Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Feltétel:... a nap folyamán egybefüggõ hótakarót észleljenek, az értékelést segíti elõ az esti hagyományos hójelentés is. A publikált napi jelentésekben a reggeli hóvastagság mérése/értéke szerepel...
Nocsak, ez még nekem is új, hogy az esti fõterminust is beleveszik az értékelésbe, jómagam is olvastam több hivatalos dolgot, ott csak reggeli mérés volt említve.Azaz Rovaniemi újabb adalék, a szerintem továbbra is túl "szubjektív" értékelésbe, nem véletlen, hogy nem tudtam(?) pontosan, hisz soha nem alkalmaztam, nem láttam értelmét ...
Hótakarós nap: hótakarós napnak tekintjük azt a napot, melyen mérhetõ vastagságú, egybefüggõ hóréteg borítja a felszint./Magyarország éghajlati atlasza/OMSZ/ kiadvány/ Reggel /6.45/ és este /18.45/ van hóvastagság mérés/jelentés...
Kösz Snowhunter! Ma valószínûleg kicsit tompább vagyok az átlagosnál, de megpróbálom összegezni.Tehát ha reggel 6.45-kor nincs hó, de délután 3-kor esik 5cm, ami este 10-ig elolvad, akkor az nem hótakarós nap. Igaz?
Köszi LeviG, ezen gondolkoztam a múltkor mert valahol olvastam hogy a Bodeni tónál is van nagy ritkán ilyen jelenség.
Rovaniemi: A LeviG által ajánlott leírás Cb-tõl nem csak elvileg, gyakorlatilag is tökéletes meghatározás, csupán azzal egészíteném ki, hogy a reggeli fõterminus idején(6:45) állapítják meg, hogy hótakarós, vagy nem az adott nap(van-e összefüggõ 1 cm-t meghaladó hóréteg, ha igen, hótakarós a nap, ha nem összefüggõ, nem az, ill. ha van összefüggõ hó, de nem éri el az 1 cm-t, akkor hólepel az elnevezés, ahogy Cb is leírta).
Sajna igen Rovaniemi, ezért is alkalmazom a "külön bejáratú", objektívebb hótakarós napomat, Cb leírása alatt ki is fejtettem, úgy se voltak sosem hivatalosak a feljegyzéseim, megtehettem.
HÓTAKARÓ egybefüggõ,mérhetõ vastagságu hóréteg a talajfelszinen. Hótakaros idõszaknak a
Kösz LeviG! Ha jól értelmezem, bár erre nem terjed ki a leírás, akkor is hótakarós napról beszélhetünk,ha az 1cm vagy annál nagyobb hó akár fél óra alatt elolvad. Tehát idõkorlát nélkül érvényes?
Pontos meghatározást szeretnék kapni valakitõl, hogy mi a hótakarós nap definíciója. Elõre is köszönöm.
...és az aktuális hírekkel "képben" vagytok-e. A befizetett adónkból a másik oldal / a kormány költségvetési keretébõl/ járjon el a minimális elvárhatóság szintjén - elvonás helyett inkább adjon-, hogy ne kelljen további megszorító intézkedéseket hozni mindenkit hátrányos helyzetbe hozva, legyen az egyszerû mindennapos érdeklõdõ vagy éppen a Balatonnál üdülõk tizezrei, nem beszélve az elbocsátásra kényszerült dolgozókkal. A közel jövõben remélhetõleg erre is sor kerül s nem lesz szükség demonstrációra sem, s valóban csak "elõrejelzett rémhír" marad amit a korábbiakban írtam...

Na remélem nem ez lesz a vége az omsz-nak.., a 3. évezredben vagyunk, így is nagy szégyen, hogy a Kékestetõi met állomást személyzet nélkül üzemeltetik!
...olvasta már valaki a rémhirek között /?/, egy cikk részlet a 2008. júniusából az egyik napilapból " ...bezárt az OMSZ, a kapukulcsot maga az elnök adta át a biztonsági szolgálat emberének ..."
1 kérdésem lenne csak. mikor újul meg az oldal? mert így már dög unalom az egész. a fórum is már csak chatként szolgál.... kicsit elavult az egész.
Köszi BB.Kali: melyik elem is merült ki a csapadékmérõben, ha a kijelzõnél a hõmérséklet mellett látszik az elem jel?
Donpalesz: komplett állomás. Légnyomásmérõ, szélmérõ, csapadékmérõ, hõmérõ-páratartalommérõ szenzorokkal és rengeteg, az állomás által nyújtott szolgáltatással. Az oldalamon megnézheted minden egységét: www.bbmet.fw.hu, a mûszerek oldalon. Ha estleg mégis felkelti az érdeklõdésedet, van magyar nyelvû leírásom. Abban minden benne van amit tud.
Donpalesz: Ezzel így is én vagyok mind a 2 dologban.
Gondolkoztam rajta,hogy spóroljak-e rá,de rájöttem a szélmérõt nem tudnám felszerelni,így csak pénz kidobás lenne. A csapadékmérõt is alig tudtam felszerelni. Tényleg,csapimérõ. Visszaszerelem,ahogy látom egy jó ideig nem várható fagy. Viszont záporok lehetnek.

Az ugye egy teljes meteorológiai állomás, vagy csak szélmérõ? (a cucc, ami 60000-be került) Bár én is olyan helyen laknék, hogy reprezentatív adatokkal szolgáltathatnék, mert a panelház 2. emelete abszolút nem az, így értelme sincs ilyen komoly mûszert venni, pedig jó lenne, igaz pénzem sincs annyi

Donpalesz: tulajdonképpen igazad van. Kipróbálom, ha jól látható lehet, hogy sorban mindet átalakítom. Szélmérõm a WS 2305 szélmérõje: Link
Vác: jó az összesítés, de oszlop helyett nem inkább vonalban kéne ábrázolni a csapadékot és a szelet kivéve az értékeket? Amúgy milyen szélmérõd van?
A rendelkezésemre álló adatok alapján megújult formában, 2004-es havi és éves adatok: www.bbmet.fw.hu/haviad.html
Na akkor már helyesen:Hozzáfogok a 2004. év összesítéséhez. Sajnos feljegyzéseim csak február közepe óta vannak. Tudna valaki segíteni? Januári és februári középhõmérséklet és havi csapadémennyiség adatokra lenne szükségem.Decemberi adataim: Link
BB: mit csinálsz???
Ennyire azért nem lehetsz álmos...:-)Bár az is lehet, Te is ilyen jól elõrelátsz 40 évvel...Sok sikert, jó munkát hozzá!!!

Hozzáfogok a 2044. év összesítéséhez. Sajonos feljegyzéseim csak február közepe óta vannak. Tudna valaki segíteni? Januári és februári középhõmérséklet és havi csapadémenyyiség adatokra lenne szükségem.
KP!! A Metnet órátáj légyszives állítsd be pontosra, hogy aaz óra és perc stimmeljen, mikor átlépünk 2005-be!

Köszönöm szépen, donaplesz. Azt tudtam, ha dp/dt negatív akkor feláramlás van, ha pozitív, akkor pedig leáramlás. Akkor csak be kell szorozni -1/(rho*g) -vel.
Gyx: az a térkép, mint ahogy az az idõjárási térképeknél általában szokás, a a függõleges koordináta nem a méter(z), hanem a nyomás(p). Így a vertikális sebesség a 2 rendszerben delta(z)/delta(t), illetve delta(p)/delta(t), ahol a t az idõ, a delta meg a változást fejez ki. A számlálók közti kapcsolatot a hidrosztatika egyenlete adja meg, miszerint: delta(p)=-ró*g*delta(z), ahol ró a levegõ sûrüsége, g a gravitációs állandó. A képletbõl látszik, és tapasztalatunk szerint is a nyomás és a magasság egymással ellentétes irányba növekszik, így nyomási rendszerben akkor van szó feláramlásról, ha delta(p)/delta(t) negatív, azaz ott vannak azon a térképen felfelé irányuló vertikális elmozdulások, ahol negatív a "hPa/h", minél negatívabb, annál erõsebb. Ha pozitív, leáramlás van.
A modelleket nézegetve felmerült bennem egy kérdés: több helyen van olyan, hogy pl. a 700 hPa szint függõleges sebessége. Ez ha jól tudom a 700 hPa szint magasságának idõbeni változását adja meg(hPa/h). Engem az érdekelne, ebbõl hogy lehet megmondani azon a magasságon a tényleges függõleges szélsebességet m/s-ben vagy cm/s-ben. (ha egyáltalán lehet)
Sõt, ha felszíni nyomási, vagy magassági elõrejelzõ térképet nézel, nem is kell többet egymás után megnézned, elég ha 1-en megnézed, milyen az áramlás...
Ali Baba: a csapadékot halmazállapotát a légoszlop hõmérséklete szabja meg. Ehhez általában a 850 hPa-os nyomási szint hõmérsékletelõrejelzését nézzük, de emellett figyelembe kell venni a szelet is, minél erõsebb szél fúj, annál alacsonyabb 850 kell a hóhoz. Gyenge légáramlás vagy szélcsend esetén, ha elõzõleg kellõen le tudtak hûlni a felszínközeli légrétegek, akár 0 fokos 850-nél is eshet hó. A 850-nél vannak jobb mérõszámok is, pl a 925 szint hõmérséklete, a legjobb a 850/1000 rétegvastagság, amely arányos a két szint közötti réteg átlaghõmérsékletével, de fõleg ez utóbbi elõrejelzése kevés helyen van csak meg. A felhõzónák elmozdulásához meg nézzél mûholdfilmet, esetleg radarképet, vagy nyomási vagy magassági helyzet elõrejelzõ térképeket egymás után.
Kinek van La Crosse WS 7013-as készüléke?Akinek hasonlója van az irjon már vissza.Kösz