Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68879 - 2013-01-05 10:22:16)
A Namias ciklussal mi történik, ha a NAO extrém pozitív fázisba lép? Mint pl a 90-es ével elsõ fele?
A Namias ciklussal mi történik, ha a NAO extrém pozitív fázisba lép? Mint pl a 90-es ével elsõ fele?
Kedves Troostit! Szívesen! 
Még annyit tennék hozzá, hogy nem minden óceánon (illetve annak egy-egy részén) használják pl az ABC sorrendet (a fõníciai származású betûk hiánya miatt ez éthetõ is), hanem egy elõre kiadott lista alapján. Így pl az a helyzet fordul elõ, hogy bár az elõzõ hozzászólásomban kissé elhamarkodottan 6 évet írtam a rögzítés idõtartamára, de a trópusi ciklonok számától függõen a lista hamarabb is elfogyhat, illetve tovább is kitarthat
Még annyit tennék hozzá, hogy nem minden óceánon (illetve annak egy-egy részén) használják pl az ABC sorrendet (a fõníciai származású betûk hiánya miatt ez éthetõ is), hanem egy elõre kiadott lista alapján. Így pl az a helyzet fordul elõ, hogy bár az elõzõ hozzászólásomban kissé elhamarkodottan 6 évet írtam a rögzítés idõtartamára, de a trópusi ciklonok számától függõen a lista hamarabb is elfogyhat, illetve tovább is kitarthat
Minden hurrikánt (sõt, trópusi vihart) elkeresztelnek. Ez fõleg a potenciálisan érintett lakosság miatt van, mert egy nevet könnyebb megjegyezni, mint egy betûkbõl és számokból álló kódot. Ráadásul így befogadóbbak a figyelmeztetésekre, plussz ha névvel illetik, még több év múlva is emlékszik rá, és akár fel lehet használni az elõrejelzés segítõjeként. Pl "ugyanazon az úton fog haladni, mint Charley" stb A pusztító, vagy valamibem "maradandót alkotó" ciklonok neveit visszavonultatják. Éppen ezért pl nem lesz többé Katrina hurrikán sem, és Tip tájfun sem.
A Meteorológiai Világszervezet megfelelõ bizottságai (5 bitottság) tesznek javaslatot a nevekre, amelyeket 6 évre elõre rögzítenek. A névadásnak semmi különös szabálya nincs, csak annyi, hogy nem lehet nyugdíjazott név, és a fentiek miatt a helyi társadalmak névadási szokásainak feleljen meg, ismerõs legyen bárki számára.
Egyébként nincs kõbe vésve ez a szabály, így a helyi szolgálatok el is térhetnek. Így tesz a PAGASA (Fülöp-szigeteki met. szolg.), aki a WMO javaslataitól eltérõen nevezi el a viharokat.
A Meteorológiai Világszervezet megfelelõ bizottságai (5 bitottság) tesznek javaslatot a nevekre, amelyeket 6 évre elõre rögzítenek. A névadásnak semmi különös szabálya nincs, csak annyi, hogy nem lehet nyugdíjazott név, és a fentiek miatt a helyi társadalmak névadási szokásainak feleljen meg, ismerõs legyen bárki számára.
Egyébként nincs kõbe vésve ez a szabály, így a helyi szolgálatok el is térhetnek. Így tesz a PAGASA (Fülöp-szigeteki met. szolg.), aki a WMO javaslataitól eltérõen nevezi el a viharokat.
A pusztitásokról elhiresült hurrikánokat névre keresztelik.Kérdésem az, hogy ki vagy kik döntenek a hurrikánok elnevezésérõl ? Vannak ennek szabályai ?
A választ elõre is köszönöm !
A választ elõre is köszönöm !
Köszi a választ! A felsõbb szinteket nem néztem, de a térkép alapján igazad lehet.
Magassági sekély örvényre gyanakszom, de nem túl magasra
850 hPa-os örvényesség és szél aznap 12 UTC-kor: Link
Meg van a kis örvény pozitív (ciklonális) örvényességgel ezen a szinten, ami közelítheti a mûholdképen látható felhõk szintjét.
850 hPa-os örvényesség és szél aznap 12 UTC-kor: Link
Meg van a kis örvény pozitív (ciklonális) örvényességgel ezen a szinten, ami közelítheti a mûholdképen látható felhõk szintjét.
Az ilyen felhõörvények hogyan alakulnak ki: Link
A mûholdképek nézegetése közben találtam rá, december 31-én volt az Atlanti-óceánon Marokkó partjainál, de csak ezen a napon létezett, sem elõtte, sem utána. Én valami helyi szélhatásra vagy egy sekély ciklonra gondoltam, de az analízis szerint akkor ott anticiklon volt: Link A széltérképen csak annyi látszik, hogy a part közelében elvileg gyengébb és északnyugati irányú volt a szél. Link
A mûholdképek nézegetése közben találtam rá, december 31-én volt az Atlanti-óceánon Marokkó partjainál, de csak ezen a napon létezett, sem elõtte, sem utána. Én valami helyi szélhatásra vagy egy sekély ciklonra gondoltam, de az analízis szerint akkor ott anticiklon volt: Link A széltérképen csak annyi látszik, hogy a part közelében elvileg gyengébb és északnyugati irányú volt a szél. Link
Tudja valaki, hogy miért változik meg utólag az OMSZ hõtérkép? Késõbb beérkezõ adatok miatti újragenerálás?
Mai példa: a 12:30-as térkép teljesen máshogy nézett ki 1-kor, mint ahogy most, utólag visszakeresve látható.
Mai példa: a 12:30-as térkép teljesen máshogy nézett ki 1-kor, mint ahogy most, utólag visszakeresve látható.
Kisugárzás okozta párolgás?? A hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog?? Miért is?
A hõveszteség a kisugárzás következménye, hiszen energiát ad le a test, jónéhány tényezõtõl függõ intenzitással. Párolgás is van, ha nedves a felület, de ha nedves, lecsapódásnak is lenni kell, ami meg pont ugyanannyi hõt közöl, tehát a mérleg e tekintetben 0. Vagy szerinted nem?
A hõveszteség a kisugárzás következménye, hiszen energiát ad le a test, jónéhány tényezõtõl függõ intenzitással. Párolgás is van, ha nedves a felület, de ha nedves, lecsapódásnak is lenni kell, ami meg pont ugyanannyi hõt közöl, tehát a mérleg e tekintetben 0. Vagy szerinted nem?
Nem lehet, hanem biztosan.
Ha nincs árnyékolva a hõmérõ, több fokkal alacsonyabbat mérne.
Ez többek között a kisugárzás okozta párolgástól is van, ugyanis a hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog, ez pedig hõt von el.
Ezért van az, hogy +2 fokban jeges tud lenni az autó, miközben mellette egy fából készült tereptárgy még nem.
Többek között ezért is voltak fából a hõmérõházak.
Ha nincs árnyékolva a hõmérõ, több fokkal alacsonyabbat mérne.
Ez többek között a kisugárzás okozta párolgástól is van, ugyanis a hõmérõ anyagáról a nedvesség erõsebben párolog, ez pedig hõt von el.
Ezért van az, hogy +2 fokban jeges tud lenni az autó, miközben mellette egy fából készült tereptárgy még nem.
Többek között ezért is voltak fából a hõmérõházak.
Köszi a választ!
Érdekes ez a negatív sugárzás. Volt már rá példa, hogy a hõmérõ javában a pozitív tartományban volt, miközben az árnyékoló házikójának a tetején keményre fagyott jég volt. Lehet, hogyha nem árnyékolnám a hõmérõt pár fokkal még hidegebbeket mérnék?
Itt felvetõdik újabb kérdésként, hogy a szabályos méréshez a negatív sugárzás ellen is védeni kell a hõmérõt?
Láthatjuk, hogy pl. még a lombját vesztett fák alatt is mennyivel melegebb szokott lenni a talaj.
Érdekes ez a negatív sugárzás. Volt már rá példa, hogy a hõmérõ javában a pozitív tartományban volt, miközben az árnyékoló házikójának a tetején keményre fagyott jég volt. Lehet, hogyha nem árnyékolnám a hõmérõt pár fokkal még hidegebbeket mérnék?
Itt felvetõdik újabb kérdésként, hogy a szabályos méréshez a negatív sugárzás ellen is védeni kell a hõmérõt?
Láthatjuk, hogy pl. még a lombját vesztett fák alatt is mennyivel melegebb szokott lenni a talaj.
Errõl már gyakran szó esett!
Egyrészt derült idõben alacsonyabb a páratartalom, tehát a hóval vagy jéggel érintkezõ levegõ ritka közeg, ami kevésbé olvaszt.
Szemben a borult ég magasabb páratartalmával, ami a száraz levegõhöz képest olyan, mintha víz érintkezne a hóval vagy jéggel.
Gyakori, hogy egész napos borult, ködös idõ után ha kiderül délután az ég, és elkezd sütni a nap, akkor hidegebbet érzünk, alacsonyabb lesz a hõérzet, mert kiszáradt a levegõ, és sok esetben még a valódi hõmérséklet is csökken valamelyest.
A másik pedig az, hogy télen olyan alacsony a nap beesési szöge, hogy derült ég és szélcsend mellett képes a reggeli, délelõtti és a késõ délutáni órákban napsütés mellett kisugárzás elindulni.
Ez pedig pillantok alatt elkezdi hûteni a felszínt.
Ezért tud +1 fokos ködös idõ jobban olvasztani, mint akár egy melegebb, napos, de nagyon száraz levegõjû idõ.
És emiatt van az, hogy nyáron, egy front utáni, napos 25 fokos száraz levegõben az árnyékban fázunk, miközben egy felhõs, fülledt 22 fokban árnyékban is ugyanolyan meleg van, mint nem árnyékban.
Egyrészt derült idõben alacsonyabb a páratartalom, tehát a hóval vagy jéggel érintkezõ levegõ ritka közeg, ami kevésbé olvaszt.
Szemben a borult ég magasabb páratartalmával, ami a száraz levegõhöz képest olyan, mintha víz érintkezne a hóval vagy jéggel.
Gyakori, hogy egész napos borult, ködös idõ után ha kiderül délután az ég, és elkezd sütni a nap, akkor hidegebbet érzünk, alacsonyabb lesz a hõérzet, mert kiszáradt a levegõ, és sok esetben még a valódi hõmérséklet is csökken valamelyest.
A másik pedig az, hogy télen olyan alacsony a nap beesési szöge, hogy derült ég és szélcsend mellett képes a reggeli, délelõtti és a késõ délutáni órákban napsütés mellett kisugárzás elindulni.
Ez pedig pillantok alatt elkezdi hûteni a felszínt.
Ezért tud +1 fokos ködös idõ jobban olvasztani, mint akár egy melegebb, napos, de nagyon száraz levegõjû idõ.
És emiatt van az, hogy nyáron, egy front utáni, napos 25 fokos száraz levegõben az árnyékban fázunk, miközben egy felhõs, fülledt 22 fokban árnyékban is ugyanolyan meleg van, mint nem árnyékban.
Egy régi megfigyelésem szeretném megosztani veletek.
Úgy tapasztalom, hogy a talajon vagy akár a tereptárgyakon lévõ hó vagy jég olvadása a léghõmérsékleten túl igen jelentõs mértékben függ a felhõzettõl is.
Mégpedig derült idõben +3-4 foknál is még keményen fagyhat (természetesen nem a napsütötte déli felszínre gondolok), míg borús idõben -2 fok körül már olvad.
Gondolom magyarázat lehet, hogy a léghõmérsékleten kívül a sugárzás is jelentõs hatással van a folyamatokra. Bonyolítja ugyanakkor a helyzetet, hogy a hõmérõ sem a levegõ, hanem a hõmérõ hõmérsékletét méri.
Szívesen fogadom az esetleges észrevételeket a témával kapcsolatban.
(ui.: A hõmérõt nem éri a nap. Az nem magyarázat.)
Úgy tapasztalom, hogy a talajon vagy akár a tereptárgyakon lévõ hó vagy jég olvadása a léghõmérsékleten túl igen jelentõs mértékben függ a felhõzettõl is.
Mégpedig derült idõben +3-4 foknál is még keményen fagyhat (természetesen nem a napsütötte déli felszínre gondolok), míg borús idõben -2 fok körül már olvad.
Gondolom magyarázat lehet, hogy a léghõmérsékleten kívül a sugárzás is jelentõs hatással van a folyamatokra. Bonyolítja ugyanakkor a helyzetet, hogy a hõmérõ sem a levegõ, hanem a hõmérõ hõmérsékletét méri.
Szívesen fogadom az esetleges észrevételeket a témával kapcsolatban.
(ui.: A hõmérõt nem éri a nap. Az nem magyarázat.)
Az éghajlati napló töltésével kapcsolatban lenne egy kérdés. Ha hóra ónos esõ esett, akkor a jeget a hóvastagsághoz hozzászámoljuk? Ez jelen pillanatban nálam pont nem mindegy, a 4mm jéggel együtt 4,6cm az átlag hóvastagság. (Én úgy tudom, hozzá kell, de nem vagyok biztos benne.)
Köszönöm elõre is!
Köszönöm elõre is!
Nem "fogják meg jobban" Vagy legalábbis nem lehet olyan jelentõs a különbség, mint amit sokan sugallnak
Szép napot kivánok! A köd egészen apró viz- vagy túlhûlt cseppecskék állandóan mozgásban levõ halmazából áll. Ha a földfelszinen, földi tereptárgyakon nem tapasztalunk nedvesedést vagy jegesedést, akkor eltekintünk a csapadékról. Ködszitálásról vagy ónos ködszitálásról akkor teszünk emlitést vagy feljegyzést, ha a földfelszint vagy a földi tereptárgyakat vékony viz- vagy jégréteg kezdi beboritani. (Pozitiv hõmérsékleten a nedves felszint vizfilmnek hivjuk, negativ hõmérsékleten egyszerûen csak jegesedésrõl beszélünk.)
A köd egészen apró viz- vagy túlhûlt cseppecskék állandóan mozgásban levõ halmazából áll. Ha a földfelszinen, földi tereptárgyakon nem tapasztalunk nedvesedést vagy jegesedést, akkor eltekintünk a csapadékról. Ködszitálásról vagy ónos ködszitálásról akkor teszünk emlitést vagy feljegyzést, ha a földfelszint vagy a földi tereptárgyakat vékony viz- vagy jégréteg kezdi beboritani. (Pozitiv hõmérsékleten a nedves felszint vizfilmnek hivjuk, negativ hõmérsékleten egyszerûen csak jegesedésrõl beszélünk.) 
Sziasztok!
Bocs, ha volt már a kérdés, nem tudtok olyan netes elérhetõséget, ahol az OMSZ napijelentések (met.hu és eumet.hu-n kívül) nagy bizonyossággal elérhetõek a 80-as évektõl napjainkig?
Más alternatív ötletnek is örülnék, konkrétan a hóvastagság adatok érdekelnének.
Köszi elõre is a segítséget!
Üdv,
zol
Bocs, ha volt már a kérdés, nem tudtok olyan netes elérhetõséget, ahol az OMSZ napijelentések (met.hu és eumet.hu-n kívül) nagy bizonyossággal elérhetõek a 80-as évektõl napjainkig?
Más alternatív ötletnek is örülnék, konkrétan a hóvastagság adatok érdekelnének.
Köszi elõre is a segítséget!
Üdv,
zol
Sziasztok!
Elnézést kérek, de egy nagyon elemi szintû kérdésem lenne.
Jelenleg viszonylag sûrû köd van. Ha a kinti lámpát felkapcsolom, nagyon jól lehet látni, ahogy a ködöt alkotó vízcseppek gomolyognak. A ködtõl a talaj nedves, és a fákról is csepeg a rácsapódott köd.
A kérdésem az: ez ugye nem minõsül ködszitálásnak? Ha kimegyek, nem érzem a bõrömön, hogy bármi esne, de a fényben látni a ködszemcsék gomolygását.
(Mégegyszer elnézést az amatõr kérdésért!)
Elnézést kérek, de egy nagyon elemi szintû kérdésem lenne.
Jelenleg viszonylag sûrû köd van. Ha a kinti lámpát felkapcsolom, nagyon jól lehet látni, ahogy a ködöt alkotó vízcseppek gomolyognak. A ködtõl a talaj nedves, és a fákról is csepeg a rácsapódott köd.
A kérdésem az: ez ugye nem minõsül ködszitálásnak? Ha kimegyek, nem érzem a bõrömön, hogy bármi esne, de a fényben látni a ködszemcsék gomolygását.
(Mégegyszer elnézést az amatõr kérdésért!)
Szia!
Noli: több mint fél éve nem jelentkezett be. Õ döntött úgy, hogy itt hagy minket.
Taki: ma is járt az oldalon, él és virul.
Lord: nem túl régen járt az oldalon, tehát látogat bennünket.
Noli: több mint fél éve nem jelentkezett be. Õ döntött úgy, hogy itt hagy minket.
Taki: ma is járt az oldalon, él és virul.
Lord: nem túl régen járt az oldalon, tehát látogat bennünket.
A jövõ hét elejére csapadékban minek látjátok az esélyét Ózdra? És mennyi jöhet le?
Köszi a választ
Köszi a választ
A legfrissebb SYNOP-okhoz hol lehet hozzájutni az ogimeten és a mundomanzon kívül, mert ugye ott sem a legfrissebbek vannak.
Az As opacus alapja jóval magasabban van, mint a másik kettõé, ebbõl csak gyenge intenzitású csapadék hullik többnyire.
A Nimbostratus és a Stratus nebulosus közötti különbség, hogy az Ns-bõl folyamatos esõ szokott hullani, míg a Stratusból szitálás fordulhat elõ.
Az Ns mellett nagyobb intenzitású csapadék esetén fractusok is megjelenhetnek, míg a Stratus nebulosusnak szürke, egyenletes felhõalapja van.
A Nimbostratus és a Stratus nebulosus közötti különbség, hogy az Ns-bõl folyamatos esõ szokott hullani, míg a Stratusból szitálás fordulhat elõ.
Az Ns mellett nagyobb intenzitású csapadék esetén fractusok is megjelenhetnek, míg a Stratus nebulosusnak szürke, egyenletes felhõalapja van.
Határeset lesz az biztos, az intenzitáson is múlhat, meg fõleg azon, hogy mennyire enyhül be a magasban, ha már csak 1-2 fokkal hidegebb lesz a magasban mint várták akkor hó, ha nem akkor ónos esõ.
Hello. Hány százalék annak az esélye, hogy a hétvégén itt komolyabb havazásba ütközzünk?
A német Wetterzentrale oldalon néztem, hogy itt még negatívba lesz a nappali hõmérséklet, mikorra acsapadék java ideér.
Amatõr megfigyelésem alapján 20cm-hó is leeshet, de inkább szeretném valaki rutinosabbtól megkérdezni, hogy Õ hogy látja ezt!?
Va
A német Wetterzentrale oldalon néztem, hogy itt még negatívba lesz a nappali hõmérséklet, mikorra acsapadék java ideér.
Amatõr megfigyelésem alapján 20cm-hó is leeshet, de inkább szeretném valaki rutinosabbtól megkérdezni, hogy Õ hogy látja ezt!?
Va
Nem egy olyan tippem van, hogy érzékenyebbé veszik a radart, vagyis a színezést módosítják a gyengébb radarjel kompenzálására. Lehet hülyeség amit mondok.
Amennyiben esni fog, a kristályok (pelyhek) szintjén átlátszó, tömegében fehér várható.
A jövõhét elején a jelenlegi ECMWF ensemble alapján kb 60% esély mutatkozik kevés (1-2 cm) hóra
A jövõhét elején a jelenlegi ECMWF ensemble alapján kb 60% esély mutatkozik kevés (1-2 cm) hóra
Valaki meg tudná mondani, hogy errefelé milyen hó várható holnap?
Illetve ha jól látom kedden is jön valami csapizóna M.O-ra, hogy abból ide jut-e valamennyi. A választ elõre is köszi
Illetve ha jól látom kedden is jön valami csapizóna M.O-ra, hogy abból ide jut-e valamennyi. A választ elõre is köszi
Ehez kapcsolódik az én kérdésem is. Az itt használt "12 Utc" hány órával tér el a Wetterzentrale-s GFS térképen használt 12Z-s jelöléstõl? Köszönöm!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat