Hydroinfo
Csütörtökön voltunk fent a Mecsek déli oldalán a Lámpás-árokban a nagy esők után. A patakban annyi víz volt, hogy a kezem alig tudtam megmosni a szénportól. Jó, az inkább karsztos, de akkor is.
Ide teszem a patakos képeket, hogy ne spam-eljem a társalgót. 
Alig-alig van víz bennük.
Kisinóci túristaház mögött:
Valahol a hegyekben.
Ebben még van víz.
Alig-alig van víz bennük.Kisinóci túristaház mögött:
Valahol a hegyekben.
Ebben még van víz.
Igen, én is erre gondoltam, amikor a műholdas elemzést említettem, hogy ott “rendben van minden”, mert a zöld biomassza ott van azért. A legutóbbi aszályos helyzetben mondjuk érdekes lehetett volna, amikor augusztus elején az M3-ról is lehetett látni a sárguló, fakuló Mátrát. Akkor vajon hogy elemzhette a rendszer, az jó kérdés persze.
Közben a tó vízszintje már vissza is ment az esős idő előtti szintre….
Egy horgásztábort le is mondtak a szervezők, mondván, nincs hal.
Nem is nagyon látni horgászt. Állítólag olyan kevés a hal, hogy majdnem esélytelen a kapás.
Közben a tó vízszintje már vissza is ment az esős idő előtti szintre….
Egy horgásztábort le is mondtak a szervezők, mondván, nincs hal.
Nem is nagyon látni horgászt. Állítólag olyan kevés a hal, hogy majdnem esélytelen a kapás.
Köszi a választ. Ez egy valóban más értelmezése a dolognak - világos!
Amúgy még az is meglehet, hogy az Egyetem utcai épület ódon, hűvös folyosóin anno dacumál elmentünk egymás mellett, bár nekem nincs közöm a TTIK-hoz. Én még mindig- és ez után is csak TTK-nak hívom. (Abban az épületben két kar honol, így most már azt is tudod, hogy melyikhez van)
Amúgy még az is meglehet, hogy az Egyetem utcai épület ódon, hűvös folyosóin anno dacumál elmentünk egymás mellett, bár nekem nincs közöm a TTIK-hoz. Én még mindig- és ez után is csak TTK-nak hívom. (Abban az épületben két kar honol, így most már azt is tudod, hogy melyikhez van)
Jáj, dehogy vagyok én szakértő, úgy istenigazából csak hobbiból koptattam a geográfus iskolapadot.
(Szokták vala csúnyán mondani, hogy a geográfus semmihez sem ért igazán, de mindenhez konyít egy kicsit - na nekem pont ez a multi/interdiszciplináris volta tetszett meg annak idején.)
Szóval lényeg a lényeg, már a kis leírás első mondata lelövi a poént, de itt van még ez: Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg. És ennyi. Valójában ez a válasz arra a kérdésre, hogy középhegységeink miért zöldebbek. Mert erdő=lombozat=nagy mértékű biomassza. De hogy ez milyen állapotban van, hogy ott mennyire van szárazság etc... Arról nem fog képet adni. Hogy is adhatna, hisz ez csak egy abszolút skála. Kb. mintha egy T2m térképről akarnánk következtetést levonni gleccserek állapotára.
(Szokták vala csúnyán mondani, hogy a geográfus semmihez sem ért igazán, de mindenhez konyít egy kicsit - na nekem pont ez a multi/interdiszciplináris volta tetszett meg annak idején.)Szóval lényeg a lényeg, már a kis leírás első mondata lelövi a poént, de itt van még ez: Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg. És ennyi. Valójában ez a válasz arra a kérdésre, hogy középhegységeink miért zöldebbek. Mert erdő=lombozat=nagy mértékű biomassza. De hogy ez milyen állapotban van, hogy ott mennyire van szárazság etc... Arról nem fog képet adni. Hogy is adhatna, hisz ez csak egy abszolút skála. Kb. mintha egy T2m térképről akarnánk következtetést levonni gleccserek állapotára.
Ha nem csinálunk semmit, akkor még annyink se lesz mint ami az elmúlt (csapadékosabb) időben volt. A klímaváltozás miatti szeszélyes csapadékeloszlás már olyan ampitudójú kilengéseket produkál, hogy évekkel ezelőtt se értettem laikusként hogy erre a nyírségi részeken is vannak gazdák akik leszántják a homokos dombot, ahelyett mint Ázsiában is inkább teraszosan szánt, hogy fogja az a maradék humuszt is. Télre semmi szármaradvány nincs vagy alig semmi talajtakarónak valamint nitrogén gyűjtő no-tilles vegetáció vagy valami bele ami a biológiai szempontból a talajéletet javítaná illetve a talajnedvességet tartaná szárazabb időszakokban is. Nem tudom mi kellene... -tisztelet a kivételnek egyes gazdáknak-, (Akinek nem inge ne vegye magára.) ,hogy felfogni a realitásokat, de a jelenlegi mezőgazdasági technológiákra is ráférne egy iránymutatás, hogy hogyan gazdálkodjon, mert amit 20-30 éve örökölt módszert, az manapság "Istenkére bízni" hátha lesz? - az vajmi kevés. ( Nem öntözött területekre gondolok, amiből van bőven.)
Mi kellene?
Elég csapadék esetén visszatartás, betározás, beiszapolás a tájba és akkor is remélhetőleg a talajvíz szint is szerintem lazán dobálózhatunk 10-20 éves távlatban ,hogy mint a Tisza tó környékén sikerült elárasztásával a talajvízet emelni, úgy országos szinten is a folyamatos vízbetárolás is nem megy egy kettőre. Ez későn érő gyümölcs, de megéri belefogni. Az hogy állami szinten dübörög az épp aktuális aszály elleni (harc) ,azt most hagyjuk. Évek óta tudnak róla a szakemberek hogy baj van illletve lesz. A mezőgazdaság is, úgy itt mindenki ludas azért, hogy eddig kevésből is hasznot húztak, most meg már ott tartunk hogy mezőgazdasági országként lassan mások kenyerére fogunk szorulni olyan lustán elbas...arintottuk a vidéket. De mivel a szitok most nem segít, azt másra bízom bosszankodni.
Nekem az a gyanúm, hogy a Dunára is kellene egy ilyen Tisza-tó féleség Paks fölött vagy alatt és akkor még az scifi hogy akkor Duna-Tisza közén abból kivezetve legyen egy öntöző csatorna. Utóbbi nem biztos hogy jó ötlet, ezt a szakemberekre bízom mi a jó, de utóbbit olvastam, előbbi meg az én ötletem(lenne)
. Lenne egy természetes párologtató terület ami alsó légkört tudná nedvesíteni ami megfelelő áramlás esetén egyben tartaná vagy kipattantaná a Dél Alföld fele száguldó front menti csapadékot vagy Duna-Tisza közére lenne hatással. Dunántúl profitál ahogy tud földrajzi fekvése miatt, de nekünk Alföldieknek csak itt a ÉK-i csücsök tud az ény frontokból a közeli Kárpátok miatt meg Északi köz. hg miatt plusz helyi konvergenciák ilyen szituk esetén csapadékot generálni vagy megtartani a tömböket, nem feloszlatni azokat. A Tisza - tó körül is szoktak kipattani cellák dny áramlásnál ami hozzánk szabadulnak általában be vagy a hortobágyi részeken grasszálnak. Ha lenne a Dunán is egy jutna egy plusz "helyi csapadékképző alsó légköri nedvesítő" terület az alföldi részeknek. Az hogy köré egy csomó erdő kellene az meg egy másik szempont amit megfigyeltem.
Ha nincs csapadék csak ezek a természetes közegek lehetnek helyi csapadék generátorok vagy augusztusi száraz hidegfront esetén meglepetés csapadékgócok, amik az áramlással tovább haladva másutt is okozhatnak csapadékot.
Összefoglalva:
Nem csak a víz visszatartást kellene, hanem mezőgazdasági termesztési módok megváltoztatása is. Felőlem legyen benne kukorica vagy napraforgó de az év másik félévébe takarja le a talajt! Nitrogén termelő pillangóssal valami sekély növésűvel vagy hagyja tele valamit szármaradvánnyal. Talán akkor az autópályán se lenne homokvihar mert nem lenne ahonnét megbontaná a szél.
De az ilyen gazdának földet se adnék a kezébe inkább csináljon mást csak ne ezt. 
Mi kellene?
Elég csapadék esetén visszatartás, betározás, beiszapolás a tájba és akkor is remélhetőleg a talajvíz szint is szerintem lazán dobálózhatunk 10-20 éves távlatban ,hogy mint a Tisza tó környékén sikerült elárasztásával a talajvízet emelni, úgy országos szinten is a folyamatos vízbetárolás is nem megy egy kettőre. Ez későn érő gyümölcs, de megéri belefogni. Az hogy állami szinten dübörög az épp aktuális aszály elleni (harc) ,azt most hagyjuk. Évek óta tudnak róla a szakemberek hogy baj van illletve lesz. A mezőgazdaság is, úgy itt mindenki ludas azért, hogy eddig kevésből is hasznot húztak, most meg már ott tartunk hogy mezőgazdasági országként lassan mások kenyerére fogunk szorulni olyan lustán elbas...arintottuk a vidéket. De mivel a szitok most nem segít, azt másra bízom bosszankodni.
Nekem az a gyanúm, hogy a Dunára is kellene egy ilyen Tisza-tó féleség Paks fölött vagy alatt és akkor még az scifi hogy akkor Duna-Tisza közén abból kivezetve legyen egy öntöző csatorna. Utóbbi nem biztos hogy jó ötlet, ezt a szakemberekre bízom mi a jó, de utóbbit olvastam, előbbi meg az én ötletem(lenne)
. Lenne egy természetes párologtató terület ami alsó légkört tudná nedvesíteni ami megfelelő áramlás esetén egyben tartaná vagy kipattantaná a Dél Alföld fele száguldó front menti csapadékot vagy Duna-Tisza közére lenne hatással. Dunántúl profitál ahogy tud földrajzi fekvése miatt, de nekünk Alföldieknek csak itt a ÉK-i csücsök tud az ény frontokból a közeli Kárpátok miatt meg Északi köz. hg miatt plusz helyi konvergenciák ilyen szituk esetén csapadékot generálni vagy megtartani a tömböket, nem feloszlatni azokat. A Tisza - tó körül is szoktak kipattani cellák dny áramlásnál ami hozzánk szabadulnak általában be vagy a hortobágyi részeken grasszálnak. Ha lenne a Dunán is egy jutna egy plusz "helyi csapadékképző alsó légköri nedvesítő" terület az alföldi részeknek. Az hogy köré egy csomó erdő kellene az meg egy másik szempont amit megfigyeltem. Ha nincs csapadék csak ezek a természetes közegek lehetnek helyi csapadék generátorok vagy augusztusi száraz hidegfront esetén meglepetés csapadékgócok, amik az áramlással tovább haladva másutt is okozhatnak csapadékot.
Összefoglalva:
Nem csak a víz visszatartást kellene, hanem mezőgazdasági termesztési módok megváltoztatása is. Felőlem legyen benne kukorica vagy napraforgó de az év másik félévébe takarja le a talajt! Nitrogén termelő pillangóssal valami sekély növésűvel vagy hagyja tele valamit szármaradvánnyal. Talán akkor az autópályán se lenne homokvihar mert nem lenne ahonnét megbontaná a szél.
De az ilyen gazdának földet se adnék a kezébe inkább csináljon mást csak ne ezt.
Természetesen még a kép beküldése előtt elolvastam az általad linkelt doksit (amennyire csak futja, mindig szeretem érteni mit látok), de akkor lehet, hogy valójában nem jól értelmeztem. Miután te szakember vagy, ezért a te szavad a döntő - eszemben sincs megkérdőjelezni, csak elmondanám, hogy hogyan jutottam ide.
Számomra ez volt a kulcsmondat:
"Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg, ami egészséges, vízzel és tápanyaggal jól ellátott, erős, növekedésben lévő növényállományt jelez. A sűrű erdőknél találjuk a legzöldebb területeket. Kisebb az index értéke, amikor a növényállomány még kicsi és sok csupasz talaj „látszik” körülötte, vagy amikor azt víz- illetve tápanyaghiány, vagy valamilyen betegség, kártevő sújtja."
A látott kép és a számok alapján az alábbi módon következtettem:
- az erdők esetében vélhetően nem kicsi a növényállomány = nem a csupasz talaj
- tudjuk hogy komoly csapadék hiány van az említett területen = vízhiány ill. emiatt tápanyag hiány is (persze lehetne betegség, kártevő is)
- az index értékek 0,0 (nulla) alattiak
...ergo: mint ahogyan a kép színezete is jelzi - szarban vagyunk!
Számomra ez volt a kulcsmondat:
"Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg, ami egészséges, vízzel és tápanyaggal jól ellátott, erős, növekedésben lévő növényállományt jelez. A sűrű erdőknél találjuk a legzöldebb területeket. Kisebb az index értéke, amikor a növényállomány még kicsi és sok csupasz talaj „látszik” körülötte, vagy amikor azt víz- illetve tápanyaghiány, vagy valamilyen betegség, kártevő sújtja."
A látott kép és a számok alapján az alábbi módon következtettem:
- az erdők esetében vélhetően nem kicsi a növényállomány = nem a csupasz talaj
- tudjuk hogy komoly csapadék hiány van az említett területen = vízhiány ill. emiatt tápanyag hiány is (persze lehetne betegség, kártevő is)
- az index értékek 0,0 (nulla) alattiak
...ergo: mint ahogyan a kép színezete is jelzi - szarban vagyunk!
Szerintem zavar van az erőben, pontosabban annak értelmezésében, mit is látunk. Az NDVI index, ahogy a nevében is benne van, egy index, egy szám, ne akarjatok többet látni bele, mint ami. Link Nyilván nem fogja egy tört megmutatni, hol mekkora az esetleges aszály. Ellenben egy a sok jó jelző közül, de önmagában nem sokat mond.
Igen, ezen a térképen még jobban kirajzolódik az összes hegységünk, ahol nincs aszály jelezve…
Régebben eszembe jutott nekem is, de szerintem (vagyis arra jutottam), hogy az aszálytérkép csak a nagybetűs gazdasággal foglalkozik. (Mennyi lesz a pénz, vagy mennyit kell kifizetni kártérítésbe.)
Ezen viszont full negatív tartományban vagyunk. És elég jól látszik a Dunántúli- és Északi-Középhegység nem túl rózsás helyzete. (Most a Dél-Alföldről nem akarok hazabeszélni). Vannak itt többen akik hozzáértők (szakemberek), ők ezt biztosan sokkal bővebben tudják. Én laikusként csak ennyit látok - megjegyzem lehet, hogy jobb is így nekem.
Ezen viszont full negatív tartományban vagyunk. És elég jól látszik a Dunántúli- és Északi-Középhegység nem túl rózsás helyzete. (Most a Dél-Alföldről nem akarok hazabeszélni). Vannak itt többen akik hozzáértők (szakemberek), ők ezt biztosan sokkal bővebben tudják. Én laikusként csak ennyit látok - megjegyzem lehet, hogy jobb is így nekem.
Pont erről akartam írni, hogy az aszálytérkép a középhegységeinkre nem jól mutatja a helyzetet. Nem tudom miért, lehet, csak a mezőgazdasági kultúrák szempontjait nézi, az erdőgazdálkodást nem? Vagy a műholdas elemzésben az erdők hullámhossza a visszaverődésnél nem mutat érdemleges eltérést? (még)?
Franc tudja. Mert az egyértelmű, hogy a Magas-Börzsönyben minimum olyan kritikus a helyzet, mint pl. errefelé, de akár a Dk Alföldön. Sőt, szerintem az erdeink vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben.
Franc tudja. Mert az egyértelmű, hogy a Magas-Börzsönyben minimum olyan kritikus a helyzet, mint pl. errefelé, de akár a Dk Alföldön. Sőt, szerintem az erdeink vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben.
Lassan a csapból folyó víz miatt aggódnék inkább.
Miskolc egyes részein a fajlagos értéke a vezetéknek olyan, mintha aranyozott csövet fektettek volna le, ahelyett, hogy megtörténtek volna a rendes fejlesztések (lásd még: a "megmentő" pénzember megjósolt eljövetele, és a vízművek magánkézbe kerülése).
Egyébként vannak tervek, sőt meg is valósult néhány vízvisszatartó beruházás (Debrecen és Nyíregy környékén biztosan), csak újabban az ipari területek előnyt élveznek efféle munkák elvégzésében (hú de döcögnek azok is!)
Miskolc egyes részein a fajlagos értéke a vezetéknek olyan, mintha aranyozott csövet fektettek volna le, ahelyett, hogy megtörténtek volna a rendes fejlesztések (lásd még: a "megmentő" pénzember megjósolt eljövetele, és a vízművek magánkézbe kerülése).
Egyébként vannak tervek, sőt meg is valósult néhány vízvisszatartó beruházás (Debrecen és Nyíregy környékén biztosan), csak újabban az ipari területek előnyt élveznek efféle munkák elvégzésében (hú de döcögnek azok is!
)
Nézem a képeidet és ámulok!
Ugyanakkor, a mai helyzetre vonatkozóan meg ezt látom:
Az ország területének vajon hány százaléka ez, ami NEM aszály sújtotta terület?
És akkor a mértékébe ne is menjünk már bele.
Nekem tágabb értelemben, a "melegvizes béka" jut eszembe a jelenlegi helyzetről.
Ugyanakkor, a mai helyzetre vonatkozóan meg ezt látom:
Az ország területének vajon hány százaléka ez, ami NEM aszály sújtotta terület?
És akkor a mértékébe ne is menjünk már bele.
Nekem tágabb értelemben, a "melegvizes béka" jut eszembe a jelenlegi helyzetről.
Igen sajnos tisztában vagyok vele megközelítőleg se lesz ilyen egy darabig 3 ok miatt is.
1.Nix lóvé
2.tartósan kellenének majd minden évben az árhullámok
3.Majd ha 3-400 ezer hektár víz alatt lesz akkor lehet várni már valami változást.
De legalább politikailag már van valami maszatolás....
"Az elmúlt 120 év 10 legsúlyosabb aszályából 5, az elmúlt 20 évben volt. A csapadékhiány és a párolgás, több más tényezővel a talajvíz jelentős csökkenését okozza, amelyet fokoz a felszín alatti vizek öntözési célú használata. A vizesélőhelyek 87 %-ának felszámolásával, lecsapolás, feltöltés vagy beszántás által a nincs helye a víznek a talajba való beszivárgásra, illetve tározódásra. Fontos összefüggés öntözés tekintetében, hogy 1 hektár terület öntözéséhez 5 hektárnyi területnyi beszivárgása szükséges ahhoz, hogy ne csökkenjen a felszín alatti vízkészlet mennyisége"
megközelítőleg se lesz ilyen egy darabig 3 ok miatt is.1.Nix lóvé
2.tartósan kellenének majd minden évben az árhullámok
3.Majd ha 3-400 ezer hektár víz alatt lesz akkor lehet várni már valami változást.
De legalább politikailag már van valami maszatolás....
"Az elmúlt 120 év 10 legsúlyosabb aszályából 5, az elmúlt 20 évben volt. A csapadékhiány és a párolgás, több más tényezővel a talajvíz jelentős csökkenését okozza, amelyet fokoz a felszín alatti vizek öntözési célú használata. A vizesélőhelyek 87 %-ának felszámolásával, lecsapolás, feltöltés vagy beszántás által a nincs helye a víznek a talajba való beszivárgásra, illetve tározódásra. Fontos összefüggés öntözés tekintetében, hogy 1 hektár terület öntözéséhez 5 hektárnyi területnyi beszivárgása szükséges ahhoz, hogy ne csökkenjen a felszín alatti vízkészlet mennyisége"
Igen. De asszem, ilyen ( mint a maketteken) már soha sem lesz kis hazánk. Mondjuk talán elég lenne , ha csak megközelítőleg ilyen lenne...
Remélem ez egy örökké tartó projekt lesz ami még csak gyerekcipőben jár,a 20 évvel ezelőtti talajvízszinttől is nagyon mesze vagyunk sajnos!Most úgy kéne eszetlenül az euró milliárdoka (ami nincs)a vízügybe tolni mint a 70-80-as években a mezőgazdaságba a feltöltő trágyázást!
Először is meg kéne határozni hogy mi a cél,ami minimum az kéne hogy legyen miszerint több vizet visszatartani mint ami elmegy mg.locsolásra.
2.Feltérképezni a 40 évvel ezelőtti csatornahálózatot!
3.kiadni a helyi önkormányzatoknak a csatornahálózat tisztítását helyreállítását a közmunkaprogramba ,ha kevés a munkaerő akkor szívesen támogatom az adóforintjaimból 5-6 ezer filippinó behozatalát új csatornák,zsilipek,szivattyúházak építéséhez...
lehetne még sorolni,minden más csak időhúzás....
Lenne mit bepótolni!
Először is meg kéne határozni hogy mi a cél,ami minimum az kéne hogy legyen miszerint több vizet visszatartani mint ami elmegy mg.locsolásra.
2.Feltérképezni a 40 évvel ezelőtti csatornahálózatot!
3.kiadni a helyi önkormányzatoknak a csatornahálózat tisztítását helyreállítását a közmunkaprogramba ,ha kevés a munkaerő akkor szívesen támogatom az adóforintjaimból 5-6 ezer filippinó behozatalát új csatornák,zsilipek,szivattyúházak építéséhez...
lehetne még sorolni,minden más csak időhúzás....
Lenne mit bepótolni!
Thank you, but these “forecasts” are usually AI generated fucks, so please get forcast from reliable sources like MetNet.
Сегодня Будапешт встретил слегка облачный, но приятно теплый весенний день — температура около 22°C, дует легкий ветерок, иногда светит солнце. Идеальное время для короткой прогулки или даже спокойного дня дома на балконе. ☀️ А если кто-то предпочитает расслабиться перед экраном, то рекомендую сайт Mostbet для получения хорошего игрового опыта — прекрасная возможность немного развлечься даже в такие спокойные дни!
Szerintem nagyon jó kisfilm, érdemes megnézni. Bemutatja, hogy milyen folyamatok vezettek az ország kiszáradásához, és a talajvízszint folyamatos csökkenéséhez. Ismerteti, hogy a megtartott víz milyen pozitív hatással van egy-egy terület mikroklímájára és élővilágára, és szerencsére jó példákat is bemutat, amik szemléltetik, hogy a folyamat még mindig visszafordítható. Remélhetőleg egyre többekhez elér ez a szemléletváltás, és a vízre nem azonnal elvezetendő dologként tekintünk majd.
Eltékozolt vizeink:
Link
Eltékozolt vizeink:
Link
sopronsivatagloverbandival szembeni indokolatlan ámokfutása-a+om miatti tiltásom miatt kicsit megkésve, hozok még pár képet Nagymarosról a tetőzés környékéről.
Mod: az állítás korrigálva.
Mod: az állítás korrigálva.
Kisapostag (Dunaújtól délre) ma:
már apad, de a telepített tölgyes most megkapja a hiányzó vizet, nem kicsit, nagyon.
már apad, de a telepített tölgyes most megkapja a hiányzó vizet, nem kicsit, nagyon.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#648078 - 2024-09-21 17:52:09)
Én belegázoltam a Mosoniba, de elég volt a lábfejemet beledugni és nem annyira nagy meglepetésemre brutál hideg volt (nekem), mondjuk 13-15 fokos a mért adatok szerint, szóval tényleg az. Ezrével hemzsegtek a busák a lezárt zsilipnél, amit ott töltött időm alatt aztán épp ki is nyitottak, mehetett a csorda.. a képek Vének határában készültek.
Én belegázoltam a Mosoniba, de elég volt a lábfejemet beledugni és nem annyira nagy meglepetésemre brutál hideg volt (nekem), mondjuk 13-15 fokos a mért adatok szerint, szóval tényleg az.
Ezrével hemzsegtek a busák a lezárt zsilipnél, amit ott töltött időm alatt aztán épp ki is nyitottak, mehetett a csorda.. a képek Vének határában készültek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#648074 - 2024-09-21 15:00:43)
Pár árvizes kép Budapestről, ha már fel kellett jönnöm a hétvégére.
Pár árvizes kép Budapestről, ha már fel kellett jönnöm a hétvégére.
Pesti oldal az Árpád-hídhoz közel, a 2013-as vízszinttel. És az alsó rakpart. A felső képen levő lépcső az alsó képen a bal szélen látszik, az összefirkált tábla előtt.
Tegnap lenéztünk a dunaújvárosi szabadstrandhoz hazafelé, nagyon érdekes volt, ahol lapos volt a part, szemmel láthatóan emelkedett a víz. Egy helyre leszúrtam egy kis botot, majd 10 perc múlva megnéztük, 1 cm-t emelkedett 10 perc alatt (nem volt hullámzás)
Nagymarosról egy rövid beszámolót kaptam: "Elég nyomasztó itt a helyzet, minden utca végében 4-6 ember volt, reflektorok, szivattyúzták ki a vizet a csatornàkból Egyik helyen a gát meg is van támasztva homokzsákokkal, a főtéren a gátnàl átjön valamennyi víz.." Hosszú napok lesznek ezek a Duna parton élőknek, kitartást nekik!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#647983 - 2024-09-18 15:02:46)
Közeledik a mobil gát, Nagymaros.
Közeledik a mobil gát, Nagymaros.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#647963 - 2024-09-18 10:03:46)
Hát ez nem jó hír. Pedig a Mosoni-Duna ott kb 2m-rel alacsonyabb mint a Duna, és már most buzgár? Terhelés nélkül szinte... Hisz még a II. fokot se érte el a vízszint. Akkor nincs valami jó állapotban a töltés.
Hát ez nem jó hír. Pedig a Mosoni-Duna ott kb 2m-rel alacsonyabb mint a Duna, és már most buzgár? Terhelés nélkül szinte... Hisz még a II. fokot se érte el a vízszint. Akkor nincs valami jó állapotban a töltés.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#647962 - 2024-09-18 09:46:30)
A településem Önkéntes tűzoltó egyesületének vezetője nemrég osztotta meg a felhívást, hogy a bácsai (Győr) vízműtelep töltésénél buzgár keletkezett, amit gyorsan meg kell fogni. Sürgősen homokzsákolókat toborozott oda.
A településem Önkéntes tűzoltó egyesületének vezetője nemrég osztotta meg a felhívást, hogy a bácsai (Győr) vízműtelep töltésénél buzgár keletkezett, amit gyorsan meg kell fogni. Sürgősen homokzsákolókat toborozott oda.
A 15 órási adat valszeg már első fok feletti lesz a fővárosi Dunán is.
800+-os árvizet még úgysem láttam élőben, pénteken éppen lesz dolgom a fővárosban, meglesem majd.
Nem éppen szokványos ez a szeptember közepi időpont, a tél végi, kora tavaszi mellett ugye a nyár eleji árhullámok a jellemzőek.
Ez a mostani sok szempontból egyedi helyzet.
800+-os árvizet még úgysem láttam élőben, pénteken éppen lesz dolgom a fővárosban, meglesem majd.
Nem éppen szokványos ez a szeptember közepi időpont, a tél végi, kora tavaszi mellett ugye a nyár eleji árhullámok a jellemzőek.
Ez a mostani sok szempontból egyedi helyzet.
Elhúzódó árvizhelyzetre lehet számitani napokon keresztül 3. fokon, tartós terhelés lesz a gátakon
Link
Link
Mára egyelőre jól bejött az átmeneti(?) csökkenés a későbbi előrejelzések konstans emelkedésével szemben, és csak kb. 50 cm-rel magasabb vízszint mellett. Mondjuk holnap azért meglehet az 1. fok mindenképp szerintem.
Igen, nagyon úgy néz ki! Talán pont a Rába vízgyűjtőjén lesz a legkevesebb csapadék
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat