Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Vác: jó az összesítés, de oszlop helyett nem inkább vonalban kéne ábrázolni a csapadékot és a szelet kivéve az értékeket? Amúgy milyen szélmérõd van?
A rendelkezésemre álló adatok alapján megújult formában, 2004-es havi és éves adatok: www.bbmet.fw.hu/haviad.html
Na akkor már helyesen:Hozzáfogok a 2004. év összesítéséhez. Sajnos feljegyzéseim csak február közepe óta vannak. Tudna valaki segíteni? Januári és februári középhõmérséklet és havi csapadémennyiség adatokra lenne szükségem.Decemberi adataim: Link
BB: mit csinálsz??? 
Ennyire azért nem lehetsz álmos...:-)Bár az is lehet, Te is ilyen jól elõrelátsz 40 évvel...Sok sikert, jó munkát hozzá!!!
Ennyire azért nem lehetsz álmos...:-)Bár az is lehet, Te is ilyen jól elõrelátsz 40 évvel...Sok sikert, jó munkát hozzá!!!
Hozzáfogok a 2044. év összesítéséhez. Sajonos feljegyzéseim csak február közepe óta vannak. Tudna valaki segíteni? Januári és februári középhõmérséklet és havi csapadémenyyiség adatokra lenne szükségem.
KP!! A Metnet órátáj légyszives állítsd be pontosra, hogy aaz óra és perc stimmeljen, mikor átlépünk 2005-be!
Köszönöm szépen, donaplesz. Azt tudtam, ha dp/dt negatív akkor feláramlás van, ha pozitív, akkor pedig leáramlás. Akkor csak be kell szorozni -1/(rho*g) -vel.
Gyx: az a térkép, mint ahogy az az idõjárási térképeknél általában szokás, a a függõleges koordináta nem a méter(z), hanem a nyomás(p). Így a vertikális sebesség a 2 rendszerben delta(z)/delta(t), illetve delta(p)/delta(t), ahol a t az idõ, a delta meg a változást fejez ki. A számlálók közti kapcsolatot a hidrosztatika egyenlete adja meg, miszerint: delta(p)=-ró*g*delta(z), ahol ró a levegõ sûrüsége, g a gravitációs állandó. A képletbõl látszik, és tapasztalatunk szerint is a nyomás és a magasság egymással ellentétes irányba növekszik, így nyomási rendszerben akkor van szó feláramlásról, ha delta(p)/delta(t) negatív, azaz ott vannak azon a térképen felfelé irányuló vertikális elmozdulások, ahol negatív a "hPa/h", minél negatívabb, annál erõsebb. Ha pozitív, leáramlás van.
A modelleket nézegetve felmerült bennem egy kérdés: több helyen van olyan, hogy pl. a 700 hPa szint függõleges sebessége. Ez ha jól tudom a 700 hPa szint magasságának idõbeni változását adja meg(hPa/h). Engem az érdekelne, ebbõl hogy lehet megmondani azon a magasságon a tényleges függõleges szélsebességet m/s-ben vagy cm/s-ben. (ha egyáltalán lehet)
Sõt, ha felszíni nyomási, vagy magassági elõrejelzõ térképet nézel, nem is kell többet egymás után megnézned, elég ha 1-en megnézed, milyen az áramlás...
Ali Baba: a csapadékot halmazállapotát a légoszlop hõmérséklete szabja meg. Ehhez általában a 850 hPa-os nyomási szint hõmérsékletelõrejelzését nézzük, de emellett figyelembe kell venni a szelet is, minél erõsebb szél fúj, annál alacsonyabb 850 kell a hóhoz. Gyenge légáramlás vagy szélcsend esetén, ha elõzõleg kellõen le tudtak hûlni a felszínközeli légrétegek, akár 0 fokos 850-nél is eshet hó. A 850-nél vannak jobb mérõszámok is, pl a 925 szint hõmérséklete, a legjobb a 850/1000 rétegvastagság, amely arányos a két szint közötti réteg átlaghõmérsékletével, de fõleg ez utóbbi elõrejelzése kevés helyen van csak meg. A felhõzónák elmozdulásához meg nézzél mûholdfilmet, esetleg radarképet, vagy nyomási vagy magassági helyzet elõrejelzõ térképeket egymás után.
Kinek van La Crosse WS 7013-as készüléke?Akinek hasonlója van az irjon már vissza.Kösz
Matte: Milyen jegyeid vannak-voltak neked (anya)nyelvtanból, he-he ?Nyugi, semmi roszindulat nincs kérdésemben, csak kissé mulatságos a rekord-rossz helyesírásod.
Köszi Cb ezt keresgéltem, közben már én is megtaláltam. Szerintem ez az egyik legjobb mûholdkép. 30 percenként frissül, napokra visszamenõleg meg lehet nézni a képeket. Augusztus óta minden kép el van mentve, hiányzott már
BB! Küldök én is egy mûholdas címet. Ez a csehek animált mûholdképei.Link Szerintem, egy jó oldal! Üdv: Cb
Sajna a jobbik gépem megadta magát, és az összes kedvenc linkem azon van. Ha valaki ki tudna segíteni a következõk linkjeivel: szlovák radar, GFS, SHMU mûholdképKöszi!
Na még egyszer...Tkeve: 1 kérdés: mikor cseréled ki a nedvesség mérõdet? A harmatpont értéked mindig irreálisan alacsony...
Havas nap-az a nap, amelyen bármilyen rövid idõtartamú hóesést megfigyeltek.Hótakarós nap - ha a föld felszínét összefüggõ hótakaró borítja. /1 cm-tõl adunk összefüggõ hótakarót. Ez alatt csak hólepel van./Hólepel - ha a hó vastagsága csekély, nem mérhetõ. Vagyis nem éri el az 1 cm-t.Hófolt - nem összefüggõ hõtakaró.
Köszi Snowhunter!Szeretek ide járni! Most két dolgot tanultam egyszerre Nem is tudtam, hogy ez két kükön fogalom
Nem is tudtam, hogy ez két kükön fogalom
Kis pontosítás: Nálam az a hótakarós nap, a ha minimum 50% a hóborítottság a naptári nap kb., vagy több, mint felén(órásítva:10-12h).A hivatalosnál, hogy pontosan mennyi a krirérium a reggeli fõterminuskor, pontosan nem tudom, kell-e az összefüggõ hótakaró, ezért írtam min. 50%-ot, majd egy szaki megmondja. Engem nem nagyon érdekelt(ezért se jegyeztem meg), hisz nem igazán hû jellemvonás, túl leegyszerûsített.
BB Vác:A havas napnak azt nevezik, ha egy adott napon legalább 0,1mm hóban érkezõ csapadék esik, függetlenül "mi lesz vele".Amire te kérdeztél, hótakarós napnak hívják, hivatalosan azt nevezik annak, mikor a reggeli fõterminuskor a hóborítottság több, mint 50%(szerintem ez nem helytálló, én "külön bejáratú" hótakarós napom az, ha a 50% körülia hóborítottság legalább a naptári nap felén/10-12h/), úgy sem hivatalosak az idõsoraim, és szerintem jobban meghatárpzza egy nap "hótakaróságát", igaz szubjektívebb.
Horrorbaby: Kösz a választ, így már érthetõbb mi történt vasárnap.(5 perc után nyavajogni kezdtek a gyerekek hogy mikor megyünk már haza mert fáznak, és a napnak már nem volt akkora ereje hogy a -6 fokot ellensúlyozza.
Kora délutánig /13ó/ Kékesen +2, +3 fok volt, majd gyorsan -3, -5 fok közé sõt átmenetileg -8 fok közelébe hült a levegõ.Az "inverziós könyök" emelkedése-röviden és érthetõen a hidegpárna vastagodása miatt. A hõmérsékleti mélypontig /ez a könyök/ jellemzõen nedves a levegõ-felhõ van, elõfordul, hogy vékony rétegben /50-150m/ még a könyök felett is van felhõ és csak utána feljebb van a kiszáradás. Tegnap rövid ideig elõfordult,hogy már a könyök alatt is megkezdõdött a kiszáradás ez csak ritkán fordul elõ. Pontos mérés esetén az is lehetett volna, hogy még a felhõben már -7 fok volt és belõle kiérve Kékesen -6, ami valóban folyamatosan kevesebbnek tûnt/ látszott a Gyöngyösinél. Egy pontos termográffal/ hõmérsékletíróval/ még pontosabb szondázást lehetett volna végrehajtani...
Sziasztok! Tegnap napot akartam látni, ezért kis családommal felsiettem a Kékesre. Nem csalódtam, 950 m-en tényleg kibukkantunk a felhõbõl, csodaszép látvány volt. A kérdésem a hõmérséklet észlelésébõl fakadt. 14 órakor Gyöngyös után -2 fokról folyamatosan csökkent a -6 fokos kékesi T-ig. Azt vártam volna, hogy amint kibukkanunk a felhõbõl melegebb lesz, hiszen elvileg ez zárná le az alsó koszos levegõt. Megköszönném ha egy képzettebb egyén ezt megmagyarázná nekem. Egyébként ma reggel a Lucia azt mondta hogy míg itt alul 0,-2 lesz a T addig a magas hegytetõn akár +5 is lehet. Nos én is így képzeltem, de a tegnapi nap után nem tudom mit gondoljak.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat