Meteorológiai esélylatolgatások
Bizony, köztudomású, hogy a globálmodell (pláne egy hetes távlatban) hadilábon áll a kisugárzás irányította éjszakai tmin tekintetében, több fokkal felé becsül.
A fáklya tendenciája bizony blokkoló AC kiépülését jelzi, ami elhelyezkedése még most sem biztos, íme: Link és Link
Azaz egy hideg légtömeg délre jutása körvonalazható, annak lejutási helyzete még nem.
Egy biztos, a lehûlés, ami már holnap elkezdõdik,a jövõ hét közepére letisztulhat az is.
A fáklya tendenciája bizony blokkoló AC kiépülését jelzi, ami elhelyezkedése még most sem biztos, íme: Link és Link
Azaz egy hideg légtömeg délre jutása körvonalazható, annak lejutási helyzete még nem.
Egy biztos, a lehûlés, ami már holnap elkezdõdik,a jövõ hét közepére letisztulhat az is.
Az a GFS térkép a hétvégi Dny-i +8°C-os T-min-okkal egy akkora blõdség kb, mint fél méteres havat jelezni, a nyári Napforduló éjszakájára...
Egyszóval:a hétvégi lehûlés, -mely már a hét közepén elkezdõdik-nem marad el, Ac közeli helyzetben kiterjedt fagyok lesznek?-(jó, lehetnek) reggelente...(nem országos!-ezt nem is mondtam-)
Egyszóval:a hétvégi lehûlés, -mely már a hét közepén elkezdõdik-nem marad el, Ac közeli helyzetben kiterjedt fagyok lesznek?-(jó, lehetnek) reggelente...(nem országos!-ezt nem is mondtam-)

No nézzük, hogy mi lesz ebbõl, vagy lesz-e valami egyáltalán? 
T850, +144h:
JMA: -3,-5 fok
GFS: 2-3 fok
ECM: 0,+3 fok
ENS: -1,+2 fok
T850, +168h:
JMA: -5,-6 fok
GFS: 2-5 fok
ECM: 0,-4 fok
ENS: -1,-4 fok
Hát ez bizony egyre soványabb...
A JMA lassan, de biztosan melegít, volt honnan
A GFS fõfutás szintén melegít, ám 1 másik dimenzióban
Az ECM nosztalgiából kb. visszatért a 2 nappal ezelõtti - egyébként reálisnak tûnõ - progijához.
Az ENS átlag konkrétan semmit nem változott.
Szóval nagyon úgy néz ki, hogy az átlagos forgatókönyvekhez hasonlóan most is hazánktól ÉK-re köt ki a hidegöblítés java, mi csak egy kis ízelítõt kapunk belõle. Persze a mostani, átlagosan 8-9 fokos (4-13 országosan) T850-hez képest így is jelentõs lehûlés várható. A szolid csapadékhajlam ellenére, az érkezõ hideg légtömeg nem tûnik túl száraznak az Rh-térképek alapján, szóval az AC ránk húzódása után jöhet a ködösítés, ha Szélisten is úgy akarja
Marad az õsz.

T850, +144h:
JMA: -3,-5 fok
GFS: 2-3 fok
ECM: 0,+3 fok
ENS: -1,+2 fok
T850, +168h:
JMA: -5,-6 fok
GFS: 2-5 fok
ECM: 0,-4 fok
ENS: -1,-4 fok
Hát ez bizony egyre soványabb...
A JMA lassan, de biztosan melegít, volt honnan

A GFS fõfutás szintén melegít, ám 1 másik dimenzióban

Az ECM nosztalgiából kb. visszatért a 2 nappal ezelõtti - egyébként reálisnak tûnõ - progijához.
Az ENS átlag konkrétan semmit nem változott.
Szóval nagyon úgy néz ki, hogy az átlagos forgatókönyvekhez hasonlóan most is hazánktól ÉK-re köt ki a hidegöblítés java, mi csak egy kis ízelítõt kapunk belõle. Persze a mostani, átlagosan 8-9 fokos (4-13 országosan) T850-hez képest így is jelentõs lehûlés várható. A szolid csapadékhajlam ellenére, az érkezõ hideg légtömeg nem tûnik túl száraznak az Rh-térképek alapján, szóval az AC ránk húzódása után jöhet a ködösítés, ha Szélisten is úgy akarja

Hát bizony ha megnézzük alaposabban a dolgokat akkor arra jutunk, hogy a tények makacs dolgok.
A GFS futásából az átlagot nézem Link ami a valósághoz a legközelebb áll nagy valószínûség szerint a kimenetel szempontjából.
A leghidegebb idõszak a 30-31-01 idõszak lesz valószínûséggel.
Nézzük a reggeli hõmérsékleteket:
Link
Link
Ez messze van az országos kiterjedt fagyos reggelektõl.
T850 ide, vagy oda az idei szezon leghûvösebb talaj-közeli hõmérséklete fog jönni péntektõl. Kiterjedt hajnali fagyokkal, és hûvös, 7-9°C -os T-maxokkal. Az, meg, hogy "elpazarolódik" a hideg levegõ, szerintem elég extrém megközelítés...ilyen alapon 20°C-nak kellene lenni december közepéig, hogy egy valamirevaló hidegfront elérhesse a Kárpát-medencét januárban...

Nem nem..nem értettük fére egymást,szerintem a -4 izoterma belép észak keleten...én ezt tartom reálisnak!Országosan amúgy meg igazad lehet az lehet a reális!Nem igazán hiszek azért benne h az ilyen hidegleszakadásokból el pazarolódna a hideg levegõ
Lényeg h 1-tõl kb az évszakhoz illõ idõ lesz!

Lehet, hogy elértettük egymást mert én a 850-re írtam a -2 fokot.
Átnéztem a fáklyákat, meg a már frissült futásokat és azt tartom reálisnak ezek alapján, hogy a -5 fokos tartomány nem lép be még északkeleten sem.
Országos szinten pedig -2 fokra tenném le a voksomat.
Az elõzõ futások alkalmával egészen megközelítette az országot a -8 -10 fokos 850 is, most pedig egészen visszaszorult majdnem a sarkkörig.
Keletebbre szorult ismét a hidegöblítés, ahogy az igen nagy számban megfigyelhetõ.
A ködöt valószínûsítem én is, mert a magasban visszamelegedés lesz valóban.
Én örülök, hogy így elpazarolódik apró leszakadásokkal a hideg.
Átnéztem a fáklyákat, meg a már frissült futásokat és azt tartom reálisnak ezek alapján, hogy a -5 fokos tartomány nem lép be még északkeleten sem.
Országos szinten pedig -2 fokra tenném le a voksomat.
Az elõzõ futások alkalmával egészen megközelítette az országot a -8 -10 fokos 850 is, most pedig egészen visszaszorult majdnem a sarkkörig.
Keletebbre szorult ismét a hidegöblítés, ahogy az igen nagy számban megfigyelhetõ.
A ködöt valószínûsítem én is, mert a magasban visszamelegedés lesz valóban.
Én örülök, hogy így elpazarolódik apró leszakadásokkal a hideg.
Kiegészítem az elõbbi hozzászólásomat....
Lentebb írtam, hogy egy darabig szerintem nem lesz köd (egész napos),pontosabban november második napjáig. Utána ha marad az anticiklon, és a magasban enyhül, akkor igazad lesz és egész napra bezárulhat felettünk a ködfelhõzet...


Amire én nem sok esélyt látok h úgy is lesz..ha reálisan nézem a dolgokat,ugye ahogy te is szereted,csak is reálisan
Amit én reálisnak látok most..az a lehülés,amely a talajon szép kis lehülést fog hozni,7-8 fokos maxokra számitok 1-tõl!Nagy esélye van a beködölésnek is...!Tehát 1-tõl kezdõdve igazi késõ õszi idõre számitok...kiterjedt egész napos ködös területekkel,7-8 fokos maxokkal!

Amit én reálisnak látok most..az a lehülés,amely a talajon szép kis lehülést fog hozni,7-8 fokos maxokra számitok 1-tõl!Nagy esélye van a beködölésnek is...!Tehát 1-tõl kezdõdve igazi késõ õszi idõre számitok...kiterjedt egész napos ködös területekkel,7-8 fokos maxokkal!
Úgy tûnik, az Anticiklon ránk fog húzódik, de egy darabig még nem lesz köd, mivel Ék felõl a magasban hidegebb levegõ érkezik. Ez persze 2 méteren is éreztetni fogja a hatását, napközben megélénkül az Ék-i szél és hajnalban fagyhat, ha leáll a szél.
A fáklyát elnézve és az ECM-t,nem kell ettõl tartani. Jövõ hét közepétõl egyre valószínûbb a komoly lehûlés,erre keleten majd 10 fokos és utána már tartósan,hideg idõ maradhatna mostani állás szerint,mert ha ránk telepszik az AC szépen beködölhetünk,bár ha nem is erõs,de tartós északi áramlás látszik most a blocking miatt...
A friss futások alapján sem fog elmaradni a kb. minimum 5-7 °C-os lehûlés Mindenszentekre, azaz érezhetõen hidegebbre fog fordulni az idõjárás, néhány fokkal az átlag alá kerülünk. Meg fognak érkezni az orság nagy részére a kiterjedtebb hajnali fagyok, -5 -7°C-os reggeli értékeket is valószínûnek tartok nov. elsõ napjaiban az ország egyes területein...(nem csak a szokásos fagyzugokra gondolok) Aztán...meglátjuk...tartós zonalitásra nem számítok továbbra sem, tehát marad a gyakori Ac-felõpülés a Brit-szigetek környékén, mely eredményeként egyre inkább téliesebb hidegbetörések várnak majd ránk.

A friss futásokat böngészve, a november eleji hidegbetörés jelen állapot szerint elmaradna, tõlünk keletre szakadna le a hideg légtömegek java, maximum ÉK-en éreztetné a a hatását néhány napig, azt is inkább csak közvetve, majd pedig elõoldal? és gyors visszamelegedés ÉK-en is. Ami ennél is sajnálatosabb, az a csapadék hiánya, szinte teljesen kiszáradtak a fáklyák.
ELtelt 1 nap...
T850, +168h:
JMA: -2,-8 fok
GFS: -3,+2 fok
ECM: -3,-5 fok
ENS: -1,+2 fok
T850, +192h:
JMA: -2,-8 fok
GFS: -2,+2 fok
ECM: -3,-6 fok
ENS: -1,-4 fok
Nem meglepõ módon az ENS átlag változott legkevésbé, de a JMA is viszonylag stabilan tartja magát a tegnapi állapotokhoz. Igaz ellentétes oldalon állnak.
Az ECM és a GFS fõfutása egyelõre nem muzsikál túl fényesen, az egyik sokat melegített, a másik meg sokat hûtött. Valójában persze nem hõmérsékleti, hanem inkább térbeli változásokról van itt szó.
T850, +216 h:
GFS: +1,-6 fok
ECM: -2,-8 fok
ENS: -1,-5 fok
T850, +240 h:
GFS: -6,-10 fok
ECM: -7,-9 fok
ENS: +1,-2 fok
Hát nagyon érdekes dolgok ezek
Tulajdonképpen mindhárom modell ugyanazt prognosztizálja, csak a JMA 1-2 nappal korábbra várja a hidegleszakadást. Az ENS átlag továbbra is visszafogott a témában.
Csapadék: a JMA és az ECM is jelentõsen visszavettek e tekintetben, a fáklyán gyakorlatilag minden tagnak van egy kiugró csúcspontja, de mind más-más idõpontban, ez így zsenge továbbra is.
A tegnapi %-os véleményemet tartom még ma is.
T850, +168h:
JMA: -2,-8 fok
GFS: -3,+2 fok
ECM: -3,-5 fok
ENS: -1,+2 fok
T850, +192h:
JMA: -2,-8 fok
GFS: -2,+2 fok
ECM: -3,-6 fok
ENS: -1,-4 fok
Nem meglepõ módon az ENS átlag változott legkevésbé, de a JMA is viszonylag stabilan tartja magát a tegnapi állapotokhoz. Igaz ellentétes oldalon állnak.
Az ECM és a GFS fõfutása egyelõre nem muzsikál túl fényesen, az egyik sokat melegített, a másik meg sokat hûtött. Valójában persze nem hõmérsékleti, hanem inkább térbeli változásokról van itt szó.
T850, +216 h:
GFS: +1,-6 fok
ECM: -2,-8 fok
ENS: -1,-5 fok
T850, +240 h:
GFS: -6,-10 fok
ECM: -7,-9 fok
ENS: +1,-2 fok
Hát nagyon érdekes dolgok ezek

Csapadék: a JMA és az ECM is jelentõsen visszavettek e tekintetben, a fáklyán gyakorlatilag minden tagnak van egy kiugró csúcspontja, de mind más-más idõpontban, ez így zsenge továbbra is.
A tegnapi %-os véleményemet tartom még ma is.
Nos, a 12z-s futások alapján elég egyértelmûnek tûnik az ideiglenes keleti blocking helyzet kialakulása a jövõ hétvégére.
+168 h-nál a JMA, a GFSop, az ECMWFop és az ENSave egyaránt azt vázolta fel, hogy: az Atlanti-óceán fölött egy hatalmas ciklon örvénylik majd; Észak-Európa kp.-tal egy markáns AC alakul ki; Kelet-Európa, vagy inkább Kelet-Közép-Ázsia fölött pedig egy több központú alacsony nyomású övezet jön létre. Ez utóbbi képzõdmény és az AC között Európa keleti felére, északi-északkeleti áramlással valahová beszabadul a sarkvidéki eredetû hideg légtömeg. Azt hiszem a hideg-leszakadást szinte már tényként kezelhetjük, a kérdés az, hogy hazánk mennyit kap belõle.
T850, +192h:
JMA: -5,-9 fok
GFS: -1,+3 fok
ECM: -1,+2 fok
ENS: 0,+3 fok
A fentebbi listából a JMA jelenleg eléggé kilóg, bár, ha 1 nappal továbblépünk...(innen sajnos én már nem tudok JMA-s adatot)
T850, +216 h:
GFS: 0,-10 fok
ECM: -1,-5 fok
ENS: 0,-4 fok
Tehát a -5 fokos izoterma jó eséllyel bejöhet az országba, valamelyik északi régióban, okt. 31. és nov. 2. között. Én erre egy 75 %-ot adok. Negatív T850-re 95 %-ot, -7 fokra 30 %-ot, -10-re 5 %-ot.
Csapadék: JMA rengeteg, ECM is elég sok, GFS, ENS szinte semmi. Hát itt azért inkább a GFS felé hajlok, nagyon üres a csapadék-fáklya.
Szél: semmi extra.
Ennek a hideg-öblítésnek szerintem a legnagyobb "attrakciója" a nagy területet érintõ fagy lehet (persze a most még megjósolhatatlan felhõborítottság és a szélleállás idejének függvényében), meg esetleg egy-két hózápor.
+168 h-nál a JMA, a GFSop, az ECMWFop és az ENSave egyaránt azt vázolta fel, hogy: az Atlanti-óceán fölött egy hatalmas ciklon örvénylik majd; Észak-Európa kp.-tal egy markáns AC alakul ki; Kelet-Európa, vagy inkább Kelet-Közép-Ázsia fölött pedig egy több központú alacsony nyomású övezet jön létre. Ez utóbbi képzõdmény és az AC között Európa keleti felére, északi-északkeleti áramlással valahová beszabadul a sarkvidéki eredetû hideg légtömeg. Azt hiszem a hideg-leszakadást szinte már tényként kezelhetjük, a kérdés az, hogy hazánk mennyit kap belõle.
T850, +192h:
JMA: -5,-9 fok
GFS: -1,+3 fok
ECM: -1,+2 fok
ENS: 0,+3 fok
A fentebbi listából a JMA jelenleg eléggé kilóg, bár, ha 1 nappal továbblépünk...(innen sajnos én már nem tudok JMA-s adatot)
T850, +216 h:
GFS: 0,-10 fok
ECM: -1,-5 fok
ENS: 0,-4 fok
Tehát a -5 fokos izoterma jó eséllyel bejöhet az országba, valamelyik északi régióban, okt. 31. és nov. 2. között. Én erre egy 75 %-ot adok. Negatív T850-re 95 %-ot, -7 fokra 30 %-ot, -10-re 5 %-ot.
Csapadék: JMA rengeteg, ECM is elég sok, GFS, ENS szinte semmi. Hát itt azért inkább a GFS felé hajlok, nagyon üres a csapadék-fáklya.
Szél: semmi extra.
Ennek a hideg-öblítésnek szerintem a legnagyobb "attrakciója" a nagy területet érintõ fagy lehet (persze a most még megjósolhatatlan felhõborítottság és a szélleállás idejének függvényében), meg esetleg egy-két hózápor.
Látom van neki "temperature" meg "surface temperature" hõmérséklete - most akkor melyik a T850? Mert a sima T-nél furcsa a Kárpátok felett húzódó -10- -12-es T850, azt nem hinném egykönnyen el. T2m-t pedig nem szívesen fáklyásítanék, abban olyan nagy a szórás, hogy nem érne sokat...
Kb. 10000 Ft/hó áron lehetne elérni az ECM fáklyát és csak saját célra.
Rövid távon érdemes a lengyelek oldalán lévõ UKMO és Coamps modelleket is nézegetni:Link
A Coamps pl. a tegnapi stratus felhõzetet is nagyon jól jelezte elõre,amit a többi modell kevésbé "fog meg".
Rövid távon érdemes a lengyelek oldalán lévõ UKMO és Coamps modelleket is nézegetni:Link
A Coamps pl. a tegnapi stratus felhõzetet is nagyon jól jelezte elõre,amit a többi modell kevésbé "fog meg".
Nincsenek valahol ECM tag-térképek? Akkor csinálnék fáklyát belõle! Így csak ez van: Link
Egyébként ez az idei szezon 8. fáklyája, idõvel alkalmas lesz az ECM és GFS hosszútávú megbízhatóságát vizsgálni. Sõt, a tavalyi 170 darab kép már egészen pontos információkat tud adni (ennél jobb összehasonlítást én nem tudok jelenleg kitalálni).
Egyébként ez az idei szezon 8. fáklyája, idõvel alkalmas lesz az ECM és GFS hosszútávú megbízhatóságát vizsgálni. Sõt, a tavalyi 170 darab kép már egészen pontos információkat tud adni (ennél jobb összehasonlítást én nem tudok jelenleg kitalálni).
Sziasztok!
Bizony, én már csak az ide (Írország) vonatkozó fáklyát nézve is kezdem látni, hogyan alakul a tél második belépõje felétek November elején:
Link
Szépen "púposodik", azt is mondhatnám, hogy "AC-sedik) az egész fáklya, egyértelmûen egyre jobban valószínûsítve az itteni AC-t, annak is inkább a nyugati, azaz melegebb szektorát. (ciklonoknál megy fel-le az egész mint a bolond: ez a normális errefelé, lásd eleje...). Ha pedig itt AC, akkor nálatok északias áramlás... azaz együttesen: nyugati blocking helyzet. Csak aztán nehogy még voejkov is legyen
Bizony, én már csak az ide (Írország) vonatkozó fáklyát nézve is kezdem látni, hogyan alakul a tél második belépõje felétek November elején:
Link
Szépen "púposodik", azt is mondhatnám, hogy "AC-sedik) az egész fáklya, egyértelmûen egyre jobban valószínûsítve az itteni AC-t, annak is inkább a nyugati, azaz melegebb szektorát. (ciklonoknál megy fel-le az egész mint a bolond: ez a normális errefelé, lásd eleje...). Ha pedig itt AC, akkor nálatok északias áramlás... azaz együttesen: nyugati blocking helyzet. Csak aztán nehogy még voejkov is legyen

Ha nem is igazi fáklya, de az ECMWF ensemble futásaiból kijövõ értéktartomány a szlovák szolgálat oldalán fent van 8 napra elõre: Link
JoeJack: OK, akkor értjük egymást
Én ezt a releváns modellek (értsd nálam: ECM, GFS, JMA) ún. búvópatak-szindrómájának nevezem: felvesznek egy gyökeres fordulatot sejtetõ fonalat, elejtik, majd alkalomadtán újra elõveszik, módosítják, pofozgatják, mint cica a gombolyagot - éppen ez az ambivalencia vonz (egyebek közt) annyira az idõjárásban, és ez így is marad, hál´ Istennek a jövõben is! "Hótbiztos" közép- pláne hosszú távú prognózis sose lesz, de ha legalább annyira megtanulunk tapogatózni a fizikai, kémiai stb. törvények "kusza-sötét" fonalai közt, hogy legalább nagy vonalakban sejtsük, mi vár(hat) ránk, és nem esünk minduntalan ugyanazokba a légkör által felállított csapdákba, ez már szerintem mindenéppen nagy sikere lesz a meteorológiának


Sajnos nem tölthetõ le ingyenesen az ECM fáklya. Ha azt is látnám lehet, hogy teljesen más lenne a véleményem. Nekem viszont az ECM fõfutás eddig még nem bizonyította be, hogy lényegesen jobb lenne hosszútávon, mint a GFS. Stabilabbnak stabilabb, ez tény.
Tudom én, hogy nálad nincs "rózsaszín szemüveg" szindróma, de ez a +300h-s kijelentés kissé erõsnek tûnt. Ha azóta folyamatosan tartotta volna a modell az akkor látottakat, leborulnék elõtte és már írnék is egy köszönõ levelet a fejlesztõknek. De nem tartotta, ugyanúgy elkalandozott, mint ahogy a GFS is szokott, így viszont az én szememben ez az egész nem több véletlen sikernél
Már amennyiben bejön a hidegöblítés. Hiszen még mindig bõven 1 héten túl van
Könnyen kisimulhat még az a fáklya addigra
Remélem nem fog.
Tudom én, hogy nálad nincs "rózsaszín szemüveg" szindróma, de ez a +300h-s kijelentés kissé erõsnek tûnt. Ha azóta folyamatosan tartotta volna a modell az akkor látottakat, leborulnék elõtte és már írnék is egy köszönõ levelet a fejlesztõknek. De nem tartotta, ugyanúgy elkalandozott, mint ahogy a GFS is szokott, így viszont az én szememben ez az egész nem több véletlen sikernél

Már amennyiben bejön a hidegöblítés. Hiszen még mindig bõven 1 héten túl van


Én ebben az évben..is,tavaLY is hosszabb távra általában az ECM-re támaszkodtam és azt kell h mondjam h én meg vagyok elégedve vele!És ez nem sztárolás akar lenni egyszerûen jobbnak bizonyul nekem ez a modell,ki kell emelnem(hosszú távra)!Meg látjuk mit hoznak a következõ napok majd,fáklya stb!Nem igérkezik rossznak a november eleje!
JoJack: ECM fáklya letölthetõ valahonnan illetékmentesen? Elismerem, hogy csak az operatív figyelése igencsak elferdítheti a valós (jövõ)képet. Csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mióta rendszeresen figyelem a modelleket, jelentõsen megnõtt a középtávú (8-12 napos) elõrék megbízhatósága, minden fennálló bizonytalanság és buktató ellenére is. Ennek köszönhetõen pld. jobban felkészülhetünk az afféle rendkívüli idõjárási helyzetekre, mint pld. a ´87-es emlékezetes januári napokig tartó havazás és hófúvás volt (ugyanez a helyzet a nyári hõhullámokkal). Úgyhogy - rózsaszín szemüveg modell-ügyben nálam nuku, csak tudós kollégáink elõtt kívántam fõt hajtani

Ennyire azért ne rugaszkodjunk el szerintem...300 h-nál az ECM fõfutás mutatott egy helyzetet, aztán jó pár napig teljesen mást, tehát nagyon jól és elsõként fogta meg a helyzetet a modell
Biztosan találnánk a GFS-nél is olyan +384 h-s elõrejelzést, ami végül bejött.
Ez kb. olyan volt, mintha én erre Link azt mondanám: a GFS nagyon jól elõrejelezte a dolgot, csak 1-2 napot és 200 km-t tévedett, miközben az ECM-nek köze nem volt hozzá
Nem tagadom, hogy a kényes szituációkban az ECM általában jobb, mint a GFS, de kicsit már túl van sztárolva a modell. Láttunk ECM-fáklyát annak idején? Nem. Lehetséges, hogy az a fõfutás, ami kiválóan elõrejelezte a +300 h-s állapotot, egy szélsõséges verziót képviselt az akkori fáklyán? Igen. Elnézést, hogy kissé eltértem a fórum témájától, de ezt le kellett írnom. Csak a tisztánlátás végett.





Biztosan találnánk a GFS-nél is olyan +384 h-s elõrejelzést, ami végül bejött.
Ez kb. olyan volt, mintha én erre Link azt mondanám: a GFS nagyon jól elõrejelezte a dolgot, csak 1-2 napot és 200 km-t tévedett, miközben az ECM-nek köze nem volt hozzá

Nem tagadom, hogy a kényes szituációkban az ECM általában jobb, mint a GFS, de kicsit már túl van sztárolva a modell. Láttunk ECM-fáklyát annak idején? Nem. Lehetséges, hogy az a fõfutás, ami kiválóan elõrejelezte a +300 h-s állapotot, egy szélsõséges verziót képviselt az akkori fáklyán? Igen. Elnézést, hogy kissé eltértem a fórum témájától, de ezt le kellett írnom. Csak a tisztánlátás végett.
Így van, az ECM a tavalyi bizonytalankodása után az idén teljesen mást képet mutathat magáról.
Ahogy az idõjárás alakulása is az elmúlt két télbe forduláskor.
Ahogy az idõjárás alakulása is az elmúlt két télbe forduláskor.
Ha a hó legvégén valóban megtörténne a masszív hidegleszakadás, ez egy újabb nagy + pont lenne az ECM-nek. Ez a modell ugyanis már majd egy hete felvetette ezt a lehetõséget (ez akkor még jócskán 300 óra körül volt!). A friss GFS fáklya szerint a "masszív skandi - AC peremén leszakadó hideg" szcenárió esélyei jelentõsen megnõttek. Mivel egyúttal kevés csapit mutat, így a hideg nyugalomba jutását követõen valószínûnek tartom síkvidéken is a -3 - -6 fokos hajnali fagyokat 2 m magasságban.
Egyre több tag megy le a földszintre. Lehet november elején újra kopogtat a tél? Stabilan tartja a november eleji lehülés lehetõségét a fáklya. Hétvégére már biztosabbat tudunk.
CSak lassan...tessék az ECM-t is figyelni!Ezért is mondtam még nem merek semmit ki jelenteni...mert még se nem tudjuk mértékét,sem tartóságát a lehetséges lehülésnek!Minden esetre több napja rajzolodik h lesz lehülés november elején...a többi részlet majd a jövõben derülhet ki!Amúgy h már linkeljek is akkor
Link
Hüjeség most h igy linkeltem ugye egy futást...de csak mutatni akarom h jelenleg mivel kalkulál az ECM...várni kell még vele h bármit ki lehessen jelenti komolyabban!
Link
Hüjeség most h igy linkeltem ugye egy futást...de csak mutatni akarom h jelenleg mivel kalkulál az ECM...várni kell még vele h bármit ki lehessen jelenti komolyabban!
300 óra felett én inkább az amerikai kontinenst, annak is ÉK-i részeit elárasztó hideg légtömegeket látok! Mi csak egy piciny ízelítõt kapnánk, aztán gyorsan visszamelegednénk. Persze ez még ûrtávlat.
Még mindég nem merek semmi komolyabbat kijelenteni...de ahogy már irtam pár napja...rajzolódik lassan novembere elejére egy szép hidegbetörés...kiváncsi leszek a következõ napokban a modell futásokra!
Hát az ECM fõfutás keményre sikeredett...jövõ hét végére nyakunkba zúdítaná a telet...-10°C körüli-alatti? T850-nel. Kérdés, hogy fel tud-e épülni az a masszív Skandináv Ac, melynek keleti oldalán lefolyna hozzánk a Sarkvidék immáron igazán télies lehellete...

Sajnos nem tudom, az a tél volt-e az, mint amit leírtam, de a 95-96 -os télre kivételesen emlékszem valamelyest, mert abban az évben koptattam a Soproni Egyetem padjait, és életem elsõ (és egyelõre utolsó) hózivatarja is ahhoz az évhez és városhoz kötõdik.
Megtapasztaltam, mennyivel mozgalmasabb ott az élet idõjárás szempontjából még télen is. 
Egy tény, Usrin: az egy nagyon jó kis tél volt, és könnyen lehet, hogy amit meséltem, az is azon a télen teljesült


Egy tény, Usrin: az egy nagyon jó kis tél volt, és könnyen lehet, hogy amit meséltem, az is azon a télen teljesült
A bonyolító tényezõ az lehet, amit Gambuc írt: nevezetesen, hogy az északi féltekén nemcsak a sarkvidék, hanem Szibéria is komoly forrása a hideg légtömegeknek. Ez jó kis csavart vihet a történetbe, mert pl. egy kora õszi, Ázsiát eltaláló hidegleszakadás ugyan veszteség a sarki hideg légtömeg számára, nyugalomba jutása után viszont elõsegítheti Szibéria gyorsabb, erõsebb lehûlését... ezek után már csak a makroszinoptikus felálláson múlik, hogy a mi telünkre pozitív vagy negatív a hatás.
Tény, hogy az egyes õszi és téli hónapok magyarországi középhõmérséklete között nincs közvetlen összefüggés. Pár éve megpróbáltam az összes lehetséges hónap-pár hõmérsékleteire kiszámítani a korrelációt (a 100 éves OMSZ adatsor alapján), de azt kellett elkönyvelnem, hogy nincs ilyen kapcsolat. Pl. átlagnál hidegebb októbert gyakorlatilag ugyanolyan eséllyel követ enyhe tél, mint meleg októbert.
Viszont az is valószínû, hogy a "száraz" számok helyett érdemesebb lenne a konkrét idõjárási helyzeteket áttekinteni. A korai hidegleszakadások mértéke, iránya azért komolyan változik évrõl évre, és ez mindenképp visszahat a hidegfelhalmozódásra. Csak mivel a "leszakadás" bárhová történhet, ill. könnyen megeshet, hogy nálunk csak pár napnyi hideget okoz, a hazai havi középhõmérséklet erre nem a legjobb mérce.
Egyébként szerintem Neofita1 is 1995-96-ra gondolt... ami számomra is az ideális tél azok közül, amiket eddig átéltem. Azért a témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy az a szezon inkább a hideg és a hó tartósságával írta be magát a nagykönyvbe, nem az extrém hidegbetöréseivel és hõmérsékleti rekordjaival (bár abból is akadt néhány). Akkor is sokszor olyan idõjárási helyzetek hozták az "igazi telet", amelyek nem okoztak túl nagy veszteséget a sarkvidékeknek. (Hasonlóan az elmúlt napokhoz, lásd Snowhuntert a #62248-ban.) Pl. ez a hideglöket is szépen beragadt Európa fölé érdemi utánpótlás nélkül 1996 januárjában: Link Számunkra viszont még az általa generált ciklon is nagyon szerencsés helyen volt: Link A mûholdképen nem annyira látványos, de Szolnokon (is) két napig megállás nélkül havazott belõle -5, -7°C mellett, 37 cm lett a vége.
Tény, hogy az egyes õszi és téli hónapok magyarországi középhõmérséklete között nincs közvetlen összefüggés. Pár éve megpróbáltam az összes lehetséges hónap-pár hõmérsékleteire kiszámítani a korrelációt (a 100 éves OMSZ adatsor alapján), de azt kellett elkönyvelnem, hogy nincs ilyen kapcsolat. Pl. átlagnál hidegebb októbert gyakorlatilag ugyanolyan eséllyel követ enyhe tél, mint meleg októbert.
Viszont az is valószínû, hogy a "száraz" számok helyett érdemesebb lenne a konkrét idõjárási helyzeteket áttekinteni. A korai hidegleszakadások mértéke, iránya azért komolyan változik évrõl évre, és ez mindenképp visszahat a hidegfelhalmozódásra. Csak mivel a "leszakadás" bárhová történhet, ill. könnyen megeshet, hogy nálunk csak pár napnyi hideget okoz, a hazai havi középhõmérséklet erre nem a legjobb mérce.
Egyébként szerintem Neofita1 is 1995-96-ra gondolt... ami számomra is az ideális tél azok közül, amiket eddig átéltem. Azért a témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy az a szezon inkább a hideg és a hó tartósságával írta be magát a nagykönyvbe, nem az extrém hidegbetöréseivel és hõmérsékleti rekordjaival (bár abból is akadt néhány). Akkor is sokszor olyan idõjárási helyzetek hozták az "igazi telet", amelyek nem okoztak túl nagy veszteséget a sarkvidékeknek. (Hasonlóan az elmúlt napokhoz, lásd Snowhuntert a #62248-ban.) Pl. ez a hideglöket is szépen beragadt Európa fölé érdemi utánpótlás nélkül 1996 januárjában: Link Számunkra viszont még az általa generált ciklon is nagyon szerencsés helyen volt: Link A mûholdképen nem annyira látványos, de Szolnokon (is) két napig megállás nélkül havazott belõle -5, -7°C mellett, 37 cm lett a vége.


A hidegapasztásból levont következtetések erõsen eltúlzottak. Az archívum szerint szinte minden évben elõfordul, csupán az a kérdés Észak-Amerikát, Európát vagy Mongóliát (Észak-Kínát) kapja el.
1995-ben emlékezetesen hideg volt a november - fagyoskodtunk eleget a Fradi BL-meccsein, de nem csupán nálunk volt hideg, az amszterdami meccsen Hollandiában is keményen fagyott
- és még márciusban is kemény fagyok voltak. Az elmúlt 20 év 2. leghidegebb tele volt. 1993-ban a nagy havazást követõen viszont november után már valóban enyhe volt a tél, csak Nyugat-Dunántúlon fordult még karácsony körül keményre.
Összefoglalva: a novemberbõl nem következik a tél milyensége, az északi sarknál szinte minden esztendõben elõforduló hidegapasztás normális.
1995-ben emlékezetesen hideg volt a november - fagyoskodtunk eleget a Fradi BL-meccsein, de nem csupán nálunk volt hideg, az amszterdami meccsen Hollandiában is keményen fagyott

Összefoglalva: a novemberbõl nem következik a tél milyensége, az északi sarknál szinte minden esztendõben elõforduló hidegapasztás normális.
Uhh, nagyon szép, választékosan megfogalmazott elemzés, öröm volt olvasni, ahogy az alábbi összefoglalókat is.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem Koczkás hozzászólásával kapcsolatban, bár ebben nem vagyok biztos. Nemrégiben volt egy ismeretterjesztõ csatornán dokumentumfilm a tornádók kialakulásáról amerikában, amely különösen a tavaly februári extrém amerikai eseményekkel foglalkozott. Ennek körében a vizsgáló tudósok abból indultak ki, hogy minden kisebb léptékû folyamat eredõjét a nagyobb léptékû folyamatokban kell keresni. Így terelõdött a figyelem az El nino és La nina jelenségekre, amelyek alapvetõen befolyásolják a szélnyírást, így közvetlen kapcsolatot sikerült kimutatni a tornádókkal. Node el is kanyarodtam. Lényegében arra akartam utalni, hogy szerintem az amerikai kontinens és a Csendes Óceán negatív vagy pozitív anomáliáit úgyanúgy, sõt szerintem inkább okozhatja a La nina és az El nino jelenség, vagy épp a kettõ közötti átmeneti állapot, nem pedig az, hogy mennyi hideg szakad le északról. Éppen ezért szerintem nem helytálló Koczkás megközelítése arról, hogy a csendes-óceáni és az amerikai negatív anomália sarki hidegleszakadások eredménye, amelybõl arra lehetne következtetni, hogy a sarki hidegmag kvázi túl sok hideget elpazarolt erre a térségre, ergo enyhe télre lehet számítani.
Ugyanakkor el sem vetem a Koczkás által felvetett lehetõséget teljesen, hiszen Észak-Amerika É-D-i nyitottsága bizony nagy apasztója lehet a hidegmagnak, ugyanakkor e térség negatív vagy pozitív anomáliáját nem csupán az északi sarknak tudnám be, különösen nem a csendes-óceánit.
Egy gondolat fogalmazódott meg bennem Koczkás hozzászólásával kapcsolatban, bár ebben nem vagyok biztos. Nemrégiben volt egy ismeretterjesztõ csatornán dokumentumfilm a tornádók kialakulásáról amerikában, amely különösen a tavaly februári extrém amerikai eseményekkel foglalkozott. Ennek körében a vizsgáló tudósok abból indultak ki, hogy minden kisebb léptékû folyamat eredõjét a nagyobb léptékû folyamatokban kell keresni. Így terelõdött a figyelem az El nino és La nina jelenségekre, amelyek alapvetõen befolyásolják a szélnyírást, így közvetlen kapcsolatot sikerült kimutatni a tornádókkal. Node el is kanyarodtam. Lényegében arra akartam utalni, hogy szerintem az amerikai kontinens és a Csendes Óceán negatív vagy pozitív anomáliáit úgyanúgy, sõt szerintem inkább okozhatja a La nina és az El nino jelenség, vagy épp a kettõ közötti átmeneti állapot, nem pedig az, hogy mennyi hideg szakad le északról. Éppen ezért szerintem nem helytálló Koczkás megközelítése arról, hogy a csendes-óceáni és az amerikai negatív anomália sarki hidegleszakadások eredménye, amelybõl arra lehetne következtetni, hogy a sarki hidegmag kvázi túl sok hideget elpazarolt erre a térségre, ergo enyhe télre lehet számítani.
Ugyanakkor el sem vetem a Koczkás által felvetett lehetõséget teljesen, hiszen Észak-Amerika É-D-i nyitottsága bizony nagy apasztója lehet a hidegmagnak, ugyanakkor e térség negatív vagy pozitív anomáliáját nem csupán az északi sarknak tudnám be, különösen nem a csendes-óceánit.
Pontosítanék. A csigagyár kialakulása nem zárja ki a blockingot. Kialakulhat olyan makrosziptikus helyzet is, amikor bár van ciklogenezis, de blokkoló légtömeg is van a Brit szigetek felett. Ilyen helyzetben a ciklonok általában Grönland felett, vagy Grönland és Izland között mozognak északkelet felé.
A gondolatmenet nagyon logikus és jó, de a Jóska imént említett szibériai (általában sarkkörtõl délre esõ) hideg magot - mint az északi féltekén jelen lévõ 2. számú hideg magot, no ilyen délen nincs - is figyelemmel kell kísérni. Szerintem.
Egyébként komoly hideg leszakadás nem történt, az elmúlt heti majdnem télies idõt egy átmeneti Atlanti-blokkal érkezõ és a makro-felállás okán tartósan itt tanyázó -5fok körüli T850 hozta, semmi extrém hideg leszakadás nem történt.
A sarki régiókban szépen halmozódik is a hideg a következõ idõszakban (fõként az Uralon túli, nyugat-szibériai területek felett): Link és Link
A sarki régiókban szépen halmozódik is a hideg a következõ idõszakban (fõként az Uralon túli, nyugat-szibériai területek felett): Link és Link
Nem tudom sajnos melyik évben volt, de arra emlékszek, hogy egyszer úgy november elejétõl egész februárig igazi télies idõ volt, sok hóval. Igaz, ott nem októberben volt egy ilyen drasztikus hideg leszakadás, csak arra akarok utalni, hogy habár teljesen logikus, amiket itt leírtatok, nagyon kemény hideg ugye nem feltétlen kell nekünk egy jó kis havas télhez: épp elég pár jól pozicionált mediciklonos sorozat, illetve jókor létrejövõ konzerváló hatású megülepedett hideg levegõs szitu. Szerintem egy ilyen télnek minden télimádó örülne
Aztán persze ébredjünk fel, de volt amikor ez összejött!
Szerk: nagyon kíváncsian várom, milyen telünk lesz!

Aztán persze ébredjünk fel, de volt amikor ez összejött!

Szerk: nagyon kíváncsian várom, milyen telünk lesz!