Jet stream (v. röviden jet, magyarul futóáramlás)
A jetek viszonylag szûk keresztmetszetben összpontosuló, nagy szélsebességû horizontális (vízszintes) áramlási zónák. A szûk keresztmetszet néhány száz métert jelent, míg a nagy szélsebesség alatt általában 30-40 m/s illetve azt meghaladó szél értendõ
(a legtipikusabb értékek 50 illetve 80 m/s közöttiek). A horizontális jelzõ arra utal, hogy az áramlás vertikális kiterjedése elhanyagolható a horizontálishoz képest, a ~-ek hosszan elnyújtottak, akár az egész Földet körbefuthatják, bennük az áramlás is
horizontális illetve közelítõleg horizontális. A jetek közelében igen erõs szélnyírás (lásd szélnyírás) tapasztalható, a szélsebesség rohamosan növekszik a szélmaximum felé haladva, amely az ún. jetmagot vagy tengelyt képezi. Az idõjárási jelenségek nagy
számáért felelõsek a ~-ek, nagyban segíthetik a konvekciót (lásd konvekció), sõt, a ciklogenezisben (lásd ciklon) is szerepet játszhatnak.
A ~-ek három fõ típusra oszthatók:
- poláris jet
- szubtrópusi jet
- alacsonyszintû jet
a) A poláris jet az északi féltekén tipikusan a 30. illetve a 70. szélességi körök által határolt zónában fordul elõ (nyáron északabbra, a téli félévben délebbre), általában a 50 mb és 250 mb-os nyomási szintek között (azaz a tropopauza közelében), a benne uralkodó áramlás nyugatias (a poláris jet a déli féltekén is megtalálható). A sarki poláris illetve a mérsékeltövi meleg levegõt elválasztó ún. polárfront mentén megnyilvánuló erõteljes hõmérsékleti különbségbõl nyeri erejét. A Rossby-hullámhoz (lásd Rossby-hullám) hasonlóan meanderezõ alakot vesz fel, azonban a mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz kapcsolódóan gyakorta több részre bomlik. Ezekben a "jet-szakaszokban" az áramlás délnyugatias, északnyugatias irány is felvehet. A jetek helyének ismerete fontos lehet a nagytérségû feláramlások, valamint a konvekció szempontjából.
b) A szubtrópusi jet jellemzõen az északi félteke 20. illetve az 35. szélességi körei között fordul elõ a téli félévben (hasonlóan megtalálható a déli féltekén is), a 200 mb-os nyomási szint magasságában, a poláris jet-tel szemben jóval folytonosabb, tartósabb képzõdmény, az egész Földet körülöleli, benne az áramlás nyugatias. Kialakulásában az Egyenlítõ környékén a magasban a pólusok felé áramló levegõ játszik szerepet. A fizikából ismert perdület megmaradási törvény értelmében a sarkok felé haladó levegõ egyre közelebb kerül a Föld forgási tengelyéhez, így õ maga is egyre nagyobb perdületre tesz szert, ami az áramlás növekvõ mértékû zonalitásában mutatkozik meg (azaz a szél egyre nyugatiasabb irányú és egyre nagyobb sebességû lesz a sarkok felé közeledve, ami végül egy nyugati, igen nagy sebességû szelet eredményez a térítõk közelében).A kétféle jet télen gyakran egybeér, egybemosódik (pl. Japán, illetve az USA térségében), különösen nagy szeleket elõidézve 200 mb magasságban, elõsegítve a felszíni ciklogenezist.
c) Alacsonyszintû jet: Az ~ definíció alapján nem tartozik a jet stream-ek családjába, a szakirodalom azonban általában mégis oda sorolja, mivel a viszonylagosan nagy szélsebesség ebben az esetben is a környezetétõl jól elkülöníthetõen jelenik meg. Leginkább az USA-ban fordul elõ a Déli-síkság térségében, erõteljes, meleg, nedves délies áramlás formájában (a Mexikói-öböl felõl), 7-800 méteres magasságban. Mindennek nagy szerepe van az észak-amerikai nyári heves konvektív események kialakulásában. Ugyanakkor az inverziók (lásd inverzió) felett (pár száz méteren) kialakuló nagyobb szélsebességek térségét is szokás ~-nek nevezni.
A ~-ek három fõ típusra oszthatók:
- poláris jet
- szubtrópusi jet
- alacsonyszintû jet
a) A poláris jet az északi féltekén tipikusan a 30. illetve a 70. szélességi körök által határolt zónában fordul elõ (nyáron északabbra, a téli félévben délebbre), általában a 50 mb és 250 mb-os nyomási szintek között (azaz a tropopauza közelében), a benne uralkodó áramlás nyugatias (a poláris jet a déli féltekén is megtalálható). A sarki poláris illetve a mérsékeltövi meleg levegõt elválasztó ún. polárfront mentén megnyilvánuló erõteljes hõmérsékleti különbségbõl nyeri erejét. A Rossby-hullámhoz (lásd Rossby-hullám) hasonlóan meanderezõ alakot vesz fel, azonban a mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz kapcsolódóan gyakorta több részre bomlik. Ezekben a "jet-szakaszokban" az áramlás délnyugatias, északnyugatias irány is felvehet. A jetek helyének ismerete fontos lehet a nagytérségû feláramlások, valamint a konvekció szempontjából.
b) A szubtrópusi jet jellemzõen az északi félteke 20. illetve az 35. szélességi körei között fordul elõ a téli félévben (hasonlóan megtalálható a déli féltekén is), a 200 mb-os nyomási szint magasságában, a poláris jet-tel szemben jóval folytonosabb, tartósabb képzõdmény, az egész Földet körülöleli, benne az áramlás nyugatias. Kialakulásában az Egyenlítõ környékén a magasban a pólusok felé áramló levegõ játszik szerepet. A fizikából ismert perdület megmaradási törvény értelmében a sarkok felé haladó levegõ egyre közelebb kerül a Föld forgási tengelyéhez, így õ maga is egyre nagyobb perdületre tesz szert, ami az áramlás növekvõ mértékû zonalitásában mutatkozik meg (azaz a szél egyre nyugatiasabb irányú és egyre nagyobb sebességû lesz a sarkok felé közeledve, ami végül egy nyugati, igen nagy sebességû szelet eredményez a térítõk közelében).A kétféle jet télen gyakran egybeér, egybemosódik (pl. Japán, illetve az USA térségében), különösen nagy szeleket elõidézve 200 mb magasságban, elõsegítve a felszíni ciklogenezist.
c) Alacsonyszintû jet: Az ~ definíció alapján nem tartozik a jet stream-ek családjába, a szakirodalom azonban általában mégis oda sorolja, mivel a viszonylagosan nagy szélsebesség ebben az esetben is a környezetétõl jól elkülöníthetõen jelenik meg. Leginkább az USA-ban fordul elõ a Déli-síkság térségében, erõteljes, meleg, nedves délies áramlás formájában (a Mexikói-öböl felõl), 7-800 méteres magasságban. Mindennek nagy szerepe van az észak-amerikai nyári heves konvektív események kialakulásában. Ugyanakkor az inverziók (lásd inverzió) felett (pár száz méteren) kialakuló nagyobb szélsebességek térségét is szokás ~-nek nevezni.