Meteorológiai esélylatolgatások

Kedden jelen állás szerint a Mecsek tuti behavazódik.
Ha elég száraz lesz a levegõ alul, akkor még akár síkvidéken is átmehet hóba.

Ez érdekes, a NOGAPS-féle hidegleszakadás ott volt a többi modellben is, csak azok jó pár száz kilométerrel keletebbre, a Kárpátokon túlra tették. Viszont ahogy látom, a legújabb futásával már a NOGAPS is ehhez igazodott.

Korábbi tapasztalataim szerint a NOGAPS az ilyen helyzeteket jól megfogja, de ennyire rövid távon ekkora eltérést nem igazán láttam tõle... Inkább az jellemzõ, hogy pl. 5 napos távon a GFS még futásról futásra 500-1000 km-rel tologatja a hideg levegõ útját, majd 3 nappal az esemény elõtt annál a verziónál köt ki, amit a NOGAPS már addig is tartott. A mostani 2 napos távon "szembemenés" viszont már úgy tûnik, nem jött be neki.

Bár visszatekintõ, de ide mégis jobban illik.

Az elmúlt napokban felírogattam a GFS, az ECMWF, a JMA és a GFS-ENS-átlag T850-es elõrejelzéseit (12z-s futások), konkrétan országos átlagot próbáltam lelesni a térképekrõl - az "elemzés" pontossága tehát messze áll a tökéletestõl. A re-analízishez az ECM 12z-s térképét használtam, az mégis csak nagyobb felbontású.

Grafikonon így néz ki a dolog: Link

Nos a "következtetések":

- 120 h-nál már egész jó eredményt produkáltak a modellek, kivéve a GFS-t,
- az ENS átlag semmivel nem volt jobb az 5-8 nap közötti idõszakban, mint az operatívok, max. annyiban, hogy nem "ugrált", hanem egy folyamatos tendenciát mutatott - ez mondjuk igaz a JMA-ra is, mondjuk egész máshonnan indult ,
- az ECM operatívja sem volt jobb a GFS-nél az 5-8 napos idõszakban, ám 120 h-nál már csúnyán verte,
- még 24 h-nál is volt némi fölé becslés, ez azért nem feltétlenül hasznos, ha necces helyzetben próbálunk csapadék-halmazállapotot elõrejelezni.

Hangsúlyozom: ez csak 1 paraméter, 1 helyzet, csak 12z-s futások, igazából csak a 120 h-s megállapítás az, ami tényleg nagyon szembetûnõ a grafikonon, ezért is emeltem ki.

Link
Figyelitek a Nogaps-ot? Tényleg ezt mutatja, megnéztem WZ-n is. A trend egyébként jól látszik, átlagos-enyhe idõ 360 órán belül. Link A hó elõnyben,a jég hátrányban. 2007-hez képest is hátrányban van, csak 2007-ben a Bering-szorosnál még kevesebb jég volt, mint idén.

Izland alatti nyomásmaximum? Ez bizony minden lenne, csak nem megszokott

Én meg nem bánnék egy brit AC-központot, mondjuk Dec 30-tól Március elejéig
Decemberben pedig sok havat - Magyarországon, mivel ott leszek...

Hú, ez jó kis oldal , alig várom már Mr. Rampling hosszútávú elõréit, amelyek most kivételesen folyamatosan frissítve elérhetõek lesznek novembertõl. Minden hosszútáv iránt érdeklõdõnek ajánlható az oldal (meg)figyelése (persze csak a szokásos fenntartásokkal, he-he) Link
Persze vigyázat, ez Anglia, viszont kontinentális következtetések és utalások is nyilván lesznek.

Egy a sok változat közül; ezek az anomáliák pl. komoly havas telet hozhatnának januárban. Ciklontevékenység a mediterrán térségben, jókora negatív T-anomáliával:

Link Link

Hát biza most már ideje lenne egy kemény télnek, utoljára 2004/2005 tele volt mediterrán ciklonos és kemény, 2005/2006 telén pedig az emlékezetes januári hidegbetörés volt durva, azóta nagyon hideg nem volt, átlag feletti vagy átlagos telek voltak.

Sziasztok,

Bastardi továbbra is iszonyat kemény telet vízionál, továbbra is fõleg kelet- és dél-Európába. Az új kommentjében egy kínai szezonális modellrõl lelkendezik, ami még nála is durvább telet vár Európába, illetve analógiákat hoz fel, többek között 2002/2003 telét.
Hát, kíváncsi leszek... fõleg hogy December nagy részét otthon töltöm D

Link

Az eumet a szokásos (és amatõr) módon megint csak a GFS operatívval foglalkozik:

"HÉTVÉGÉN REGGELENKÉNT MÉRSÉKELT FAGY HÉTFÕN HAVAZÁS

Hétfõre az ország északnyugati és középsõ részén havazás valószínû. Célszerûnek látszik a nyári gumikat télire váltani a gépjármûveken."

Az ENS ezt azért nem egészen támasztja alá...

Elnézve a fáklyát, ECM friss futását, nem lesz drasztikus visszaenyhülés, fõként az ország nyugati felében az átlagos értékek alatt maradhatunk kevéssel a jövõ hét nagy részében is.
Ami egyre biztosabbnak tûnik, az fokozódó ciklonaktivitás lesz, mely Közép-Európát egyre jobban érintheti, egyre délebbi ciklonpályák is létrejöhetnek, melyek kedvezhetnek az egyre inkább téliesbe forduló iõjárási viszonyoknak. Egy-egy med. ciklonos helyzetben már közel lehetünk a havas esõ, hó átmeneti megjelenéséhez...

Link
Csak a GFS adja a kis hideg kis csapadék formát ( Link ), utána enyhülünk vissza (egyre valószínûbb). Nemsokára a lehûlés el is veszíti hosszútávú jellegét, lehet várni a következõt .
Egyébként tavaly október végén készült el a szibériai hótérkép-generátorunk, és összevetve a tavaly november 6-ait a tegnapi fedettséggel nagyságrenddel több hó fedi a szibériai síkságokat. A T-k pedig már nappal is -20 körül tetõznek, ez alól csak a legdélkeletibb csücsök kivétel, ott 0 fölé is érnek még.

Hát igen végül is lehet benne némi túlzás, ha konkrétan erre a megjegyzésre gondoltál. Mindenesetre e megjegyzésemnél arra gondoltam, hogy adott, hogy a jéggyarapodás lelassul (most hagyjuk a telet emiatt elõre temetõ sirámokat, mert az pont olyan, mintha pusztán azért várnék kemény telet mert jó ütemû a gyarapodás). A lassuláshoz viszont igencsak köze lehet az erõs ciklontevékenységnek, amelynek feltételezem köze van ahhoz, hogy egész sok hó hullott már Szibériában. Miközben tehát küszködik a jég emiatt, szépen szaporodik a hó. Azután viszont elképzelhetõ egy olyan forgatókönyv, hogy a hóborítottság negatívan hat majd vissza, ahogy alább is olvashatjuk. Ergo a jéggyarapodás ütemének lassulása még egy negatív visszacsatolási folyamat lehetõségére is felhívhatja a figyelmet.
Nekem ez volt érdekes, meg az, hogy mostanság az a mániám, hogy minden jelenséget nagyobb léptékû folyamatokba kellene illeszteni, miközben gyakran csak addig jutunk (tisztelet a kivételnek), hogy pl. nem nõ jég - ajjaj mi lesz, nõ a jég - itt a durva tél. A kérdéses hozzászólás pedig abszolút eleget tett annak az igénynek, hogy az orrunknál tovább is lehet látni egy arasznyival.

Egyébként meg igazad van, mindez csak latolgatás, tehát minden újabb tényezõ lehetõségként való bevonása tovább árnyalja a képet, nem is arra gondoltam én, hogy meg lett mondva, hogy milyen tél lesz, félreértettél, ha szerinted én az egészet így értelmeztem. Ezért is óvakodtam minden hozzászólásomban még csak utalást is tenni a Kárpát-medencére, és nem is tettem, nem véletlenül. Azért a félreértés jogát továbbra is fenntartom

"Bírom, mikor napokig tartó vitákat és feltételezéseket lehet helyretenni egy frappáns hozzászólásban"
Erre a mondatodra gondoltam. Svadász hozzászólása ugyanis nem tett helyre semmit, sõt még bonyolultabbá tette a jelenlegi helyzet értékelését és a téli várakozások boncolgatását.
Kíváncsian várom, hogy valóban kialakul-e az a hidegöv, amelyet a jelntõsebb szibériai hómennyiségtõl várnak. Mindez akár jelentõsebb jéggyarapodást is jelenthet december 2. felétõl a fölöttünk található térségben, s az AC esetén is hatással lesz ránk. Még akkor is, ha esetleg az 50. foktól délre már inkább a ciklon tevékenység lenne a jellemzõ - ahogy az elemzés sugallja. Ez számomra a gyakori hideg és meleg keveredést jelentené, azaz csapadékos telet, amelyben durván a fele hó.
Mindaddig azonban, amíg ezt valóra válni nem látom, a Barents-tengeri jégképzõdést fontosabbnak tartom a telünk szempontjából.

Nem tudom, mit nem értettem, és milyen eszmecserére gondolsz a másik fórumon. Az utóbbi napokban tett hozzászólásaim minden esetben a jégképzõdéssel, a hóborítottsággal és a sarki területeken való alacsony vagy magas nyomás kérdésével foglalkoztak, és még csak véletlenül sem bocsátkoztam abba, hogy a Kárpát-medencében ebbõl adódóan milyen tél lesz. Svadasz hozzászólásából örömmel konstatáltam, hogy a szibériai korai hófelhalmozódás (amely nyilván adott esetben a jégképzõdést is hátrányosan befolyásoló ciklonaktivitás eredménye) és majdan az Eurázsiát a téli idõszakban érintõ ciklontevékenység milyensége között összefüggés lehetséges, amelybõl akár hosszabb távú, ám inkább csak nagy léptékû szezonális következtetés is megkockáztatható, persze a maga bizonytalanságával együtt. Csupa olyan dologról írt, ami napokban foglalkoztatott, de magam nem értettem. Amikor pedig a napok óta tartó vitákra vagy ellentmondásokra utaltam, akkor arra gondoltam, hogy a jéggyarapodás ütemének októberi megtorpanása tárgyában olyan felhangok is leírásra kerültek, amelyek szerint ezzel a tél el is úszik. Bár õszintén szólva nem is vitatkoztam senkivel, hanem csak okokat kerestem. Ha pedig szerinted valamit nem értek, akkor légyszíves írd le, hogy én korábban mit írtam, majd azután mit írtam és ebbõl hogyan következik, hogy (még) nem értek valamit. Így korrekt és elõbbre vivõ a hozzáállás.

Érdekes ez az elmélet, viszont éppen a hosszútávú elõréket kérdõjelezi meg.
Talán emlékszel, hogy néhány hete ezek megbízhatósága volt a téma, s ennek kapcsán kifejtettem, hogy nehezen elképzelhetõnek tartom a szeptemberi elõréket, amelyben december-januárra pozitív anomáliát jeleztek Skandináviára és a kelet-európai síkságra, míg Európa nagy részére negatív anomáliát.
No, ez a mostani elmélet - ennek beválása - még inkább megkérdõjelezné azokat a térképeket.

Úgy látom, nem értetted meg, amit svadász írt. Õ felvázolt egy teóriát, amely ugyancsak alakítja az északi félteke idõjárását, de ez nem cáfolja a másik fórumon folytatott eszmecserét, csupán kiegészíti egy másik szemponttal. Azt pedig egyértelmûen jelezte, hogy ennek a teoriának a Kárpát-medencére vonatkozó hatása nem egyértelmû.

Bizony, érdeklõdve várom, kíváncsi leszek a térségi és a függõleges hõmérséklet eloszlásra, hogy vajon a dombok megússzák-e fagy nélkül!?

Szombattól-hétfõig jön a fagyos napok sorozata (várhatóan). Ahol pedig tartósabban megmarad a köd, ott még a késõ délelõtti órákban is a fagyos levegõt "élvezhetik".

Én is köszönöm a hozzászólást, különösen, hogy NAO-ról már hallottam, de AO-ról még nem, pedig teljesen logikus, hogy ilyen nyomási arányt is lehet képezni. Bírom, mikor napokig tartó vitákat és feltételezéseket lehet helyretenni egy frappáns hozzászólásban...ahogy azt már megszokhattuk svadasz módra

Svadasz: nagyszerû elemzés! Szibéria, illetve mondjuk Európa északi- északkeleti részének hóborítottsága szerintem is meghatározóbb lehet a Kárpát-medence várható téli idõjárási viszonyainak alakulása szempontjából, mint a Jeges-tenger jégborítottságának mértéke (habár ennek is lehet bizonyos szerepe, nem tagadom). Mindenesetre a az aktuális NAO-index elõrejelzés a téli, ill. kora tavaszi hónapokra (január - március), legalábbis enyhe optimizmusra adhat okot a telet illetõen, azaz hogy pillanatnyilag egy átlagos, illetve az átlagosnál hûvösebb tél esélyei jelenleg valamivel jobbak, mint egy enyhe télé. Természetesen, mint mindig, most is az idõjárásé lesz az utolsó szó - mindenesetre, amennyiben tartósabban a hideg és a meleg légtömegek keveredési zónájába kerülnénk, akár komolyabb havazások is kialakulhatnának - de ezek már annyira konkrét dolgok, hogy ez már nem a hosszútávúba tartozik, így itt és most be is fejezem.
Még egy utolsó kérdés, többeknek: milyen idõközönként frissül a NAO-elõrejelzés, és hol lehet ezt letölteni (link?). Elõre köszönöm a segítségeteket

Pénteken valószínû nem néz be a fagy, inkább szombaton, de méginkább vasárnap.

Miután három fórumban is megy a téma ezzel kapcsolatosan - közvetve, vagy közvetlenül - nem tudtam hova rakjam eme "postot", de végül ezen fórum mellett döntöttem.

Szibériában jól alakul a hótakaró területi kiterjedése.

Skandináviában, de leginkább Ázsiában a szokásosnál hamarabb alakult ki nagy területen hótakaró.

(Érdekes, hogy Alaszkában, Kanada nyugati partvidéki részénél még mindig van lemaradás.)


Ahhoz képest, hogy október 5-én még milyen nagy területen "lemaradásban" volt, nem rossz teljesítmény:

Link

(Érdemes még azt is megnézni, hogy kb egy héttel késõbb Észak-Amerikában milyen hamar érkezett meg a hó, igen nagy területen:

Link )


Ázsia jó részére a következõ napokban, egy-két hétben akár az átlagosnál hidegebben alakulhat az idõjárás:

Link

Link

Link

Link


Miért is fontos ez nekünk? Talán még a jégtakaró alakulásánál is fontosabb a telekre vonatkozóan - néhány hónapos idõskálán nézve persze.

Készült egy cikk, amelyben azt elemezték, hogy az õszi szibériai hóborítottság mértéke hogyan és miként hat a téli félév makroszinoptikus légköri viszonyaira az északi féltekén.

A vizsgálatban két szélsõ esetet vettek - egyik a 70-es évek közepébõl (talán 76/77), amikor október végére nagyon nagy területen fordult elõ hó Szibériában, a másik eset pedig mikor rekord alacsony volt a hóborítottság - talán a 80-as évek vége lehetett, de ezt nem tudom pontosan.

Úgy találták a modellkísérletben, hogy amikor az átlagosnál nagyobb a hóborítottság Szibériában, akkor azt követõ fõleg január-február-március idõszakban olyan a szinoptikus elrendezõdés az északi féltekén, amely az AO (Arctic Oscillation) negatív fázisára hasonlít. (Ennek pontos fizikai mechanizmusába nem mennék bele most.)

A lényeg, hogy a modellkísérlet szerint, ha õsszel az átlagosnál nagyobb a hóborítottság, az jellemzõen kedvezhet a téli idõszakban a negatív AO kialakulásának.

Az AO gyakorlatilag a magas és közepes szélességek légnyomás anomáliájának elrendezõdését hivatott leírni index formájában, mégpedig úgy, hogy ha negatív az index, akkor gyakorib(bak) az anticiklon(ok) a sarkvidéki térségben, a magasabb szélességeken és gyakorib(bak) a ciklon(ok) a közepes szélességeken (kb. 45-50. fok). Pozitív index érték esetén fordítottabb a helyzet.
Leírások:
Link
Link

Képek-kompozitok:

Effects of the Positive Phase | Effects of the Negative Phase
of the Arctic Oscillation of the Arctic Oscillation

(Figures courtesy of J. Wallace, University of Washington)
Link
Link

(Forrás: Link /NOAA CPC/)

AO negatív fázisa idején fõként Európa északi részén, valamint Szibériában alakulhat átlagosnál hidegebben a téli idõszak. Ugyanakkor pl. Európa térségében a mediterrán térség, Balkán-félsziget fõleg déli fele - átlagosnál melegebb téli idõszakkal nézhet szembe.

(Itt szeretném megjegyezni, hogy a Kárpát-medence olyan speciális helyzetben van, hogy legyen az NAO, vagy AO kompozit térképek, mindig határvonalon vagyunk. Mindig az adott téli idõszak makroszinoptikus berendezkedésétõl függ, hogy melyik oldalba esünk bele éppen.
Ilyen szempontból talán egyszerûbb szezonális elõrejelzést készíteni, vagy legalábbis ilyen távkapcsolati elõrejelzést mondjuk Skandináviára, Lengyelországra, stb... )

Ha továbbra is tartja magát az átlagosnál nagyobb hóborítottság Szibériában - sõt még növekszik is - esély lehet rá, hogy a téli idõszakban kialakul az AO negatív fázis.

Továbbra is nagy a széttartás a modellek között a blokking Ac és így a hideg levegõ hét második felére esõ helyzetét illetõen.
Azaz a létrejötte és a lehûlés garantált, ám az életútja még nem.
Most is (jellemzõen) nagy a különbség a GFS-ECMWF-ENS és stb. futások között.
Ez a modellek számára az egyik legnehezebben megfogható makro-felállás, a kontinens felett kialakuló és valamely irányba mozgó AC helyzete és életútja.

Körvonalazásom:
A mától folyamatosan kialakuló, csütörtökre már Dánia környéki középpontú AC keleti hátoldalán már holnap megkezdik a lehûlés, csütörtökre 850hPa-on eléri északkeleten a -4-5°C-ot, országosan péntekre lehet 0°C alatt.
Aztán az erõsödõ ciklontevékenység kelet felé tolja az Ac-t, ám még nem biztos ennek mértéke, innen erõsödik a bizonytalanság.
Annyi körvonalazódik, péntek-szombatra mégis csak benézhet az ország jó részére a 2méteres fagy.

Megcsináltam ismét a szibériai térképeinket, és jól látszik rajtuk, hogy nagyon gyorsan hûl a teljes szárazföld, öt rövid nap alatt az átlagos T mintegy 10 fokot csökkent, de DK-Szibériában van olyan pont is, ahol az öt nappal ezelõtti T este 20 °C körül volt, ma a Tmax a 0 °C-ot sem érte el. Ráadásul csak Közép-Szibériában van a légnyomástérkép szerint egy alacsonynyomású terület, a terület nagy részén 1015, de inkább 1020 feletti a légnyomás. Ez kizárt, hogy ne járulna hozzá a vaskosabb hidegmag kialakulásához, ami pedig a jégborítottság gyors megugrásához vezethet. Remélhetõleg
Az elõbb linkelt hó- és jégtérképen jól látszik a hóréteg létrejötte is, bár ez a generált hótérkép alapján 4-25 cm között ingadozik, kevés helyen éri el a 30 cm-t.

hat ez elege siralmas mit ne mondjak..Mindjárt a 2007-es is lehagyja...De miért nem no gyorsabban?

Közben látom, h összekeveredtem a fórumkkal, hisz ide akartam, de a met társalgóba is elküldtem.

Link Ez lehet, hogy pontosabb, mint amit Te linkeltél ( Link ).
Link itt október 12 a legfrissebb, nem tudom miért, ráadásul ránézésre nincs is szinkronban egy másik térképpel amit útközben találtam. Viszont, feltételezve, hogy így van jelenleg a jégtakaró, enyhén rosszabb az állás tõlünk É-ra.
Egy másik: Link

Link Tegnap nemhogy növekedett volna a sarkköri jégmezõ hanem csökkent. Érdekes lenne utánamenni, h mely terület felõl fújta el a szél a jeget Remélem azért az a szégyen nem következik be, h az idõszaki menetben 2007 alá megy.

Ami a 29-e utáni lehûlést illeti: most úgy tûnik, h a mélypont 0 fok körül valószínû (+2, -3 fok között), de kis eséllyel azért még (10-20%), még mindig megdõlhet a 15-ei szezonális 850-es rekord(-5.9), de tény, hogy ez mára igen valószínûtlenné vált.

Viszont az okt végi nov eleji zömmel anticiklonális -akár csak 0 fok körüli 850- már igen csak õszi idõt képes produkálni, ha az alacsonyszintû nedvességi viszonyok kicsit is kedvezõek. Ld. a mostani helyzetet, ami ugyan nem hidegpárna, mert alul nem hideg levegõ van, de a negatív sugárzási mérleg miatt 2 nap alatt szinte az egész ország sztrátuszba és ködbe borult, klasszikus HP esetén ez még inkább jelentkezik.

Semmi nem tisztázódott még le, az elmúlt négy fáklya is össze-vissza szór:
Tegnap 12Z: Link
Tegnap 182Z: Link
Ma 0Z: Link
Ma 06Z: Link

Link
Hiába, az alacsony T850 nem jön be, maradnak a 0 körüli értéknél, csak a GFS fáklya (jó)néhány tagja megy le 0 alá. Nem érdemes szerintem erre nagyon számítani. Pedig hétvégén Piros85 túra van, és három éve 12 centi hó esett délutántól éjfélig a túra alatt (november 4-5), pedig azelõtt egy héttel a lehûléssel csak némi éjszakai fagy (de -5 alatti is) volt várható. Aztán jött egy melegfront-szerû a semmibõl .
Idén azonban úgy tûnik, nem lesznek adottak a feltételek, még Dobogókõn sem - persze változhat a felállás a hétvégéig.

Azért a hét végére kinézõ 6-8 fokos maximumok már igencsak komolynak számítanak.
Ráadásul csapadékilag bizonytalan helyzetben leszünk. A tõlünk északra lévõ ac déli csücskén, tõlünk keletre pedig ciklonális görbület, igazi konvergenciás csapadékesély. Kicsit hidegebb lenne, még meglepetéshavat sem zárnék ki, fõként a magasabb területeken.

Nagyon úgy néz ki, hogy a Balkánra várható hidegörvény ( Link , ami az anticiklon peremén fûzõdik le ) határozza majd meg idõjárásunkat a következõ, akár 2-3 hétben.

Felcsillant a reménysugár, hogy rövid legyen a ködös, eseménytelen idõszak és durván másfél héten belül kezdetét vehesse a nyugati-északnyugati irányítás.

A csapadékos idõszak esélye megnõ, ahogy a fáklyán is látható november 01-tõl Link . A GFS fõfutása meglehetõsen hosszú ideig tartja a hidegörvény jelenlétét, amelynek az áramlási rendszere akadályozza a nyugat-kelet irányú áramlást. Hosszantartó jelenléte nálunk anticiklonális hatásokkal járna (gyenge északkeleti áramlással (ezt Ferri már jól elmagyarázta)).

Azt, hogy 5-6 perturbált tag miért nem számol hidegörvénnyel, azt nem tudom... (lehet, csak vakvágány), de ha valamelyik bejön (és a hidegörvény nem lesz tartós), akkor rögtön megérkezik a változékony idõ.

Az ENS-t vizsgálva az azori térségben nem várható tartós anticiklon, közben az izlandi ciklonális tevékenyég megnõne, ami kizárja tartós blocking kialakulását..., és ahogy már Snowhunter is megemlítette várható lenne nyugatias irányítás. Zonalitást sem várok tartósan, északnyugati-nyugati-délnyugati áramlások fognak váltakozni és meg van az esélye mediterrán ciklonnak. Persze csak akkor, ha a hidegörvény nem lesz tartós.

Amennyiben tartós lesz a hidegcsepp, úgy hosszú idõn keresztül folytatódhat az eseménytelen õszi idõjárás.., tartósabb ködökkel..., hidegpárnával.

Teljes mértékben egyet értek...a lényeg igazi õszi idõjárás!

Az tény, hogy a "totál-brutál" dolgok elmaradnak (ámbár a mínusz tizenegynéhány fok 850 hePa szinten még télen sem gyakori, nemhogy október végén), összességében az várható, amire nagyjából számítottam: kelet- délkelet felõl beszivárgó kontinentális hideg, éjjel 0 fok körüli, nappal 6-10, esetleg délnyugat-Magyarországon kevéssel 10 fok feletti hõmérsékletek. Az anticiklon keletre helyezõdésével fokozatosan megnõ a köd- illetve stratus hajlam, gyökeres fordulatra (nyugati drift, erõsebb hidegbetörés észak felõl, aktív med stb.) a következõ 10-12 nap távlatában nem számítok, illetve ennek esélyét pillanatnyilag 20% alá becsülöm.

Ahogy elnézem olyan erõs lehûlés nem várható mint a múltkor, de hosszan tartó lehet. Akár 7-10 napig is tarthat, de csapadék nem nagyon valószínû.

A tendencia ellent mond neked, éppen hogy egy letisztuló fázisban mutat egy -5fok körüli t850-et.
Ez egy keletrõl érintõ kontinentális jellegû lehelletet jelent, ami november elején szép.
Ellenben jövõ hét közepéig semmi sem biztos.

Ahogy az lenni szokott, a fáklyáról szépen eltüntek az erõsebb kontinentális hidegbeáramlás jelei (azért egy kis gyengus lesz ).... egymást követõ futások: Link Link Link Link

Szimpatikusan néz ki a GFS találgatása, hogy jön e melegedés október 28-án... vagy elmarad. A tegnapi 12z futástól egyre kevesebb volt az esélye, most újra elõvette a GFS nem kevés perturbált taggal. Igaz ez csak egy rövidke felmelegedés, de mindenképpen érdekes így lassan 72 órán belül.

4. perturbált tag: Link
Fõfutás (06z): Link

A fõfutáson már ott van a Skandináv Ac..., a perturbált tagon nem lehet kivenni..., ilyen rövidtávon szerintem érdekes dolog. Lehet nem is ide kellett volna írnom

Ezzel tisztában vagyok, ezzel együtt írtam le azt, amit, nem véletlenül írtam, hogy globálmodell, aminek egységnyi felbontása is hatalmas területet fed le.

"Az a GFS térkép a hétvégi Dny-i +8°C-os T-min-okkal egy akkora blõdség kb, mint fél méteres havat jelezni, a nyári Napforduló éjszakájára..."

"Bizony, köztudomású, hogy a globálmodell (pláne egy hetes távlatban) hadilábon áll a kisugárzás irányította éjszakai tmin tekintetében, több fokkal felé becsül."

Szabolcs és Jóska: idéznék néhány sort svadasz kollégától és akkor talán kicsit átgondoljátok majd a fentebb leírtakat!

"Ugye 0.5°x0.5°-os a horizontális rácsfelbontása a GFS-nek. Egy gridbox területe hozzávetõleg 2500 km2 . A modellek gridboxaiban az adott térségre átlagosan jellemzõ magasságot adják meg felszíni magasságként."

Kíváncsi vagyok, hogy a becsehelyi Kis-hegyen milyen minimumok lesznek! Link Garantálom, hogy erõsen pozitív. Na persze mi tudjuk, hogy az emberek általában a völgyekben élnek és onnan észlelnek, de ezt honnan kellene tudnia a modellnek?

Akkor inkább úgy mondom h valószinüleg lesz példa majd az egyikre illetve a másikra is!Igy van már pár napja lehetett látni..és bizony jelentõs lehülés ez...10 fok nem kevés!Utánna továbra is tartom a beködölés lehetõségét...igazi késõ õszi idõre számitok

Az anticiklon ügyében egyetértek, errõl írtam elõbb is.

Ellenben a zonális irányítású helyzetek egyik okozata lehet a ciklonok vonulási pályájától északra felhalmozódó hideg.
Íme egy t850 0-214óra: Link
Aztán egy tipikus zonális t850 elhelyezkedés 384óránál (nem az elõrejelzés jelszóval linkeltem, csak példaként), szépen látszik az egyenletes hideg sarkkor, nem a cut-off (block) helyzetek szigetszerû hideg-magjai: Link

Íme szokásomtól eltérõen egy csipetnyi szubjektum, engedelmetekkel: Személy szerint nem bánom, ha november elején jön egy nem túl acélos zonális idõszak, ne december elején alakuljon ki, nekem a decemberi (ott is a dec. 10-26. közötti idõszaké) télies idõjárás az abszolút kedvenc.

Vagy épp a tél kedvelõi rágcsálják majd. Valjuk be,erre az utóbbi években sokkal több példa volt...
Ez a hétvégi lehûlés valóban jelentõs lesz, fõleg azért mert bõven lesz honnan csökkenie a T-nek.Sok izgalmat ez a változás azonban nem fog hozni.Nagy csapadék, szél és komoly hideg azért nem lesz.Valamivel az átlag alá csúszunk (átmenetileg)

Hát amúgy is korán van még fejtegetni...bármilyen havazás esélyeit szerintem...untig elég lesz ha az mondjuk december elején következik be...!Biztos vagyok benne h ezen a télen is fogják még a körmüket rágcsálni a nyár kedvelõk

Érdekes szituáció alakul ki a következõ idõszakban, csak sajnos kicsi az esélye érdemi eseményeknek. Egy dolgot ki lehet jelenteni, hogy szilárd halmazállapotú csapadék esélye gyakorlatilag 1-2%-al vetekszik.

Idõjárásunkat nagyban meg fogja határozni a következõ napokban kifejlõdõ anticiklon, ami a legtöbb modell egyetértésében Skandinávia térségében teljesedik majd ki, viszont ott bizonytalan ideig tartózkodik majd. A télfanoknak nyilvánvalóan az lenne a legjobb, ha minnél tovább maradna skandináv jellegû az anticiklon, mert így érinthetne minket kontinentális hidegbeáramlás hosszabb idõn keresztül. Meglátásaim szerint ebben az esetben lehet 1-2%-os esélye szilárd halmazállapotú csapadéknak (ránkhelyezõdõ hidegcsepp esetén hózáporok, kisebb havazás formájában... intenzív északkeleti áramlás esetén nyugaton kisebb havazással ( persze ez függ a leáramló hideg erõsségétõl )) Ezt a verziót a JMA támogatja 200 óráig: Link Link

Sajnos a többi modell nem ilyen "optimista". Szinte mindegyik azzal számol,hogy rövid ideig marad az anticiklon skandináv területeken... és középpontjával Európa belseje felé veszi az irányt, leszorítva ezzel a keletrõl érkezõ hideg levegõt délebbi területekre, ezzel generálva a Földközi-tenger keleti részén alacsony nyomású csapadékos területeket. Amíg rajtunk marad az anticiklon, addig nyilván meglehet a hidegpárna, de én nem számítok tartós ködre országosan (kis esélyel északkeleten lehetne tartós), inkább kellemes nappalokra és fagyosabb éjszakákra (ha elmarad a köd).

Innentõl több modellben megjelenik az izlandi ciklonális irányítás lehetõsége..., ami hosszabb távon teknõ elõoldali helyzetet vetít elõre, vagy félblockingot..., ami szerintem tovább késlelteti a havazás lehetõségét november második felére, ugyanis nem jelenik meg északnyugaton-északon jelentõsebb mennyiségû hideg levegõ. Északi irányítás lehetõségét igen csekélyre mondanám, egyetlen lehetõségünk havazásra egy nyugatról keleti irányba haladó teknõ lehet és egy általa generált mediterrán ciklon, ami kis esélyel nyugaton okozhatna látványhavat: Link viszont szerintem ez érdeklõdés hiányában elmarad.

A hegyekben már megvolt a havazás október közepén, én legalább egy hónapig nem látok esélyt arra, hogy együtt legyen a megfelelõ hideg és nedvesség ahoz, hogy síkvidéken megmaradó hó hulljon.

A fáklyán a lehülés meglehetõsen szelíd méreteket ölt: Link

Összefoglalva folytatódik az eseménytelen idõszak. Szabolcsnak igazat adok félig meddig, mert megvan az országos éjszakai fagy esélye újra, de számításba kell venni, hogy nem ez az egyetlen lehetõség.

Én csak annyit teszek hozzá, hogy 850-en a mostani helyzethez képest 10-13 fokos lehûlés valószínû: Link Ami érdekes az a hidegelárasztás utáni melegedés mikéntje, hisz ha inkább AC kp-tal melegszünk akkor az így nov elején már bõven hidegpárna, ha nagyobb széllel (925 -ön 5-7 m/s vagy afelett) akkor csak részleges é-i, ék-i hidegpárna valószínû, de a rétegzõdés akkor is igencsak inverziós lesz vagyis a 850-es melegedés csak részlegesen tud érvényesülni a talaj közelében. Ha ciklonális (nagy szeles) elõoladallal jön a melegedés akkor pedig jöhetnek a 15-20 fokok is akár. Persze most kicsit elõreszaladtam, egyelõre várjuk meg milyen erõsségû (5-8, 8-12, vagy 12-15 fokos) lesz, és meddig tart a hidegbeáramlás, ami 26-án estétõl felartóztathatatlanul megindul.