Meteorológiai esélylatolgatások
Inkább errõl ejtsetek pár szót, mert én még ilyet, bizisten sosem láttam. Semelyik évszakban! Link
Az összes modell tartós, erõs blockingot mutat az óceánra, amíg a szem ellát.
Az összes modell tartós, erõs blockingot mutat az óceánra, amíg a szem ellát.
Látod, éppen itt a hiba a gondolkodásodban. LOGIKÁTLAN. Abból, hogy valami nem bizonyított, nem következik, hogy nem helyes vagy hibás. LEHET, hogy hibás, de LEHET helyes is. Viszont kijelenteni se ezt, se azt nem lehet.
Az pedig nagyon is szubjektív, hogy mit tekintünk elegendõnek a bizonyítottsághoz. Számomra elegendõ az adatsor, számodra az adatsort alátámasztó magyarázatra is szükség van. De ez ismét LOGIKAIBUKFENC. Az adatsor akkor is létezõ tény, ha az adatsor összefüggéseit nem tárjuk fel. Az már egy 2. lépés, hogy az adatsorra magyarázatot találjunk.
Az pedig nagyon is szubjektív, hogy mit tekintünk elegendõnek a bizonyítottsághoz. Számomra elegendõ az adatsor, számodra az adatsort alátámasztó magyarázatra is szükség van. De ez ismét LOGIKAIBUKFENC. Az adatsor akkor is létezõ tény, ha az adatsor összefüggéseit nem tárjuk fel. Az már egy 2. lépés, hogy az adatsorra magyarázatot találjunk.
Hari Seldonra rákanyarodva: õ is egy szabályszerûséget vett észre, és azóta intenzíven kutatja az összefüggések okait, próbál rájönni, hogy hogyan függ össze ez a két paraméter, milyen idõjárási folyamatok láncolata vezet ahhoz, hogy az ott elõforduló események nálunk késõbb ezzel vagy azzal járnak. Csak itt a különbség: õ kutatja, hogy miért!
Attól, hogy találsz összefüggéseket adatok között, nem teszi az a korrelációt (a két dolog kapcsolatát) igazzá!! Lásd: Link azaz hiába függ össze az éves Nicolas Cage filmek száma a medencébe fulladások éves számával Amerikában, nincs köztük összefüggés! (vagy lehet, hogy van? )
Attól, hogy találsz összefüggéseket adatok között, nem teszi az a korrelációt (a két dolog kapcsolatát) igazzá!! Lásd: Link azaz hiába függ össze az éves Nicolas Cage filmek száma a medencébe fulladások éves számával Amerikában, nincs köztük összefüggés! (vagy lehet, hogy van?
)
Na látod, igazából csak hozzáfûztél a modanivalómhoz: tényleg nem értem a cirkulációs rendszerek ciklusait. Az a baj, hogy Te sem.
Attól, hogy az adatokban látsz szabályszerûséget, NEM (kérlek értsd meg: NEM) következik az, hogy van szabályszerûség, mert nem így mûködik a világ! Az adatok szabályszerûsége esetleg ötletet adhat arra, hogy van mögötte valami rendszer! De azt fel kell tárni, kutatni és bizonyítani kell! Amíg ez nincs meg, addig az elméleted NEM HELYES. HAMIS. Épp itt jön a képletbe a dobókockás példa. Hiába találsz ciklusokat és szabályszerûségeket a dobókocka dobásai között, ha nem találod meg mögötte a magyarázatot, akkor NINCS szabályszerûség! Ráadásul ez esetben nem is fogod, mert tényleg nincs, lévén teljesen véletlenszerû a dobások valószínûsége. Csakhogy én nem azt mondom, hogy az idõjárás, éghajlat, vagy az évek átlaghõmérséklete teljesen véletlenszerû, dehogy mondom! Azt mondom, hogy jelenlegi ismereteinknek megfelelõen szinte teljesen véletlenszerû, hiszen legalább 20 nagy dolog befolyásolja (nap, El Nino stb.), és ezek közül egynek az elszeparált hatását se tudjuk (ceteris paribus?) meghatározni, hát akkor a 20 együttes hatását hogy tudnánk? Hisz egymást is kiszámíthatatlanul befolyásolják! És ráadásul a 20 csak a "nagyok", kb. végtelen dolog befolyásolja idõjárásunk átlagtól való eltéréseit!
Sajnálom, de amíg a ciklusaid mögé nem rakod oda a kõkemény bizonyításokat, addig ezek csak "érdekes észrevételek", "figyelemfelhívó összefüggések, amikkel érdemes lenne foglalkozni". Nem pedig elõrejelzésre alkalmas (!!!!) tények. Az adatok tények, az összefüggések már nem!
Attól, hogy az adatokban látsz szabályszerûséget, NEM (kérlek értsd meg: NEM) következik az, hogy van szabályszerûség, mert nem így mûködik a világ! Az adatok szabályszerûsége esetleg ötletet adhat arra, hogy van mögötte valami rendszer! De azt fel kell tárni, kutatni és bizonyítani kell! Amíg ez nincs meg, addig az elméleted NEM HELYES. HAMIS. Épp itt jön a képletbe a dobókockás példa. Hiába találsz ciklusokat és szabályszerûségeket a dobókocka dobásai között, ha nem találod meg mögötte a magyarázatot, akkor NINCS szabályszerûség! Ráadásul ez esetben nem is fogod, mert tényleg nincs, lévén teljesen véletlenszerû a dobások valószínûsége. Csakhogy én nem azt mondom, hogy az idõjárás, éghajlat, vagy az évek átlaghõmérséklete teljesen véletlenszerû, dehogy mondom! Azt mondom, hogy jelenlegi ismereteinknek megfelelõen szinte teljesen véletlenszerû, hiszen legalább 20 nagy dolog befolyásolja (nap, El Nino stb.), és ezek közül egynek az elszeparált hatását se tudjuk (ceteris paribus?) meghatározni, hát akkor a 20 együttes hatását hogy tudnánk? Hisz egymást is kiszámíthatatlanul befolyásolják! És ráadásul a 20 csak a "nagyok", kb. végtelen dolog befolyásolja idõjárásunk átlagtól való eltéréseit!
Sajnálom, de amíg a ciklusaid mögé nem rakod oda a kõkemény bizonyításokat, addig ezek csak "érdekes észrevételek", "figyelemfelhívó összefüggések, amikkel érdemes lenne foglalkozni". Nem pedig elõrejelzésre alkalmas (!!!!) tények. Az adatok tények, az összefüggések már nem!
Látod, a megközelítésed rossz 
Miért kellene mások tanulmányaira hivatkoznom? Hari Seldon szeptemberi légnyomás anomália és a decemberi kárpát-medencei hõmérséklet összefüggéseit ki támasztotta alá, mielõtt õ kidolgozta?
Ha a számok nem beszélnek eléggé önmagukért, akkor nem segíthetek.
Az nyilvánvaló, hogy pontosan nem lehet elõre meghatározni, meddig tart egy-egy ciklus. Mint a táblázatból is látszik, szeszélyes a ciklusok hossza, ám ha az átlag 7,5 évet tekintjük, akkor az attól való eltérés, nem is olyan nagy. Évekkel ezelõtt már beillesztettem ide ezt a táblázatot, akkor is sokan tamáskodtak, ám az azóta eltelt idõszak csak még jobban alátámasztotta a ciklusok létezését. És meggyõzõdésem, hogy a következõ években sem lesz ez másként. Függetlenül attól, hogy az idei vagy egy másik esztendõ kivétel lesz-e. Ahogy magad is kiolvashatod, 17 év az átlagos elõfordulása a kivételeknek, és éppen 20 éve volt az utolsó.
De vajon a kivételek valóban gyengítik az elméletet? Hari Seldon adatsorában nincsenek kivételek? És tényleg lineáris a képlete? Ha +0,8 hPa a légnyomás-anomália, akkor -0,8 fok lesz a decemberi átlag eltérése?
Ennél azért bonyolultabbak az összefüggések. Az idõjárásban pedig mindig elõfordulnak olyan helyzetek, amelyek nem illeszthetõek bele a sablonokba. A Maunder-minimumok idején sem fagyott be minden télen a Temze. Ezek szerint azok az évek nem tartoznak bele a Maunder-minimumba?
Nem az a kérdés, hogy léteznek-e ezek a ciklusok, sokkal inkább, hogy milyen tényezõk állnak mögötte? A Kárpát-medence túl kicsi ahhoz, hogy önálló tényezõként legyen nagyobb hatással a rendszerekre, viszont elég nagy ahhoz, hogy eltérések kialakulhassanak.
észak-kelet, észak-nyugat vagy dél-nyugat sajátosságait ismerjük. Tudjuk, hogy Észak-Keleten gyakorta beragad a hideg, míg Észak-Nyugat (a tágabb értelemben vett Kisalföld) ugyancsak helyi hatásoknak van kitéve. Emlékeztetlek 1993-ra, amikor az ország 80 százalékán esõ esett karácsony környékén, miközben a Dunántúli középhegységtõl nyugatra hatalmas havazás volt hófúvással. Ugyanakkor lényegében ez a térség alig kapott a hóból 2003 február elején, így az azt követõ HRHI jóval gyengébb volt ebben a térségben. Ettõl még ott is az átlagnál hidegebb volt. Hat nagyváros 2003. februári átlaghõmérséklete, zárójelben a legnagyobb hóvastagság:
Bp.: -3,72 (29) Miskolc: -2,89 (49) Debrecen: -5,66 (37) Szeged: -5,64 (2 Pécs: -3,14 (1 Gyõr: -1,30 (5)
Ebbõl is látszik az alap, hogy a 10 centi alatti hó esetén a HRHI gyengébb, igazolódott. Miskolc egy kicsit meglepõ, pontosan nem tudom mi az oka. Az tény, hogy ott -12 fok alatt egyetlen éjszaka volt, míg Budapesten 6, Debrecenben 14!
A lényeg, hogy helyi eltérések és hatások miatt lehetnek viszonylag nagy eltérések, ám az országos helyzetet Budapest elég jól kifejezi, hiszen földrajzilag az ország középsõ részén fekszik. Nem a bp-i átlag hõmérséklet az érdekes, hanem a 100 éves átlagtól történõ eltérés.
Ha nem is teljes az adatsorom, de Szeged és Debrecen téli adatsorait 1980-ig feldolgozva 96 százalékos az átfedés Budapesttel a ciklusok terén. Mindössze 2 évnél mutatkozik eltérés. Majd, ha Miskolc, Szombathely, Gyõr és Pécs is kész lesz, akkor még teljesebb lesz az összehasonlítás.
Mivel nem vagyok hivatásos meteorológus, és nem is kívánok ilyen babérokra törni, nem tervezem, hogy tanulmányban foglaljam össze. Majd, ha valaki felismeri az összefüggéseket, és érez hozzá elég erõt, megteszi. Mivel várhatóan a következõ évtizedekben nem fog ugrásszerûen változni az elõrejelzési technika, még sokáig a múlt adatsoraiból következtethetünk leginkább a jövõre. (Lényegében Hari Seldon is ezt teszi.)
Miért kellene mások tanulmányaira hivatkoznom? Hari Seldon szeptemberi légnyomás anomália és a decemberi kárpát-medencei hõmérséklet összefüggéseit ki támasztotta alá, mielõtt õ kidolgozta?Ha a számok nem beszélnek eléggé önmagukért, akkor nem segíthetek.
Az nyilvánvaló, hogy pontosan nem lehet elõre meghatározni, meddig tart egy-egy ciklus. Mint a táblázatból is látszik, szeszélyes a ciklusok hossza, ám ha az átlag 7,5 évet tekintjük, akkor az attól való eltérés, nem is olyan nagy. Évekkel ezelõtt már beillesztettem ide ezt a táblázatot, akkor is sokan tamáskodtak, ám az azóta eltelt idõszak csak még jobban alátámasztotta a ciklusok létezését. És meggyõzõdésem, hogy a következõ években sem lesz ez másként. Függetlenül attól, hogy az idei vagy egy másik esztendõ kivétel lesz-e. Ahogy magad is kiolvashatod, 17 év az átlagos elõfordulása a kivételeknek, és éppen 20 éve volt az utolsó.
De vajon a kivételek valóban gyengítik az elméletet? Hari Seldon adatsorában nincsenek kivételek? És tényleg lineáris a képlete? Ha +0,8 hPa a légnyomás-anomália, akkor -0,8 fok lesz a decemberi átlag eltérése?
Ennél azért bonyolultabbak az összefüggések. Az idõjárásban pedig mindig elõfordulnak olyan helyzetek, amelyek nem illeszthetõek bele a sablonokba. A Maunder-minimumok idején sem fagyott be minden télen a Temze. Ezek szerint azok az évek nem tartoznak bele a Maunder-minimumba?
Nem az a kérdés, hogy léteznek-e ezek a ciklusok, sokkal inkább, hogy milyen tényezõk állnak mögötte? A Kárpát-medence túl kicsi ahhoz, hogy önálló tényezõként legyen nagyobb hatással a rendszerekre, viszont elég nagy ahhoz, hogy eltérések kialakulhassanak.
észak-kelet, észak-nyugat vagy dél-nyugat sajátosságait ismerjük. Tudjuk, hogy Észak-Keleten gyakorta beragad a hideg, míg Észak-Nyugat (a tágabb értelemben vett Kisalföld) ugyancsak helyi hatásoknak van kitéve. Emlékeztetlek 1993-ra, amikor az ország 80 százalékán esõ esett karácsony környékén, miközben a Dunántúli középhegységtõl nyugatra hatalmas havazás volt hófúvással. Ugyanakkor lényegében ez a térség alig kapott a hóból 2003 február elején, így az azt követõ HRHI jóval gyengébb volt ebben a térségben. Ettõl még ott is az átlagnál hidegebb volt. Hat nagyváros 2003. februári átlaghõmérséklete, zárójelben a legnagyobb hóvastagság:
Bp.: -3,72 (29) Miskolc: -2,89 (49) Debrecen: -5,66 (37) Szeged: -5,64 (2
Pécs: -3,14 (1 Gyõr: -1,30 (5)Ebbõl is látszik az alap, hogy a 10 centi alatti hó esetén a HRHI gyengébb, igazolódott. Miskolc egy kicsit meglepõ, pontosan nem tudom mi az oka. Az tény, hogy ott -12 fok alatt egyetlen éjszaka volt, míg Budapesten 6, Debrecenben 14!
A lényeg, hogy helyi eltérések és hatások miatt lehetnek viszonylag nagy eltérések, ám az országos helyzetet Budapest elég jól kifejezi, hiszen földrajzilag az ország középsõ részén fekszik. Nem a bp-i átlag hõmérséklet az érdekes, hanem a 100 éves átlagtól történõ eltérés.
Ha nem is teljes az adatsorom, de Szeged és Debrecen téli adatsorait 1980-ig feldolgozva 96 százalékos az átfedés Budapesttel a ciklusok terén. Mindössze 2 évnél mutatkozik eltérés. Majd, ha Miskolc, Szombathely, Gyõr és Pécs is kész lesz, akkor még teljesebb lesz az összehasonlítás.
Mivel nem vagyok hivatásos meteorológus, és nem is kívánok ilyen babérokra törni, nem tervezem, hogy tanulmányban foglaljam össze. Majd, ha valaki felismeri az összefüggéseket, és érez hozzá elég erõt, megteszi. Mivel várhatóan a következõ évtizedekben nem fog ugrásszerûen változni az elõrejelzési technika, még sokáig a múlt adatsoraiból következtethetünk leginkább a jövõre. (Lényegében Hari Seldon is ezt teszi.)
Nem hiszem, hogy valótlanságokat állítasz, de ez egy elég igényes fórum, jó lenne, ha konkrét - hazai vagy külföldi - tudományos cikkekre utaló linkekkel próbálnád alátámasztani a ciklus-elméletedet. Kissé tényleg nagynak tûnik az egyes ciklusok idõtartamának ingadozása, illetve egy esetleges korreláció a szinten sokat emlegetett zonalis kontra meridionalis irányítású idõszakokkal. Nem vetem el csípõbõl, amit mondasz, de nekem komoly érvek es ellenérvek kellenek, mielõtt úgy-ahogy állást tudok foglalni ebben a témában. 
Úgy tûnik, a szürke köd Mezõkövesden ereszkedett le. A számok önmagukért beszélnek. Azon már túljutottunk, hogy a 2,2-rõl bizonyítani kelljen, hogy 2,2
Ember! Nem érted e problémát? Fejtsd ki , bizonyítsd be, hogy a ciklusaid kilépnek az önkény, és a véletlen szürke ködébõl!
Ezért gondolod azt, hogy az idõjárás kockajáték, mert nem érted, hogy cirkulációs rendszerek hozzák létre, ezért ciklusok alkotják. Ha valaminek az okát nem ismered, attól az még létezhet. Esetünkben akkor tudnád cáfolni, ha a ciklusok átlaghõmérsékletének adatai nem lennének helyesek. Ezek az adatok viszont az OMSZ adatbázisából származnak. Amennyiben azok valótlan adatok, abban az esetben a ciklusok is valótlanok. De ehhez azt kellene cáfolnod.
Attól, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, egy-egy ciklus meddig tart, attól még a ciklusok léteznek
Attól, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, egy-egy ciklus meddig tart, attól még a ciklusok léteznek
Érdekesnek tartom azokat a véleményeket, amelyek tényeket hoznak fel érvek nélkül. Mert az átlaghõmérsékletek sorozatai tények, nem szubjektív hullámzások. Aki így közelít a meteorológiához, az semmit nem ért az egészbõl, s a laikusok legrosszabb hozzáállásával reagál.
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik az egymás után következõ évek átlaghõmérsékletének elõrejelezhetetlenségét, saját kútfõbõl elõrántott ciklikusságokat tényként kezel és az alapján elõrejelez, majd azokat teljesen irreleváns, fontosnak hangzó dolgokra fogja, Maunder-minimumokra (khm, épp gyenge napfolttevékenység van 20 éve), az El Nino-jelenségre (hatása Európára közel teljesen ismeretlen), a medárdos idõjárás mögötti összefüggésekre (ennek mi köze van a több éves átlaghõmérsékletekhez?) próbálja fogni, hátha attól komolynak hangzik
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik az egymás után következõ évek átlaghõmérsékletének elõrejelezhetetlenségét, saját kútfõbõl elõrántott ciklikusságokat tényként kezel és az alapján elõrejelez, majd azokat teljesen irreleváns, fontosnak hangzó dolgokra fogja, Maunder-minimumokra (khm, épp gyenge napfolttevékenység van 20 éve), az El Nino-jelenségre (hatása Európára közel teljesen ismeretlen), a medárdos idõjárás mögötti összefüggésekre (ennek mi köze van a több éves átlaghõmérsékletekhez?) próbálja fogni, hátha attól komolynak hangzik
Érdesnek tartom azokat a véleményeket, amelyek érvek nélkül vetnek el tényeket. Mert az átlaghõmérsékletek tények, nem szubjektív érzések. Aki így közelít a meteorológiához, az semmit nem ért az egészbõl, s a laikusok legrosszabb hozzáállásával reagál.
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik a Maunder-minimumokat, az El Nino-jelenséget, a medárdos idõjárás mögötti összefüggéseket, a cirkulációs rendszereket.
Nem hiszem, hogy komolyan vehetõek azok, akik megkérdõjelezik a Maunder-minimumokat, az El Nino-jelenséget, a medárdos idõjárás mögötti összefüggéseket, a cirkulációs rendszereket.
Érdekes az idei idõjárásunk,az biztos!
Ahogy csökken a napállás,egyre jobban csökken az átlagnál melegebb,csapadékszegényebb idõszakok hossza,illetve mértéke,és nõ a hidegebb,csapadékosabb idõszakoké!
Ha marad ez a verkli jajj lesz télen!
Egyébként hétfõn olyan idõjárási jelenség volt itt,amit én még sohasem tapasztaltam,még nyáron sem,de szerintem más sem!Folyamatosan örvénylõ gomolyfelhõk,illetve 2 tuba igen jól láthatóak,hosszú idõn keresztül,kb 1,5 óra amibõl az egyik valószínûleg földet is ért!
Ahogy csökken a napállás,egyre jobban csökken az átlagnál melegebb,csapadékszegényebb idõszakok hossza,illetve mértéke,és nõ a hidegebb,csapadékosabb idõszakoké!
Ha marad ez a verkli jajj lesz télen!
Egyébként hétfõn olyan idõjárási jelenség volt itt,amit én még sohasem tapasztaltam,még nyáron sem,de szerintem más sem!Folyamatosan örvénylõ gomolyfelhõk,illetve 2 tuba igen jól láthatóak,hosszú idõn keresztül,kb 1,5 óra amibõl az egyik valószínûleg földet is ért!
Nem abszolút értelemben vetettem el a multbeli klíma vizsgálatát, és az abból levonható következtetéseket. Viszont éppen a bizonyítás igényét mellõzõ találmányok ronthatják e dolog hitelét, ami engem elszomorít, mert roppant érdekes témának tartom a múlt éghajlati adatait, és az abból dolgozó tanulmányokat.
Most olvasom csak az Alapítvány-sorozatot (tudom, tudom, alapmüveltség része, stb...), és így már értem, hogy miért ezt a nevet választottad 
Az a baj, peridiocitást egy hat oldalú dobókocka 50-szer feldobásában is ki lehet mutatni, pont ugyanolyan "látványos, hatásos" összefüggések jönnek ki, mint az enyhe és hideg telek váltakozásában: vannak alacsonyabb periódusok (1-2-3 dobások egymás után), vannak magasabbak (4-5-6 sokszor egymás után), és ezek általában 3-14 évig váltakoznak, de néha be-beszúródik egy alacsony vagy egy magas érték az ellenkezõ elõjelû periódusba.
Íme, meg is kaptuk a tökéletes véletlent
Íme, meg is kaptuk a tökéletes véletlent
Elvileg semmi sem zárja ki, hogy legyen pl. egy április-júliusi kapcsolat ugyanúgy, mint a szeptember-decemberi, de én csak az utóbbit találtam. Biztos mûködnek még más, ilyen típusú rejtett légköri kapcsolatok. Engem segítette a szerencse: ez a kapcsolat éppen a hónapok átlagában mûködik, és én havi átlaghõmérsékletekkel kutakodtam. Ha pl. a szeptember közepétõl október közepéig, illetve a november közepétõl december közepéig tartó idõszakok között lenne a kapcsolat, valószínûleg rejtve maradt volna elõttem. A másik dolog, hogy miért éppen téli kapcsolatot találhattam, az lehet, hogy a téli hideg vagy enyhe idõnek sokkal markánsabb, egyértelmûbb makroszinoptikus meghatározottsága van, mint a nyárinak. És részben ebbõl következve a havi átlaghõmérsékletnek télen jóval nagyobb a szórása mint nyáron. Persze az még magyarázatra vár, hogy a szeptemberi és decemberi légnyomásnak (és így térségünkre a decemberi hõmérsékletnek) miért mûködik, és miért így ez az idõbeli és térbeli kapcsolata.
Azt mar többször megbeszéltük, hogy a légkör alapvetõen kaotikusan viselkedik (lepkeszárny stb.), ám ennek ellenére megvannak a maga szigorú törvényszerûségei, egybkent nem lenne DAI sem, vagy rosszul látom? Ezt a bizonyos periodicitast sem vetnem el en bloc, hiszen hosszú adatsorok alapján valóban ki lehet hámozni hûvösebb es enyhébb periódusok, természetesen, nem szabályos valtakozasat..
Az ördög mindig a részletekben rejlik, így egy, összességében a sokévi átlagnál kissé enyhébb telet egészen másként élhetnek, tapasztalhatnak meg északkeleten, mint délnyugaton. Itt abba is hagyom, mert túlmegy a fórum témáját, csak azt akartam ezzel mondani, nehogy a fürdõvízzel egyutt a gyereket is kiöntsük
Az ördög mindig a részletekben rejlik, így egy, összességében a sokévi átlagnál kissé enyhébb telet egészen másként élhetnek, tapasztalhatnak meg északkeleten, mint délnyugaton. Itt abba is hagyom, mert túlmegy a fórum témáját, csak azt akartam ezzel mondani, nehogy a fürdõvízzel egyutt a gyereket is kiöntsük
Teljesen szubjektív írás. A statisztikával is lehet trükközni.(De még hogy...) 95/96 telével egy fantasztikus telekben bõvelkedõ idõszak kezdõdött. 98/99 talán az egyik legpazarabb tél amit valaha éltem, e sorozat 2002 / 2003 - as téllel bezárólag ért véget. Nem foglalkozom a statisztikával, ezek szigorú téli idõszakokkal, hóban gazdag periódus volt. Igen, önkényesen kiragadva ez az idõszak a legpazarabb teleket produkálta itt ÉK-en. Igen szubjektív alapon, de az átélt élmények elsöpörnek minden szõrözést. A következõ 3 - 6 év miért is lesz melegebb, honnan is tudhatjuk ezt ilyen biztosan, ahogy Te kinyilatkoztatod? Nekem úgy rémlik, hogy a "periódusaidat" nem tudtad bizonyítani, számos cáfolatot kaptál már. 3 - 14 éves periódusok? Mi ez ha nem maga az önkény? Vagy én maradtam le valamirõl? Fejtsd ki a periódus elméletedet! Sokat olvasgattam már a múltbéli számomra elérhetõ idõjárási adatokat, de nincs szabályos periodicitás az enyhe - hideg évek váltakozásában!
[megfogalmazás finomítva - rudolfking]
[megfogalmazás finomítva - rudolfking]
Figyeltétek? Az idei õszön elõször láttam OMSZ elõrejelzésben, hogy megjelenjenek hópihék az ikonoknál. Igaz egyelõre csak a Kékestetõre szóló prognózisnál a jövõ keddre (okt.13.):
Link
Link
Van rá magyarázat, hogy ez fordítva miért nem mûködik? Példának okáért, a márciusi észak-atlanti légnyomás-anomáliábol miért nem lehet következtetni a júniusi várható T-anomália tekintetében? Tudom, hogy nyilván nagy szamárságot kérdezek, de számomra mint amatõr szamara nem világos, hogy elvileg miért ne lenne lehetséges egy un nyari DAI, azaz JAI - juniusi anomália index? 
Hátha a december jól indul,és folytatódik egész télen!
Köszönöm a válaszodat!
Köszönöm a válaszodat!
Sajnos egyelõre csak a decemberrõl vannak - szerintem megalapozott - pozitív várakozásaim. A többi merõ reménykedés.
Azért valamit nyomatékosítanék a Derick által DAIv2-nek elnevezett szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália idei pozitív értéke kapcsán: ez csak a decemberrõl és csak a havi átlaghõmérsékletérõl szól, azaz ha be is válik, a tél attól még lehet az átlagosnál enyhébb, decemberben is lehet nagyon enyhe periódus, lehet fekete a karácsony, és lehet hóban szegény az év utolsó hónapja. Persze azért reméljük, hogy a tél az átlagosnál hidegebb lesz, decemberben nem lesz nagyon enyhe periódus, fehér lesz a karácsony, és térdig járunk a hóban decemberben
Ami pedig a fûtésszámlát illeti, nem lehet olyan hideg egy tél, hogy pusztán a fûtésszámlám miatt akár csak villanásnyi idõre is eszembe juthatna, hogy ha tehetném, tekernék egyet a mennyei fûtésszabályozón. Bármi máson spórolnék, de ezen nem, a tél ebbõl a szempontból nálam tabu. "Súlyos eset" vagyok: például egy októberi hószállingózásért odaadnám az egész konvektív szezont...
Zivatarzóna: csak ironizáltam, azt hittem, hogy az elõzményekbõl ( Link ) és a szövegkörnyezetbõl kiderül, hogy úgy ahogy van, teljesen komolytalannak tartom az ecmwf szezonális elõrejelzését.
Azért valamit nyomatékosítanék a Derick által DAIv2-nek elnevezett szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália idei pozitív értéke kapcsán: ez csak a decemberrõl és csak a havi átlaghõmérsékletérõl szól, azaz ha be is válik, a tél attól még lehet az átlagosnál enyhébb, decemberben is lehet nagyon enyhe periódus, lehet fekete a karácsony, és lehet hóban szegény az év utolsó hónapja. Persze azért reméljük, hogy a tél az átlagosnál hidegebb lesz, decemberben nem lesz nagyon enyhe periódus, fehér lesz a karácsony, és térdig járunk a hóban decemberben
Ami pedig a fûtésszámlát illeti, nem lehet olyan hideg egy tél, hogy pusztán a fûtésszámlám miatt akár csak villanásnyi idõre is eszembe juthatna, hogy ha tehetném, tekernék egyet a mennyei fûtésszabályozón. Bármi máson spórolnék, de ezen nem, a tél ebbõl a szempontból nálam tabu. "Súlyos eset" vagyok: például egy októberi hószállingózásért odaadnám az egész konvektív szezont...
Zivatarzóna: csak ironizáltam, azt hittem, hogy az elõzményekbõl ( Link ) és a szövegkörnyezetbõl kiderül, hogy úgy ahogy van, teljesen komolytalannak tartom az ecmwf szezonális elõrejelzését.
A statisztika nem csal, legfeljebb az emberi emlékezet teheti azt.
Évekkel ezelõtt már kifejtettem a részleteket, de felidézem, hogy kevésbé legyél csapongó.
Egyrészt a 100 éves átlagnál hidegebb tél is beleférhet egy melegciklusba. Kivételnek az számít, amikor 2 fokkal tér el ellentétesen az idõszak átlagától. Ráadásul éppen az átlagtól kisebb mértékben (0,5 fok) eltérõ telek azok, amelyek gyakran beilleszthetõk akár egy ellentétes ciklusba is. A 7,5 éves átlagú ciklusok pedig értelemszerûen úgy jönnek létre, hogy vannak 3 éves és 14 éves ciklusok is.
Bemásolom ide az 1900 óta tartó ciklusokat, benne a kivételekkel. Kivételnek az minõsül, ami legalább 2 fokkal eltér az idõszak átlagától. A XX. század bp-i téli átlaga 0,85 fok volt.
Periódusok
Idõszak típus átlag kivétel
2009-2013 hideg 0,3 (-----)
2006-2009 meleg 2,6 (-----)
2001-2006 hideg -0,52 (-----)
1987-2001 meleg 2,02 (-1995-96)
1977-1987 hideg 0,72 (+1982-83)
1970-1977 meleg 2,25 (------)
1961-1970 hideg -0,17 (+1965-66)
1956-1961 meleg 1,48 (-----)
1953-1956 hideg -0,66 (+1954-55)
1947-1953 meleg 1,85 (-----)
1939-1947 hideg -1,03 (+1943-44)
1934-1939 meleg 1,30 (-----)
1921-1934 hideg 0,01 (-----)
1914-1921 meleg 1,91 (-----)
1906-1914 hideg 0,45 (+1909-10)
1901-1906 meleg 1,46 (-----)
Évekkel ezelõtt már kifejtettem a részleteket, de felidézem, hogy kevésbé legyél csapongó.
Egyrészt a 100 éves átlagnál hidegebb tél is beleférhet egy melegciklusba. Kivételnek az számít, amikor 2 fokkal tér el ellentétesen az idõszak átlagától. Ráadásul éppen az átlagtól kisebb mértékben (0,5 fok) eltérõ telek azok, amelyek gyakran beilleszthetõk akár egy ellentétes ciklusba is. A 7,5 éves átlagú ciklusok pedig értelemszerûen úgy jönnek létre, hogy vannak 3 éves és 14 éves ciklusok is.
Bemásolom ide az 1900 óta tartó ciklusokat, benne a kivételekkel. Kivételnek az minõsül, ami legalább 2 fokkal eltér az idõszak átlagától. A XX. század bp-i téli átlaga 0,85 fok volt.
Periódusok
Idõszak típus átlag kivétel
2009-2013 hideg 0,3 (-----)
2006-2009 meleg 2,6 (-----)
2001-2006 hideg -0,52 (-----)
1987-2001 meleg 2,02 (-1995-96)
1977-1987 hideg 0,72 (+1982-83)
1970-1977 meleg 2,25 (------)
1961-1970 hideg -0,17 (+1965-66)
1956-1961 meleg 1,48 (-----)
1953-1956 hideg -0,66 (+1954-55)
1947-1953 meleg 1,85 (-----)
1939-1947 hideg -1,03 (+1943-44)
1934-1939 meleg 1,30 (-----)
1921-1934 hideg 0,01 (-----)
1914-1921 meleg 1,91 (-----)
1906-1914 hideg 0,45 (+1909-10)
1901-1906 meleg 1,46 (-----)
Ha jól veszem ki a szavaidból,te nem csak a decemberre vársz jó kis téli idõt?
Ha marad a nyári hosszú kánikulai idõszakokra jellemzõ nyomáseloszlás,akkor elég zord tél jöhet egész európára?Nekem eddig errõl az évrõl a 2002-03-as tél jutott eszembe,fordítva,vagyis most a nyár kezdett úgy,ahogyan akkor a tél!
Én legalábbis egy jó telet várok,ha nem történnek drasztikus változások a nyári felálláshoz képest!Sõt,nagyon jót!Csak ne kéne fûteni!
Kíváncsi lennék a véleményedre!Válaszodat köszönöm,és elnézést,ha nagy marhaságokat írtam!
Ha marad a nyári hosszú kánikulai idõszakokra jellemzõ nyomáseloszlás,akkor elég zord tél jöhet egész európára?Nekem eddig errõl az évrõl a 2002-03-as tél jutott eszembe,fordítva,vagyis most a nyár kezdett úgy,ahogyan akkor a tél!
Én legalábbis egy jó telet várok,ha nem történnek drasztikus változások a nyári felálláshoz képest!Sõt,nagyon jót!Csak ne kéne fûteni!
Kíváncsi lennék a véleményedre!Válaszodat köszönöm,és elnézést,ha nagy marhaságokat írtam!
Ez nem megnyugtató , hanem ismét elkeserítõ ....... Jó lenne már egy kemény december ...
Jó lenne már egy kemény december ... 
Azaz az ecmwf október 1-i szezonális elõréje decemberre. Megnyugtató
Azért érdekes, hogy milyen kísértetiesen hasonlít a CFS-ére!
És mivel a szibériai következõ 1 hét nagyszerûnek ígérkezik, ez is nagy reményekre jogosít:
Link
Támad a DAIv2 (jó elnevezés).
A pozitív észak-atlanti légnyomás-anomália után a másik indikátor-folyamat, az eddig kicsit lustálkodó szibériai hófelmalmozódás) is mozgásba lendült, köszönhetõen a 2001 óta nem látott, korai hideg-felhalmozódásnak!
10.02.: Link
10.03.: Link
Minden az átlagosnál hidegebb decembernek dolgozik.
A pozitív észak-atlanti légnyomás-anomália után a másik indikátor-folyamat, az eddig kicsit lustálkodó szibériai hófelmalmozódás) is mozgásba lendült, köszönhetõen a 2001 óta nem látott, korai hideg-felhalmozódásnak!
10.02.: Link
10.03.: Link
Minden az átlagosnál hidegebb decembernek dolgozik.
Mint az "ördög ügyvédje", belinkelem a CFS legutóbbi elõréjét, így senki nem felejti el mit adott (nekem sem túl jó a memóriám) okt elején dec-re:
egyébként, az elõzõ két futáshoz képest kissé hûtötte a decembert. f: Link ill. Link
Jó lenne egy ecmwf-es térkép is...
Kezdetét veszi tehát a "DAIv2" vs. CFSv2 csata
egyébként, az elõzõ két futáshoz képest kissé hûtötte a decembert. f: Link ill. Link
Jó lenne egy ecmwf-es térkép is...
Kezdetét veszi tehát a "DAIv2" vs. CFSv2 csata
Bizony hurrá, és mennyivel jobb ennek a beteljesülését várni, mint kerek egy éve volt ennek: Link
Hurrá!
Akkor csak bejött a még 24-i, +0,8 körüli (egymás közötti) várakozásom.
Végre három év után újra bizakodhatunk!
Akkor csak bejött a még 24-i, +0,8 körüli (egymás közötti) várakozásom.
Végre három év után újra bizakodhatunk!
Idén szeptemberben a definiált észak-atlanti térségben a légnyomás-anomália +0,8 hPa volt az 1951-2013-as átlaghoz képest. Ez a cikkemben leírtak (http://met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1037&hir=Az_eszak-atlanti_terseg_szeptemberi_legnyomas-anomaliajanak_kapcsolata_a_Karpat-medence_kornyekenek_decemberi_atlaghomersekletevel ) alapján mintegy 80 százalékos valószínûséggel az átlagosnál hidegebb decembert valószínûsít. Legutóbb 2010-ben, elõtte 2007-ben volt pozitív a légnyomás-anomália.
Más: láttam, hogy az ECMWF szezonális elõrejelzései szóba kerültek errefelé nemrég. Nos, tavaly verifikáltam a 2010. januártól 2014. márciusig tartó idõszakot. Az ECMWF-nél havonta készül a következõ hat hónapra elõrejelzés (tehát hat darab elõrejelzés, pl. szeptember 1-én szeptemberre, októberre... februárra), így a verifikált elõrejelzések száma összesen 291 volt. A verifikálásban az elõrejelzésekben megadott 50 %-os valószínûségû intervallum középértéke lett vizsgálva.
A vizsgált idõszakban 34 hónap volt az 1971-2000-es átlagtól legalább 0,5 °C-kal melegebb. Ezekre az elõrejelzés nem is lenne rossz...
Link
... ha nem látnánk, hogy arra a 11 hónapra, amely az átlagosnál legalább 0,5 °C-kal hidegebb lett, nem a következõ eredmény született volna:
Link
Tehát a vizsgált több mint négy évben az átlagosnál hidegebbnek bizonyult 11 hónapra a 61 elõrejelzésbõl egyetlen egy sem várt az átlagosnál hidegebbet...
Miért lenne ez másként az idei decemberrel?
A verifikáció elõtt sem vettem komolyan a térségünkre vonatkozó numerikus szezonális elõrejelzéseket, de az ECMWF-re vonatkozóan a verifikáció után legalább már papírom is van minderrõl. A numerikus elõrejelzések napjainkban sem képesek a közepes földrajzi szélességek nem óceáni partvidéki területeire a két-három héten túli idõszaknak még csak a hõmérsékleti- és csapadék-anomáliája irányára vonatkozóan sem érdemi információt adni. Az eredmény gyakran még a klímaátlagnál is rosszabb.
Más: láttam, hogy az ECMWF szezonális elõrejelzései szóba kerültek errefelé nemrég. Nos, tavaly verifikáltam a 2010. januártól 2014. márciusig tartó idõszakot. Az ECMWF-nél havonta készül a következõ hat hónapra elõrejelzés (tehát hat darab elõrejelzés, pl. szeptember 1-én szeptemberre, októberre... februárra), így a verifikált elõrejelzések száma összesen 291 volt. A verifikálásban az elõrejelzésekben megadott 50 %-os valószínûségû intervallum középértéke lett vizsgálva.
A vizsgált idõszakban 34 hónap volt az 1971-2000-es átlagtól legalább 0,5 °C-kal melegebb. Ezekre az elõrejelzés nem is lenne rossz...
Link
... ha nem látnánk, hogy arra a 11 hónapra, amely az átlagosnál legalább 0,5 °C-kal hidegebb lett, nem a következõ eredmény született volna:
Link
Tehát a vizsgált több mint négy évben az átlagosnál hidegebbnek bizonyult 11 hónapra a 61 elõrejelzésbõl egyetlen egy sem várt az átlagosnál hidegebbet...
Miért lenne ez másként az idei decemberrel?
A verifikáció elõtt sem vettem komolyan a térségünkre vonatkozó numerikus szezonális elõrejelzéseket, de az ECMWF-re vonatkozóan a verifikáció után legalább már papírom is van minderrõl. A numerikus elõrejelzések napjainkban sem képesek a közepes földrajzi szélességek nem óceáni partvidéki területeire a két-három héten túli idõszaknak még csak a hõmérsékleti- és csapadék-anomáliája irányára vonatkozóan sem érdemi információt adni. Az eredmény gyakran még a klímaátlagnál is rosszabb.
Szerencsére ez az elmúlt 40 évben máshogy mûködött -illetve statisztikailag lehet, hogy így, de akkor tipikus példája annak, hogy a statisztika szemüvegén át nézve torzulhat a valóság.
Az említett idõszakban nem volt olyan, hogy 5-10 "lecsó" tél jöjjön egyhuzamban.
A dolog inkább úgy áll, hogy egy-egy rendkívül enyhe tél gyakran sorozatot nyitott ugyan, de ez a "sorozat" legfeljebb 2-3 telet foglalt magába, és slussz. Ott volt 1974/75, teljesen reménytelen eset. Egyetlen normális epizód se fordult elõ azon a télen. A következõ télen se volt semmi, de már 1976 december vége nagy lehûlést, nagy havazást hozott. Aztán 1978 februárja szintén.
1982/83 minden idõk egyik legvacakabb tele volt. A következõ évben szintén enyhe tél jött, de azért ez már tartalmazott havas, relatíve hideg epizódokat a legelején, valamint a második felében. Aztán következett 1984/85, 1985/86 és 1986/87. Mindegyik zord, de legalábbis hosszú zord epizódot tartalmazó tél volt.
1987/88 nagyon betette a kaput a tél kedvelõinek. Utána 2 rossz tél jött még, de 1990/91 egy nem elhanyagolható része már hóval, faggyal telt. 1997/98 szörnyû rossz volt, viszont már a következõ télen karácsony ritkán látható zord hideget hozott, a február pedig fõleg északkeleten rekordhavazást. 2000/2001 szánalmasat produkált, de 2001/2002 decembere évszázados jelentõségû hideggel lepett meg. 2006/2007 ócska telét máig emlegetjük, és a következõ 2 tél sem sikeredett valami acélosra (bár fõleg 2008/2009 azért korántsem volt reménytelenül enyhe) Aztán következett 2009/2010, fõként észak-európai viszonylatban rendkívül zord tél (mely azért nálunk is elég szépet alakított)
Azt mondhatjuk, hogy 1970-tõl mostanáig minden évtized hozott legalább 2-3 emlékezetes (a hó és hideg miatt emlékezetes) telet.
Az említett idõszakban nem volt olyan, hogy 5-10 "lecsó" tél jöjjön egyhuzamban.
A dolog inkább úgy áll, hogy egy-egy rendkívül enyhe tél gyakran sorozatot nyitott ugyan, de ez a "sorozat" legfeljebb 2-3 telet foglalt magába, és slussz. Ott volt 1974/75, teljesen reménytelen eset. Egyetlen normális epizód se fordult elõ azon a télen. A következõ télen se volt semmi, de már 1976 december vége nagy lehûlést, nagy havazást hozott. Aztán 1978 februárja szintén.
1982/83 minden idõk egyik legvacakabb tele volt. A következõ évben szintén enyhe tél jött, de azért ez már tartalmazott havas, relatíve hideg epizódokat a legelején, valamint a második felében. Aztán következett 1984/85, 1985/86 és 1986/87. Mindegyik zord, de legalábbis hosszú zord epizódot tartalmazó tél volt.
1987/88 nagyon betette a kaput a tél kedvelõinek. Utána 2 rossz tél jött még, de 1990/91 egy nem elhanyagolható része már hóval, faggyal telt. 1997/98 szörnyû rossz volt, viszont már a következõ télen karácsony ritkán látható zord hideget hozott, a február pedig fõleg északkeleten rekordhavazást. 2000/2001 szánalmasat produkált, de 2001/2002 decembere évszázados jelentõségû hideggel lepett meg. 2006/2007 ócska telét máig emlegetjük, és a következõ 2 tél sem sikeredett valami acélosra (bár fõleg 2008/2009 azért korántsem volt reménytelenül enyhe) Aztán következett 2009/2010, fõként észak-európai viszonylatban rendkívül zord tél (mely azért nálunk is elég szépet alakított)
Azt mondhatjuk, hogy 1970-tõl mostanáig minden évtized hozott legalább 2-3 emlékezetes (a hó és hideg miatt emlékezetes) telet.
Nem szeretnék senkit sem elkeseríteni, de javában egy melegciklus közepén vagyunk (2 éve tart), így a következõ 3-6 tél még az átlagosnál melegebb lesz.
Egyetlen biztató szempont azért van. Statisztikailag már várható egy közbeékelõdõ kivétel. A XX. század során 6 tél bizonyult beékelõdõ kivételnek, azaz 17 évente. Utoljára 1995-96 tele volt kivétel, amikor egy melegciklusba ékelõdött egy hideg tél, azaz várhatóan ebben a melegciklusban is lesz kivétel. Persze, értelemszerûen nem lehet elõre tudni, hogy melyik tél lesz a kivétel, ahogy azt sem, meddig is tart majd ez a ciklus. Az elõzõ 100 év átlaga alapján 10 éves is lehet.
Egyetlen biztató szempont azért van. Statisztikailag már várható egy közbeékelõdõ kivétel. A XX. század során 6 tél bizonyult beékelõdõ kivételnek, azaz 17 évente. Utoljára 1995-96 tele volt kivétel, amikor egy melegciklusba ékelõdött egy hideg tél, azaz várhatóan ebben a melegciklusban is lesz kivétel. Persze, értelemszerûen nem lehet elõre tudni, hogy melyik tél lesz a kivétel, ahogy azt sem, meddig is tart majd ez a ciklus. Az elõzõ 100 év átlaga alapján 10 éves is lehet.
Ezt annyiban helyesbíteném, hogy nem a hófelhalmozódás üteme a régen látott gyorsaságú, hanem az aktuális hõmérsékleti értékek vannak szokatlanul alacsonyan. Még elég kevés helyen van hó, a hideg csak egy jó táptalaj lehet, ezt írta Jóska.
Feltéve, hogy a szokásosnál hidegebb tengervíz a fölötte elhelyezkedõ légtömegeket is lehûti, a hõkontraszt az átlagosnál kisebb lehet a sarkvidék és az Atlanti-óceán északi területe között. Ez a tény a ciklogenezis ellen hat. De persze mindez csak akkor igaz, ha a grönland-észak-kanadai térség nem lesz lényegesen hidegebb a megszokottnál az idei téli félévben. Sok még itt a kérdõjel.
Snowhunter megfogalmazása a 14 éve nem látott ütemû szibériai hófelhalmozódassal kapcsolatban es az elmúlt két évnél jóval gyengébb eszak-atlanti ciklontevékenység együttesen jó alapot teremthetnek egy kedvezõ tel eleji makroszinoptikai felálláshoz. Minden ellentmondásossag dacára, ebbõl akár egy elég szolid nyitány is kisüthet majd, es kíváncsian várom, milyen eredményt hoz az idei DAI. Egyébként a holnapihoz hasonló alaphelyzet télen igen kemény fagyhullamot idézne elõ. Fõpróbának nem rossz, tartsa meg télen is ezt a jó szokását
Kíváncsi leszek a Földközi-tengerre is, mivel a nyugati medencében jelenleg már teljesen elfogyott a korábbi pozitív anomália, és a keletiben is csökkent: Link
Ha folytatódik a közeljövõben a gyakori ciklontevékenység, akkor tovább fog majd hûlni, és könnyen lehet, hogy télre is megmaradhat az átlagos, vagy akár kissé az alatti vízhõmérséklet. Ha októberben lenne tartósabb anticiklon, akkor viszont még valamennyire vissza tudna melegedni, vagy legalább tartaná a hõmérsékletét.
Ha folytatódik a közeljövõben a gyakori ciklontevékenység, akkor tovább fog majd hûlni, és könnyen lehet, hogy télre is megmaradhat az átlagos, vagy akár kissé az alatti vízhõmérséklet. Ha októberben lenne tartósabb anticiklon, akkor viszont még valamennyire vissza tudna melegedni, vagy legalább tartaná a hõmérsékletét.
Ha elindulnak kelet felé és a Földközi-tengeren gyártanak 1-2 mediterrán-ciklont-se túl nagy probléma.
Hmm.
Most már akkor csak az a kérdés, hogy azok a délebbre kialakult peremciklonok mihez kezdenek majd.
Ha elindulnak kelet felé, az nekünk nem az igazi: elõoldal...
Ha viszont nem tudnak elindulni kelet felé, hanem inkább csak feltolják az azori AC-t, mondjuk a britek felé... na ez már egy sokkal izgalmasabb lehetõség (mint ez itt: Link ) Akkor már tolják fel annyira, hogy Brit-Skandináv dög legyen belõle, aminek a DK-i peremén indulhat a "keleti visszacsatolás"
Ha persze csak egy sima AC-hullámra lenne jó, akkor maradhat a félzonalitás... jelentõs hideg nélkül alighanem
Joejack: köszi.
Most már akkor csak az a kérdés, hogy azok a délebbre kialakult peremciklonok mihez kezdenek majd.
Ha elindulnak kelet felé, az nekünk nem az igazi: elõoldal...
Ha viszont nem tudnak elindulni kelet felé, hanem inkább csak feltolják az azori AC-t, mondjuk a britek felé... na ez már egy sokkal izgalmasabb lehetõség
(mint ez itt: Link ) Akkor már tolják fel annyira, hogy Brit-Skandináv dög legyen belõle, aminek a DK-i peremén indulhat a "keleti visszacsatolás" Ha persze csak egy sima AC-hullámra lenne jó, akkor maradhat a félzonalitás... jelentõs hideg nélkül alighanem
Joejack: köszi.
Szerintem annyi változás lehet, illetve talán már volt is a nagy negatív anomáliának köszönhetõen, hogy a szokásosnál kissé délebbre helyezõdik a ciklontevékenység maximuma. A hideg területrõl délre ugyanis pozitív anomália van, vagyis az Ibériai-félszigettõl az Azori- szigetekig (és még tovább nyugatra) húzódó térségben a szokásosnál jóval nagyobb a tengervíz hõmérsékleti gradiense. A nagy hõmérsékleti gradiens pedig triggerelheti a ciklonokat (ahogy Észak-Amerikánál is szokott lenni a Golf-áramlat és a Labrador-áramlat határán). Link
Nyáron és szeptemberben is több eset volt, hogy ebben a térségben fejlõdtek ki erõsebb peremciklonok, csak néhány példa: Link Link Link Link Link Link Link
Nyáron és szeptemberben is több eset volt, hogy ebben a térségben fejlõdtek ki erõsebb peremciklonok, csak néhány példa: Link Link Link Link Link Link Link
Ne-mááááár!
Ez ugye nem zárja ki az esélyét, hogy megjelenjen legalább néhány nagyvad az Észak - Atlanti térségben és gyorsvonati sebességgel elérje közülük 1-2 példány hazánkat is.
Kéne már 1-2 viharciklon ( persze nagy kár nélkül ), már rég volt valami életképesebb felénk!
Ez ugye nem zárja ki az esélyét, hogy megjelenjen legalább néhány nagyvad az Észak - Atlanti térségben és gyorsvonati sebességgel elérje közülük 1-2 példány hazánkat is.
Kéne már 1-2 viharciklon ( persze nagy kár nélkül ), már rég volt valami életképesebb felénk!
Szerinted a gyengébb észak-atlanti ciklontevékenység köthetõ az idén (a térségben) rekord erõs negatív tengervíz-hõmérséklet anomáliához is? Nekem elég logikusnak tûnne...
Hú, de rág jártam itt.
Valóban, 2001-2002 óta nem volt ilyen korán, ilyen hideg Szibéria keleti felén.
Ez segíthet a szibériai hófelhalmozódásnak, ami tudjuk, közvetett indikátora lehet a mi telünknek.
Ezzel is érkeztem a témámhoz, a decemberi latolgatáshoz.
Hari Seldon mester munkáiból tudjuk, a decemberi idõjárásunk egyik indikátor-folyamata az õszi (37-40. heti) eurázsiai, ezen belül szibériai hófelhalmozódás üteme.
Ez idõnként befolyásolja a decembert, idõnként nem.
Ennek oka az Észak-Atlanti térség szeptemberi légnyomási alakulása, ez a DAI és a legfrissebb prediktor legfontosabb indikátora.
Azaz ha az átlagostól alacsonyabb az Észak-Atlanti térség légnyomása (negatív anomália), akkor alig van hatással ránk a szibériai hófelhalmozódás üteme, ha azonban magasabb a légnyomás (pozitív anomália), akkor bizony belép a képbe.
Ennek magyarázata ugye az õszi ciklongyár erõssége.
Ami ha õsszel erõs (negatív anomália), akkor bizony decemberen is uralkodó kép lehet a zonális áramlási kép, ellenben ha gyenge (pozitív anomália), akkor decemberben könnyen létrejöhet a blokking-helyzet uralma.
Eme kis ismétlés után jöjjön egy friss információ.
Hamarosan véget ér a szeptember és az Észak-Atlanti térség légnyomás-anomáliája 2007-2008 után lehet idén újra pozitív, ám vékonykán, mert a semleges érték körül meanderezik.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt kettõ december enyhe jellege után újra lehetõség nyílhat az átlagos vagy annál hidegebb decemberre.
Ehhez elõbb meg kell várni a szeptemberi, végleges Észak-Atlanti térségi légnyomás-anomáliát (a tippem +0,25 hPa körüli), majd meg kell várni a szibériai hófelhalmozódás ütemét (ennek adatai október közepén érkezhetnek meg).
Összességében kijelenthetõ, a helyzet bizakodásra adhat okot!
Az Észak-Atlanti térség ugyanis nem mutatja az elmúlt két õszi erõs jellegét, a másik indikátor folyamat pedig jól áll, jelesül a szibériai folyamatok, azaz 14 éve nem látott módon megérkezett a hideg, ami a hógyarapodásnak besegíthet.
Valóban, 2001-2002 óta nem volt ilyen korán, ilyen hideg Szibéria keleti felén.
Ez segíthet a szibériai hófelhalmozódásnak, ami tudjuk, közvetett indikátora lehet a mi telünknek.
Ezzel is érkeztem a témámhoz, a decemberi latolgatáshoz.
Hari Seldon mester munkáiból tudjuk, a decemberi idõjárásunk egyik indikátor-folyamata az õszi (37-40. heti) eurázsiai, ezen belül szibériai hófelhalmozódás üteme.
Ez idõnként befolyásolja a decembert, idõnként nem.
Ennek oka az Észak-Atlanti térség szeptemberi légnyomási alakulása, ez a DAI és a legfrissebb prediktor legfontosabb indikátora.
Azaz ha az átlagostól alacsonyabb az Észak-Atlanti térség légnyomása (negatív anomália), akkor alig van hatással ránk a szibériai hófelhalmozódás üteme, ha azonban magasabb a légnyomás (pozitív anomália), akkor bizony belép a képbe.
Ennek magyarázata ugye az õszi ciklongyár erõssége.
Ami ha õsszel erõs (negatív anomália), akkor bizony decemberen is uralkodó kép lehet a zonális áramlási kép, ellenben ha gyenge (pozitív anomália), akkor decemberben könnyen létrejöhet a blokking-helyzet uralma.
Eme kis ismétlés után jöjjön egy friss információ.
Hamarosan véget ér a szeptember és az Észak-Atlanti térség légnyomás-anomáliája 2007-2008 után lehet idén újra pozitív, ám vékonykán, mert a semleges érték körül meanderezik.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt kettõ december enyhe jellege után újra lehetõség nyílhat az átlagos vagy annál hidegebb decemberre.
Ehhez elõbb meg kell várni a szeptemberi, végleges Észak-Atlanti térségi légnyomás-anomáliát (a tippem +0,25 hPa körüli), majd meg kell várni a szibériai hófelhalmozódás ütemét (ennek adatai október közepén érkezhetnek meg).
Összességében kijelenthetõ, a helyzet bizakodásra adhat okot!
Az Észak-Atlanti térség ugyanis nem mutatja az elmúlt két õszi erõs jellegét, a másik indikátor folyamat pedig jól áll, jelesül a szibériai folyamatok, azaz 14 éve nem látott módon megérkezett a hideg, ami a hógyarapodásnak besegíthet.
Kár hogy ebbõl senki, semmilyen következtetést nem tud levonni a télre vonatkozóan.
Nekem van egy tuti tippem: Oroszoknál cudar hideg lesz ez a tél is, Izlandon meg viharos.
Nekem van egy tuti tippem: Oroszoknál cudar hideg lesz ez a tél is, Izlandon meg viharos.
Szombattól az atlanti teknõ elõoldalán jön fel a melegnyelv, és jó pár napon keresztül vendégünk lesz.
Viszont továbbgondolva, hogy általában mi szokott történni az ilyen nyugati teknõkkel, valószínûsíthetõ, hogy október 7-8. után már változékonyabb idõ, északnyugati irányítás lehet térségünkben. Frontok, szél, hûvösebb nappalok, idõnként csapadék.
Úgy látszik, hogy az európai idõjárás szépen ráállt erre a pár héten belül lezajló ütés-váltásra. Nyugaton teknõképzõdés, Közép-Európa elõoldal, ciklontevékenység keletebbre helyezõdése, brit AC, Közép-Európa hidegelöntés. Egyelõre sem a csigagyár, sem az AC-uralom nem tudja hosszú idõre megvetni a lábát, mindkettõre megvan a hajlam.
Hogy végül melyik nyomja el a másikat? Ezt sajnos nem tudom, de más sem, mindenesetre az atlanti TCszezon továbbra is halott, Kelet-Szibériában viszont 14 éve nem látott hidegeket mérnek...
Viszont továbbgondolva, hogy általában mi szokott történni az ilyen nyugati teknõkkel, valószínûsíthetõ, hogy október 7-8. után már változékonyabb idõ, északnyugati irányítás lehet térségünkben. Frontok, szél, hûvösebb nappalok, idõnként csapadék.
Úgy látszik, hogy az európai idõjárás szépen ráállt erre a pár héten belül lezajló ütés-váltásra. Nyugaton teknõképzõdés, Közép-Európa elõoldal, ciklontevékenység keletebbre helyezõdése, brit AC, Közép-Európa hidegelöntés. Egyelõre sem a csigagyár, sem az AC-uralom nem tudja hosszú idõre megvetni a lábát, mindkettõre megvan a hajlam.
Hogy végül melyik nyomja el a másikat? Ezt sajnos nem tudom, de más sem, mindenesetre az atlanti TCszezon továbbra is halott, Kelet-Szibériában viszont 14 éve nem látott hidegeket mérnek...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat