Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Áthelyezve innen: Társalgó (#40582 - 2013-08-30 09:57:12)
Már elég rég foglalkoztam felhõkkel, de szerintem Cirrostratus nebulosus undulatus.
Már elég rég foglalkoztam felhõkkel, de szerintem Cirrostratus nebulosus undulatus.
Szia! Okosabb biztos nem vagyok, a sejtésedet nem ismerem, a saját véleményemet igen, az szerint pedig, Cirrus undulatus, vagyis Hullámos fátyolfelhõ, ha tévednék, akkor majd kijavítanak az .... 
Link nagyon szeszélyes a területi eloszlása az elmúlt 90 nap csapadékanomáliájának!
Száraz? Szerintem ez a nyárból esetleg a Július volt kissé szárazabb. A Június az átlagnál kissé csapadékosabb. Az augusztus nagy része szárazon telt , viszont bepótolta ugyanis pár nappal ezelõtt meg leesett egy havi csapadék. DK-en legalábbis.
Áthelyezve innen: Társalgó (#40579 - 2013-08-30 09:35:14)
Nem tudom, jó helyre írtam-e, szeretném a tõlem okosabbaktól megkérdezni, ez milyen felhõtípus, amit fényképeztem. csak sejtésem van.
Köszönöm elõre is!
Link
Nem tudom, jó helyre írtam-e, szeretném a tõlem okosabbaktól megkérdezni, ez milyen felhõtípus, amit fényképeztem. csak sejtésem van.
Köszönöm elõre is!
Link
Mivel ezt csak magyar oldalakon találtam meg, gondolom ez valamilyen önkéntes fordításból származhat, és nem hivatalos(nak számító) terminológia. Valószínûleg errõl van szó: Link (Events before droplet splashing on a solid surface - Journal of Fluid Mechanics / Volume 647 / March 2010, pp 163-185, Mani et al)
Nem egy könnyed olvasmány
Nem egy könnyed olvasmány
Sziasztok! 
Szerintetek hányadik helyen végezhet az idei nyár a legszárazabb nyarak rangsorában? Az elsõ 10-ben benne lehet? Tudom, hogy még van hátra belõle 2 hét, ami hozhat még meglepetéseket, de azért kíváncsi lennék egy szakértõ véleményre.
Szerintetek hányadik helyen végezhet az idei nyár a legszárazabb nyarak rangsorában? Az elsõ 10-ben benne lehet? Tudom, hogy még van hátra belõle 2 hét, ami hozhat még meglepetéseket, de azért kíváncsi lennék egy szakértõ véleményre.
Most telefonon nem alltam neki olvasni a cikket, de annyit el tudok mondani, hogy nem ritkak a szupercellaka karokban. Sot, a tornadok sem. Eppen ezert a "hurricane/tropical storm warning"-gal egyutt altalaban kimegy a "tornado warning" is.
A választ az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation - Link ) épp aktuális "fázisa" ad(hat)ja, fokozottabb meridionalitás esetén a frontoknak nagyobb hajlandósága lehet (ahogy te is említed) hullámot vetni tõlünk nyugatra, és a mozgásuk is renyhébb (csak spekulálok). A fórum némely topikjában egészen kiterjedt diskurzust találhatsz a témáról (pl. az éghajlatváltozásban, globális jelenségekben, idõjárási visszatekintõben, esetleg a met. társalgóban, bár ott nehezebb dolgod lesz megtalálni a szemet a korpa közt )
) 
Az "átrohanós" frontok erõs, mély ciklonokhoz kapcsolódan nyugat, északnyugat felõl, zonális áramlással érik el térségünket, ezért pl. az orografikus hatások nem, vagy csak kevésbé érvényesülnek, nem hullámzik be. Az utóbbi néhány évben azonban a zonális áramlással szemben jelentõs túlsúlyba került a meridionális irányítás, mely észak-déli áramlással (hõcsere) jár. Nem alakulnak ki mély atlanti ciklonok a hozzájuk kapcsolódó erõs frontokkal, sekélyebb, lassabb mozgású alacsoy nyomású képzõdmények a jellemzõk (gyenge ciklonok, hidegörvények). Ezek a meridionális irányításra jellemzõ anticiklonok közt nem igazán tudnak felerõsödni, sem (rövid idõ alatt) nagy távolságokat megtenni - egy helyben tekergõ (by floo) felhõ és csapadékrendszerek jellemzik ezeket (de legalábbis lassan áthelyezõdõ, nem túl dinamikus).
Hogy e váltás a zonális nyugati, illetve meridionális észak-déli áramlás közt hogyan, miért...? No arról legfeljebb sejtéseink lehetnek.
Hogy e váltás a zonális nyugati, illetve meridionális észak-déli áramlás közt hogyan, miért...? No arról legfeljebb sejtéseink lehetnek.
Sziasztok! Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi években szinte mindig csak lelassult mozgású, hullámzó hidegfrontok érnek el minket, s a gyors mozgású (egész országon végigvonuló zivatarláncolattal kísért) frontok eltûntek? (Gondolok pl. 2007. jún. 21.-re.)
Nemrég figyeltem fel a jelenségre, végignéztem az elõzõ évek frontvonal-analíziseit, és ezeken is azt vettem észre, hogy tõlünk nyugatra mindig hullámot vetnek a frontok. Ez az Alpok orografikus emelõ hatása miatt szinte törvényszerû, és ezek a gyors mozgású, aktívabb hidegfrontok ritkák lennének, mint a fehér holló? Elõre is köszönöm a választ!
Nemrég figyeltem fel a jelenségre, végignéztem az elõzõ évek frontvonal-analíziseit, és ezeken is azt vettem észre, hogy tõlünk nyugatra mindig hullámot vetnek a frontok. Ez az Alpok orografikus emelõ hatása miatt szinte törvényszerû, és ezek a gyors mozgású, aktívabb hidegfrontok ritkák lennének, mint a fehér holló? Elõre is köszönöm a választ!
Úgy tudom, hogy a trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok) "karjaiban" elõfordulnak szupercellák, vagy ahhoz hasonló képzõdmények; hogy izoláltan elõfordulnak-e, azt nem tudom, talán valaki, aki szakértõ, megmondja
Hirtelen ezt a tanulmányt találtam a témában: Link
("A numerical investigation of supercells in landfalling tropical cyclones")
Hirtelen ezt a tanulmányt találtam a témában: Link
("A numerical investigation of supercells in landfalling tropical cyclones")
Szerintem is a tányéros a jó megoldás,volt dolgom mindkettõvel.
Ma ezen akadt meg a szemem,és sokat gondolkodtam mi a mérés célja.
Link
Ma ezen akadt meg a szemem,és sokat gondolkodtam mi a mérés célja.
Link
Bár nem vagyok szaki, de manapság a szenzorokat tányéros árnyékolókba ( lásd: Link ) helyezik el 2 méter magasságban, amely alatt lehetõleg gyep kell, hogy legyen. Illetve azt hiszem, hogy 15 méteres sugarú körben nem szabad tereptárgynak lennie. Persze lehet mérni házikóban is, de azzal elõfordulhatnak gondok..
Két kérdésre érdekelne a válasz.
- Hogyan / hol kell helyesen elhelyezni egy hõmérõt?
- Mikortól beszélhetünk aszályról? Mik a kritériumok? (Három kérdés lett.)
Köszi.
Robi
- Hogyan / hol kell helyesen elhelyezni egy hõmérõt?
- Mikortól beszélhetünk aszályról? Mik a kritériumok? (Három kérdés lett.)
Köszi.
Robi
Üdvözletem!
Az lenne a kérdésem, hogy a trópusokon pl. Egyenlítõnél vannak szupercellák és derechók vagy ezek a mérsékelt égöv sajátosságai? (Úgy tudom frontok nincsenek.)
Az lenne a kérdésem, hogy a trópusokon pl. Egyenlítõnél vannak szupercellák és derechók vagy ezek a mérsékelt égöv sajátosságai?
(Úgy tudom frontok nincsenek.) 
Na igen úgy már más lenne a leányzó fekvése ,de ha betartják(?) a 30 éves periódust akkor logikus lenne a 2010-es éveket evvel számolni ,na akkor már tényleg más lenne a leányzó...
Az oldalon több modell fut, õ pont ha jól látom a GFS ami a napjában 4 alkalommal 00,06,12,18-kor frissül. Az idõpont UTC-ben értendõ. A bemeneti adatok az ezt megelõzõ felszállások. pl az éjféli felszállás a reggeli modellben van futtatva.
A többi modell egy, illetve két alkalommal, többnyire este és reggel frissülnek.
A többi modell egy, illetve két alkalommal, többnyire este és reggel frissülnek.
Szia!
A rossz koordináták okozták a hibát, mivel most már a térképen látszanak az adataid.
A rossz koordináták okozták a hibát, mivel most már a térképen látszanak az adataid.
Egyenlõre még nem vagyok rajta, de nem azok voltak, amiket írták, szóval hátha felkerülök holnap.
Lenne egy kérdésem:Az OMSZ miért használja még mindig a 1971-2000-es átlagot ,mikor 2013-ban már régen a 1981-2010-es átlagot kéne venniük?Ez számomra egy nagy rejtély!
Az észlelési helyednél jól vannak megadva a koordináták?
Helyes koordináták:
Szélesség: 48.06831
Hosszúság: 21.80138
Helyes koordináták:
Szélesség: 48.06831
Hosszúság: 21.80138
Ha az éghajlati naplóba fent van mind a 7 hónap teljes egészében, akkor a térképeken miért nem vagyok fent?
Kettõ darab kérdésem van:
1; Ha jól tudom, az OMSZ kérelmezte, hogy a jövõben az ECMWF teljes jogú tagja legyen. Jól tudom?
2; Jelentene-e a rendes tagság olyan kötelezettséget, hogy a szondák jelenlegi számát növelni kelljen?
Az válaszokat elõre is köszönöm
1; Ha jól tudom, az OMSZ kérelmezte, hogy a jövõben az ECMWF teljes jogú tagja legyen. Jól tudom?
2; Jelentene-e a rendes tagság olyan kötelezettséget, hogy a szondák jelenlegi számát növelni kelljen?
Az válaszokat elõre is köszönöm
Sziasztok!
Milyen képlet segítségével kell átszámolnom a helyi, abszolult légnyomást relatív, tengerszinti légnyomássá, ha mondjuk tengerszint felett 100 m-re mérek?
Köszönöm!
Milyen képlet segítségével kell átszámolnom a helyi, abszolult légnyomást relatív, tengerszinti légnyomássá, ha mondjuk tengerszint felett 100 m-re mérek?
Köszönöm!
Illetve ha részletesen is érdekel, hadd ajánljam egy kollégám diplomamunkáját:
Link
Link
Nem sokat, néhány tized, de a mûszer hibahatárában is ez benne lehet, így nagy gond nincs vele. Ráadásul a WMO a mai napig 1,4 és 2,2 méter között fogadja el a méréseket. Nálunk már többnyire 2 méteren vannak ezek elhelyezve.
A számításokat nem végeztem még el, viszont lenne egy kérdésem. Az, hogy egy tányéros árnyékoló mondjuk nem pont 2 méteren van, hanem mondjuk 1,8 méteren, ez mennyit jelenthet? Vannak erre kísérletek, tanulmányok, tapasztalatok?
Kettõ, három, vagy négyadatos napi közép számolásánál pillanatnyi értékeket veszel figyelembe. Kettõnél ez a két szélsõ érték lesz, háromnál (ez ma már nem túl gyakori, ezért hanyagolható) három, négynél meg a négy fõterminus adata. Ezek nem egész órásak, hanem a megelõzõ óra negyvenesek az OMSZ méréseiben, ezért ha ez lesz a referencia, érdemes ugyanígy számolni.
Egyedül a valódi közép (ezalatt a 24, vagy annál több adatból számolt napi átlagot értem) számolásánál kell órás átlagokat használnod, ha ugyan nem az ötperces alapadatokból dolgozol közvetlenül.
Sok sikert!
Egyedül a valódi közép (ezalatt a 24, vagy annál több adatból számolt napi átlagot értem) számolásánál kell órás átlagokat használnod, ha ugyan nem az ötperces alapadatokból dolgozol közvetlenül.
Sok sikert!
Világos, én is ilyesmire gondoltam. Ahonnan hiányoznak az adatok, ott azért (ahogy elnéztem) olyan nagyot nem lehet tévedni, maximum 1-2 (esetleg 3) tizedet. Hibának hiba, de ennyi talán belefér. Sok adat esetén minimális eltérés lehet a "valódi", és a korrigált között. A különbség nyilván a kevés adat esetén jön ki.
A következõ napokban majd megcsinálom a számításokat.
Igen, arra gondoltam az órás kérdésnél. Mert tudom, hogy hivatalosan x óra 40 körül történik az észlelés, de akkor ezek szerint ha én középhõmérsékletet akarok számolni, akkor a x óra 00 perces értéket vegyem figyelembe?
Azért nem adom fel, megnézem holnap hogy boldogulok a beolvasással, hátha sikerül, ha nem, akkor írok. Köszi!
A következõ napokban majd megcsinálom a számításokat.
Igen, arra gondoltam az órás kérdésnél. Mert tudom, hogy hivatalosan x óra 40 körül történik az észlelés, de akkor ezek szerint ha én középhõmérsékletet akarok számolni, akkor a x óra 00 perces értéket vegyem figyelembe?
Azért nem adom fel, megnézem holnap hogy boldogulok a beolvasással, hátha sikerül, ha nem, akkor írok. Köszi!
A legtisztább nyilván az, ha nincs manipulálva a sor, akkor sem, ha hiányos. Különben azon túl, hogy meg kellene szüntetni a kimaradozások okát, módjával lehet toldozni-foldozni:
Ha elvétve van híja, talán úgy közelíthetõk legegyszerûbben a hiányzó értékek, ha egy diagramot húzunk az adatsorra és arról egyszerûen leolvassuk, mi lehetett a hozzávetõleges érték. Nagyjából ezt értettem interpoláció alatt. Ha a hiány a szélsõérték idejére esik, az persze nehéz ügy, ott tényleg csak csökkenteni lehet a hiány okozta hibát, megszüntetni nem.
Az órás adatokkal kapcsolatos kérdés gondolom a terminusi értékekre vonatkozott. Ha a cél a hivatalos mérésekkel való összehasonlítás, akkor az óra:negyvenes adatról van szó. A 24 adatos "valódi" átlagnál viszont természetesen órás átlagot jelent az órás adat.
Importáláskor a határoló karakter megválasztása a kritikus, de kézzel is berakhatók az elválasztók a leendõ oszlopok közé. Nem tudom milyen módszert sikerült választani, a szövegbeolvasó varázsló egész ügyes, de valóban el lehet vele játszadozni egy ideig.
(Ha nagyon nem megy, egy mintafájl jöhet a mailemre, szívesen segítek.)
Ha elvétve van híja, talán úgy közelíthetõk legegyszerûbben a hiányzó értékek, ha egy diagramot húzunk az adatsorra és arról egyszerûen leolvassuk, mi lehetett a hozzávetõleges érték. Nagyjából ezt értettem interpoláció alatt. Ha a hiány a szélsõérték idejére esik, az persze nehéz ügy, ott tényleg csak csökkenteni lehet a hiány okozta hibát, megszüntetni nem.
Az órás adatokkal kapcsolatos kérdés gondolom a terminusi értékekre vonatkozott. Ha a cél a hivatalos mérésekkel való összehasonlítás, akkor az óra:negyvenes adatról van szó. A 24 adatos "valódi" átlagnál viszont természetesen órás átlagot jelent az órás adat.
Importáláskor a határoló karakter megválasztása a kritikus, de kézzel is berakhatók az elválasztók a leendõ oszlopok közé. Nem tudom milyen módszert sikerült választani, a szövegbeolvasó varázsló egész ügyes, de valóban el lehet vele játszadozni egy ideig.
(Ha nagyon nem megy, egy mintafájl jöhet a mailemre, szívesen segítek.)
Megnéztem a júniusi adatsort, a napok nagy részében nincs kiesés, de van néhány nap amikor hiányzik pár. Jó esetben csak 3-4, de van olyan 1-2 nap, amikor kb. 10 is. És ez mondjuk egy óra alatt. (Lehet merülnek az elemek, már vagy 1,5 éve benne vannak..) Melyik esetben mi a teendõ?
Fals adat szerintem tuti nincs, mert amikor feltöltöm az adatokat a Metnetre, akkor azt észrevenném, olyankor átböngészem a sort.
Amúgy ha egy óra adatát vesszük, akkor ez alatt mondjuk 12.00, vagy 11.40 az, amit alapul veszünk??
Az interpolálás tulajdonképpen mit is jelent?
Az adatok excelben való megjelenítését még gyagyáznom kell, mert valami mindig elcseszõdik. Van egy dátum rész, egy óra : perc, és a hõmérséklet, de vagy szétcsúszik, vagy a T érték meg sem jelenik. Jó móka ez az excel.
Fals adat szerintem tuti nincs, mert amikor feltöltöm az adatokat a Metnetre, akkor azt észrevenném, olyankor átböngészem a sort.
Amúgy ha egy óra adatát vesszük, akkor ez alatt mondjuk 12.00, vagy 11.40 az, amit alapul veszünk??
Az interpolálás tulajdonképpen mit is jelent?
Az adatok excelben való megjelenítését még gyagyáznom kell, mert valami mindig elcseszõdik. Van egy dátum rész, egy óra : perc, és a hõmérséklet, de vagy szétcsúszik, vagy a T érték meg sem jelenik. Jó móka ez az excel.
Ez ugyanaz a kérdés, mint az, hogy számoljunk-e az 5 percesekbõl elõbb órás értékeket, majd ezekbõl a napi közepet. A részátlagok átlaga meg kell egyezzen az összes adatból számolt átlaggal, eltérést csak az adathiány miatti súlyeltolódás és a kerekítések okozhatnak. Hiánytalan sornál és végtelen tizedesjeggyel dolgozva meg kellene egyezni a két eredménynek.
petrol:
Én már csak a brahi kedvéért is kiszámolnám többféleképpen is. Így az eredményt is többféle referenciához lehet majd hasonlítani. Tehát készítenék az 5 perces alapadatokból közvetlenül "valódi" havit, aztán ugyanígy valódi napi közepet, majd abból havit, ezen kívül 2-3-4-24 adatos napi közepeket, és ezekbõl is havit. (A 2 adatos értelemszerûen min-max/2, a 3 és a 4 a terminusi értékekbõl számolt, a 24 adatos pedig az órásból számított átlag lenne.)
Excelben mindez egyszerû, de nehogy nekiess külön minden napra képletet gyártani, elég egyet megcsinálni, aztán másolgatni.
Adathiánynál esetleg meg lehet próbálni interpolálni, ha nem a szélsõérték körül van a hiány. Ez fõleg a kétadatosnál okozna gondot egyébként. Ha nem hiányzik sok érték, ez nem okoz túl nagy hibát.
Excelbe importáláskor a szétesést okozhatja a tizedesjelölõ, nálam sokszor a vesszõ pontra állítása oldotta meg a problémát.
petrol:
Én már csak a brahi kedvéért is kiszámolnám többféleképpen is. Így az eredményt is többféle referenciához lehet majd hasonlítani. Tehát készítenék az 5 perces alapadatokból közvetlenül "valódi" havit, aztán ugyanígy valódi napi közepet, majd abból havit, ezen kívül 2-3-4-24 adatos napi közepeket, és ezekbõl is havit. (A 2 adatos értelemszerûen min-max/2, a 3 és a 4 a terminusi értékekbõl számolt, a 24 adatos pedig az órásból számított átlag lenne.)
Excelben mindez egyszerû, de nehogy nekiess külön minden napra képletet gyártani, elég egyet megcsinálni, aztán másolgatni.
Adathiánynál esetleg meg lehet próbálni interpolálni, ha nem a szélsõérték körül van a hiány. Ez fõleg a kétadatosnál okozna gondot egyébként. Ha nem hiányzik sok érték, ez nem okoz túl nagy hibát.
Excelbe importáláskor a szétesést okozhatja a tizedesjelölõ, nálam sokszor a vesszõ pontra állítása oldotta meg a problémát.
Az is gond lehet, ha -ugyan nincs adatvesztés-, de belecsúszik egy-egy fals eredmény, amit jó eséllyel nem veszel észre.
Ezért én úgy csinálom, hogy a 24 db órás adatból kiszámolom a napi átlagot, azután ezekbõl a havit. Kicsit melósabb, de biztosan pontos.
Ezért én úgy csinálom, hogy a 24 db órás adatból kiszámolom a napi átlagot, azután ezekbõl a havit. Kicsit melósabb, de biztosan pontos.
Én nem vagyok statisztikus, a statisztika vizsgán is végig puskáztunk, de van valami eltérés abban, ha az összes adatot ami egy hónap alatt felgyûlt (hiánytalan adatsort feltételezve) átlagolom, vagy ha elõbb napi átlagokat számolok és abból a havit? Én úgy gondolom, hogy mindkét esetben azonos súlyú minden adat, azaz a végeredmény is azonos, de a második módszerrel többet kell számolni. fejvakarós szmájli
Végülis igazad van, minél több adat, annál jobb.
És mi a helyzet akkor, amikor hiányoznak adatok? Nagyrészt jók az adatsorok, de vannak hajnalok, amikor 5-6 óra körül kimarad a jel zsinórban néhányszor.
Mondjuk egyelõre még normálisan be kellene importálni az excelbe a txt adatokat, benne dátumformátmmal meg számokkal, mert eddig amikor ezt próbáltam, akkor eléggé szétesett az egész.
És mi a helyzet akkor, amikor hiányoznak adatok? Nagyrészt jók az adatsorok, de vannak hajnalok, amikor 5-6 óra körül kimarad a jel zsinórban néhányszor.
Mondjuk egyelõre még normálisan be kellene importálni az excelbe a txt adatokat, benne dátumformátmmal meg számokkal, mert eddig amikor ezt próbáltam, akkor eléggé szétesett az egész.
Minél sürübben van adatod, annál jobb közelítést tudsz számolni a napi középhömérsékletre. Trükközni az adatokkal akkor kell bizonyos modszerekkel, ha nem áll rendelkezésre elég sürün adatod (mondjuk csak napi 2, 3 v. 4, stb), s ekkor nem elég, ha ezeket átlagolod.
De 5 perces adatsürüséggel nem áll fenn ilyen probléma: simán átlagolod az adott napra esö összes adatot és kész. Akkor lenne csak baj, ha a nap egyes részein sok az adathiány, így a nap azon részei az átlagban sokkal kevésbé lesznek figyelmebe véve. Ha csak maximum pár 5 perces adat hiányzik, akkor ezzel sincs probléma.
Ja, most olvasom, hogy havi középhömérsekletet szeretnél!
Ezesetben én az 5 perces adatokból kiszámolnám a napi középhömérsékleteket (az adott napra esö összes 5 perces adat egyszerü átlagolásával), majd pedig az így kapott napi középhömérsékleteket átlagolva jön ki a havi középhömérséklet.
Az adathiányokat viszont ellenörizd le! Azokat a napokat, ahol sok adat hiányzik, trükkösebben kell kezelni. Remélhetöleg viszont nincs ilyen
De 5 perces adatsürüséggel nem áll fenn ilyen probléma: simán átlagolod az adott napra esö összes adatot és kész. Akkor lenne csak baj, ha a nap egyes részein sok az adathiány, így a nap azon részei az átlagban sokkal kevésbé lesznek figyelmebe véve. Ha csak maximum pár 5 perces adat hiányzik, akkor ezzel sincs probléma.
Ja, most olvasom, hogy havi középhömérsekletet szeretnél!
Ezesetben én az 5 perces adatokból kiszámolnám a napi középhömérsékleteket (az adott napra esö összes 5 perces adat egyszerü átlagolásával), majd pedig az így kapott napi középhömérsékleteket átlagolva jön ki a havi középhömérséklet.
Az adathiányokat viszont ellenörizd le! Azokat a napokat, ahol sok adat hiányzik, trükkösebben kell kezelni. Remélhetöleg viszont nincs ilyen
Sziasztok!
Egy hónap középhõmérsékletét szeretném kiszámolni, de még nem tudom, hogy hogyan. Az imént az EasyWeather szoftverbõl kiexportáltam a dátum és a külsõ hõmérséklet mezõket, és ezeket bemásolom egy excel munkafüzetbe. A gond csak az, hogy 5 percenkéntiek az adatok, egy középhõmérséklethez pedig elég lenne napi 24 adat is, nem feltétlen kell 300. Tudtok valami jó módszert az adat kiszámításához?
Egy hónap középhõmérsékletét szeretném kiszámolni, de még nem tudom, hogy hogyan. Az imént az EasyWeather szoftverbõl kiexportáltam a dátum és a külsõ hõmérséklet mezõket, és ezeket bemásolom egy excel munkafüzetbe. A gond csak az, hogy 5 percenkéntiek az adatok, egy középhõmérséklethez pedig elég lenne napi 24 adat is, nem feltétlen kell 300.
Tudtok valami jó módszert az adat kiszámításához? 
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat