Összesen mintegy ötezer ember vett részt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tavaszi Klíma kampányának hat állomásán. A tárca klímakörútja Miskolcra, Szegedre, Debrecenbe, Keszthelyre, Nagykanizsára, Pécsre és Veszprémbe látogatott el.
A lakossági Klíma Program azzal a céllal indult útnak, hogy az emberekben tudatosítsa az éghajlat változásának tényét, valamint egyszerû tanácsokkal, tippekkel segítse az állampolgárokat, megmutatva, mit tehetnek az egyes emberek a saját környezetükben annak érdekében, hogy Magyarország sikeresen csökkentse a klímaváltozás hatásait és a globális felmelegedést gyorsító üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a 2008-as évben kiemelt, pártok felett álló, nemzeti ügyként kezeli az éghajlatáltozás problémáját. A program elsõsorban a fiatalabb közönséget célozta meg, környezettudatosabb gondolkodásra ösztönözve õket, hiszen õk képviselik a jövõ nemzedékét, akiket igazán közelrõl érint majd ez a probléma.
Klímaváltozás mindig is volt. Földünk éghajlata állandóan változik, az is tény, hogy az elmúlt 100-150 évben egy egyenletes felmelegedõ szakaszban vagyunk. Elgondolkodtató azonban az utóbbi 20-25 év, amikor ez az egyenletes, lassú (0,6-0,7°C-os) átlagos évi melegedés drasztikusan elkezdett gyorsulni. A jelenlegi számítások szerint 1,2-6,5°C-os melegedést hozhat ez az évszázad. Ha semmi nem történik, ugyan így szennyezzük a légkört, az beláthatatlan következményekkel jár. A kutatók becslései alapján ezzel a felmelegedéssel a világ óceánjai legalább 2-2,5 métert emelkedhetnek a sarki jég olvadásával. Ez a legrosszabb forgatókönyv, de bízzunk abban, hogy az emberiség elõbb-utóbb belátja, hogy nem lehet kizsákmányolni a Földet – hallhatták a makacs tényeket a rendezvényekre látogatók.
Az emberek többsége képtelen nagyban gondolkozni, de hogyan befolyásolja szûkebb környezetünket a klímaváltozás? Ha felgyorsulnak is az események, a mediterrán térségre jellemzõ éghajlat lesz nálunk a jellemzõ. Élnek nagyon boldog emberek a jelenlegi mediterrán vidékeken. A probléma azzal van, ha ez a változás gyorsan következik be, akkor sem a növényzet, sem pedig az állatvilág nem bír majd alkalmazkodni hozzá. A négy évszakra, és a kontinentális éghajlatra vagyunk berendezkedve. Ha enyhe teleink lesznek, akkor azok a kórokozók, amik eddig a -10°C-os fagyoknál pusztultak el, életben maradnak. A mostani enyhébb telek következményeként többet kell permetezni. Sokan mondják, semmi baj nincs a mediterrán éghajlattal, szeretik a meleget. Fokozatos átmenet esetén nem is lenne probléma. Az emberek elsõ reakciója a melegre, hogy majd bekapcsolják a klímát, ez azonban nem ilyen egyszerû, hiszen elõbb-utóbb elfogy az erre hasznosítható energia. Ma már a nyári idõszakban Európa szinten legalább annyi energiát fogyasztunk hûtésre, mint télen fûtésre.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy megmentsük a Földet?
- Közlekedés: tömegközlekedés, bicikli, gyaloglás, ha autóval megyünk valahova, ne egyedül üljünk benne, hanem minél többen.
- Étkezés: lehetõség szerint kerüljük az elõrecsomagolt, messzirõl szállított élelmiszereket, járjunk piacra és szerezzünk be minél több friss élelmiszert a helyi termelõktõl. Táplálkozásunkban ne a húsételek domináljanak (a hús elõállításához rengeteg termõföldre van szükség a takarmányhoz, amin emberi fogyasztásra szánt növényeket is lehetne termeszteni)
- Hulladék: gyûjtsük szelektíven a hulladékot (ha lehetõség van erre), próbáljunk minél kevesebb hulladékot termelni (például ne kérjünk minden vásárlásnál nejlonzacskót a közértben)
- Energia: figyeljünk oda háztartásunk energiafogyasztására. Húzzuk ki a falból a használaton kívüli mobiltöltõket, kapcsoljuk ki a televíziót, a videót, a monitort teljesen, ne hagyjuk ún. „stand by” üzemmódban õket
- Víz: zuhanyozzunk, zárjuk el a csapot fogmosás, borotválkozás közben