Meteorológiai esélylatolgatások

Hát ránk ül egy AC (hidegpárna), azori AC helyett, azori ciklon jelenik meg, igen mély középponttal, ami hatalmas hõmennyiséget szállít Ny-Európára. Emellett É-Skandináviában is megjelenik egy mély ciklon, ami a hideget tolja rá Skandináviára. A kettõ közé pedig beékelõdik egy 1025-ös AC, a poén kedvéért Izland központtal. A friss ciklonok lepattannak az izlandi AC-ról... Aki nem hinné el, még egy kis adalék: Ez a helyzet 4-5 napon át fennállna (384-ig), annyi változással, hogy a skandi ciklon tovább erõsödne, és 384 óránál már minket is megközelítene a -10-es T850 (de +ban lennénk a másik ciklon miatt ugye). Õszintén - ez lehetséges?
Komolyabbra próbálom fordítani a szót: Egyértelmû a hatalmas összevisszaság a hosszútávú elõrékben, és igen valószínû, hogy a nagyon energikus óceán miatt lehet. A GFS nem tudja eltalálni a ciklonok erõsségét, amit generál, pedig nem ártana... Emiatt a szórás nagy, 180-on belül sincs komolyabb együttállás. Viszont az sok napja egyértelmû, hogy a tárolt energia hatalmas, így kedvezõ eset sem igazán fér a futások közé. Lassan ki merem jelenteni (szigorúan személyes vélemény), hogy ezzel a decemberünk is el fog úszni, és nagyon könnyen az egész tél... (azért talán ismertek, nem szoktam ilyenekkel dobálózni, sõt! Továbbá pesszimista se voltam sose...)
Ráadásul az ideális (elõre megbeszélt ) jegesedés sem indul a Kara-tengeren. -20as T850, -15-ös T2m, 1020as AC, ennek ellenére napok óta nincsen szignifikáns változás. Ez a tenger (mint régebben már írtam) ilyenkor réges-rég be van fagyva. Még a 2006-os rémes idõszakban is elkészült ekkorra. Link
Valaki belinkelné a feldarabolt sarki jégkiterjedés anomáliájának grafikonjait?

A 18h GFS-nél már 180 órán belül nagy változás van: sokkal gyengébb a Brit-szk. feletti ciklon, így a sarkkör felé töredék annyi enyhe levegõt nyom, mint a 12-es futás szerint (ami nagyon látszik a T2m-ben is). Az õt követõ új ciklon viszont erõsebbnek tûnik. Kíváncsi vagyok, mi sül ki belõle. Talán fel tud erõsödni az azori AC.

Megalapozatlan kijelentõ módban beszélni a 8 - 10 napon túli idõjárásról !

Nem tudok itteni Dávid Mihályról, és én is egy bulvárhirnek minõsitettem az egészet.

Biztos Dávid Mihály mondta ezt nekik, vagy ott is van egy Dávid Mihály Bocsi az off-ért.

Csak bulvár híradás számolhat be ilyenrõl.
Megalapozottság nincs benne, sok szót nem érdemes pazarolni rá.

Szépen hangzana az a bizonyos kereskedelmi tv-s állítás, ám valószínûleg nem kell, és nem is szabad komolyan venni. (A kerskedelmi tv-k stílusa legtöbbször alaptalan, túlzó.)
Oka: A felvázolt (jelenlegi) modellfutások alapján a jövõ héten, és talán még utána is végig ciklonok "ostromolják" az atlanti partvidéket, amely közvetett módon biztosítja Tél Tábornok seregeinek távolban tartását hazánktól. Nálunk fõként anticiklonális hatások érvényesülhetnek, ám idõnként egy-egy front érinthet kisebb csapadékot,szél élénkülést, átmeneti ködfeloszlatást okozva a jövõ héten. Az átlag T-k +4 és 10 fok között szóródnak majd, nagyjából a sokéves november végi átlagnak felelnek majd meg országosan.
S hogy mit tartogat december elsõ hete? Messze van még. A GFS elõzõleg kacérkodott egy Skandináv AC kiépülésével, amely biztosítaná a télies idõt nálunk, ám mostanra eltûnt. Annyi bizonyos: december elsõ hetében semmi sem bizonyos. A modellfuások le is föl is szórnak, ahogy szoktak.

A tegnapelõtt elcsiptem az egyik román kereskedelmi tv-n egy érdekes és bizarr beharangozást:

"December 4-tõl komolyan támad majd a tél , -10 fok alá is süllyedhetnek a hõmérsékletek és sokat fog havazni és hó egész karácsonyig megmarad. Ez fõleg az ország nyugati és középsõ részére érvényes: vagyis Erdélyre"

Nem tudom mire alapozták ezt a hirt de nagyon komolynak tünt. Persze én ezt elég kételkedve kezel(t)em de mégis elgondolkodtató figyelembe véve a gfs utolsó futásait.
Mi a véleményetek?

A GFS igazi téli idõt mutat december második hetétõl.
Skandinávia felett kialakuló enyhe magasnyomású mezõ közvetett módon befolyásolhatja, hogy hideg légtömegek érjenek hazánk fölé északkelet felõl.
Elég távoli még a dolog, de a télvárók reménykedhetnek egy kicsit.

Tudom, hogy nem mérvadó, de pl. a jelenlegi fõfutás adhat némi kis reménykedésre okot. Várjuk ki a végét és nézegessük a fáklyát a továbbiakban is. A már belinkelt szezonális elõre is elég biztató, ahogy Anarki is fogalmazott. Szerintem is jelentõsen csökkenhet az óceáni ciklonaktivitás. Arról nem is beszélve, hogy Szibériában is rendesen gyülemlik a hideg levegõ, és már most igen jelentõs hóréteg gyûlt össze az egész térségbenLink

"Tél-kilátás" szempontból továbbra is gatyául állunk. Mivel bõszen ballagunk a naptár szerinti klasszikus téli hónapok felé, a helyzet egyre türelmetlenebbé tehet sok-sok télfanatikust. Félig-meddig joggal...
Karácsony tájékánál hamarabb, egyre kevesebb esélyt látok rá, hogy igazi tél legyen. A tendencia és a felállás arra enged egyre inkább következtetni, hogy könnyen elõfordulhat: igazi, régóta áhított, havas, hideg idõjárás csupán 2010-ben várható!
Lassan aktuális lehet az a jól ismert "mondóka", amit az utóbbi években jól megtanultunk és mondogattuk, ha kellett, ha nem, hogy: "...majd januárban, meg februárban..."
Vészesen közeleg az év vége...

Igen, ez így van ahogy mondod. Ha a szezonális elõrejelzésekbõl indulok ki, akkor optimisták lehetünk a tél szempontjából... Link Link

Ez az elosztás mindenképpen tartós, negatív NAO indexre hajaz, vagyis várhatóan megszünnek az erõs nyugati szelek az óceán felett Európa felé..., ez mindenképpen megnöveli az esélyt egy hideg télre: Link

A NAO, már most is negatívba megy át, azonban ez csalóka a nyugaton elnyuló teknõ miatt... (így is alacsony a nyomási gradiens a két térség között): Link

De sajnos, mivel a szezonális elõrejelzéseknek nehezen lehet hinni, ezért ne élje bele magát senki a hideg télbe...

Ezen pedig látszik a szép kis Nyugat-Európai teknõ: Link Link

Korrekt levezetés, ám a következõ egy-két hétre vonatozik, nem egy évszakra, he-he!

A tél szempontjából szerintem továbbra sem alakul fényesen a helyzet. Ugyan a Kelet-Európai Síkságon - a modellek szerint - meg van a lehetõség egy nagyobb kiterjedésû anticiklon kialakulására, de az azori anticiklon nem ígérkezik mellé stabilnak... és az izlandi ciklonaktivitás sem akar megszünni... és egy jóideig nem is fog, ahogy Grönland délnyugati részén a hõmérsékleti kontrasztot nézem a vízhõmérsékleteknél.

A K-E. Síkságon lévõ magasabb nyomásnak és a rossz helyen lévõ azori anticiklonnak köszönhetõen szinte 80% a valószínûsége, hogy Nyugat-Európai teknõvel lehet majd számolni, amely berendezkedés stabilnak igérkezik majd..., okozva ezzel déli-délnyugati áramlást... vagy ha véletlenül hátoldalra is kerülünk, akkor sem hoz be annyi hideg levegõt, hogy komolyabb téli helyzet kialakuljon. Télre szerencsés esetben most is a nyugati megyékben lesz majd esély, mint ahogy az elõzõ mediterrán ciklonos havazásnál már megszokhattuk.

Habár a fáklyán van olyan helyzet, ahol a hõmérséklet -5 fok alatt megy a T850hPa, de az ennek köszönhetõ: Link ilyen szerintem ki sem alakulhat...

Kontinentális hideget sem érdemes várni, mert ilyen helyzetben az is lehetetlennek tünik.

Na, majd meglátjuk hogy alakul a helyzet...

Ez a kettõs magvú mérsékelt égövi ciklon lassan vagy igen lassan fog elmozdulni valamilyen irányba. Figyelmet kell szentelnünk arra a kb. 30 fok hõmérsékletû viztömegre, amely Pápua-Új Guineától egészen Polinézia szigetvilágának keleti pereméig ér. Ez pedig egy erõsebb El Ninós jelenség kialakulását vetiti elõre. Nem kivánom vitatni a gyakrabban jelentkezõ, viszonylag gyengébb El Ninós helyzetek ilyen vagy olyan idõjárási hatással való esetleges kapcsolatát. Az erõsebb El Ninós jelenségekkel viszont biztosan lehet kapcsolat, amint arról egy hazai meteorológiai szakfolyóirat a 90-es évek végén beszámolt. A 20. század legerõsebb El Ninójának tartják az 1997. devemberében kialakultat. Akkor a mostanihoz egészen hasonlóan Nyugat-Európát folyamatosan igen erõs és hónapokig tartó ciklontevékenység tartotta uralma alatt, jellemzõ volt a szûnni nem akaró, heves szél.

A friss futás nagyban eltér az eddigiektõl és a többi fáklyatagtól. Link Link Link Link Kíváncsi vagyok, marad-e ez a tendencia, mert ez kedvezõtlennek tûnik. Hiába a "skandi" AC, ami most inkább orosz, a ciklonok nagyon erõsek. Merem feltételezni, hogy az óceán most télen megint hatalmas mennyiségû energiát fog Európára zúdítani, s ennek elsõ jele lehet a jégmentes övezet (elmaradt a hurrikánszezon). Ebbõl persze kiindulni is nehéz, de így több napja figyelve az elõréket, könnyen el tudom képzelni az idei enyhe télkezdetet. Januárig biztosan.
Kiegészítés: A hurrikánszezon a 2006-os, igen alacsony szinttel egyenlõ, és fele az elmúlt 4 jó évnek (2008, 2007, 2005, 2004).

Ha meg is valósulna pl. a 06-os fáklya,az édes kevés lenne.Még az októberi lehülés szintjét sem érné el.Továbbra is csak a magasabb helyeken lenne hó.Markáns változás sajnos nincs a láthatáron.

Link
Annak az ollónak kéne ott bezárulnia. Komoly térhódítást emiatt felénk nem nagyon látok .
Viszont több futás is kedvezõbb volt hozzánk hó/havasesõ szempontjából (monstani 00-ás futás pl.), és a 06os fáklya is tendál ebbe az irányba: Link
Tartós, télies idõköz persze a makrofelállás is kell, de egy kis hóeséshez talán elég egy szerencsés helyzet is. A fáklyám sajnos most még használhatatlan ( Link ).

A GFS ENS térképei alapján néztem, hogy a következõ 10 napban jókora hideg-térhódítás fog bekövetkezni a sarkköri ,illetve attól kissé északabbi területeken...mondjuk ez félig-meddig természetes folyamatnak is tekinthetõ, van honnan hûlnie a T850-es levegõnek ott fenn északon is.

Nem azzal van a baj hogy sok ciklon képzõdik, hanem azzal hogy hol képzõdnek ezek a ciklonok. Ha Izland Közelében az nekünk nem jó, ha Skandinávia felett akkor már annál inkább.

Persze a jégképzõdéshez a legjobb az anticiklon, ez tény.

De ha azt nézzük akkor ha Skandinávia fölé helyezõdik a ciklonaktivitás az nekünk csak jó lehet, sokkal jobb mint ahol most képzõdnek.

Olyan lehetetlen helyzeteket is képes felfesteni a GFS, hogy gyakran képtelen vagyok elhinni ezeknek a fennállását. Pl a mostaninak a vége: Link
Nem akar alábbhagyni a ciklonok gyártási sorozata. Napok óta jó ott a Kara-tengernél a hõmérséklet megfelelõ a jégképzõdéshez, de nem akar elkezdõdni. Reméljük most a pár napos AC alatt talán tud valamit kezdeni.
Szabolcs 72: Erre van valamilyen térképed?

Szép kis negatív anomália fog kialakulni Izlandtól egészen az északkeleti-szigetekig. Jelentõs jegesedés indulhat meg a következõ 2 hét során a számunkra fontos területeken.

Nézd a friss fáklyát: Link
Ahogy illik, kuszálódik és még fog is.

Az ok: Link
A zonalitás gyengülésével két Ac is erõre kaphat, egyik fenn észekeléten, másik az Atlanti-óceánon.
A következõ napok alatt letisztul.

Mondom, december elsõ napjaiig maradjon nyugodtan ez az idõjárási helyzet, egyelõre addig látni csak el és fele addig körvonalazhatunk.

Ez a tél téma a közeljövõben nagyon úgy fest, hogy nemigen fog összejönni.. A fáklya egyszerûen felemelõen lehangoló:
Link
A képlet egyszerû: nálunk Ac, meghatározóan Dny-i áramlás( vagyis általában ködfelhõs, szürke, semmitmondó, nyálkás, enyhe, baciszaporító undormány),míg mindeközben a messzi nyugatot vadabbnál vadabb csigák veszik birtokukba, ameddig a szem ellát. Íme egy Brit légnyomásfáklya:
Link
Illetve egy izlandi:
Link
Ha ábrázolni szeretném a Reménytelenséget,mint fogalmat, akkor ez utóbbi két link maga a tökéletesség Tényleg nem akarok feleslegesen vészmadárkodni, de ez a berendezkedés sajnos veszélyesen stabilnak tûnik ahhoz, hogy a jövõ hónapban megjöjjön a várva várt Tél Úgyhogy ezennel módosítom is saját várakozásaimat a fent leírtaknak megfelelõen...

A karácsonyt illetõen kétségtelenül még bizakodhatunk, bár a tapasztalatok szerint a december eleji hideghullám sem zárja ki: 1998, 2002.
A zonalitásnak most meg még örülnék is, mert legalább a dögunalmas 6-7 fokos köddel szemben néha megcsillantaná a napot. Most azonban attól tartok, hogy a következõ hetekben több ködre, mint napra számíthatunk. A disznóvíruson kívül nem sokan örülnek ennek.

Engem nem aggaszt, az elmúlt éveket nézve nem valószínû, hogy a most kezdõdõ zonalítás kitart egy hónapnál tovább (addig is szépen hül a sarkvidék, egyre izmosabb, az elmúlt években hiányolt grönlandi hidegmag néz ki december elejére, már több futás óta látszódik).
Az idõzítés szerintem a blocking-helyzet szempontjából megfelelõ, ahogy a december eleji-közepi váltás (10-e körül, ezt várom egy ideje) a télies karácsony szempontjából.

Tegnap óta sokat romlott a helyzet, az elmúlt 4 futás egyikében sem láttam nyomát skandináv AC-nek, de izlandinak vagy britnek sem. Így ebbõl legfeljebb naptárilag lehet tél
A 70-es évek ködhajlama tûnik reálisnak, aminek legfeljebb a sötétben bujkáló ellenforradalmárok örülnek

Az új futás még kedvezõbb az északi területeket tekintõen, 200 óra környékén ki sem alakul a Spitzbergákat fújó ciklon, helyette késõbb alakul ki egy "hidegciklon", ami ott megkeveri a hideg levegõt. Pár órára egy blocking-gyanús eset is létrejön, de egy izomciklon megint feldarabolja. Ez a 18as fáklyán is látszódni fog. Továbbá emiatt minket a tél még nem fenyeget, de a szükséges (bár nem elégséges) feltételek összejönni látszanak.
Íme hozzánk: Link

Link

Átfutottam az utóbbi 2 évtized december eleji helyzetét, mert megragadott, hogy Skandináviában a fáklya 30 éves átlaga dec. 1-tõl határozott emelkedést mutat. Ez nyílván az ott ilyenkor nagy gyakorisággal elõforduló AC hatása lehet, amely viszont nekünk rendre meghozza a telet.

A mostani gfs-futás ebbõl a szempontból nagyon ígéretes, hiszen számol ezzel az AC-vel, amelyet a hideglevegõ ismét szépen megkerülne, és bennünket is elérne. Ennek a kialakulása persze még bizonytalan, s még inkább a kitartása, mert jelenleg azzal számol, hogy néhány nap után a Baltikum fölé húzódik a központja, amely azonban éppen elvágná tõlünk a hidegutánpótlást.

Sok itt még a "ha", az azonban bizonyos, hogy a klasszikus jó (télies) decembereknél - 2001, 2002 - a skandináv AC mindig kialakult. 98-ban egy izlandi AC nyitott utat a hidegnek, majd Skandinávia fölé húzódott, itt pedig egy komoly hidegcsepp alakult ki.

A lényeg, hogy jó esély van idén is a kialakulására, még ha a tartósságáról korai is beszélni.

Igen, kicsit keverem ott még az elnevezéseket. Szóval az a kicsi tenger, amit levéd az a hosszúkás sziget, az jó helyzetben lesz, mellette az a 2 sziget, amelyik közül az egyik a Spitzbergák, az enyhe levegõt kap (nagyon egyszerûen megfogalmazva ). Ott biztos még tovább késik a lehûlés, de az idõszakosan (néhány napra) beálló nyugodt idõ beleszólhat még a T alakulásába (jég...).

Huhh, azt a mindenségit, ez nagyon kemény Persze az ázsiai rész is igyekszik: Link Befigyelhet itt-ott szerintem -50 fok is. A linkelt térképen egyébként olyan, mintha a hideg szinte közrefogná Európát mind keletrõl, mind nyugatról. Van egy olyan megérzésem, hogy nem sokáig lesz már ilyen enyheség Európa szerte.

Érdekes helyzetet vetít elõ a GFS, az AC peremén folyamatos erõs szelet ad a Spitzbergák felé (gondolom a szigetet erre érteted, van egy pár arrafelé, he-he), ám a Kara-tenger már többedik futásban és stabilan fürdik a tartós -15fok alatti (sõt..., íme: Link ) T850-ben és a szél is inkább a Barents-tenger kapja (és ez a ciklonális szélrendszer is bizonytalan még, hisz az ensemble már 96óránál nagyon széttart légnyomási mezõ ügyében, íme: Link ).

Ez csak érdekesség, 384óra (...), ám rég láttam ilyen velõs (-40fok körüli T850!) grönlandi hidegmagot (el is mentettem, ki tudja látjuk-e még, he-he): Link

Bizony, ez egy gyökeresen más jellegû télkezdet lehetne

Link
A továbbiakban ez egy télváró "álomfutás".

(természetesen csak érdekesség, a tendencia ami értékelendõ).

A friss futásban a gigaciklon helyett egy 1035-ös AC ül rá a Barents-tengerre 0 környéki T-k helyett -10 alatti T-kkel (a szélrõl nem is beszélve). Így a gyengébb, lentebb lévõ ciklon a szigetek felé pumpálja a meleg levegõt (meg a viharos szelet). A frissítés (GFS Europa) 17:16-kor éppen ennél a pontnál tartott (150 óra).

A szervrendszerei természetesen szélrendszeri akart lenni, he-he!

A viccet félre téve a december elejére modellekben néha felbukkanó erõs északkeleti, 1050hPa feletti anticiklon kialakulásának fennmaradásához jó táptalaj lenne az elõbb említett folyamat.

Így képzelem el a jégborítás kontinensünkre gyakorolt hatását, nem közvetlen elõidézõ, hanem egy felálló légköri folyamat katalizátoraként, azaz nem létrehozó, hanem segítõ tényezõként.

Ahogy írtam is a minap, ha a körülmények megfelelõek, a csak ciklonaktivítás szervrendszeri miatt be nem fagyó, ám jól áthûlt víz nagy területei fagynak be egy-két nap alatt, a Ferenc József-föld - Új-Föld - Északi-föld háromszög mentén, a Barents-tenger és a Kara-tenger találkozási területén figyelhetõ meg leginkább (illetve a Spitzbergák és a Ferenc József-föld között is masszív növekedés):
01.13.: Link
01.17.: Link

A következõ négy nap:
48óra: Link és Link
96óra: Link és Link

Látható a magasnyomás és így a masszív hideg térhódítása a következõ néhány nap, csekély légmozgás kíséretében.
A hétvégére a modellek már adnak ciklonális szélrendsiereket a sarkvidékre, ám az ensemble mutatja bizonytalanságot már 120óránál is: Link

Azaz többek között a fenn említett háromszög és a Kara-tenger jó része péntekre akár be is fagyhat.

Kíváncsi vagyok, az esetleges tartósan fennállt hideg, és a terjeszkedõ jég tartós anticiklonális térhódítást hoz-e létre.

A hét végéig a Kárpát-medence nagy részére a makacs ködpárna lesz a jellemzõ, persze a ködmentes helyeken (délnyugat-Magyarország) rekordgyanús hõmérsékletek is elõfordulhatnak), de inkább a kevéssel 10 fok alatti csúcsokra kell felkészülni. A jövõ hét elején érkezik egy markánsabb hidegfront, amely várhatóan megszünteti a ködpárnát, és 1-2 napra visszahozza az átlagos, sõt kevéssel az alatti hõmérsékleteket (fõleg a hegyekben, síkvidéken marad a 10-11 fok, ami ilyenkor minden, csak nem hûvös). Ezt követõen sajnos a modellek szerint a magassági áramlás várhatóan visszafordul délnyugatira, ebben érdemi változás csak a jövõ hét, vagy ha úgy tetszik a hó vége felé várható, amennyiben a Nyugat-Európa felõl érkezõ ciklonrenszer hátoldalára kerülnénk, így legalább 700-800 m felett megérkezhetne a kora tél. Erre síkvidékén - mostani állás szerint - leghamarabb Mikulás környékén látok esélyt. Potosításhoz egyelõre hiányoznak a konkrét támpontok, amint megjelennek a térképeken, örömmel pontosítok (persze nem 300 óra feletti ORSC-futások alapján)

Ha többi szezonálist nézzük a janurát várják a hidegre, de elvileg decemberben elkezdõdik a folyamat.
Sok a hideg Szibériában így van hidegbázis, csak jó makro helyzet kell

Kijött az új MetOffice szezonális elõrejelzés: Link a januárral együtt már átlagos hõmérsékletet vár. Ugye, hogy mostmár sokak számára szimpatikusabbak a szezonális modellek? Kár, hogy nincs havi lebontása..., mert a szeptemberben kiadott decemberig még erõs pozitív anomáliát várt..., mostmár átlagos...

Most a januárt várja ennyire hidegre, vagy a decembert vitte ki átlagosra? Jó lenne tudni..

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#100434 - 2009-11-17 20:31:11)

Igen, érdekes, a hidegmagok mozgolódnak, mintha már nagyon nem bírnának magukkal.

Egyrészt mintha a hidegmagok szét akarnának szakadni, miközben viszont Észak-Grönland felõl igen hideg levegõ indul el Skandinávia felé. Link
A szakadás mentén viszonylag enyhébb levegõ áramlik be a belsõ sarki térségekbe (ottani viszonylatban enyhe), ahol azután bizonyára jól le fog majd hûlni késõbb, viszont egész jó kis hõcsere valósulhat így meg.
Eközben a Barents tenger keleti felén továbbra is stagnálni látszik a hidegmag brutálisabb ázsiai fertálya. 180 óra felett viszont a már egy-két napja látható lehetõség továbbra is benne a van a pakliban, miszerint kelet északkelet felõl a Barents tengeren át megindul Skandinávia felé. Elõbb totális és már megszokott ciklon ostrom alá kerül a Skandináv térség és a Barents tenger nyugati fele: Link
Majd a ciklonok betörnek a K-eu-i síkság felé, miközben már rángatják is befelé a keleten várakozó hidegmagot:Link A beljebb rángatott hidegmag bezárja a belsõ területek felé korábban nyílott "melegollót": Link
Másrészt a Barents tengert végre igen hideg sarki hideg öntheti el, miközben egyfajta plussz hõmennyiséget is elkezd emészteni a belsõ északi sark.

A bizonytalanság persze nagy, viszont a Barents tenger vidékének lehûlését már egyre komolyabb esélynek látom. Hogy ebbõl mi mit profitálunk, hát belátható idõn belül még semmit sem. De valószínû, hogy a leírt folyamat bekövetkezése esetén megint egy rakás hó esik, a Barents tenger végre pótolhatja jégbeli hiányosságait, 380 óránál meg körvonalazódik egy blocking. Aztán majd meglátjuk.

Link pl itt van egy köztes AC, de nem biztos, hogy lesz is, azért írtam, h fontos a feltételes mód. Én még bizakodom, aki meg nem az nem, ennyi.

Hol az az AC...

Igazad van, de én a teljes sarki borítást írtam, sajnos a hozzánk közel esõ részek még mindig el vannak maradva, de eddig a teljes is le volt. A gyors növekedési szakaszban akár 1.5-2 hét is jelentõs relatív változást képes produkálni pro, kontra.

Az északnyugat szibériai partoknál ill. Skandináviától é-ra-ahoyg Koczkás is írja- nagyon tetemes a lemaradás, sõt az ábrákon látható, hogy a szél miatti sodródás miatt csökkenés (!) is látszik! Link Ide azonban, ha (fontos a feltételes mód) tartósabban becammog egy AC robbanásszerû jégképzõdés is végbe mehet akár 150-250 e km2/nap.

Link
Még 2006-ban is messze elõrébb jártunk jégborítottságban, mint idén (legalábbis a minket elvileg érintõ területeken). Csak abban bízhatunk, amit Snowhunter mondott: szépen áthûl a víz, és amikor a ciklon leépül Izlandtól É-ÉK-re, akkor hirtelen összeáll egy hatalmas jégtömbbé. Próbáltam visszamenni az idõben, és olyan gyér jégfedettséget keresni a fentebb említett területen, mint az idei, de nem találtam (1990-ig...). Sõt régen egyszerûen csodálatos jégborítottságok voltak... Már a Hudson-öböl fele is be szokott fagyni.
Bõ egy hónapos elmaradásban vagyunk, és 180 órán belül (mint már említettem) nem lesz javulás.

A természeti megfigyeléshez már nem teszek hozzá (szóltam eleget), márciusban majd verifikálunk.

A jégborítás nagyon meglódult, egyre kisebb befolyása van/lesz az erõs szelekkel járó ciklonaktivitásnak a térségben.