Meteorológiai esélylatolgatások
Már egy ideje kész a válasz (Myloh-al közösen), ám a tavalyi parttalan viták után vártam, hogy valaki kérdezzen.
A vadon élõ állatok emberi környezet közelébe való behúzódása észrevehetõ, a Cserehát hegyei között a rókák és egyéb félénk ragadozók igencsak szemtelenek és nem túlszaporodás okán.
Az erdõgazdaságok szakemberei által észrevehetõ a szarvasok és egyéb vadállatok szinte olthatatlan étvágya, erõs táplálkozása.
Ezek az észrevételek az erdészek és a kevés, megmaradó vadon mellett élõk számára hosszú évtizedek óta jelzés a keményebb télre.
A tavaly késõ õszi hasonló jelek (szegény Myloh-al kaptunk hideget-meleget, he-he) után kaptunk is december végétõl január közepéig egy 2006 óta nem látott hidegöblítést és majd három hetes hideg idõszakot.
Ezzel elõre jelzem, nem akarok vitát generálni, sõt, kérem a nyugodt hangnemet.
Az átlagosnál hidegebb telet kikövetkeztetõ mondókám a met.társalgó fórumba részint a fenti tényezõk okán született, ezt kinyilatkoztam.
A meteorológiai vonatkozással még várok egy kicsit, ám nem árulok el zsákbamacskát, az északkelet-európai és Urálon túli, egyelõre szépen fejlõdõ hófelhalmozódás a másik célterület.
A vadon élõ állatok emberi környezet közelébe való behúzódása észrevehetõ, a Cserehát hegyei között a rókák és egyéb félénk ragadozók igencsak szemtelenek és nem túlszaporodás okán.
Az erdõgazdaságok szakemberei által észrevehetõ a szarvasok és egyéb vadállatok szinte olthatatlan étvágya, erõs táplálkozása.
Ezek az észrevételek az erdészek és a kevés, megmaradó vadon mellett élõk számára hosszú évtizedek óta jelzés a keményebb télre.
A tavaly késõ õszi hasonló jelek (szegény Myloh-al kaptunk hideget-meleget, he-he) után kaptunk is december végétõl január közepéig egy 2006 óta nem látott hidegöblítést és majd három hetes hideg idõszakot.
Ezzel elõre jelzem, nem akarok vitát generálni, sõt, kérem a nyugodt hangnemet.
Az átlagosnál hidegebb telet kikövetkeztetõ mondókám a met.társalgó fórumba részint a fenti tényezõk okán született, ezt kinyilatkoztam.
A meteorológiai vonatkozással még várok egy kicsit, ám nem árulok el zsákbamacskát, az északkelet-európai és Urálon túli, egyelõre szépen fejlõdõ hófelhalmozódás a másik célterület.
Most minden kötekedés nélkül (!): az élõvilág (madarak, vadak) viselkedésébõl milyen télre lehet következtetni? Vannak varjak? Mennyire vannak meghízva az erdei állatok? Nekem a macskám eléggé meg van hízva ( igaz sok sonkát adok neki 
)!
Olyan jó lenne, ha iránymutatást adna valaki, hogy mégis mire számítsunk...
Amúgy én örülök az enyhe novembernek, legalább több pénzem marad..., nem megy el távhõre....
)!Olyan jó lenne, ha iránymutatást adna valaki, hogy mégis mire számítsunk...
Amúgy én örülök az enyhe novembernek, legalább több pénzem marad..., nem megy el távhõre....
Mivel az utóbbi 5-6 évben enyhe telek voltak, így most is ez a valószínû. Egyelõre igazi hideg levegõnek nincs meg a bázisa, leghamarabb december elejétõl lehet változás, komolyabb lehûlés.
Pontosan miként hathat a Kelet-Európai síkság "hûtõszekrény effektusa" az É-ÉK-Európai 'blocking anticiklonok' kialakulására?
Különbözõ hosszútávú elõrejelzések "ide vagy oda", a mostani Európai idõjárási "felállás" az Én véleményem(..és néhány évtized tapasztalata) alapján(szerint) , egy várhatóan rendkívül enyhe tél elõfordulásának nagy esélyét vetíti elõre.
Gyakori és tartós észak-atlanti ciklon tevékenységgel.
Gyakori és tartós észak-atlanti ciklon tevékenységgel.
Nem Zolié volt a kiragadott példa, hanem a kutatásé, mert csak két évet ragadtak ki:
A vizsgálatban két szélsõ esetet vettek - egyik a 70-es évek közepébõl (talán 76/77), amikor október végére nagyon nagy területen fordult elõ hó Szibériában, a másik eset pedig mikor rekord alacsony volt a hóborítottság - talán a 80-as évek vége lehetett, de ezt nem tudom pontosan.
Zoli nem kiragadott két példával jött, csak szemléltetett velük.
A legfontosabb valóban a Kelet-Európai-síkság "hûtõszekrény-effektusa", azaz a nagy orosz sík hó- és hideg-felhalmozódása, közvetlenül hathat az északkeleti és északi blocking anticiklonok kialakulására és tartós fennmaradásukra.
A jégborítás több évi vizsgálata ügyében már írtam, közvetlen hatással nem rendelkezik, inkább az idõjárási folyamatoknak okozata és így erõsítõ/gyengítõ tényezõ lehet (ha a kiinduló viszonyok ugye fennállnak).
A szibériai viszonyok akkor vannak hatással Európára, ha a Kelet-Európai-síkság idõjárása hatást tud gyakorolni.
Az észak-amerikai és európai idõjárás különbözõ (ritkán egyezõ) jellege a poláris jet hullámmozgásának kifejezõje.
A legfontosabb valóban a Kelet-Európai-síkság "hûtõszekrény-effektusa", azaz a nagy orosz sík hó- és hideg-felhalmozódása, közvetlenül hathat az északkeleti és északi blocking anticiklonok kialakulására és tartós fennmaradásukra.
A jégborítás több évi vizsgálata ügyében már írtam, közvetlen hatással nem rendelkezik, inkább az idõjárási folyamatoknak okozata és így erõsítõ/gyengítõ tényezõ lehet (ha a kiinduló viszonyok ugye fennállnak).
A szibériai viszonyok akkor vannak hatással Európára, ha a Kelet-Európai-síkság idõjárása hatást tud gyakorolni.
Az észak-amerikai és európai idõjárás különbözõ (ritkán egyezõ) jellege a poláris jet hullámmozgásának kifejezõje.
Írtam, hogy csak az említett területek rangsorát írom, nem az összes figyelembe vévendõt.
Én a második helyre beraknám az USÁ-ban uralkodó idõjárási felállást.
Svadász a múltkor leírt egy vizsgálatot, hogy miként hat a szibériai hófelhalmozódás az európai idõjárásra, mondjuk nagyon nem gyõzött meg.
A vizsgálatban két szélsõ esetet vettek - egyik a 70-es évek közepébõl (talán 76/77), amikor október végére nagyon nagy területen fordult elõ hó Szibériában, a másik eset pedig mikor rekord alacsony volt a hóborítottság - talán a 80-as évek vége lehetett, de ezt nem tudom pontosan.
Ha nagy volt a hófelhalmozódás akkor fõként Európa északi részén, valamint Szibériában alakulhat átlagosnál hidegebben a téli idõszak. Ugyanakkor pl. Európa térségében a mediterrán térség, Balkán-félsziget fõleg déli fele - átlagosnál melegebb téli idõszakkal nézhet szembe.
Nem tudom, de csak egy-egy évet kiragadni az nem szinoptikus különbség, ráadásul az északi térségre ad hideget ebbõl a felállásból, a délire pedig melegebbet, mi meg a kettõ között, úgy, hogy egyelõre párhuzamot nem látok közte, ráadásul itt érinteni kellene más összetevõket is, amikrõl nem esett szó.
(Ezt kifejtem, ha tovább boncolgatjuk a témát)
A Kelet-Európai Síkságon kialakuló hidegmagnak sokkal több köze lehet, de a Szibériainak elenyészõ szerintem.
Ha sorrendet kellene felállítanom, akkor így tenném, de ez a sorrend csak e 3 területet figyelve aktuális:
1.: Kelet-Európai Síkság idõjárása
2.: Jégfelhalmozódás, kiterjedés
3.: Szibéria hõmérséklet és hó anomália
A vizsgálatban két szélsõ esetet vettek - egyik a 70-es évek közepébõl (talán 76/77), amikor október végére nagyon nagy területen fordult elõ hó Szibériában, a másik eset pedig mikor rekord alacsony volt a hóborítottság - talán a 80-as évek vége lehetett, de ezt nem tudom pontosan.
Ha nagy volt a hófelhalmozódás akkor fõként Európa északi részén, valamint Szibériában alakulhat átlagosnál hidegebben a téli idõszak. Ugyanakkor pl. Európa térségében a mediterrán térség, Balkán-félsziget fõleg déli fele - átlagosnál melegebb téli idõszakkal nézhet szembe.
Nem tudom, de csak egy-egy évet kiragadni az nem szinoptikus különbség, ráadásul az északi térségre ad hideget ebbõl a felállásból, a délire pedig melegebbet, mi meg a kettõ között, úgy, hogy egyelõre párhuzamot nem látok közte, ráadásul itt érinteni kellene más összetevõket is, amikrõl nem esett szó.
(Ezt kifejtem, ha tovább boncolgatjuk a témát)
A Kelet-Európai Síkságon kialakuló hidegmagnak sokkal több köze lehet, de a Szibériainak elenyészõ szerintem.
Ha sorrendet kellene felállítanom, akkor így tenném, de ez a sorrend csak e 3 területet figyelve aktuális:
1.: Kelet-Európai Síkság idõjárása
2.: Jégfelhalmozódás, kiterjedés
3.: Szibéria hõmérséklet és hó anomália
Sosem érzem hátrányát egy komoly hidegmagnak: Link Link Link . Nem is beszélve a 2m-en tapasztalható komoly hûtõ hatásról. Persze ennek hatása sem közvetlen a telünkre, nem állítok én ilyet. Bár emlékeim szerint volt egyszer olyan (egy január 20-ai idõpont), amikor K felõl szakadt ránk egy igen komoly adag fagyos keleti levegõ és az "szinte" K-Szibériából indult el. Bár szerintem mindenki emlékszik a 2007/2008-as télre, amikor a hidegmag kettészakadt, és gyakorlatilag K-Szibéria és É-Amerika fagyott meg, köztük mi meg a langyos zonalitást élveztük. Azonban ha novemberben korán kialakul két nagyobb hidegmag, ez a késõbbi (esetleges) átrendezõdések szempontjából csak kedvezõ lehet.
Ez a szibériai hóvastagság miként függ össze a várható telünkre, mert gondolom ezért mutatod mindig?
A tavalyi és az idei szibériai hóvastagság:
Link
Link
Remélem a mai böngészõk elég fejlettek a bmp kép megjelenítéséhez...
Már itt sincs szignifikáns különbség. DK-Szibériában viszont jóval melegebb volt tavaly. A GFS frissebb hosszútávúin azért látszik valami egyenletes lehûlés É-on (ciklonok sora bombázza: Link Link Link ), de azért emellett is lejjebb kúszik a hidegebb T850 és T2m is talán. De hát a tartós 0 alatti T2m nem elég a jégtakaróhoz, fõleg a szél mellett... Link
Tudom, hogy ez nem annyira a telünk elõjele, de örülnék, ha javuló tendenciát lehetne e téren tapasztalni, s szerintem mások se szomorkodnának
Link
Link
Remélem a mai böngészõk elég fejlettek a bmp kép megjelenítéséhez...
Már itt sincs szignifikáns különbség. DK-Szibériában viszont jóval melegebb volt tavaly. A GFS frissebb hosszútávúin azért látszik valami egyenletes lehûlés É-on (ciklonok sora bombázza: Link Link Link ), de azért emellett is lejjebb kúszik a hidegebb T850 és T2m is talán. De hát a tartós 0 alatti T2m nem elég a jégtakaróhoz, fõleg a szél mellett... Link
Tudom, hogy ez nem annyira a telünk elõjele, de örülnék, ha javuló tendenciát lehetne e téren tapasztalni, s szerintem mások se szomorkodnának
Nem tudom, hogyan lesz jég az északi részen ilyen cikonaktivitás mellett. 384 óráig sorra adja a 0 feletti T2m-eket a jégtakaró (tervezett helye) fölé.
Rekord gyanú jövõ héten? Mindenesetre enyhe idõben lesz részünk, érintõ gynege frontok, ha lesz elég átkeverés akkor szép magasra emelkedhet hõmérséklet. Figyelemre méltó hullámzást mutat a fáklya egyértelmûen ciklonaktivitásra utal, persze szór is rendesen, ezért a felettünk kialakuló idõjárási helyzet nem teljesen egyértelmû. Jövõ hét közepe elég szépen néz ki, tavasz szempontjából, erõs átkeverés a szinteken, fõként szerdán, akkor akár délnyugaton 20 fok közelébe is kerülhetünk, sajnos a rekord igen magas még 2002-bõl 22,7°C, nem hiszem, hogy megdöntjük, de ki tudja:-)
( Aki itt temeti a telet annak ajánlom figyelmébe, hogy mi következett a tavaszias 2002-es év novembere után. Viszont az is igaz, hogy ellenpélda is akad bõven, enyhe november mint 2000-ben, és egy enyhe tél, szóval ezt még ilyenkor nem igazán lehet tudni!)
A következõ idõszak a csütörtöki gyenge front után még igencsak két felé variációt tartogathat. Az egyik, hogy marad a frontok érintõ jellege átkeveréssel, kevés csapadékkal idõrõl-idõre, és igen enyhe idõvel. A másik, hogy erõteljesebbnek bizonyul az anticiklon felettünk ami 1030 hPa körülinek néz most ki, és ez nem igazán engedi az alsóbb rétegek átkeverését, és akkor marad a medencébe a szürke, ködös jajja de szutyok idõ, éjjel-nappal 5, 10 fokkal, jobb esetben. Most ha választanom kéne, hogy melyik jön be megmondom õszintén nem tudom, nagyon nuanszokon fog múlni a dolog.
Viszont egyértelmû télies fordulat továbbra sem várható a hónap utolsó harmadáig, akkor lehet, hogy az anticiklon nyugat felé vándorol, néhány tag, illetve nyugati fáklya ezt jelzi, és kialakulhat egy másik áramlási rendszer, amely meghozatja a télies idõt november végére, de ez még nagyon messze van, egyelõre tavasz és a szürke õsz harca lesz a következõ napok jellemzõje felettünk. Természetesen a kialakult helyzet gyorsan átrendezõdhet, akár 20. körül is, ezt még a modellek sem láthatják egyértelmûen, ezt a bizonytalanságot mutatja a szórás, és egyéb modellek futásai is.
( Aki itt temeti a telet annak ajánlom figyelmébe, hogy mi következett a tavaszias 2002-es év novembere után. Viszont az is igaz, hogy ellenpélda is akad bõven, enyhe november mint 2000-ben, és egy enyhe tél, szóval ezt még ilyenkor nem igazán lehet tudni!)
A következõ idõszak a csütörtöki gyenge front után még igencsak két felé variációt tartogathat. Az egyik, hogy marad a frontok érintõ jellege átkeveréssel, kevés csapadékkal idõrõl-idõre, és igen enyhe idõvel. A másik, hogy erõteljesebbnek bizonyul az anticiklon felettünk ami 1030 hPa körülinek néz most ki, és ez nem igazán engedi az alsóbb rétegek átkeverését, és akkor marad a medencébe a szürke, ködös jajja de szutyok idõ, éjjel-nappal 5, 10 fokkal, jobb esetben. Most ha választanom kéne, hogy melyik jön be megmondom õszintén nem tudom, nagyon nuanszokon fog múlni a dolog.
Viszont egyértelmû télies fordulat továbbra sem várható a hónap utolsó harmadáig, akkor lehet, hogy az anticiklon nyugat felé vándorol, néhány tag, illetve nyugati fáklya ezt jelzi, és kialakulhat egy másik áramlási rendszer, amely meghozatja a télies idõt november végére, de ez még nagyon messze van, egyelõre tavasz és a szürke õsz harca lesz a következõ napok jellemzõje felettünk. Természetesen a kialakult helyzet gyorsan átrendezõdhet, akár 20. körül is, ezt még a modellek sem láthatják egyértelmûen, ezt a bizonytalanságot mutatja a szórás, és egyéb modellek futásai is.
Van benne valami.
A hónap elején fennállt nagy negatív anomália eltûnt a Labrador-áram hatásterületétõl keletre (ami meteorológiai okból állt fenn, ám már az is jelzés lehetett), ám ezzel egy idõben maga a hideg-áram nagyon megerõsödött, friss anomáliatérkép szépen mutatja: Link
A hónap elején fennállt nagy negatív anomália eltûnt a Labrador-áram hatásterületétõl keletre (ami meteorológiai okból állt fenn, ám már az is jelzés lehetett), ám ezzel egy idõben maga a hideg-áram nagyon megerõsödött, friss anomáliatérkép szépen mutatja: Link
Lehet, hogy csak látni szeretném, de mintha idén a Golf (észak-atlanti) kicsit halványabban melegítene. A tengervíz-hõmérsékletek nekem erre utalnak, bár pontos adataim nincsenek, így nehéz az összehasonlítás.
Svadásztól kellene egy jó kis tengervízelemzés
Svadásztól kellene egy jó kis tengervízelemzés
Igen, csak akkor hideg ciklusban voltunk, most pedig melegben. Egyelõre az elrendezõdések nem túl bíztatóak, ahogy egy hónappal ezelõtt is látszott: Kelet-Szibéria megkapja a magáét, rajtuk keresztül, a mongolok és a koreaiak is, de Európa csendes, újra csendes...
A versenyidõpontot megint sikerült eltalálni . 4 futásból 2 szerint lesz peremhullám, 2 szerint meg nem lesz. 
. 4 futásból 2 szerint lesz peremhullám, 2 szerint meg nem lesz.
Egyelõre a 20-a utáni helyzet még kérdõjeles, ám néhány napja a most beköszönõ zonalítás erõssége és tartóssága volt porondon.
A dublini és londoni légnyomás-fáklya jó támpont, hogy a klasszikus szélességen támadó zonális irányítás rövid életû: Link és Link
Ellenben a kissé északabbi pályákon folytatódó és kissé gyengülõ aktivitás jelei látszódnak többek között a feröeri légnyomás-fáklyán: Link
A tromsõi és szentpétervári fáklyán jól látható a messze északra és északkeletre áthelyezõdõ ciklonaktivítás: Link és Link
Ez egy hosszabb átrendezõdés elsõ jele.
A dublini és londoni légnyomás-fáklya jó támpont, hogy a klasszikus szélességen támadó zonális irányítás rövid életû: Link és Link
Ellenben a kissé északabbi pályákon folytatódó és kissé gyengülõ aktivitás jelei látszódnak többek között a feröeri légnyomás-fáklyán: Link
A tromsõi és szentpétervári fáklyán jól látható a messze északra és északkeletre áthelyezõdõ ciklonaktivítás: Link és Link
Ez egy hosszabb átrendezõdés elsõ jele.
Én úgy látom, hogy hosszú idõre eseménytelen idõjárás köszönt majd be. Ennek a két legvalószínûbb variációja:
- zonalitás (GFS, GFS ENS, GEM control, GEM ens, NAEFS)
- Közép-Európai anticiklon (GEM fõfutás, ECMWF, NOGAPS(?), GFS control)
A JMA nem igazán sorolható sehova...
Egy a lényeg, hogy kevés csapadék várható a következõ hosszabb idõszakban, jelentõsebb csapadékra (esetleges) peremciklonokból lehet számítani.
A fáklyából azért látni, hogy hosszútávon nagy a széttartás Link és igazából fél-blocking irányítást sem lehet kizárni...
Szóval, ha kialakul a nagy anticiklon, akkor tartósan alakítja majd idõjárásunkat, zonalitást nem várok tartósan, nem lesz kifejezett egyensúly az északi ciklon és a déli anticiklon között (felváltva délnyugati, északnyugati, nyugati áramlás).
Egy dolgot továbbra is látni, hogy a tél még minden bizonnyal várat magára. Még nincs is itt az ideje mondjuk. Egy jó jel azért van, hogy markáns változások minden bizonnyal decemberre maradnak, így megvan az esély, hogy jó lesz a télkezdet.
Ahogy Snowhunter mondta, jobb ha elõbb történik meg, aminek meg kell történni és nem utóbb!
- zonalitás (GFS, GFS ENS, GEM control, GEM ens, NAEFS)
- Közép-Európai anticiklon (GEM fõfutás, ECMWF, NOGAPS(?), GFS control)
A JMA nem igazán sorolható sehova...
Egy a lényeg, hogy kevés csapadék várható a következõ hosszabb idõszakban, jelentõsebb csapadékra (esetleges) peremciklonokból lehet számítani.
A fáklyából azért látni, hogy hosszútávon nagy a széttartás Link és igazából fél-blocking irányítást sem lehet kizárni...
Szóval, ha kialakul a nagy anticiklon, akkor tartósan alakítja majd idõjárásunkat, zonalitást nem várok tartósan, nem lesz kifejezett egyensúly az északi ciklon és a déli anticiklon között (felváltva délnyugati, északnyugati, nyugati áramlás).
Egy dolgot továbbra is látni, hogy a tél még minden bizonnyal várat magára. Még nincs is itt az ideje mondjuk. Egy jó jel azért van, hogy markáns változások minden bizonnyal decemberre maradnak, így megvan az esély, hogy jó lesz a télkezdet.
Ahogy Snowhunter mondta, jobb ha elõbb történik meg, aminek meg kell történni és nem utóbb!
A fáklya kb. Erzsébet napjáig (nov. 19) az évszakhoz képest enyhe idõt mutat, uralkodó délnyugati áramlással, november utolsó tíz napja még teljesen bizonytalan, mindenesetre egy fokozatos lehûlés benne van a pakliban, kb. a november végén megszokott értékekre. Habár pld. az ECM friss operatívja kezdõdõ blockingot és skandi-AC elõoldali helyzetet mutat, ennek beválási esélye egyelõre a tipikus "fej vagy írás" esete, azaz értékelhetetlen. 1 szó mint száz: a következõ 2 hétben sok minden eldõl a tekintetben, hogy decemberben ki tud-e alakulni egy jelentõsebb lehûléssel járó, kora téli periódus, vagy marad az átlagoshoz közeli, vagy annál idõnként enyhébb idõjárás.
A Sarki területek átlaghõmérsékletek növekedésével párhuzamosan a poláris front és a hozzá köthetõ nyugatias légköri frontok, ciklonok erõssége, gyakorisága is csökken, hiszen a mérsékelt öv és a sarki öv közti hõmérsékleti kontraszt elmosódik. Talán ez lehet az a negatív visszacsatolási folyamat kulcsa, amiben bízhatunk.
Ennek eredményeképp talán a keleti-part térségében létrejõvõ ciklonok is nagyobb eséllyel "kanyarodnak be" a Baffin öböl fölé.
Ennek eredményeképp talán a keleti-part térségében létrejõvõ ciklonok is nagyobb eséllyel "kanyarodnak be" a Baffin öböl fölé.
egyes feltételezések szerint a jégkorszak egy folyamatos és erõs El-Nino jelenség volt:
According to Mark Lynas (through collected data), the Pleistocene's overall climate could be characterized as a continuous El Niño with trade winds in the south Pacific weakening or heading east, warm air rising near Peru, warm water spreading from the west Pacific and the Indian Ocean to the east Pacific, and other El Niño markers.
According to Mark Lynas (through collected data), the Pleistocene's overall climate could be characterized as a continuous El Niño with trade winds in the south Pacific weakening or heading east, warm air rising near Peru, warm water spreading from the west Pacific and the Indian Ocean to the east Pacific, and other El Niño markers.
A GFS-en a látható két hétben csapi nem nagyon várható felénk, átugrálós-északraelhúzós frontok néznek ki, átlag feletti nappali hõmérsékletekkel.
Tükrözõdik a fáklyán is a fokozatos lehûlés: Link
Az ECM a lehûlésével jó ideje kalkulál. Minden jel egy átlagos novemberi idõre beállásra utal, ez alól sajnos a kulcsfontosságú területek egyelõre kivételek. Link A jégtakaró nagyon sokat vastagodott (!), de felénk esõ részén területében inkább csökkent. Az ott uralkodó T850ek továbbra sem fognak változni, és a T2m-ben 0-4 °C-os lehûlés a maximum, ami az elkövetkezendõ 16 napban esélyes. A kelet-szibériai hó felett pedig gyûlik a hideg, kap ott mindenki belõle, de ez nekünk (egyelõre) irreleváns.
Az ECM a lehûlésével jó ideje kalkulál. Minden jel egy átlagos novemberi idõre beállásra utal, ez alól sajnos a kulcsfontosságú területek egyelõre kivételek. Link A jégtakaró nagyon sokat vastagodott (!), de felénk esõ részén területében inkább csökkent. Az ott uralkodó T850ek továbbra sem fognak változni, és a T2m-ben 0-4 °C-os lehûlés a maximum, ami az elkövetkezendõ 16 napban esélyes. A kelet-szibériai hó felett pedig gyûlik a hideg, kap ott mindenki belõle, de ez nekünk (egyelõre) irreleváns.
Az El Nino kontra lágy tél várakozásra egy nem is oly régi és vaskos cáfolat a 2002/2003-as izmos fiúcska és kemény tél. Hasonló példák vannak bõven az elmúlt 50 évben, azaz nincs egyértelmû ok-okozati viszony.
Én nem vagyok annyira optimista a november hátralevõ részében esetlegesen kialakuló anticiklonális helyzet okozta magas felszini hõmérsékletekkel kapcsolatban. Nincsenek túlságosan erõs szelek. A felszin túlságosan átázott, nedves. Igy, ha kiderül is tartósabban az égbolt, a köd inkább elõbb mint utóbb felüti a fejét. Ez alapvetõen szûk határok közé helyezheti a huszonnégyórás hõmérsékleti amplitúdót, kevéssel 0 fok fölött vagy akörül. Másfelõl viszont egyetértek azokkal, akik nem számitanak keményebb hidegre a mostani télen. Sõt! Amint a 62424. számú hozzászólásomban emlitettem, várható az El Nino újbóli - valószinúleg nem olyan szélsõséges megnyilvánulásban, mint 1997/98-ban - megjelenése, melynek kialakulásának jelérõl irtam. Az 1972-es, 1982-es és 1997-es El Nino-t vizsgálva a DNY-i áramlás olyan intenziv és tartós, ami szokatlan enyhe idõjárást biztosit a Kárpát-medence egészére nézve. Kérdés, hogy a Pápua-Új-Guinea térségét elhagyó, Ausztrália felé közelitõ, 30 C foknál magasabbb hõfokú viz megmarad-e, és mennyire melegszik fel a Humboldt-tenger Peru-partjainál. Év végéig errõl sokkal többet fogunk tudni. Erõs El Nino esetén legfeljebb egy hetes hófúvásos telünk lesz, mint 1983. februárjában.
A Szaricsev-vulkán sztratoszférikus aeroszolja túl kevés ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a troposzférikus hõmérséklet alakulását. (A kamcsatkai Sevelucs vulkán 15 km magasságba jutó kén-dioxid felhõjének helyzetérõl tud-e valaki valami közelebbit?)
Véleményem szerint az elsõ komolyabb havas helyzetek kialakulása leghamarabb Nov 19.Erzsébet illetve Nov. 25.Katalin napjához köthetõ...Idén inkább az utóbbihoz leszünk közelebb...
Nem egy modellt kiragadva kell messzemenõ következtetéseket levonni. Együtt kell számításba venni mindet, fõleg hosszútávon.
Akkor 20.ika után indulhat a bizakodás,hajrá tél 
Szerk.: Zafir az elöbb be is írtam hogy csak a példa kedvéért raktam be a linket arról az ídõpontról,hogy Alföld-el ugyanarról beszélünk-e.Ha nézek modellfutást akkor az összeset szoktam nézni,ja és fáklyát is nézem föleg ilyenkor amikor mondjuk két héttel elöbbre nézünk.
Szerk.: Zafir az elöbb be is írtam hogy csak a példa kedvéért raktam be a linket arról az ídõpontról,hogy Alföld-el ugyanarról beszélünk-e.Ha nézek modellfutást akkor az összeset szoktam nézni,ja és fáklyát is nézem föleg ilyenkor amikor mondjuk két héttel elöbbre nézünk.
A valószínûségszámítás szabályai szerint ez olyan 50% körüli esélyt jelent 
Én ezt csak egy példának szántam hogy tényleg 20.ika után alakulhat lehülés.Ha a tagok felénél van szórás lefelé az mennyire tûnik biztosnak?
Mint már azt sokan és sokszor mondtuk, NE egy kiragadott futást nézz, mert annak-fõleg ilyen távolságban- még jelzésértéke is alig van. Tendenciák becslésére a fáklya szolgál:
Link
És igen, ahogy Gabesz is mondta, szépen látszik, hogy nagyjából 20-a környékétõl elindul egy lefele szórás a tagok kb. felénél, ergo ekkortól valóban megnõtt az esélye egy változás kezdetének.
Link
És igen, ahogy Gabesz is mondta, szépen látszik, hogy nagyjából 20-a környékétõl elindul egy lefele szórás a tagok kb. felénél, ergo ekkortól valóban megnõtt az esélye egy változás kezdetének.
Erre a lehülésre gondolsz 20.-dika után?: Link
Mondjuk ez még nagyon de nagyon bizonytalan szerintem föleg ilyen "ûrtávlatba".
Mondjuk ez még nagyon de nagyon bizonytalan szerintem föleg ilyen "ûrtávlatba".
Én is ezzel egyet értek h amig Skandináviában is keresni kell a -10 fokokat 850-en addig nehézkesen lesz itten komomolyabb tél támadás!Valami fajta lehülés körvonalazódik 20-dika környékére...de hát nehezen fog abból is kisülni valami komolyabb dolog!Azért nem kell elkeseredni..november ez már nagy valószinüséggel igy megy ki...de aki meg tudja mondani hogy a december is igy megy,azelõtt le a kalappal!
A télies (annak is a 10-15-e környékén megérkezõ) decemberhez egy november közepén létrejövõ zonalítás jó táptalaj, ha az nem masszív és tartós.
Az északkelet-európai Ac jövõ heti helyzete és az így kontinensünk északi részén lévõ hideg levegõ mennyisége és kiterjedése még igencsak kérdõjeles: Link és Link
Kell még néhány nap, hogy körvonalazzuk az esetleges zonalítás tartósságát.
Az északkelet-európai Ac jövõ heti helyzete és az így kontinensünk északi részén lévõ hideg levegõ mennyisége és kiterjedése még igencsak kérdõjeles: Link és Link
Kell még néhány nap, hogy körvonalazzuk az esetleges zonalítás tartósságát.
Az eddigi félblocking helyzet (északkelet-Európai 1050 hPA középpontú AC formájában) fokozatosan megszûnik, így a ciklonok sem kényszerülnek várhatóan az eddigi ún. med-konform pályára. Így a jövõ hét elsõ felére hosszú idõ után kialakulhat egy nyugati-délnyugati irányítás, amely emlékeztethet a zonalitásra. Ezzel együtt /a ködmentes helyeken/ az évszakhoz képest igen magas hõmérsékletek is elõfordulhatnak 15-e után - pld. Floo-éknál a délnyugati "winkel"-ben nyugodtan meglehet a 18-19 fok, másutt is 10-16 fokra számítok, csak a köddel, stratusszal borított részeken lehet ennél néhány fokkal hûvösebb. 20-a után a fáklya szokás szerint hatalmas szórást mutat, viszont - és itt egyet kell, hogy értsek Szibériával - amíg a -10 fokos (ez a télies idõ egyik elengedhetetlen feltétele) 850 hepás izoterma valahol a Spitzberg-szigetek környékén toporog és Európa legészakibb részein is nagyítóval kell keresni a -5 fokos izotermát, addig nálunk nem lehet télies idõjárásra számítani. Ez majd - véleményem szerint - leghamarabb december 2. felében, de lehet hogy csak az új esztendõ elején lesz igazán téma, pld. úgy, mint tavaly (bárcsak na lenne igazam). 
CSak sajnos a többi(fele-fele) meg az égben van,a fõfutással az élen.Ez amolyan nem lehet nagyot tévedni esete a gfs elõrének Én egyre inkább úgy látom hogy még marad az átlagos,vagy picivel afeletti hõmérséklet.Ez november vége után is így maradhat,ha nem lesz átrendezõdés.....
Én egyre inkább úgy látom hogy még marad az átlagos,vagy picivel afeletti hõmérséklet.Ez november vége után is így maradhat,ha nem lesz átrendezõdés..... 
Link
mintha november 19. környékén változás kezdõdne...reméljük egyre több tag szál egyre mélyebbre és az összes beáll a sorba... így meghozván a tél elsõ igazi támadását november végére
mintha november 19. környékén változás kezdõdne...reméljük egyre több tag szál egyre mélyebbre és az összes beáll a sorba... így meghozván a tél elsõ igazi támadását november végére
Ha a tényeknél maradunk, akkor ez a megállapításod tévedés:
"statisztikaileg a jelenlegi 5 évben kellene azért 1 erõsebb télnek lenni, mert ha nem lenne , akkor már tényleg intenzív lenne a változás, igazából már nagyon rég volt"
Ezzel szemben statisztikailag egy meleg periódusban vagyunk, s az elmúlt 100 év periódusait figyelembe véve, egy-egy periódus átlagosan 7 évig tartott. Mivel csupán 3 tél óta tart ez a periódus, ha a következõ 4 télben 1 sem lesz, ami az átlagosnál 0,5 fokkal alacsonyabb lenne, az sem lenne rendkívüli.
Csak emlékeztetnélek, hogy a 70-es években 9 éves meleg periódus volt megszakítás nélkül, míg 1987-tõl 2001-ig 14 év, amelyben 1 kivétel volt - 8 év után - 1995-96.
Azt ugyan nem tudhatjuk, meddig tart ez a periódus, hogy a svadász által vázolt NAO-változás vagy esetleg a napfolttevékenység közbeszól, akkor véget is érhet (3 év a legrövidebb periódus). De ha még 5-6 évig egyetlen tél sem lesz az átlagosnál 0,5 fokkal alacsonyabb, akkor sem beszélhetünk intenzív változásról. Legalábbis a 70-es évek óta tapasztalt tendenciához képest.
"statisztikaileg a jelenlegi 5 évben kellene azért 1 erõsebb télnek lenni, mert ha nem lenne , akkor már tényleg intenzív lenne a változás, igazából már nagyon rég volt"
Ezzel szemben statisztikailag egy meleg periódusban vagyunk, s az elmúlt 100 év periódusait figyelembe véve, egy-egy periódus átlagosan 7 évig tartott. Mivel csupán 3 tél óta tart ez a periódus, ha a következõ 4 télben 1 sem lesz, ami az átlagosnál 0,5 fokkal alacsonyabb lenne, az sem lenne rendkívüli.
Csak emlékeztetnélek, hogy a 70-es években 9 éves meleg periódus volt megszakítás nélkül, míg 1987-tõl 2001-ig 14 év, amelyben 1 kivétel volt - 8 év után - 1995-96.
Azt ugyan nem tudhatjuk, meddig tart ez a periódus, hogy a svadász által vázolt NAO-változás vagy esetleg a napfolttevékenység közbeszól, akkor véget is érhet (3 év a legrövidebb periódus). De ha még 5-6 évig egyetlen tél sem lesz az átlagosnál 0,5 fokkal alacsonyabb, akkor sem beszélhetünk intenzív változásról. Legalábbis a 70-es évek óta tapasztalt tendenciához képest.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat