre a légkör is száradt és nem nagyon volt támpont. Maximum egy-két pamacs, így folyamatosan kerestem az olyan pontokat amik termikforrások lehettek.

Repcsis filmek, hát... "Emelkedjünk!" - mondta a kapitány. (És hasra rántotta a kormányt, a gép pedig fittyet hányva a fizikának, szépen emelkedett. Átesés? Az meg mi?... Brooáááfff! No, meg az oldalkormány nélküli fordulók, és társaik).

+1-2-es varió??? 3-4m/s, stabilan! Az már örvendetes. Mondjuk a leoldástól az alapig.

A repülõs filmeket nem is nézek akkora hülyeség némelyik hogy hihetetlen. Egy filmet néztem ami a 94-es (asszem) tragédiát dolgozta fel mikor lefutott a pályáról a gép. A filmbe be is került az amatõr felvétel mint egy apró jelenet.

Szimulátor:
Régen én is elszórakoztam vele. Suli után haza, Ferihegyen bejelentkeztem aztán hajrá Larnaca. Jó volt mindaddig amíg komolyabban nem kezdtem el foglalkozni a repüléssel. (vitorlázó repülés + fõsuli)
A csúcspont számomra egy B737 hajtómûvezése volt, mikor kigurultunk a torony elé.(évközi gyak: ACE) fék behúz kakaó ráad. Azt a szimulátor nehezen adja át. Az a reszketés, vibráció amit ott akkor átéltünk. Na az felejthetetlen, de a vitorlázórepülésben érezhetõ légmozgásokat, turbulenciát még a Condor sem tudja átadni. Az az igazi mikor az ember alapon csücsül egy cumulus hûs árnyékában +1-2-es varióval. Sajnos erre most egyáltalán nincs keretem... Most hogy kikerültem a nagybetûs ÉLETbe már inkább azon kell gondolkodnom hogyan építsem az életem. Majd ha lesz 300.000-es fizetésem akkor mint hobbi szívesen fogok repkedni, de addig parkolópályán a vitorla.
Ráadásul most máshova kell minden forint. Szeretném egy másik gyerekkori álmom elérni ha már ennyire közel kerültem hozzá, hiszen a közlekedés minden ága érdekel, de leginkább a városi közlekedés és azon belül is a busz.

Majdnem teljes mértékben egyetértek veled,hiszen például egy Boeing pilótafülkéjében,a hajtómûvek indításakor érezhetõ szelíd remegést nem tudja visszaadni,valóságos élménnyé fokozni a még oly drága,Force Feedback-es joystik sem a szimulátoros programban.
A virtuális repülés szerintem olyan "mintha" érzés és ezzel egyáltalán nem akarom megsérteni a szimulátoros repülés szerelmeseit,hiszen én is közéjük számítom magamat,hanem inkább az igazi,valódi pilóták elõtt szeretnék kalapot emelni!
A megkövetelt tudás - pl.a virtuális MALEV pilótáival szemben - azonban nagyon is valóságos.
Most,hogy jó három év után,fõleg a veletek való beszélgetések hatására,újra kezdem a repülést,elõszedtem a korábbi jegyzeteimet,nos megdöbbenve tapasztaltam,hogy azok bizony kilóra is sokat nyomnának.Általános repülési ismeretek,navigáció,repülés meteorológia,forgalmazás-fónia,mûszer ismeret,típus vizsgák,stb,ezek elsajátítása igen elmélyült,koncentrált tanulást igényel.Emlékszem a kisgépes és az utasszállító vizsgáim elõtti iskola köreimre,amiket nagyon sokszor repültem végig,mire hibátlanok lettek,hiszen olyan kicsi eltérési lehetõségek voltak megadva sebességben,magasságban és irányban is (robotpilótát természetesen nem volt szabad használni),hogy nagyon kellett koncentrálni.
DE talán éppen ezért lett számomra is ez a dolog élményt adó,gyönyörûséges idõtöltés.

Szimulátor:

Régen szerettem. Még a Flight Simulatort is. Elmúlt. A valóság és a szimulátor között annyi a különbség, mint nézni egy repülõs filmet, vagy benne ülni egy igazi gépben. Az egyik illúzió, a másik a valóság. Persze, sokaknak csak az illúzió jut, be kell érniük azzal. Kár, hogy a munkám havonta csak egy szabad hétvégét enged. Pedig a hétvége az, amikor lehetne repülni - legalábbis itt, Szolnokon. De valamit valamiért, ugyebár. Meg aztán a család mellett évi néhány alkalom jut csak, amikor ki tudok menni, az meg nem sok.

Szanda:

Akárhány sportrepteret láttam szerte az országban, messze ez a legjobb elhelyezkedésû, hatalmas területtel. Sok osztrák, német pilóta kérdezte, amikor ott járt, hogy "oké, szép nagy szántó, de mekkora is a reptér?"
Mondtuk, hogy EZ a reptér. Az egész! Nem akarták elhinni, zsebkendõnyi, akadályokkal körülvett apró repterekhez vannak szokva.
Kár, hogy pár éve megy a marakodás a klubok és a honvédség között a terület miatt.

Végre valahára sikerült,hûha,de ügyes vagyok!

Bocs,de a Link beszúrása nem sikerült.

Hát akkor szeretettel köszöntelek földi(gyökereim Szolnok megyébõl valók) és nagyon örülök,hogy megismertelek!
Õszinte vagyok:nem mertem összekapcsolni elsõre a vitorlázó repülõt (glider) a valósággal,pedig Te akkor a Szandai rét állandó látogatója voltál,vagy talán vagy is.Lesz legalább kire felnéznem!
"Repülõs" múltam dióhéjban: egyik unokámnak kerestem a neten játékokat és véletlenül találtam egy szimulátoros repüléssel foglalkozó weboldalt.Néhány email-váltás és a sz.gépes program,megfelelõ joystik beszerzése után lett egy élõ,hús-vér oktatóm és intenciói alapján elkezdtem a kisgépes(Cessna 172) gyakorlást,miközben óriási mennyiségû elméleti anyaggal is meg kellett ismerkednem.Vizsga,oklevél után folytattam utasszállító gépek vezetésének és a kapcsolatos ismereteknek az elsajátításával itt is az oklevél megszerzéséig (Boeing-737).Aztán, ha lúd,legyen kövér alapon,jelentkeztem a virtuális MALEV-hez.Nagyon komoly (szerintem)elméleti vizsga és a sikeres ellenõrzõ repülés után pedig elsõ tiszti rangot kaptam és ezek után már jogom volt hivatalos járatrepülésekre,ahol valódi útvonalakat lehetett repülni,valós idõben.Ezek során központi ellenõrzõ program figyelte és rögzítette a gép vezetése közben tett legapróbb mozdulatomat is és landolás után azonnal jelezte az elért pontszámot.A program máskülönben annyira valószerû,hogy sikeres és szép landolás után hallod a hátad mögött az utasok tapsát is.Ha jól emlékszem 50-60 rögzített,repült órám van a MALÉV-nál,de sajna már vagy 3 éve egyáltalán nem repültem.
Rád meg azért nézek fel,mert valaki Makót és Jeruzsálemet említette,amikor az igazi és a virtuális repülés közötti különbséget jellemezte.Lehet benne valami!
D:RepülésSzimulátor

Olvasd el az adatlapomat, ott a kulcs a megfejtéshez!
Amúgy LHSS-en repkedtem jópár évet, éppen a szakszóig jutottam, amikor az élet komoly döntés elé állított, és a földön maradtam.

Nekem még a Jumbo is nagy a sok kis 737-es, meg más hasonló méretû repcsi után.

Nem volt arról tudomásom anno, hogy cargo-s cég 747-essel repül Budapestre. Szürkületkor cammogtam Szolnok felé a vonattal, s Üllõ - Hosszúberek-Péteri mh között (ahol 31-es leszállóirány esetén "szembõl" érkeznek a gépek) feltûnt egy gép, de sokkal nagyobb volt, mint a megszokottak. Amikor már a gép körvonalai is szépen látszottak, teljesen megdöbbentem, mert ilyen gépet ritkán látni errefelé. Nehezen tudtam egyszerre mozdonyt vezetni, meg a szememet a közeledõ óriáson tartani, de azért csak megoldottam valahogy.
A gép egyébként egy Cargolux-os 747 volt. Azóta jobban kémlelem ezeket a "vendégeket", egyet valamelyik nap el is csíptem a kertben ténykedés közben, amint kb. 10,000 feet magasságban tartott a monori VOR irányába.

Július elsõ két hetében valamelyik nap fel akarok menni az 1-es Terminál kilátóteraszára a gyerekekkel, hátha elcsípjük valamelyik 747-est. Bár, ahogy nézem, erõsen random módon jönnek LHBP-re.