Globális jelenségek
Bocsássatok meg a zavarásért, csak egy orvos-mikrobiológus vagyok, de a klímaváltozás biológiai kapcsolódásáról szeretnék szólni.
Ökológiai szolgáltatás az, amirõl akkor veszünk tudomást, amikor károsodott... ilyen most a dimetil-szulfid ciklus (Andreae, Lovelock et al., ) - az algák (nálunk szikesen élõ Chlorophyceae) által kibocsátott gáz a kénciklus 40-50 %-áért és a felhõképzés "precipitation core" részéért felelõs.
A kristályok szerepérõl a vulkánosság kapcsán sokat írnak. A biogén gáz eloszlása finomabb, - lehet-e, hogy a messze szállítható, árnyékoló felhõket is ezek építik föl? Ez a gáz fõleg a tengerekbõl származik. Ha nagy olajfoltok vannak (2002 okt. Prestige, 2003-hónapokig tartó aszály Európában. 2010 április Deepw.Horizon, nálunk összeáramlás, oroszoknál erdõtûz, másutt aszály. 2006 nyár, Jiyyeh, szétlõtt tengerparti tank - enyhe tél) a termelése is károsodhat, de a gyógyszermaradék, vegyszerek is árthatnak az egyensúlynak. A nagy darabos jégesõ, a tengerpart közelében lezúduló özönvíz, távolabbi csdapadék-szegénység, esetleg visszavezethetõ lenne a kevesebb, igen - finom - eloszlású dimetil-szulfidra és - propionátra?
Most tartós AC-t láttunk tél elején az Azovi-tengeren dúló ukrán vita nyomán, és összeáramlást újra itt nálunk (akkor "kié" az az esõ, ami nekünk olyan sok volt? Az oroszoknak elosztva épp-elég?)
A vikingek elhajóztak Amerikáig és Grönlandon gazdálkodtak. DE akkor nem voltak a tengerek testén "sivatagos" foltok, amelyek gátolták volna a tengeri plakton-közösséget, hogy kénciklust pörgessenek (és, ha voltak is olaj-feláramlások, mindig illik lenniük - ennek a megemésztését is több plankton végezhette.)
Ennek az oka a tengerbe juttatott rengeteg, újabban egyre több, vegyszer. Antibiotikumból 2000-ben csak az EU csatlakozás elõtti fejlett államai, 22000 tonnát használtak állattartásra, és ott vannak a kagylófarmok még stb., és ott van a rengeteg háztartási fertõtlenítõ.
Ha megnézünk egy szennyezett folyót, hosszú jetet látunk meleg vízbõl. Kína irányából pl. Dél-Amerika felé áramlani. A plankton energiát köt, építkezik. A szennyvíz energiát szabadít fel, rothaszt. (Hozzájárulhat az El Ninohoz? Mit gondoltok?)
A környezetszennyezés hatása erõsebb szerintem a klímaváltozásban, mint ahogy tudomásul vesszük. Mi lesz, ha kiderül, hogy a sztratoszféra hõmérsékleti jellemzõi is valamilyen ökológiai szolgáltatás következtében állnak fenn? - mert az oxigénszint, az evidens... de a kénciklus, nem nagyon közismert.
Ökológiai szolgáltatás az, amirõl akkor veszünk tudomást, amikor károsodott... ilyen most a dimetil-szulfid ciklus (Andreae, Lovelock et al., ) - az algák (nálunk szikesen élõ Chlorophyceae) által kibocsátott gáz a kénciklus 40-50 %-áért és a felhõképzés "precipitation core" részéért felelõs.
A kristályok szerepérõl a vulkánosság kapcsán sokat írnak. A biogén gáz eloszlása finomabb, - lehet-e, hogy a messze szállítható, árnyékoló felhõket is ezek építik föl? Ez a gáz fõleg a tengerekbõl származik. Ha nagy olajfoltok vannak (2002 okt. Prestige, 2003-hónapokig tartó aszály Európában. 2010 április Deepw.Horizon, nálunk összeáramlás, oroszoknál erdõtûz, másutt aszály. 2006 nyár, Jiyyeh, szétlõtt tengerparti tank - enyhe tél) a termelése is károsodhat, de a gyógyszermaradék, vegyszerek is árthatnak az egyensúlynak. A nagy darabos jégesõ, a tengerpart közelében lezúduló özönvíz, távolabbi csdapadék-szegénység, esetleg visszavezethetõ lenne a kevesebb, igen - finom - eloszlású dimetil-szulfidra és - propionátra?
Most tartós AC-t láttunk tél elején az Azovi-tengeren dúló ukrán vita nyomán, és összeáramlást újra itt nálunk (akkor "kié" az az esõ, ami nekünk olyan sok volt? Az oroszoknak elosztva épp-elég?)
A vikingek elhajóztak Amerikáig és Grönlandon gazdálkodtak. DE akkor nem voltak a tengerek testén "sivatagos" foltok, amelyek gátolták volna a tengeri plakton-közösséget, hogy kénciklust pörgessenek (és, ha voltak is olaj-feláramlások, mindig illik lenniük - ennek a megemésztését is több plankton végezhette.)
Ennek az oka a tengerbe juttatott rengeteg, újabban egyre több, vegyszer. Antibiotikumból 2000-ben csak az EU csatlakozás elõtti fejlett államai, 22000 tonnát használtak állattartásra, és ott vannak a kagylófarmok még stb., és ott van a rengeteg háztartási fertõtlenítõ.
Ha megnézünk egy szennyezett folyót, hosszú jetet látunk meleg vízbõl. Kína irányából pl. Dél-Amerika felé áramlani. A plankton energiát köt, építkezik. A szennyvíz energiát szabadít fel, rothaszt. (Hozzájárulhat az El Ninohoz? Mit gondoltok?)
A környezetszennyezés hatása erõsebb szerintem a klímaváltozásban, mint ahogy tudomásul vesszük. Mi lesz, ha kiderül, hogy a sztratoszféra hõmérsékleti jellemzõi is valamilyen ökológiai szolgáltatás következtében állnak fenn? - mert az oxigénszint, az evidens... de a kénciklus, nem nagyon közismert.
Az a bizonyos Földközi-tengeri elzáródás elég érdekes téma, az, hogy hogyan ért véget, még inkább. A Föld történetének egyik "epic" pillanata lehetett Link
Hogy az alacsonyabb vízszint (vagy kiszáradt medence) okozhatott-e a vulkáni tevékenységben változást, nem tudom, de véleményem szerint csak az amúgy is meglévõ vulkanizmusra lehetett hatással. Magához a felnyíláshoz és újbóli (végleges) feltöltõdéshez (Zanclean flood) az óceáni tengerszint/kõzetlemezmozgás/folyóvízi erózió hármas együtt-hatása kellett imho.
Hogy az alacsonyabb vízszint (vagy kiszáradt medence) okozhatott-e a vulkáni tevékenységben változást, nem tudom, de véleményem szerint csak az amúgy is meglévõ vulkanizmusra lehetett hatással. Magához a felnyíláshoz és újbóli (végleges) feltöltõdéshez (Zanclean flood) az óceáni tengerszint/kõzetlemezmozgás/folyóvízi erózió hármas együtt-hatása kellett imho.
Az óceáni lemezeken csak a hidrosztatikus nyomás nõ minimális mértékben a kontinentális jég olvadásának - globális vízszintemelkedésnek - hatására, de az nem oszt, nem szoroz. Olyan helyeken okozhat mozgásokat, ahol akár több 100, vagy akár 1000 m nagyságrendû jégréteg tûnik el. Ott a pár tíz, de inkább pár százezer, vagy millió év alatt kialakult egyensúlyi helyzet szûnik meg, és a (kontinentális) lemez emelkedésnek indul a felhajtó erõ hatására. Ez is nagyon lassú mozgás, de okozhat töréseket, vulkáni tevékenység emelkedést is, de ez nem emberi idõléptékû folyamat. Emlékeim szerint Salo (rég találkoztam bármiféle hozzászólásával - merre van?) válaszolt nekem valamelyik fórumon egy kérdésemre: A Földközi tenger elzáródása és a párolgás okozta több száz m-es vízszintcsökkenés hatására az aljzat egyensúlyi helyzete megszûnt és a lemezek függõleges mozgása okozhatott vulkáni tevékenység növekedést. Egészen biztos, hogy nem globálklíma - befolyásoló mértékût.
Ilyesmirõl kérdezd a Metneten a geológusokat - vannak néhányan.
Harmincegynéhány éve Bõs-Nagymarossal kapcsolatban a sötétzöldek illészolikával az élen azzal (is) riogattak minden hozzá-nem-értõt, hogy a felduzzasztott víz terhelésének hatására mindenféle katasztrofális lemeztörések, földrengések várhatók. Ahhoz egy kicsit (?) nagyobb erõhatások szükségesek.
Ilyesmirõl kérdezd a Metneten a geológusokat - vannak néhányan.
Harmincegynéhány éve Bõs-Nagymarossal kapcsolatban a sötétzöldek illészolikával az élen azzal (is) riogattak minden hozzá-nem-értõt, hogy a felduzzasztott víz terhelésének hatására mindenféle katasztrofális lemeztörések, földrengések várhatók. Ahhoz egy kicsit (?) nagyobb erõhatások szükségesek.
Számomra viszonylag új elmélet, hogy a jég olvadásával és a tengerek vízszintjének emelkedésével a kõzetlemezekre ható erõ megnõ és a vulkánosság felerõsödhet. Elsõ hallásra megmosolyogtam a dolgot, de aztán jobban elgondolkodtam rajta és arra jutottam, hogy akár lehet is benne valami.
"Napjainkra kiderült, hogy a hideg víz felszínre törésének elmaradása a Csendes-óceán hatalmas területein több (1997/98-ban pl. 5-6°C) fokos pozitív hõmérsékleti anomáliát okoz. E jelenség több hónapig, egy-két évig fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítõi térségek légkörzését. Egyes helyeken (pl. Indonéziában, Ausztráliában) szokatlan szárazság, máshol (pl. Dél-Amerikában) a normálisnál sokkal több csapadék lép fel. A mérsékelt övben az El-Nino hatása kevésbé egyértelmû. " Forrás: Link
No, mivel sem a fõszakértõ, sem a tapasztalati szakértõ nem reagált, így megköszönöm Olivérnek, hogy utánaszámolt, és ez remélhetõleg a jövõben óvatosabb megnyilatkozásokra készteti majd az oldal botcsinálta guruit (HHAAAh!! Jó vicc!!).
Sõt VáraljaMet számításai szerint de "egy fenét" nincs hatással. Vagyis egészen pontosan a középhõmérsékletet nem tolja el valószínûleg egyik irányba sem, ettõl még más hatása nyilván lehet (makroképek gyakoriságának megváltozásai stb.).
Végeztem egy kis számítást az El Nino és a hazai forró és száraz nyarak kapcsán.
A számításokhoz a Nino 3.4 SST Indexeket használtam az 1870-2014-es idõszakból: Link
Itthonról a budapesti (lõrinci) adatsort vettem alapul: Link
Mindenhol az anomáliákat az 1870-2014-es átlagokhoz határoztam meg. Egy évet akkor tekintettem El Nino évnek a nyár szempontjából, ha az április-júliusi (4 hónap) SST Index anomáliája legalább +0,50 °C volt. Ezekbõl a 145 év alatt 23 fordult elõ. Ezeknél az El Nino-s éveknél a hazai nyári hõmérsékletek épp a 145 év átlagát adták vissza (századra pontosan), a csapadékösszegeknél a 145 éves átlagnál 18%-kal kevesebbet kaptam. A 23 évnél a hõmérsékleti anomáliák -1,91 és +2,59 fok, a csapadékösszegek eltérései -60 és +70% között változtak. Az ápilis-júliusi Nino 3.4 SST Index és a budapesti nyári hõmérsékletek és csapadékösszegek közötti lineáris korreláció értékei: +0,005 (hõm.) és +0,081 (csap.). Statisztikailag nincs kapcsolat a Nino 3.4 SST Index és a hazai nyári hõmérsékletek, valamint csapadékösszegek között.
A számításokhoz a Nino 3.4 SST Indexeket használtam az 1870-2014-es idõszakból: Link
Itthonról a budapesti (lõrinci) adatsort vettem alapul: Link
Mindenhol az anomáliákat az 1870-2014-es átlagokhoz határoztam meg. Egy évet akkor tekintettem El Nino évnek a nyár szempontjából, ha az április-júliusi (4 hónap) SST Index anomáliája legalább +0,50 °C volt. Ezekbõl a 145 év alatt 23 fordult elõ. Ezeknél az El Nino-s éveknél a hazai nyári hõmérsékletek épp a 145 év átlagát adták vissza (századra pontosan), a csapadékösszegeknél a 145 éves átlagnál 18%-kal kevesebbet kaptam. A 23 évnél a hõmérsékleti anomáliák -1,91 és +2,59 fok, a csapadékösszegek eltérései -60 és +70% között változtak. Az ápilis-júliusi Nino 3.4 SST Index és a budapesti nyári hõmérsékletek és csapadékösszegek közötti lineáris korreláció értékei: +0,005 (hõm.) és +0,081 (csap.). Statisztikailag nincs kapcsolat a Nino 3.4 SST Index és a hazai nyári hõmérsékletek, valamint csapadékösszegek között.
Nagyon jo, hogy ezt ide masoltad, de ebben semmi nincs, ami igazolna a kinyilatkoztatasod. Ez egy elore az USA tersegere, a Csendes-oceanra es egy halvany utalas a globalis atlaghomerseklet esetleges pozitiv anomaliajara. Hogyan kovetkezik ebbol, hogy a Karpat-medence tersegeben az El Nino meleg es szaraz nyarat okoz?
El Nino Officially Declared for 2015
The climate pattern is here but weak
March 5, 2015 |By Andrea Thompson and Climate Central | Véalo en español
In part because of its weakness, as well as its unusual timing, the El Niño isn’t expected to have much impact on U.S. weather patterns.
Credit: NOAA
Just when everyone had pretty much written it off, the El Niño event that has been nearly a year in the offing finally emerged in February and could last through the spring and summer, the National Oceanic and Atmospheric Administration announced Thursday.
This isn’t the blockbuster, 1998 repeat El Niño many anticipated when the first hints of an impending event emerged about a year ago. This El Niño has just crept across the official threshold, so it won’t be a strong event.
“We’re basically declaring El Niño,” NOAA forecaster Michelle L’Heureux said. “It’s unfortunate we can’t declare a weak El Niño.”
In part because of its weakness, as well as its unusual timing, the El Niño isn’t expected to have much impact on U.S. weather patterns, nor bring much relief for drought-stricken California.
Link
But forecasters say it could nudge weather patterns in other areas of the globe, especially if it persists or intensifies, and could boost global temperatures—following a 2014 that was already the hottest year on record.
“It does tilt the odds toward warmth,” L’Heureux said.
Link
Spring and summer
This late winter emergence of the El Niño means that the hallmark U.S. impacts—wet and cool conditions across the southern U.S.—won’t happen.
“Over us [the impact] becomes very, very muted” in spring, L’Heureux said.
Forecasters believe the current Kelvin wave and the already warmer ocean temperatures, signal that the El Niño is going to persist, which was another factor in officially declaring an event.
The CPC forecasts a 50 to 60 percent chance that the El Niño will chug along through the spring and summer. If it does, it could tamp down the Atlantic hurricane season and juice the season in the eastern Pacific, as many said it did last summer, before the El Niño was official.
That official designation has already spurred much debate in the climate community, since the ocean was warm enough through much of 2014 to qualify as an El Niño.
“I’m sure it’s going to be discussed quite a bit,” L’Heureux said.
But whether or not those warm oceans meant an El Niño was in place, they, along with warm waters in other ocean basins, helped elevate global surface temperatures in 2014, leading to the warmest year on record.
The climate pattern is here but weak
March 5, 2015 |By Andrea Thompson and Climate Central | Véalo en español
In part because of its weakness, as well as its unusual timing, the El Niño isn’t expected to have much impact on U.S. weather patterns.
Credit: NOAA
Just when everyone had pretty much written it off, the El Niño event that has been nearly a year in the offing finally emerged in February and could last through the spring and summer, the National Oceanic and Atmospheric Administration announced Thursday.
This isn’t the blockbuster, 1998 repeat El Niño many anticipated when the first hints of an impending event emerged about a year ago. This El Niño has just crept across the official threshold, so it won’t be a strong event.
“We’re basically declaring El Niño,” NOAA forecaster Michelle L’Heureux said. “It’s unfortunate we can’t declare a weak El Niño.”
In part because of its weakness, as well as its unusual timing, the El Niño isn’t expected to have much impact on U.S. weather patterns, nor bring much relief for drought-stricken California.
Link
But forecasters say it could nudge weather patterns in other areas of the globe, especially if it persists or intensifies, and could boost global temperatures—following a 2014 that was already the hottest year on record.
“It does tilt the odds toward warmth,” L’Heureux said.
Link
Spring and summer
This late winter emergence of the El Niño means that the hallmark U.S. impacts—wet and cool conditions across the southern U.S.—won’t happen.
“Over us [the impact] becomes very, very muted” in spring, L’Heureux said.
Forecasters believe the current Kelvin wave and the already warmer ocean temperatures, signal that the El Niño is going to persist, which was another factor in officially declaring an event.
The CPC forecasts a 50 to 60 percent chance that the El Niño will chug along through the spring and summer. If it does, it could tamp down the Atlantic hurricane season and juice the season in the eastern Pacific, as many said it did last summer, before the El Niño was official.
That official designation has already spurred much debate in the climate community, since the ocean was warm enough through much of 2014 to qualify as an El Niño.
“I’m sure it’s going to be discussed quite a bit,” L’Heureux said.
But whether or not those warm oceans meant an El Niño was in place, they, along with warm waters in other ocean basins, helped elevate global surface temperatures in 2014, leading to the warmest year on record.
Szép estét kívánok! Erõs vagy nagyon erõs El Ninónak világszerte hatása van. Tapasztalat szerint olyankor tartósan - hónapokig - a kontinens nyugati partjain vonuló ciklonok elõoldalán tartózkodunk, így télen enyhe, száraz az idõ, nyáron ugyancsak száraz és nem ritkán az átlag fölötti hõmérsékletû az idõ. Jellemzõ még az állandósuló erõs szélmezõ.
Nem baj, ha nem készül. De azért várunk néhány megerõsítõ linket arra az egyértelmû kijelentésre.
Megvárom türelemmel, amíg gép elé kerülsz. Az esti nagy összefoglaló biztos azon készül. Örülnék néhány linknek.
Nem a fenét nincs.
El nino idején hazánkban megnõhet a száraz és meleg/forró idõszakok esélye.
El nino idején hazánkban megnõhet a száraz és meleg/forró idõszakok esélye.
A mûhold felszínhõmérsékletet mér, míg a számon tartott rekordot 2 méteres magasságban mérték. (Legalábbis nem talajon.)
Olvastam errõl. Bár azért a mûholdas hõmérsékletmérésben annyira nem hiszek. Elvileg a hír amúgy igaz.
Link
Errõl csak most hallottam, hogy megdõlt az Antarktiszon mért abszolút földi hidegrekord. 2010. augusztus 10-én, -93,2 fok. Igaz lenne?
Errõl csak most hallottam, hogy megdõlt az Antarktiszon mért abszolút földi hidegrekord. 2010. augusztus 10-én, -93,2 fok. Igaz lenne?
Globális hõmérséklet anomália adatsorok 1979-tõl (NCEP CFSR reanalízis):
Link
Elemzésekhez jó lehet. Nem klímaállomás-adatok, hanem visszamenõleg futtatott rövidtávú modell elõrejelzés (0-6h), amelyek tartalmazzák az adott idõszak összes rendelkezésre álló mérési adatát, ezért globálisan átfogóbb képet ad.
Link
Elemzésekhez jó lehet. Nem klímaállomás-adatok, hanem visszamenõleg futtatott rövidtávú modell elõrejelzés (0-6h), amelyek tartalmazzák az adott idõszak összes rendelkezésre álló mérési adatát, ezért globálisan átfogóbb képet ad.
Az "elpazarlódik" hosszabban kifejtve:
A gyenge polárfront könnyen kiereszti a hideget a sarkvidékrõl. Ha ez megtörténik, akkor a sekély poláris AC is legyengül. A sekély poláris AC továbbgyengülése, vagy eltûnése pedig a sarki hidegmag dezintegrációjához vezet, amelynek következménye, hogy nem tud kialakulni erõs hidegbázis a sarkvidéken. Ez a fõként a tél közepére válik érzékelhetõvé. Másrészt, a dezintegrálódó hidegnek vannak "kedvenc helyei" is. Elsõ számú kedvenc helye a Baffin-öböl és Grönland. Ha erre rászakad a hideg, akkor pedig jöhet a ciklongyár. Stimm?
A gyenge polárfront könnyen kiereszti a hideget a sarkvidékrõl. Ha ez megtörténik, akkor a sekély poláris AC is legyengül. A sekély poláris AC továbbgyengülése, vagy eltûnése pedig a sarki hidegmag dezintegrációjához vezet, amelynek következménye, hogy nem tud kialakulni erõs hidegbázis a sarkvidéken. Ez a fõként a tél közepére válik érzékelhetõvé. Másrészt, a dezintegrálódó hidegnek vannak "kedvenc helyei" is. Elsõ számú kedvenc helye a Baffin-öböl és Grönland. Ha erre rászakad a hideg, akkor pedig jöhet a ciklongyár. Stimm?
Valószínûleg a Moszkvától kissé Északkeletebbre élõk nem így gondolják (több Magyarországnyi területen), ahol már napok óta 2-15 cm hó van.
Én meg arra következtetek, hogy ahol most hó van ott igenis hideg van és tél van már most is. Viszont alapot jelenthet a Szibériai anticiklon nyugati szárnyának (hídjának) tartósabb megerõsödéséhez.
Elpazarlódik ?!?! Hogy a fenébe írhatsz ilyen butaságot.
Én meg arra következtetek, hogy ahol most hó van ott igenis hideg van és tél van már most is. Viszont alapot jelenthet a Szibériai anticiklon nyugati szárnyának (hídjának) tartósabb megerõsödéséhez.
Elpazarlódik ?!?! Hogy a fenébe írhatsz ilyen butaságot.
Ezzel egyetértek (természetesen nem a megérzéses résszel, hanem az az elõtti fejtegetésekkel).
Egy kis adalék: Link Volt 1-2 X1.0+ erõsségû napkitörés, azaz úgy tûnik, a napunk még mindig aktív.
Egy kis adalék: Link Volt 1-2 X1.0+ erõsségû napkitörés, azaz úgy tûnik, a napunk még mindig aktív.
Én semmi jóra - már ami a télies idõt jelenti - nem következtetek ebbõl. Két dolog miatt:
- a hidegmag kifutja magát, elpazarlódik már most, õsz végén.
- tavaly is hasonló helyzet volt õsszel, tudjuk milyen ordas ciklongyár lett belõle.
Ugyanakkor az is igaz, hogy egy télies decembernek valami meg kell "ágyazzon". És ez nem lehet más, mint a hóval hosszabb ideig borított területek nagysága.
A megérzésem mégis azt súgja, hogy valami hasonló készül, mint ami tavaly volt. A tavalyi télen is volt azért egy bíztató epizód január végén, február elején. Az a kosszava megmutatta, hogy a tél DK felõl is megérkezhet, még manapság is, nem csak 50, vagy 100 évvel ezelõtt.
- a hidegmag kifutja magát, elpazarlódik már most, õsz végén.
- tavaly is hasonló helyzet volt õsszel, tudjuk milyen ordas ciklongyár lett belõle.
Ugyanakkor az is igaz, hogy egy télies decembernek valami meg kell "ágyazzon". És ez nem lehet más, mint a hóval hosszabb ideig borított területek nagysága.
A megérzésem mégis azt súgja, hogy valami hasonló készül, mint ami tavaly volt. A tavalyi télen is volt azért egy bíztató epizód január végén, február elején. Az a kosszava megmutatta, hogy a tél DK felõl is megérkezhet, még manapság is, nem csak 50, vagy 100 évvel ezelõtt.
Most már igen, akkor most frissült.
De a helyzeten nem változtat 2-3 nap sem, ugynaz...
De a helyzeten nem változtat 2-3 nap sem, ugynaz...
Természetesen nem minden évet linkeltem be, de ott is ugyanez a helyzet.
Egy érdekesség:
Nézegettem az elmúlt évek és a 2014.-es összehasonlítását hótakaró területi kiterjedésére tekintettel.
Ha jók a térképek, akkor rekordon vagyunk idén (Európában), egyelõre október 21.-i a legfrissebb térkép, azaz a mostani lehûlés hatása még nincs benne.
2014 vs. 2005
Link
2014 vs. 2006
Link
2014 vs. 2007
Link
2014 vs. 2008
Link
2014 vs. 2010
Link
2014 vs. 2012
Link
2014 vs. 2012
Link
Ha valóban jók a térképek akkor látható a szembetûnõ különbség Kelet-európában, illetve Skandinávia É.-i részén. Gyakorlatilag nem találtam hasonló évet az ideihez, azaz hogy ennyire nyugatra húzódott volna október közepére az összefüggõ hótakaró, messze még az urálon túl volt csak ez jellemzõ a Kelet Európai síkság területére nem.
Tavaly már jelentõsen nagyobb kiterjedésû volt nyugat felé, idén pedig még jelentõsebb a 2013 évtõl is. A Kelet Európai síkság nagyobb részét már hó takarja el. Máshol, Eurázsia kelet-ázsiai része, vagy Észak-amerika ilyen nagy mértékû eltérés nem tapasztalható.
Emellé még az is megemlítendõ, hogy az azóta bekövetkezõ hidegbetörés még növelte a hótakarós terület nagyságát (okt 21 óta). Sajnos 2004 elõtt még nem érhetõ el a hótakarót is ábrázoló térkép, így korábbi éveket nem lehet megnézni, de ami biztos, hogy 2004 óta október közepén-végén még nem volt ilyen kiterjedt a hótakarós terület. Nem tudom globális mértékben van-e ennek magyarázata, illetve az elkövetkezõ hetekre mennyire lesz.ez meghatározó az idõjárás alakulására (pl. korábban kialakuló kontinentális anticiklon Kelet-európa fölött, így az áramlási viszonyok módosulása ezen a területen...stb.). Tudjuk azt hogy tél végére ezen a területen a tartós hótakaró hatására tartós ha masszív anticiklon alakul ki az hetekig meghatározhatja az idõjárást.
Nézegettem az elmúlt évek és a 2014.-es összehasonlítását hótakaró területi kiterjedésére tekintettel.
Ha jók a térképek, akkor rekordon vagyunk idén (Európában), egyelõre október 21.-i a legfrissebb térkép, azaz a mostani lehûlés hatása még nincs benne.
2014 vs. 2005
Link
2014 vs. 2006
Link
2014 vs. 2007
Link
2014 vs. 2008
Link
2014 vs. 2010
Link
2014 vs. 2012
Link
2014 vs. 2012
Link
Ha valóban jók a térképek akkor látható a szembetûnõ különbség Kelet-európában, illetve Skandinávia É.-i részén. Gyakorlatilag nem találtam hasonló évet az ideihez, azaz hogy ennyire nyugatra húzódott volna október közepére az összefüggõ hótakaró, messze még az urálon túl volt csak ez jellemzõ a Kelet Európai síkság területére nem.
Tavaly már jelentõsen nagyobb kiterjedésû volt nyugat felé, idén pedig még jelentõsebb a 2013 évtõl is. A Kelet Európai síkság nagyobb részét már hó takarja el. Máshol, Eurázsia kelet-ázsiai része, vagy Észak-amerika ilyen nagy mértékû eltérés nem tapasztalható.
Emellé még az is megemlítendõ, hogy az azóta bekövetkezõ hidegbetörés még növelte a hótakarós terület nagyságát (okt 21 óta). Sajnos 2004 elõtt még nem érhetõ el a hótakarót is ábrázoló térkép, így korábbi éveket nem lehet megnézni, de ami biztos, hogy 2004 óta október közepén-végén még nem volt ilyen kiterjedt a hótakarós terület. Nem tudom globális mértékben van-e ennek magyarázata, illetve az elkövetkezõ hetekre mennyire lesz.ez meghatározó az idõjárás alakulására (pl. korábban kialakuló kontinentális anticiklon Kelet-európa fölött, így az áramlási viszonyok módosulása ezen a területen...stb.). Tudjuk azt hogy tél végére ezen a területen a tartós hótakaró hatására tartós ha masszív anticiklon alakul ki az hetekig meghatározhatja az idõjárást.
A medián van behúzva a térképre. Link
Elég szakadozott az a vonal, de egyszersmind elég széles is, elfedhet foltokat (milyen széles területet foglal vajon? 50-100 km?)
Elég szakadozott az a vonal, de egyszersmind elég széles is, elfedhet foltokat (milyen széles területet foglal vajon? 50-100 km?)
Ugyanúgy lehet, mint a fáklyára is átlagot húzni , a jég egyébként nem is "szór" annyira mint a fáklya.
És akkor - zsugorodó trend esetén - egy olyan geometriai alakzatot kellene kapnunk, amely minden rácspontra berajzol egy átlagértéket... Ez pedig szükségképpen nem egy alakzat, hanem annyi, amennyi rácsponton valaha is volt bármennyi jég a mérések kezdete óta. Tehát egy ilyen "átlag"-ot ábrázoló térképnek sok szigetszerû alakzatot is ábrázolnia kéne. De én nem ezt látom a térképen. A jég kiterjedése konkrét adat. A jég mennyisége is. A jég átlagos mennyisége már elvont dimenzió. Átlagot nem lehet térképre rajzolni, kivéve, ha 1 dimenziós szakaszról van szó. De a jég kiterjedése tudtommal nem 1 dimenziós...
Jól érted a lényeget. Az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb tavasz/kora nyár kedvezett a gleccsereknek, melyek a sokéves átlagos olvadáshoz képest kisebb mértékben olvadtak. A Pasterze így is veszített a vastagságából 7,5 métert az alsó szakaszon. Ez nagyjából az összes hosszabb gleccsere igaz, ami elég mélyen lenyúlik a völgyekbe. A két név szerint említett gleccser, ahol nõtt a firntartalék (tehát nem a jégnyelv lett hosszabb), a Sonnblicken található Kleinfleißkees és a Goldbergkees. Igaz, utóbbinál inkább egyensúlyról lehet beszélni, mert pont annyit olvadt, amivel több firn képzõdött rajta. Ezeket úgy kell elképzelni, hogy 1-2 négyzetkilométernyi, nagyon kicsi jégmezõk. Elég érzékenyek minden változásra. Egy melegebb nyár iszonyú nagyot harap belõlük.
Szerintem ugyanúgy lehet, mint hõmérsékleti átlagot. Ennek is van értéke, szórása, bizonytalansága, csak a grafikon valódí síkbeli, nem pedig egy koordinátarendszerben ábrázolt vonal.
Van valamilyen rácsfelbontás, ha minden minden napnál megnézzük, hogy egy adott hosszúsági kör mentén milyen szélességi rácspont tartozik a jégborítás széléhez, akkor hosszútávon, pl. 30 év esetén a 30 szélességi rácspontnak van egy átlaga. Ezt minden hosszúsági körre elvégezve már kirajzolható térképen egy átlag.
Egy módszertani jellegû kérdés merült fel bennem a linkelt térkép kapcsán:
Hogyan lehet átlagos jégkiterjedést berajzolni a sarkvidékre? Végtelen sok módon. Egy elvont mennyiséget, mint egy átlag, nem lehet felrajzolni egy térképre. Ez egyszerûen hülyeség.
Hogyan lehet átlagos jégkiterjedést berajzolni a sarkvidékre? Végtelen sok módon. Egy elvont mennyiséget, mint egy átlag, nem lehet felrajzolni egy térképre. Ez egyszerûen hülyeség.
Link
Nem nagyon értem a németet (sem) , de valami olyasmirõl van szó, hogy a gleccserek ebben az évben kisebb ütemben olvadtak, sõt némelyek nõttek is az Osztrák-Alpokban ?
Nem nagyon értem a németet (sem) , de valami olyasmirõl van szó, hogy a gleccserek ebben az évben kisebb ütemben olvadtak, sõt némelyek nõttek is az Osztrák-Alpokban ?
Jég anomália (1981-2010 átlagához képest):
Link
Kelet Ázsia és észak Amerika fölött elmaradás (de fõleg Ázsia), Európai rész fölött kismértékû többlet (Novaja Zemlja, és Spitzbergáknál). Ez a golf bevonulási mezeje. Tehát lehet hogy valóban lassab a fûtõáram, mert más indoka nem lehet ennek
Link
Kelet Ázsia és észak Amerika fölött elmaradás (de fõleg Ázsia), Európai rész fölött kismértékû többlet (Novaja Zemlja, és Spitzbergáknál). Ez a golf bevonulási mezeje. Tehát lehet hogy valóban lassab a fûtõáram, mert más indoka nem lehet ennek
Nem logikus, mert nem lenne most bõdületes rekord ,ha elõtte nem lett volna sokkal kevesebb a jég (mondjuk 30 éve). Hogy 50 vagy 100 éve mennyi volt nem hiszem, hogy pontosan tudjuk, de a mostani maximumnál biztosra veszem, hogy több volt, különben nem beszélnének évtizedek óta GM-rõl meg az antarktiszi jégtömegek gigantikus széttöredezésérõl, feldarabolódásáról, fogyásáról (vagy ez színtiszta hazugság... ).