Nedves hőmérséklet
Az a hõmérséklet, amit a nedves levegõ felvenne, ha abba állandó nyomáson vizet párologtatnánk be egészen addig, míg a rendszer telítetté nem válik. Mivel a párolgás a rendszerbõl von el hõt, ezért a nedves hõmérséklet mindig kisebb vagy egyenlõ a tényleges hõmérsékletnél.
A nedves hõmérséklet a légköri nedvesség (vagy nedvességhiány egyfajta mérõszáma), minél nagyobb a különbség a hõmérséklet illetve a nedves hõmérséklet között, annál kisebb a levegõ nedvességtartalma. Fontos leszögezni, hogy a nedves hõmérséklet nem egyenlõ a harmatponttal (lásd harmatpont),
mivel a harmatpontot állandó nedvességtartalommal, azaz állandó gõznyomással, szimplán a hõmérséklet csökkentésével érjük el, addig a nedves hõmérsékletre történõ lehûtés esetében a nedvesség, ezáltal a gõznyomás folyamatosan növekszik.
A gyakorlatban az Assmann-pszichrométekkel mérték, illetve még mérik a ~ -et, amelynek segítségével a gõznyomás (lásd gõznyomás), ill. a relatív nedvesség (lásd relatív nedvesség) számolható. A pszichrométerek két hõmérõbõl állnak, amelyek közül az egyik a léghõmérsékle tet méri, míg a másik hõmérõ higanytartályát vízzel nedvesített muszlin borítja, amely folyamatosan nedvesítve van, illetve mesterségesen szellõztetve. A két hõmérõ hõmérsékletének az összehasonlítása akkor történik, amikor a nedvesített hõmérõ higanyszála megáll, jelezvén, hogy a rendszer telítetté vált. A két mért hõmérséklet különbségébõl következtethetünk a környezet nedvesség viszonyaira. Hiszen pl. minél szárazabb a környezet, annál több vizet kell elpárologtatni, hogy a rendszer, a nedvesített hõmérõ közvetlen környezete telítetté váljon. A több víz elpárolgása nagyobb hûlést fog okozni, ami a két hõmérséklet közti különbséget növeli.
A gyakorlatban az Assmann-pszichrométekkel mérték, illetve még mérik a ~ -et, amelynek segítségével a gõznyomás (lásd gõznyomás), ill. a relatív nedvesség (lásd relatív nedvesség) számolható. A pszichrométerek két hõmérõbõl állnak, amelyek közül az egyik a léghõmérsékle tet méri, míg a másik hõmérõ higanytartályát vízzel nedvesített muszlin borítja, amely folyamatosan nedvesítve van, illetve mesterségesen szellõztetve. A két hõmérõ hõmérsékletének az összehasonlítása akkor történik, amikor a nedvesített hõmérõ higanyszála megáll, jelezvén, hogy a rendszer telítetté vált. A két mért hõmérséklet különbségébõl következtethetünk a környezet nedvesség viszonyaira. Hiszen pl. minél szárazabb a környezet, annál több vizet kell elpárologtatni, hogy a rendszer, a nedvesített hõmérõ közvetlen környezete telítetté váljon. A több víz elpárolgása nagyobb hûlést fog okozni, ami a két hõmérséklet közti különbséget növeli.