Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?

Elsőként nézzük meg, mi is az a sarki fény. Más tollával ékeskedve, ehhez a légköroptikai jelenségeket összefoglaló nagyszerű magyar oldalról idézünk:

"A kialakulásához a napszéllel érkező nagyenergiás részecskékre van szükség, amelyek bolygónk mágneses erővonalai mentén a légkörbe jutnak. Amikor azután a légkörben összeütköznek annak gázait alkotó részecskékkel, az energiájukat átadják, és ezzel gerjesztik, és fénykibocsátásra késztetik a gázokat."

https://legkoroptika.hu/sarkifeny/

A múlt hét utolsó napjaiban több hullámban találták el a Napból érkező koronakidobódások, flerek anyagai bolygónkat, melynek köszönhetően 2003. októbere óta először ismét G5-ös, tehát a legerősebb kategóriájú geomágneses vihart regisztrálhatta az amerikai NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal).

Az esemény rendkívüliséget jól leírja, hogy a geomágneses aktivitást kifejező Kp-index több, mint 1 napig a legmagasabb értékeket vette fel.

 

 

Kp-index értékei május 10-12. között, NOAA

 

Minél magasabbak az index értékei, annál alacsonyabb szélességeken jelenhet meg a sarki fény, mely "normál" időszakokban jellemzően csak a sarkokhoz közel eső területeken figyelhető meg. Az erős mágneses viharnak hála ezúttal azonban hazánkból is sok helyen kiválóan észlelhető volt.

Erről mi is beszámoltunk, azonban a kommentáradatban szokásos módon megjelentek egyrészt az összeesküvés-elméletek hívei, mások viszont arról számoltak be, hogy nem észlelték a jelenséget. Előbbiek ugyan szóra sem érdemesek, de ha már itt tartunk, akkor egy kis HAARP tananyag:

https://legkoroptika.hu/haarp/

 

Aztán pedig visszatérve a címben feltett kérdésre:

 

1. Átaludtad az éjszakát. :)

2. Rossz helyen kerested, vagy észak felé felhős volt az ég.

3. Erősen fényszenyezett helyen próbálkoztál, ahonnan max. az utcasarok fényei látszanak.

4. Igazából ezért született ez a kis iromány: szabad szemmel sokkal halványabban látszik a sarki fény, mint a fotókon!

 

Nézzünk erre néhány példát:

 

 

Lovas Dóra fotói

 

 

Landy-Gyebnár Mónika fotói

 

Értelemszerűen, a képpároknál a fölső fotó reprezentálja a szabad szemes észlelés lehetőségeit, míg az alsók már fotótechnikai megoldásoknak köszönhetően lettek igen látványosak. A rekeszérték, záridő, érzékenység (ISO) különböző beállításainak köszönhetően ugyanarról a jelenségről más-más megjelenésű fotó készíthető, és nyilván a készítőknek az a célja, hogy a végeredmény minél esztétikusabb legyen. Sajnos a képszerkesztési utómunkát sokan túltolják 15 perc hírnévért (a félreértések elkerülése végett: ez nem a cikkben szereplő tartalmakra vonatkozik), és mivel az emberek többsége nem fotós, de nem is meteorológus, így óriási népszerűséget érnek el a valóságtól teljesen elrugaszkodott felvételeikkel...

Sokaktól olvashattuk, hogy "bezzeg régen nem volt sarki fény Magyarországon" és akkor ilyenkor megint előkerül a HAARP, a háttérhatalom és társaik. Régen is volt sarki fény Magyarországon, aki nem hiszi az lapozza fel pl. Réthly Antal: "Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig. I. kötet" című írását, vagy éppen a "Meteor" folyóirat egy korábbi lapszámát, ahol a 43-46. oldalon az 1523. esztendőtől kezdődően 158 db sarki fényes észlelés rövid beszámolóját tekintheti meg.

https://meteorarchiv.mcse.hu/1992/Meteor-1992-06.pdf

De akkor manapság miért ilyen gyakori?

Egyrészt, mert régen az információáramlásnak teljesen más volt az intenzitása, plusz a "mainstream" média régen be sem számolt az ilyesmikről, a ritkább természeti jelenségek bemutatása megmaradt a szaktudományos berkekben. Az internet elterjedése óta viszont oldalkattintás = pénz, ezért aztán mindenről IS be kell számolni, és lehetőleg túlmisztifikálva az adott dolgot.

Másrészt, régen a hatökrös szekérrel nem nagyon lehetett még hosszú záridős fotókat készíteni, manapság viszont szinte mindenkinek a zsebében ott lapul egy olyan okostelefon, ami már alkalmas lehet erre a feladatra is. Az meg már természetes, ha sikerül valami szépet alkotni, azt az ember azonnal megosztja ismerőseivel, közösségi oldalakon, stb., és pillanatok alatt elterjed a világhálón, nem a lovas futárra kell várni 1 hetet dísztáviratos formában.

Harmadrészt, az északi mágneses pólus nem állandó helyzetű, a Föld magjának változásai miatt kisebb mértékben az is változtatja helyzetét. Az utóbbi évszázadokban többnyire Kanada északi része felett helyezkedett el, a 2000-es években viszont gyorsan megindult a Jeges-tenger középső része felé, vagyis közelebb került Eurázsiához, ezzel pedig a sarki fénynek kedvező övezet is eltolódott a kontinensünk felé. Ennek is köszönhető, hogy már egy mérsékeltebb geomágneses háborgás (6-os, 7-es Kp) esetén is megjelenhet a sarki fény hazánkból nézve is, noha ezeket általában szabad szemmel nem látni, csak éjszakai üzemmódú kamerákon vagy hosszú záridős fotókon.

Ami a közeljövőt illeti, az előttünk álló 1-2 évben még nagy eséllyel számíthatunk erősebb geomágneses viharokra, ugyanis a naptevékenység mintegy 11 éves ciklusának még csak mostanában érjük el a maximumát. Érdemes tehát figyelni a sarki fény előrejelzéseket, hátha sikerül megpillantani, megörökíteni ezt a szép és érdekes jelenséget.

 

Napfoltok száma, észlelések és előrejelzés

 

Köszönet a "Légköroptika" Facebook-oldal tagjainak a sok hasznos információért, fotókért!