Globális jelenségek
Most sincs idõm mert már félig elalszok, és reggel korán kelek, sajnos kevesebb idõm van írogatni mint régebben!
Majd télen több lesz!
Majd télen több lesz!
"Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz."
Emiatt a felfogás és hozzáállás miatt nem törekedett soha sem a hazai sem egyik külföldi meteorológiai szolgálat sem arra, hogy pontosabb, megbízhatóbb adatsorok legyenek!
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz."
Emiatt a felfogás és hozzáállás miatt nem törekedett soha sem a hazai sem egyik külföldi meteorológiai szolgálat sem arra, hogy pontosabb, megbízhatóbb adatsorok legyenek!
Jézusatyaúristen, mi ez a hablaty?
16 nap alatt ennyire voltál képes?
Képes voltál egy halom idõt azzal el...., hogy napi hõingásokkal dobálózol itt nekem? SZEPTEMBER 11-ÉN megírtam, hogy mivel a napi hõingások bezavarnának, ezért azokat nem tartalmazzák azok az adatsorok, amiket elemeztem. Link
De komolyabbra fordítva a szót:
"Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!"
Igen, és ha ilyen volt, annál ki is írt a gép nálam egy 1-est (ami az igent jelentette). Mi ezzel a probléma?
"Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem."
Idén két hõhullámnál is végeztem méréseket árnyékolatlanul fûtetlen szoba mögötti északi falon 5 perces mérésközzel. Megdöbbentõ dolgokról tudnék írni, de még hagyom érlelõdni pár évet, amúgyis többféle mérést el akarok még végezni.
Hiába, vissza kell utaljak megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés."
Vagy, ha van egy hõhullám és utána hidegebb idõszak, akkor nem mutattam ki azt, dehogynem. Az elõbb néztem vissza a teljes idei évet, még az augusztus eleji rövid hûvösebb idõt a két hõhullám között is kimutattam.
Azon még én is meglepõdtem, hogy az 1960-90-es idõszakban se voltak kisebbek vagy lényegesen kevesebbek ezek az ingadozások.
"ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?"
Az elméleted nem helyes, és nem azért, mert rosszak a számításaim. Még én is meglepõdtem rajta, hogy mennyire nem igaz az elmélet. Te viszont semmivel se támasztottad alá az elméletedet, sõt amikor az elején megkérdeztem, hogy mi az elméleted, ami alapján cáfoljam vagy alátámasszam, semmi konkrétat nem mondtál. Nincs is elméleted, ez csak holmi ókori filozofálás a részedrõl, amit itt a MetNeten mûvelsz. Fuss neki mégegyszer, mert alapjaiban fogalmad sincs róla, hogy miket csináltam.
Nem Rudolfking hozzászólásának az elsõ része mellébeszélés, hanem a te összes hozzászólásod, amit itt írogatsz. Egyébként 368465 adat alapján végeztem több millió számítást, de ez lényegtelen, mert te KÉT adatból is "világmegváltó" elméleteket bizonyítasz be. Édes Istenem!
Tudod, az egyedi mérésekben fellelhetõ hiba eltörpül, amellett az anomáliák mellett, amiket vizsgáltam. Ugye te se gondolod komolyan, hogy a mérési hibák egy nagyságrendben mozognak az átlag 25 fokos anomáliákkal?
"Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan."
Értsd már meg, hogy ez az elmélet nem igaz! Ez a felfogás olyan, mint ami a kis jégkorszakról rögzült az átlagember fejébe, hogy télen állandóan havazott és fagyott, és hidegek, esõsek voltak a nyarak. Ahogy ez is, úgy az elméleted is távol áll a valóságtól. Nem szégyen beismerni, ha valamiben nincs igazunk, sõt még meg is köszönhetted volna, hogy helyetted vizsgálom meg az elméleteidet (amik, mint írtam korábban, inkább ókori filozofálgatások, mint valós tudományos elméletek).
Ezzel az egésszel, hogy fél hónapot kivártál a hozzászólásoddal és hogy hetente beírtad, hogy még nincs elég idõm, mintha azt a látszatot akartad volna kelteni, hogy valami jól összeszedett, megkérdõjelezhetetlen véleménnyel jössz majd. Silányabb válasszal jöttél, mint szoktál különben.
Mint a szõlõsgazda, aki azt hitte, hogy még maradhat a szõlõ, legyen édesebb, aztán a végén úgy járt, hogy a tõkén rohadt a termés.
Amúgy meg megint fölöslegesen szórtam el az idõmet, visszakanyarodva végül megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék."
16 nap alatt ennyire voltál képes?
Képes voltál egy halom idõt azzal el...., hogy napi hõingásokkal dobálózol itt nekem? SZEPTEMBER 11-ÉN megírtam, hogy mivel a napi hõingások bezavarnának, ezért azokat nem tartalmazzák azok az adatsorok, amiket elemeztem. Link
De komolyabbra fordítva a szót:
"Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!"
Igen, és ha ilyen volt, annál ki is írt a gép nálam egy 1-est (ami az igent jelentette). Mi ezzel a probléma?
"Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem."
Idén két hõhullámnál is végeztem méréseket árnyékolatlanul fûtetlen szoba mögötti északi falon 5 perces mérésközzel. Megdöbbentõ dolgokról tudnék írni, de még hagyom érlelõdni pár évet, amúgyis többféle mérést el akarok még végezni.
Hiába, vissza kell utaljak megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés."
Vagy, ha van egy hõhullám és utána hidegebb idõszak, akkor nem mutattam ki azt, dehogynem. Az elõbb néztem vissza a teljes idei évet, még az augusztus eleji rövid hûvösebb idõt a két hõhullám között is kimutattam.
Azon még én is meglepõdtem, hogy az 1960-90-es idõszakban se voltak kisebbek vagy lényegesen kevesebbek ezek az ingadozások.
"ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?"
Az elméleted nem helyes, és nem azért, mert rosszak a számításaim. Még én is meglepõdtem rajta, hogy mennyire nem igaz az elmélet. Te viszont semmivel se támasztottad alá az elméletedet, sõt amikor az elején megkérdeztem, hogy mi az elméleted, ami alapján cáfoljam vagy alátámasszam, semmi konkrétat nem mondtál. Nincs is elméleted, ez csak holmi ókori filozofálás a részedrõl, amit itt a MetNeten mûvelsz. Fuss neki mégegyszer, mert alapjaiban fogalmad sincs róla, hogy miket csináltam.
Nem Rudolfking hozzászólásának az elsõ része mellébeszélés, hanem a te összes hozzászólásod, amit itt írogatsz. Egyébként 368465 adat alapján végeztem több millió számítást, de ez lényegtelen, mert te KÉT adatból is "világmegváltó" elméleteket bizonyítasz be. Édes Istenem!
Tudod, az egyedi mérésekben fellelhetõ hiba eltörpül, amellett az anomáliák mellett, amiket vizsgáltam. Ugye te se gondolod komolyan, hogy a mérési hibák egy nagyságrendben mozognak az átlag 25 fokos anomáliákkal?
"Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan."
Értsd már meg, hogy ez az elmélet nem igaz! Ez a felfogás olyan, mint ami a kis jégkorszakról rögzült az átlagember fejébe, hogy télen állandóan havazott és fagyott, és hidegek, esõsek voltak a nyarak. Ahogy ez is, úgy az elméleted is távol áll a valóságtól. Nem szégyen beismerni, ha valamiben nincs igazunk, sõt még meg is köszönhetted volna, hogy helyetted vizsgálom meg az elméleteidet (amik, mint írtam korábban, inkább ókori filozofálgatások, mint valós tudományos elméletek).
Ezzel az egésszel, hogy fél hónapot kivártál a hozzászólásoddal és hogy hetente beírtad, hogy még nincs elég idõm, mintha azt a látszatot akartad volna kelteni, hogy valami jól összeszedett, megkérdõjelezhetetlen véleménnyel jössz majd. Silányabb válasszal jöttél, mint szoktál különben.
Mint a szõlõsgazda, aki azt hitte, hogy még maradhat a szõlõ, legyen édesebb, aztán a végén úgy járt, hogy a tõkén rohadt a termés.
Amúgy meg megint fölöslegesen szórtam el az idõmet, visszakanyarodva végül megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék."
Két másodpercem van: A Hidegséget ért gyanúsítgatások is mutatják, hogy a vitázóknak fogalmuk sem volt a kisugárzásos inverzió hatásáról, a fagyzugokról, arról hogy adott helyeken mennyivel többet vagy kevesebbet lehet mérni, mivel nem hitték el, hogy ott nála ennyire hideg van éjszakánként!
Az elsõ része a hozzászólásodnak mellébeszélés, ha egy adatsor hibával terhelt, akkor hibával terhelt!
Tehát egy 100 éves hibával terhelt, több sebbõl vérzõ adatsor mégis jó kutatásokra, annak ellenére hogy túlzás nélkül össze-vissza van zagyválva, össze-vissza állomásokból össze-vissza mérve, össze-vissza tákolva van?
Na ezért tart a meteorológiai itt, ahol!
Arról, hogy egy fagyzug és egy domb között mekkora különbség van, nekem nem kell 100 éves adatsor, elég egy éves is.
Elég két adat.
Stb, stb!
A második része a hozzászólásodnak több reakcióra érdemes, de ennyi idõm van, volt, amint lesz idõm írok rá!
Az elsõ része a hozzászólásodnak mellébeszélés, ha egy adatsor hibával terhelt, akkor hibával terhelt!
Tehát egy 100 éves hibával terhelt, több sebbõl vérzõ adatsor mégis jó kutatásokra, annak ellenére hogy túlzás nélkül össze-vissza van zagyválva, össze-vissza állomásokból össze-vissza mérve, össze-vissza tákolva van?
Na ezért tart a meteorológiai itt, ahol!
Arról, hogy egy fagyzug és egy domb között mekkora különbség van, nekem nem kell 100 éves adatsor, elég egy éves is.
Elég két adat.
Stb, stb!
A második része a hozzászólásodnak több reakcióra érdemes, de ennyi idõm van, volt, amint lesz idõm írok rá!
Az a baj, hogy Te pedig azt állítod, hogy ezek a nagy változások gyakorisága biztos növekedett, de mivel a mérések régebben rosszak voltak - és ma is rosszak - nem fogod tudni bizonyítani eme állításodat, legfeljebb "hiszünk Neked". Nos elárulom, utóbbi sose fog bekövetkezni, mert hinni vallásban szokás, tudományágakban a bizonyítás az állítás és a tények közötti különbség. Ha szeretnéd, ha nem.
Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz.
Lényeg a lényeg, nekem teljesen bizonyítottnak hangzik VáraljaMet kutatási eredménye, miszerint ezek a nagy hõmérsékleti ugrások gyakorisága jelentõs mértékben nem ingadozott. Ez amúgy szerintem nem cáfolja azt a feltevést, hogy a zonális és meridionális idõszakok néhány tízévente váltogatják egymást, mert szerintem zonális idõszak alatt is tudnak elképesztõ hõmérsékleti ugrások történni, ld. éjszakai 18 fokok januárban, felszakadó ködfelhõzet nyugati front hatására stb.
Más téma: Egyébként egy derült, csendes estén Budaörsön hol mérnél hõmérsékletet? El szoktam menni este 10-11 körül futni és egészen elképesztõ hõmérsékleti különbségekbe szoktam belefutni. Mondjuk nem gyakran sétálok úgy, hogy néhány fokos különbségek váltogatják egymást, de szerintem 2-3 fokot futás közben nem érzek meg. Ez azt jelenti, hogy ha 6-8 fokos különbségeket érzek meg, akkor futás közben utcáról utcára ennyit változik a hõmérséklet! Egy-egy nagy lejtõ alján fázom, mire fölérek egy másik utcába, kifejezetten melegnek érzem a levegõt (és nem a felfelé futás melegít ki, azt az érzést jól ismerem
). Annyira szélsõségesen tud ez változni, hogy egész lenyûgözõ... Ilyen esetben hol mérnél hõmérsékletet, melyik utcában? Vagy tovább egyszerûsítve: melyik a helyes? Melyik a biztos, hihetõ? Gondolom Te is jól emlékszel még Hidegség "fagyzugára", ami annyi vitát szült régebben. Aztán a sok kritika után bemértük Hidegség mérõjét az enyémmel szemben és 4 tizeddel mért alá az enyémnek (mondjuk egyik se kalibrált volt, de az enyém szerintem mindig is fölémért).
Mindig lehet majd hibát találni a mérésekben, hiszen két utcával odébb már az "éghajlat is más".
Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz.
Lényeg a lényeg, nekem teljesen bizonyítottnak hangzik VáraljaMet kutatási eredménye, miszerint ezek a nagy hõmérsékleti ugrások gyakorisága jelentõs mértékben nem ingadozott. Ez amúgy szerintem nem cáfolja azt a feltevést, hogy a zonális és meridionális idõszakok néhány tízévente váltogatják egymást, mert szerintem zonális idõszak alatt is tudnak elképesztõ hõmérsékleti ugrások történni, ld. éjszakai 18 fokok januárban, felszakadó ködfelhõzet nyugati front hatására stb.
Más téma: Egyébként egy derült, csendes estén Budaörsön hol mérnél hõmérsékletet? El szoktam menni este 10-11 körül futni és egészen elképesztõ hõmérsékleti különbségekbe szoktam belefutni. Mondjuk nem gyakran sétálok úgy, hogy néhány fokos különbségek váltogatják egymást, de szerintem 2-3 fokot futás közben nem érzek meg. Ez azt jelenti, hogy ha 6-8 fokos különbségeket érzek meg, akkor futás közben utcáról utcára ennyit változik a hõmérséklet! Egy-egy nagy lejtõ alján fázom, mire fölérek egy másik utcába, kifejezetten melegnek érzem a levegõt (és nem a felfelé futás melegít ki, azt az érzést jól ismerem
). Annyira szélsõségesen tud ez változni, hogy egész lenyûgözõ... Ilyen esetben hol mérnél hõmérsékletet, melyik utcában? Vagy tovább egyszerûsítve: melyik a helyes? Melyik a biztos, hihetõ? Gondolom Te is jól emlékszel még Hidegség "fagyzugára", ami annyi vitát szült régebben. Aztán a sok kritika után bemértük Hidegség mérõjét az enyémmel szemben és 4 tizeddel mért alá az enyémnek (mondjuk egyik se kalibrált volt, de az enyém szerintem mindig is fölémért).Mindig lehet majd hibát találni a mérésekben, hiszen két utcával odébb már az "éghajlat is más".
Pedig abban az esetben, ha városból külterületre, vagy városból alsóbb fekvésbe (pl. Pécs esetében a belvárosból az Uránvárosba került, vagy a belvárosból a városi fertõtlenítõ telephez, vagy a Pécs-pogányi reptérre került az állomás, látni kellene az adatokból.
Mivel egy 20 fokos eltérés egy sima tavaszi vagy õszi derült, anticiklonos nap is létrejöhet, amikor nappal 20 fok van, éjjel meg fagy.
2007. július 20-án a kanizsai állomáson 17 fok volt a T min és 39 fok a T max.
Ez 22 fokos eltérés, tehát behúztál volna egy strigulát egy napon belül.
Ha a városban a keleti városrészben (ami magasabban is van ráadásul) mértek volna (mint ahogy valamikor a múlt század elsõ felében mértek ott), akkor 39 vagy 40 fok lett volna (ha árnyékosabb helyen akkor mondjuk csak 3
, de a T min nem lett volna 20 fok alatt az biztos, sõt!
Tehát ott nem lett volna 20 fokos eltérés, így a város két mérõhelyén egyiken van strigula, másikon nincs.
Ez nyilván akkor is így van, ha a 30 fokot nézted volna, és...
Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!
Ha a mérõ odébb lenne 40 méterrel, lehet meglett volna a 30 fok.
Ha a város bármely pontján lett volna, biztos nem lett volna meg a 30 fok.
Jó-jó tudom, nem 6 napot nézünk, de most ez a példa konkrétan adta magát.
Amikor 9 fok volt a T min, aznap 30 fok volt a T max.
Ez 21 fokos eltérés, azaz újabb strigula.
Hogy a városi mérõn nem lett volna 9 fokos T min, azaz lett volna 13, akkor nincs 20 fokos eltérés.
Ha dombon lett volna a mérõ, akkor sem, mert akkor meg 30 fok nem lett volna, meg persze ott sem 9 fok lett volna a T min.
Még van két percem!
Egyszóval egy 100-115 éves adatsorban óriási jelentõsége van annak, hogy hol mértek.
Nézd meg Pécs állomástörténetét Link
Brutális!
Városi, mély fekvésû és dombi fekvések váltogatták egymást.
Plusz két esetben is másik település adataival helyettesítették a pécsi adatsort, ami megint vicc!
Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem.
Pláne nem úgy, hogy határértéket állapítunk meg, ahol tizedek múlnak egy-egy strigulán, amik számával cáfolni vagy alátáámasztani akarunk valamit!
A másik dolog pedig, hogy amennyiben egy szélsõségmentesebb, kiegyenlítettebb idõszakban mérünk völgyi, mélyebb fekvésû helyen (ahol több nagyobb különbség ki tud jönni), egy szélsõségesebb idõszakban pedig városban vagy dombon (ahol kisebb a napi ezáltal a 3-4-5 napos hõingás), akkor oda jutunk, hogy az állomások fekvése tompítja a különbözõ idõszakok eltéréseit.
Eyébként a 20 fokos eltérést nézni kb. olyan, mintha a nyarak melegedését akarnád vizsgálni azzal, hogy a 20 fok feletti napokat nézed!
És még egy fontos dolog!
Ezek az elemzések két dologra jók, illetve többre is, de vegyünk most kettõt.
Az egyik, ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?
Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan.
Ha azt mondod, hogy ezt az általad kreált módszer eredménye nem tükrözi....
...akkor rossz a módszer, rossz a vizsgált paraméter!
Tehát egy elmélet alátámasztásával vagy cáfolásával maga a vizsgálati módszer is tesztelõdik!
Egyébként a legnagyobb változásoknál azért kijön, hogy a legnagyobb változások zömmel az 1992 óta eltel idõszakban és az 1950-es évek elõtt voltak!
Mivel egy 20 fokos eltérés egy sima tavaszi vagy õszi derült, anticiklonos nap is létrejöhet, amikor nappal 20 fok van, éjjel meg fagy.
2007. július 20-án a kanizsai állomáson 17 fok volt a T min és 39 fok a T max.
Ez 22 fokos eltérés, tehát behúztál volna egy strigulát egy napon belül.
Ha a városban a keleti városrészben (ami magasabban is van ráadásul) mértek volna (mint ahogy valamikor a múlt század elsõ felében mértek ott), akkor 39 vagy 40 fok lett volna (ha árnyékosabb helyen akkor mondjuk csak 3
, de a T min nem lett volna 20 fok alatt az biztos, sõt!Tehát ott nem lett volna 20 fokos eltérés, így a város két mérõhelyén egyiken van strigula, másikon nincs.
Ez nyilván akkor is így van, ha a 30 fokot nézted volna, és...
Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!
Ha a mérõ odébb lenne 40 méterrel, lehet meglett volna a 30 fok.
Ha a város bármely pontján lett volna, biztos nem lett volna meg a 30 fok.
Jó-jó tudom, nem 6 napot nézünk, de most ez a példa konkrétan adta magát.
Amikor 9 fok volt a T min, aznap 30 fok volt a T max.
Ez 21 fokos eltérés, azaz újabb strigula.
Hogy a városi mérõn nem lett volna 9 fokos T min, azaz lett volna 13, akkor nincs 20 fokos eltérés.
Ha dombon lett volna a mérõ, akkor sem, mert akkor meg 30 fok nem lett volna, meg persze ott sem 9 fok lett volna a T min.
Még van két percem!
Egyszóval egy 100-115 éves adatsorban óriási jelentõsége van annak, hogy hol mértek.
Nézd meg Pécs állomástörténetét Link
Brutális!
Városi, mély fekvésû és dombi fekvések váltogatták egymást.
Plusz két esetben is másik település adataival helyettesítették a pécsi adatsort, ami megint vicc!
Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem.
Pláne nem úgy, hogy határértéket állapítunk meg, ahol tizedek múlnak egy-egy strigulán, amik számával cáfolni vagy alátáámasztani akarunk valamit!
A másik dolog pedig, hogy amennyiben egy szélsõségmentesebb, kiegyenlítettebb idõszakban mérünk völgyi, mélyebb fekvésû helyen (ahol több nagyobb különbség ki tud jönni), egy szélsõségesebb idõszakban pedig városban vagy dombon (ahol kisebb a napi ezáltal a 3-4-5 napos hõingás), akkor oda jutunk, hogy az állomások fekvése tompítja a különbözõ idõszakok eltéréseit.
Eyébként a 20 fokos eltérést nézni kb. olyan, mintha a nyarak melegedését akarnád vizsgálni azzal, hogy a 20 fok feletti napokat nézed!
És még egy fontos dolog!
Ezek az elemzések két dologra jók, illetve többre is, de vegyünk most kettõt.
Az egyik, ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?
Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan.
Ha azt mondod, hogy ezt az általad kreált módszer eredménye nem tükrözi....
...akkor rossz a módszer, rossz a vizsgált paraméter!
Tehát egy elmélet alátámasztásával vagy cáfolásával maga a vizsgálati módszer is tesztelõdik!
Egyébként a legnagyobb változásoknál azért kijön, hogy a legnagyobb változások zömmel az 1992 óta eltel idõszakban és az 1950-es évek elõtt voltak!
"a mainál is hidegebb Labrador félsziget" -re reagálva: Nem lehet-e esetleg, hogy nem csak a(z) "állandóan" rászakadó hideg légtömeg felelõs ezért, hanem az esetlegesen - a melegedés miatti - gleccserekbõl megnövekedett olvadékvíz is?
Mint persze negatív visszacsatolásként jelentkezve, hûtõ hatást gyakorol-e az óceán felsõ hõmérsékleti értékeire?
Engem az a kérdés foglalkoztatna leginkább, hogy az atlanti Golf áramlat ennek a hideg tengeráramlásnak esetleges extrém megerõsödésével, milyen mértékben tudna gyengíteni a meleg hõtranszport északabbi részein? Esetleg némileg délebbi pályára "tolódás", mekkora mennyiségû hirtelen bekövetkezõ olvadás (pl. tavasszal és nyáron) kellene?
Würm-glaciálisról egy látványkép:
Mint persze negatív visszacsatolásként jelentkezve, hûtõ hatást gyakorol-e az óceán felsõ hõmérsékleti értékeire?
Engem az a kérdés foglalkoztatna leginkább, hogy az atlanti Golf áramlat ennek a hideg tengeráramlásnak esetleges extrém megerõsödésével, milyen mértékben tudna gyengíteni a meleg hõtranszport északabbi részein? Esetleg némileg délebbi pályára "tolódás", mekkora mennyiségû hirtelen bekövetkezõ olvadás (pl. tavasszal és nyáron) kellene?
Würm-glaciálisról egy látványkép:
Szerintem nem kell ilyen messzire menni az idõben, hogy hasonlóan meleg idõszakot találjunk. A Grönlandi mérések alapján azt lehet mondani, hogy a középkori klímaoptimum kb 0,5-0,8 fokkal volt melegebb, mint a napjainkban körvonalazódó.
Ezeket a klímamodelleket szerintem nem érdemes nézegetni.. Már azzal megbukott mind, mikor 2007-ben azt vizionálták, hogy mostanára már tengeri jégtõl mentes nyarunk lesz. (Persze cáfolj meg ha tévedek[csak ne küldj melegebb éghajlatra![]()
Ezeket a klímamodelleket szerintem nem érdemes nézegetni.. Már azzal megbukott mind, mikor 2007-ben azt vizionálták, hogy mostanára már tengeri jégtõl mentes nyarunk lesz. (Persze cáfolj meg ha tévedek[csak ne küldj melegebb éghajlatra
Én azzal is megelégszek, ha logikus magyarázatot találunk rá. A tudományos magyarázat felállítását meghagyom azoknak, akik ezért kapják a fizetésüket.
A közép holocén klímaoptimumot azért kezdtem el bogarászni, mert kíváncsi voltam, hogy utoljára mikor volt olyan meleg a sarkvidék, mint amilyen napjainkban, illetve olyan, amilyeneket a klímamodellekben vizionál az IPCC. Eközben bukkantam rá erre a térképre. Az bizonyos, hogy egy melelegebb állapotot mutat, mint a jelenlegi, de van esély arra - ha az IPCC klímamodelleibõl és a sarkvidék bemelegedésének empirikus adataiból indulunk ki - hogy hamarosan elérjük ezt a szintet. Ezért gondolom, hogy nem alaptalan a párhuzam. Mi mással lenne magyarázható a mainál is hidegebb Labrador félsziget, mint egy nagyon stabil, még a jelenleginél is erõsebb, stabilabb keleti-parti ciklonosodással?
A közép holocén klímaoptimumot azért kezdtem el bogarászni, mert kíváncsi voltam, hogy utoljára mikor volt olyan meleg a sarkvidék, mint amilyen napjainkban, illetve olyan, amilyeneket a klímamodellekben vizionál az IPCC. Eközben bukkantam rá erre a térképre. Az bizonyos, hogy egy melelegebb állapotot mutat, mint a jelenlegi, de van esély arra - ha az IPCC klímamodelleibõl és a sarkvidék bemelegedésének empirikus adataiból indulunk ki - hogy hamarosan elérjük ezt a szintet. Ezért gondolom, hogy nem alaptalan a párhuzam. Mi mással lenne magyarázható a mainál is hidegebb Labrador félsziget, mint egy nagyon stabil, még a jelenleginél is erõsebb, stabilabb keleti-parti ciklonosodással?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70497 - 2015-09-24 09:48:17)
Propagandisztikus, igen. Engem ez a tengerfenéki metánfelszabadulás dolog gondolkodtatott el.
Propagandisztikus, igen. Engem ez a tengerfenéki metánfelszabadulás dolog gondolkodtatott el.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70496 - 2015-09-24 09:44:31)
Én sem írtam, hogy hülyeségeket ír, viszont szélsõségesen egyértelmûen mindenbõl azt hozza ki, hogy melegedni fogunk, és kész.
Miközben egyes jelenségek (amiket amúgy jól leír), egyáltalán nem egyértelmûen erre engednek következtetni.Ezzel eléggé hitelteleníti saját magát, mert lehetne egy kicsit kevésbé egyfókuszúan elmélkedni, kissé szkeptikusabban is mindenbõl ugyanazt kihozni. Ez így inkább tûnik propagandának.
Én sem írtam, hogy hülyeségeket ír, viszont szélsõségesen egyértelmûen mindenbõl azt hozza ki, hogy melegedni fogunk, és kész.
Miközben egyes jelenségek (amiket amúgy jól leír), egyáltalán nem egyértelmûen erre engednek következtetni.Ezzel eléggé hitelteleníti saját magát, mert lehetne egy kicsit kevésbé egyfókuszúan elmélkedni, kissé szkeptikusabban is mindenbõl ugyanazt kihozni. Ez így inkább tûnik propagandának.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70495 - 2015-09-24 09:41:06)
Nem ír hülyeségeket. És igen, a sós víz tetején úszó olvadékvizek valóban negatív visszacsatolást eredményeznek. Olyannyira, hogy sok tudós szerint éppen ebben rejlik a felmelegedés veszélye. Tudniillik hogy leállítja a hõtranszportot (és valóban lehûtik a felettük levõ levegõt). Vannak, akik azt mondják, hogy egy kellõen masszív csapadék/olvadékvíz lencse kaszkádszerû negatív visszacsatolási folyamatokat is beindíthat, visszaröpítve az Éghajlatot egy jégkorszaki nívóra. Még ez is benne van a pakliban. Mint ahogyan az is, hogy tovább fokozódik a sarkvidék bemelegedése. Egy másik intõ részlet, amit ír és tapasztalati tények is alátámasztják az, hogy a sarkvidék bemelegedése csökkenti a hõkontrasztot az egyenlítõi öv és a sarkvidék közt. Ez viszont a nyugati szélrendszer egyre gyakoribb összeomlásához vezet. Ez pedig felerõsíti egyrészt a kontinensek hõmérsékletmódosító hatását, erõsíti a meridionális áramlási képeket és az óceánok légkörre gyakorolt helyi hatásait is erõsíti.
Nem ír hülyeségeket. És igen, a sós víz tetején úszó olvadékvizek valóban negatív visszacsatolást eredményeznek. Olyannyira, hogy sok tudós szerint éppen ebben rejlik a felmelegedés veszélye. Tudniillik hogy leállítja a hõtranszportot (és valóban lehûtik a felettük levõ levegõt). Vannak, akik azt mondják, hogy egy kellõen masszív csapadék/olvadékvíz lencse kaszkádszerû negatív visszacsatolási folyamatokat is beindíthat, visszaröpítve az Éghajlatot egy jégkorszaki nívóra. Még ez is benne van a pakliban. Mint ahogyan az is, hogy tovább fokozódik a sarkvidék bemelegedése. Egy másik intõ részlet, amit ír és tapasztalati tények is alátámasztják az, hogy a sarkvidék bemelegedése csökkenti a hõkontrasztot az egyenlítõi öv és a sarkvidék közt. Ez viszont a nyugati szélrendszer egyre gyakoribb összeomlásához vezet. Ez pedig felerõsíti egyrészt a kontinensek hõmérsékletmódosító hatását, erõsíti a meridionális áramlási képeket és az óceánok légkörre gyakorolt helyi hatásait is erõsíti.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70494 - 2015-09-24 08:59:45)
Ha a cikket végigolvasod, és értelmezed is, akkor le fog esni... kezdve onnan, hogy a szerzõ szerint a sok kevésbé sós víz miatt nagyobb kiterjedésû (de vékonyabb) a jég északon jelenleg. Ezzel is párhuzamba hozza a kisebb hõleadást.
Nekem csak az nem tiszta, hogy miért nem teszi hozzá, hogy ezzel a levegõ kevésbé lesz enyhe, hiszen az óceán kevésbé tudja melegíteni... nekem ez egy önmagát kiegyenlítõ rendszernek tûnik így.
Ha a cikket végigolvasod, és értelmezed is, akkor le fog esni... kezdve onnan, hogy a szerzõ szerint a sok kevésbé sós víz miatt nagyobb kiterjedésû (de vékonyabb) a jég északon jelenleg. Ezzel is párhuzamba hozza a kisebb hõleadást.
Nekem csak az nem tiszta, hogy miért nem teszi hozzá, hogy ezzel a levegõ kevésbé lesz enyhe, hiszen az óceán kevésbé tudja melegíteni... nekem ez egy önmagát kiegyenlítõ rendszernek tûnik így.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70493 - 2015-09-24 08:33:03)
A fresh water mióta jelent jeget?
Az nem jég, hanem édesvíz/olvadékvíz.
A fresh water mióta jelent jeget?
Az nem jég, hanem édesvíz/olvadékvíz.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70492 - 2015-09-24 08:16:11)
Csak az egész cikk szól errõl....
Pl: Link
Csak az egész cikk szól errõl....
Pl: Link
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70491 - 2015-09-24 00:00:2
Azért 2012-höz viszonyítani sarkijég tekintetében nem túl szerencsés, mivel ez az utóbbi 35 (meg még vagy párszáz) év legalacsonyabbika...
Hol olvastál te itt jégrõl, ami nem engedi kiszabadulni a tengervíz melegét?
Azért 2012-höz viszonyítani sarkijég tekintetében nem túl szerencsés, mivel ez az utóbbi 35 (meg még vagy párszáz) év legalacsonyabbika...
Hol olvastál te itt jégrõl, ami nem engedi kiszabadulni a tengervíz melegét?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#70490 - 2015-09-23 16:38:30)
Sarkijég-fetisisztáknak: a helyzet nem rossz
Link
Kép innen: Link
Nagyon jó kis cikkek vannak itt.
Mondjuk durván minden erejével a globális felmelegést próbálja igazoln a fickó (még a megnövekedett jégfelülettel is, miszerint az nem engedi kiszabadulni a tengervíz melegét, így az a vékonyabb jég alatt tovább melegszik szerinte), azért van pár érdekes dolog benne.
Mondjuk ha a tenger melegét felfogja a vékonyabb felszíni jég, akkor a felette levegõ egyértelmûen hidegebb marad (fõleg amikor megszûnik a maradék kis besugárzá is), akkor még lehetnek érdekes dolgok, gondolom (?).
Sarkijég-fetisisztáknak: a helyzet nem rossz
Link
Kép innen: Link
Nagyon jó kis cikkek vannak itt.
Mondjuk durván minden erejével a globális felmelegést próbálja igazoln a fickó (még a megnövekedett jégfelülettel is, miszerint az nem engedi kiszabadulni a tengervíz melegét, így az a vékonyabb jég alatt tovább melegszik szerinte), azért van pár érdekes dolog benne.
Mondjuk ha a tenger melegét felfogja a vékonyabb felszíni jég, akkor a felette levegõ egyértelmûen hidegebb marad (fõleg amikor megszûnik a maradék kis besugárzá is), akkor még lehetnek érdekes dolgok, gondolom (?).
Szinte biztos, hogy nem állná meg.
A Mississippi '78-ban fagyott be akkor legdélebbre. Úgy nagyjából Arkansas északkeleti részéig, Memphistõl északra, már-már kisujj-nyújtásnyira a Mexikói-öböltõl; 650-700 kilométerre (hozzávetõleg a Krakkó-Trieszt távolság) Zajló jég persze lehetett, de az olyan, mint a jéghegyek a 35. Szélességi foknál. Ha elég nagy tömegben jelen, akkor messze eljut és ehhez nem kell egészen délre hatoló nagyon hideg, "csak" északon legyen tartós.
A Mississippi '78-ban fagyott be akkor legdélebbre. Úgy nagyjából Arkansas északkeleti részéig, Memphistõl északra, már-már kisujj-nyújtásnyira a Mexikói-öböltõl; 650-700 kilométerre (hozzávetõleg a Krakkó-Trieszt távolság) Zajló jég persze lehetett, de az olyan, mint a jéghegyek a 35. Szélességi foknál. Ha elég nagy tömegben jelen, akkor messze eljut és ehhez nem kell egészen délre hatoló nagyon hideg, "csak" északon legyen tartós.
A baj csak az, hogy ilyen "ízelítõket" láthattunk már a 70-es években is: pl. elõfordult akkor az egyik télen, hogy a Missisippi-n csaknem a Mexikói-öbölig volt jég, míg nálunk tombolt az enyheség.
És az 'északkelet-amerikai nagy fagyok és hóviharok+nyugati, délnyugati áramlásos enyhe idõ Európa jó részén' kombináció azóta is visszatérõ vendége csaknem minden telünknek.
Szó se róla, az általad mutatott kép nagyon érdekes és elgondolkodtató. Magyarázat is van rá kéznél, csak nem biztos, hogy tudományosan megállná a helyét.
De a keleti parti hideg telet, amit napjainkban is sokszor látunk európai enyheséggel párosulva, szerintem nem feltétlenül jogosult az ábráddal kapcsolatba hozni.
És az 'északkelet-amerikai nagy fagyok és hóviharok+nyugati, délnyugati áramlásos enyhe idõ Európa jó részén' kombináció azóta is visszatérõ vendége csaknem minden telünknek.
Szó se róla, az általad mutatott kép nagyon érdekes és elgondolkodtató. Magyarázat is van rá kéznél, csak nem biztos, hogy tudományosan megállná a helyét.
De a keleti parti hideg telet, amit napjainkban is sokszor látunk európai enyheséggel párosulva, szerintem nem feltétlenül jogosult az ábráddal kapcsolatba hozni.
A közép holocén klímaoptimum során így alakultak a sarkvidék hõmérsékletei. Ami különös, hogy jól látható a jelenleginél hidegebb Labrador félsziget. Ami arra enged következetetni, hogy a sarkvidék bemelegedésével egyre határozottabbá válik az a cirkulációs kényszer, ami a Labrador-félszigetre rászakítja a maradék hideget. Sajnos a párhuzam adja magát: ebbõl láthattunk ízelítõt az elmúlt télen is és nagy valószínûséggel hasonlónak lehetünk tanúi a következõ télen is.
Nem hinném, ahogy Pécsnél se látszik egyértelmûen, hogy melyik évben váltott helyet az állomás, pedig ott aztán minden ismert. Kb. annyira látszott volna.
Pont ezért lettem volna rá kíváncsi, hogy az adatok kihozzák-e a különbözõ fekvések közti különbséget, mert valóban volt fagyzugos és dombi helyen is.
Miskolcra nem tudom megcsinálni, nincs napi adatsorom rá + össze-vissza vándorolt ott az állomás belterület-külterület-hegy-völgy között.
Meg tudnád csinálni ezt az elemzést a miskolci állomásra is?
Nem tudom milyen régi adatsor lehet vagy meddig nyúlhat vissza.
Ha sikerül, írd össze légy kedves az elsõ 10 legnagyobb változást!
Köszönöm!
Sajna meghalni sincs idõm, ezért nincs idõm reagálni bõvebben, majd talán ha lemegy a fügeszezon!
Nem tudom milyen régi adatsor lehet vagy meddig nyúlhat vissza.
Ha sikerül, írd össze légy kedves az elsõ 10 legnagyobb változást!
Köszönöm!
Sajna meghalni sincs idõm, ezért nincs idõm reagálni bõvebben, majd talán ha lemegy a fügeszezon!
Nem tudhatjuk, hogy a XX. sz. utolsó negyedének felfelé ingása mennyire lesz tartós. Senki arra garanciát nem vállalhat, hogy nem jön közbe egy, a múlt század középén elõfordulthoz hasonló hemiszférikus (enyhe) hõcsökkenés. Az egyelõre még csaknem a fantasztikum világába tartozik, hogy évezredekre kiterjedõ meleg korszak jön, kicserélõdik Magyarország flórája és faunája. Nem esküdnék arra, hogy pl. 2300-ban oázisok és datolyaligetek lesznek a Nagyalföldön.
Persze, a szén-dioxid koncentráció-növekedés apostolai mindent jól tudnak elõre. Az üvegház-effektus növekedésébõl származó globális felmelegedés jól prognosztizálható és megfordíthatatlan.
Természetes effektusok ezt képtelenek kibalanszírozni, még kevésbé visszafordítani.
Nagyjából ilyeneket mond jelenleg a klímaszakértõk egy része. Nem mondom, lehet, hogy mégis nekik van/lesz igazuk. Mégis az a privát véleményem, hogy állításaik nem állnak gránitalapokon.
Persze, a szén-dioxid koncentráció-növekedés apostolai mindent jól tudnak elõre. Az üvegház-effektus növekedésébõl származó globális felmelegedés jól prognosztizálható és megfordíthatatlan.
Természetes effektusok ezt képtelenek kibalanszírozni, még kevésbé visszafordítani.
Nagyjából ilyeneket mond jelenleg a klímaszakértõk egy része. Nem mondom, lehet, hogy mégis nekik van/lesz igazuk. Mégis az a privát véleményem, hogy állításaik nem állnak gránitalapokon.
Péczely még az egyes geológiai korok klímái közti eltéréseket sem tekinti éghajlatváltozásnak, õ még ezeket is éghajlat-ingadozás névvel illeti, annak ellenére, hogy itt már millió években mérhetõ változásokról van szó. És nyilván, ezeket már joggal hívhatja bárki éghajlatváltozásnak. Õ egyébként azért kerüli az éghajlatváltozás kifejezést, mert szerinte a geológiai korok között sem lépett fel egyirányú éghajlatváltozás. Bár ezzel szerintem lehetne vitatkozni, az éghajlatváltozás kifejezés elterjedése elsõsorban a köznyelv egyszerûsítõ jelenségével magyarázható. Magyarul egyszerûbb kimondani, hogy változás, mint azt hogy ingadozás, angolul meg sokkal (change - fluctuation/variability) Szemantikai szempontból pedig azonos dologról beszélünk, hiszen az inagdozás egyben változás is (és fordítva), ezek a szavak szinonimák. Ilyen értelemben nincs semmi kivetnivaló az éghajlatváltozás kifejezéssel, ha tágan értelmezzük a kifejezést.
Bírom, amikor cirkulációs anomália következtében elõállt, szélsõséges hõmérsékletû ÉVSZAKOK okán rögtön ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL cikkeznek. Ilyen erõvel 1963 vagy 1986 telét (vagy a 2 évvel ezelõtti északkelet-amerikai telet) követõen a közeledõ jégkorszakról írkálhattak volna. Az éghajlatváltozás igen nagy szó, elõtte még ott a kisebb léptékû éghajlatingadozás, úgyhogy lassan a testtel!
Éghajlatunk megváltozásáról szerintem néhány évtizedre terjedõ eltolódás esetén sem beszélhetünk még, ehhez legalább egy évszázados, de valószínû, hogy még hosszabb idõtartamú, egyirányú változás szükséges szerény véleményem szerint. Még az is kérdés, hogy az un. középkori klímaoptimum, vagy a kis jégkorszak éghajlatváltozásnak, vagy csupán éghajlatingadozásnak tekinthetõ-e.
Az utolsó glaciális 10-15 ezer évvel ezelõtti megszûnése, átmenete az interglaciálisba, az valóban igazi klímaváltozás volt. Én ilyen léptékben gondolkodom, ha ez utóbbi szót hallom.
Ha én ott lennék az OMSZ-ben, és ott valaki lennék, sokkal óvatosabban kezelném a publikációk kijelentéseit.
Véleményem az, hogy a valódi klímaváltozásnak alapvetõ kritériuma, hogy éghajlati övezetet is váltson a kérdéses terület. A flóra és fauna mélyreható, tartós változása is elengedhetetlen kelléke ennek.
Az utolsó glaciális végeztével a Kárpát-medence szubboreális éghajlatú vidékbõl mérsékeltövivé lett. A tundra-vegetáció a mogyoró és nyír-erdeifenyõ növénytársulásokon át a ma is fennállóvá alakult. Eltûnt a mammut és a gyapjas orrszarvú. Olvasatomban ilyen a valódi éghajlatváltozás. Ezen a szemüvegen át nézve az utóbbi 10 ezer év minden éghajlati eltolódása csupán éghajlatingadozásvolt.
Éghajlatunk megváltozásáról szerintem néhány évtizedre terjedõ eltolódás esetén sem beszélhetünk még, ehhez legalább egy évszázados, de valószínû, hogy még hosszabb idõtartamú, egyirányú változás szükséges szerény véleményem szerint. Még az is kérdés, hogy az un. középkori klímaoptimum, vagy a kis jégkorszak éghajlatváltozásnak, vagy csupán éghajlatingadozásnak tekinthetõ-e.
Az utolsó glaciális 10-15 ezer évvel ezelõtti megszûnése, átmenete az interglaciálisba, az valóban igazi klímaváltozás volt. Én ilyen léptékben gondolkodom, ha ez utóbbi szót hallom.
Ha én ott lennék az OMSZ-ben, és ott valaki lennék, sokkal óvatosabban kezelném a publikációk kijelentéseit.
Véleményem az, hogy a valódi klímaváltozásnak alapvetõ kritériuma, hogy éghajlati övezetet is váltson a kérdéses terület. A flóra és fauna mélyreható, tartós változása is elengedhetetlen kelléke ennek.
Az utolsó glaciális végeztével a Kárpát-medence szubboreális éghajlatú vidékbõl mérsékeltövivé lett. A tundra-vegetáció a mogyoró és nyír-erdeifenyõ növénytársulásokon át a ma is fennállóvá alakult. Eltûnt a mammut és a gyapjas orrszarvú. Olvasatomban ilyen a valódi éghajlatváltozás. Ezen a szemüvegen át nézve az utóbbi 10 ezer év minden éghajlati eltolódása csupán éghajlatingadozásvolt.
Akkor lássuk!
Jelentõs hirtelen lehûlés vagy melegedés egy évben 10-20 alkalommal fordul elõ általában. Meglepõen sokszor. Az egyes városok fõleg éves összegek ábráján jól látszik, hogy amióta nincsenek nagy vándorlásai az állomásoknak, vagyis az 1950-es évektõl lényegében nem beszélhetünk számottevõ változásokról. A korábbi változások is valószínûleg kisebb mértékûek voltak. Azokon az ábrákon, amik minden 20 fok feletti változást tartalmaznak (minden abszolút értékben szerepel), látszik, hogy a változások mértékében sincs érdemben eltérés, ha a teljes idõszakokat nézzük, akkor sem.
Magyarország éghajlatának természetes része, hogy viszonylag gyakran néhány napon belül jelentõsen változik a hõmérséklet. Ezalól a zonálisabb 1961-1990-es évek sem voltak kivételek.
Hirtelen lehûlések és melegedések éves gyakoriságai:
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Néhány napon belüli hirtelen lehûlések és melegedések (összes, értékkel):
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve:
Bécs
1. 1903-01-24: -18,2 fok ; 1903-01-27: 14,6 fok ; változás: 32,8 fok
2. 1963-03-01: -16,0 fok ; 1963-03-08: 15,3 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1858-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1877-03-13: -7,1 fok ; 1877-03-20: 23,1 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1993-01-24: 16,7 fok ; 1993-01-31: -13,5 fok ; változás: 30,2 fok
Pécs
1. 2009-12-21: -16,3 fok ; 2009-12-25: 19,5 fok ; változás: 35,8 fok
2. 1929-02-22: -24,1 fok ; 1929-02-26: 10,9 fok ; változás: 35,0 fok
3. 1978-02-22: -18,2 fok ; 1978-03-01: 14,7 fok ; változás: 32,9 fok
4. 1950-02-04: -20,7 fok ; 1950-02-11: 11,8 fok ; változás: 32,5 fok
5. 1935-02-12: -20,8 fok ; 1935-02-19: 11,5 fok ; változás: 32,3 fok
Debrecen
1. 1947-09-28: 29,5 fok ; 1947-10-04: -4,0 fok ; változás: 33,5 fok
2. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
3. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
4. 2009-12-21: -19,7 fok ; 2009-12-24: 13,2 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
Szombathely
1. 2004-01-29: -16,2 fok ; 2004-02-05: 20,1 fok ; változás: 36,3 fok
2. 2005-03-11: -14,9 fok ; 2005-03-17: 21,4 fok ; változás: 36,3 fok
3. 2009-12-21: -19,4 fok ; 2009-12-25: 16,8 fok ; változás: 36,2 fok
4. 1953-03-15: -16,4 fok ; 1953-03-20: 16,5 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1994-02-20: -14,0 fok ; 1994-02-27: 18,9 fok ; változás: 32,9 fok
Átlag
1. 2009-12-21: -17,0 fok ; 2009-12-25: 15,9 fok ; változás: 32,9 fok
2. 2005-03-11: -10,9 fok ; 2005-03-17: 20,0 fok ; változás: 30,9 fok
3. 1978-02-21: -15,8 fok ; 1978-02-26: 14,8 fok ; változás: 30,6 fok
4. 1947-09-27: 28,8 fok ; 1947-10-04: -1,1 fok ; változás: 29,9 fok
5. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve a nyári félévben (ápr.-szept.):
Bécs
1. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1955-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
2. 1955-04-26: -0,2 fok ; 1955-05-01: 28,2 fok ; változás: 28,4 fok
3. 1880-05-21: 1,3 fok ; 1880-05-28: 29,6 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1879-03-26: -5,3 fok ; 1879-04-02: 22,8 fok ; változás: 28,1 fok
5. 1992-08-29: 36,4 fok ; 1992-09-01: 8,9 fok ; változás: 27,5 fok
Pécs
1. 1918-09-22: 3,2 fok ; 1918-09-25: 35,2 fok ; változás: 32,0 fok
2. 1928-06-03: 0,8 fok ; 1928-06-10: 32,1 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1955-03-26: 24,2 fok ; 1955-04-01: -6,9 fok ; változás: 31,1 fok
4. 1918-03-29: -8,4 fok ; 1918-04-02: 21,8 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1939-07-22: 38,4 fok ; 1939-07-26: 8,6 fok ; változás: 29,8 fok
Debrecen
1. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
2. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
3. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
4. 1945-05-09: 0,0 fok ; 1945-05-14: 32,7 fok ; változás: 32,7 fok
5. 1992-08-30: 38,2 fok ; 1992-09-03: 5,7 fok ; változás: 32,5 fok
Szombathely
1. 1992-08-28: 37,4 fok ; 1992-09-02: 6,7 fok ; változás: 30,7 fok
2. 1962-05-02: -1,5 fok ; 1962-05-09: 29,1 fok ; változás: 30,6 fok
3. 1958-05-05: 1,6 fok ; 1958-05-12: 32,0 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1962-06-24: 36,6 fok ; 1962-06-28: 6,3 fok ; változás: 30,3 fok
5. 2000-06-18: 5,3 fok ; 2000-06-22: 35,4 fok ; változás: 30,1 fok
Átlag
1. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
2. 1992-08-28: 37,1 fok ; 1992-09-02: 8,5 fok ; változás: 28,6 fok
3. 1918-03-29: -7,4 fok ; 1918-04-05: 20,9 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1955-04-26: -0,5 fok ; 1955-05-02: 27,6 fok ; változás: 28,1 fok
5. 2003-08-29: 33,8 fok ; 2003-09-04: 6,5 fok ; változás: 27,3 fok
Felhasznált adatok forrása: OMSZ; ECA&D; OGIMET
Jelentõs hirtelen lehûlés vagy melegedés egy évben 10-20 alkalommal fordul elõ általában. Meglepõen sokszor. Az egyes városok fõleg éves összegek ábráján jól látszik, hogy amióta nincsenek nagy vándorlásai az állomásoknak, vagyis az 1950-es évektõl lényegében nem beszélhetünk számottevõ változásokról. A korábbi változások is valószínûleg kisebb mértékûek voltak. Azokon az ábrákon, amik minden 20 fok feletti változást tartalmaznak (minden abszolút értékben szerepel), látszik, hogy a változások mértékében sincs érdemben eltérés, ha a teljes idõszakokat nézzük, akkor sem.
Magyarország éghajlatának természetes része, hogy viszonylag gyakran néhány napon belül jelentõsen változik a hõmérséklet. Ezalól a zonálisabb 1961-1990-es évek sem voltak kivételek.
Hirtelen lehûlések és melegedések éves gyakoriságai:
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Néhány napon belüli hirtelen lehûlések és melegedések (összes, értékkel):
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve:
Bécs
1. 1903-01-24: -18,2 fok ; 1903-01-27: 14,6 fok ; változás: 32,8 fok
2. 1963-03-01: -16,0 fok ; 1963-03-08: 15,3 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1858-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1877-03-13: -7,1 fok ; 1877-03-20: 23,1 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1993-01-24: 16,7 fok ; 1993-01-31: -13,5 fok ; változás: 30,2 fok
Pécs
1. 2009-12-21: -16,3 fok ; 2009-12-25: 19,5 fok ; változás: 35,8 fok
2. 1929-02-22: -24,1 fok ; 1929-02-26: 10,9 fok ; változás: 35,0 fok
3. 1978-02-22: -18,2 fok ; 1978-03-01: 14,7 fok ; változás: 32,9 fok
4. 1950-02-04: -20,7 fok ; 1950-02-11: 11,8 fok ; változás: 32,5 fok
5. 1935-02-12: -20,8 fok ; 1935-02-19: 11,5 fok ; változás: 32,3 fok
Debrecen
1. 1947-09-28: 29,5 fok ; 1947-10-04: -4,0 fok ; változás: 33,5 fok
2. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
3. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
4. 2009-12-21: -19,7 fok ; 2009-12-24: 13,2 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
Szombathely
1. 2004-01-29: -16,2 fok ; 2004-02-05: 20,1 fok ; változás: 36,3 fok
2. 2005-03-11: -14,9 fok ; 2005-03-17: 21,4 fok ; változás: 36,3 fok
3. 2009-12-21: -19,4 fok ; 2009-12-25: 16,8 fok ; változás: 36,2 fok
4. 1953-03-15: -16,4 fok ; 1953-03-20: 16,5 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1994-02-20: -14,0 fok ; 1994-02-27: 18,9 fok ; változás: 32,9 fok
Átlag
1. 2009-12-21: -17,0 fok ; 2009-12-25: 15,9 fok ; változás: 32,9 fok
2. 2005-03-11: -10,9 fok ; 2005-03-17: 20,0 fok ; változás: 30,9 fok
3. 1978-02-21: -15,8 fok ; 1978-02-26: 14,8 fok ; változás: 30,6 fok
4. 1947-09-27: 28,8 fok ; 1947-10-04: -1,1 fok ; változás: 29,9 fok
5. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve a nyári félévben (ápr.-szept.):
Bécs
1. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1955-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
2. 1955-04-26: -0,2 fok ; 1955-05-01: 28,2 fok ; változás: 28,4 fok
3. 1880-05-21: 1,3 fok ; 1880-05-28: 29,6 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1879-03-26: -5,3 fok ; 1879-04-02: 22,8 fok ; változás: 28,1 fok
5. 1992-08-29: 36,4 fok ; 1992-09-01: 8,9 fok ; változás: 27,5 fok
Pécs
1. 1918-09-22: 3,2 fok ; 1918-09-25: 35,2 fok ; változás: 32,0 fok
2. 1928-06-03: 0,8 fok ; 1928-06-10: 32,1 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1955-03-26: 24,2 fok ; 1955-04-01: -6,9 fok ; változás: 31,1 fok
4. 1918-03-29: -8,4 fok ; 1918-04-02: 21,8 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1939-07-22: 38,4 fok ; 1939-07-26: 8,6 fok ; változás: 29,8 fok
Debrecen
1. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
2. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
3. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
4. 1945-05-09: 0,0 fok ; 1945-05-14: 32,7 fok ; változás: 32,7 fok
5. 1992-08-30: 38,2 fok ; 1992-09-03: 5,7 fok ; változás: 32,5 fok
Szombathely
1. 1992-08-28: 37,4 fok ; 1992-09-02: 6,7 fok ; változás: 30,7 fok
2. 1962-05-02: -1,5 fok ; 1962-05-09: 29,1 fok ; változás: 30,6 fok
3. 1958-05-05: 1,6 fok ; 1958-05-12: 32,0 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1962-06-24: 36,6 fok ; 1962-06-28: 6,3 fok ; változás: 30,3 fok
5. 2000-06-18: 5,3 fok ; 2000-06-22: 35,4 fok ; változás: 30,1 fok
Átlag
1. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
2. 1992-08-28: 37,1 fok ; 1992-09-02: 8,5 fok ; változás: 28,6 fok
3. 1918-03-29: -7,4 fok ; 1918-04-05: 20,9 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1955-04-26: -0,5 fok ; 1955-05-02: 27,6 fok ; változás: 28,1 fok
5. 2003-08-29: 33,8 fok ; 2003-09-04: 6,5 fok ; változás: 27,3 fok
Felhasznált adatok forrása: OMSZ; ECA&D; OGIMET
Pont ezek miatt végül csak a 20 fok felettieket néztem. A napi hõingás ugyan simán lehet 20 fok feletti, de azokat nem tartalmazzák az adatsorok.
Édesmindegy, hogy 22 vagy 42 fok volt pár nap alatt az eltérés. A lényeg, hogy ki legyen mutatva, hogy pár nap alatt jelentõs melegedés vagy lehûlés történt. És ez pl. 2007 május 2-nél is megtörtént. Ez példa, amít írtál, tehát az égvilágon semmit nem cáfol. Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés.
Elvégeztem minden számítást, 2,3 milliót. Majd ebéd után megírom az eredményeket.
Sok magyarázatra senki ne számítson, mert elegem van már, hogy minden mondatomhoz jelmagyarázatot kell írni. Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék.
Édesmindegy, hogy 22 vagy 42 fok volt pár nap alatt az eltérés. A lényeg, hogy ki legyen mutatva, hogy pár nap alatt jelentõs melegedés vagy lehûlés történt. És ez pl. 2007 május 2-nél is megtörtént. Ez példa, amít írtál, tehát az égvilágon semmit nem cáfol. Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés.
Elvégeztem minden számítást, 2,3 milliót. Majd ebéd után megírom az eredményeket.
Sok magyarázatra senki ne számítson, mert elegem van már, hogy minden mondatomhoz jelmagyarázatot kell írni. Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék.
Mondjuk, az igazsághoz hozzá tartozik (igen, igen, megint károgok ), hogy a debreceni állomás is elmehet a fenébe, ha a 2007. május 2-i milliárdos károkat okozó fagyoknál képes volt +1 fokot mérni a fagy által leginkább érintett terület kellõs közepében Link
Mellette Nyírlugos -6 fok.
Ki tudja a 120 év alatt hol volt az állomás Debrecen környékén olyan helyen.
Pl.
Debrecen 25,9 fokot mért április 28-án 2007-ben Link
4 nap múlva május másodikán 0,8 fokot.
Ez csak 25,1 fokos zuhanás 4 nap alatt.
2007. április 28 Nyírlugos T max 25,7 fok.
2007. május 2 T min -5,9 fok.
Ez meg 31,6 fokos zuhanás.
Ha a 30 fokot nézed, akkor ide a jelenlegi debreceni állomás esetében nem húzol be strigulát.
Ha 1905-ben, 1923-ban, 1945-ben vagy 1967-ben olyan vagy hasonló helyen volt mint Nyírlugos, akkor abban az idõszakban behúztad a strigulát.
És nem is kell ennyire szélsõségesnek lennie az eltérésnek, elég ha csak néhány fokos minimumbeli eltérés van rendszeresen derült éjszakákon, már az félre tudja vinni az elemzést.
Ezt szajkózom kezdettõl fogva, hogy ezzel az állomásrendszerrel és adatgyûjtési szisztémával nem lehet ilyen elemzéseket végezni, mert lehet hogy a fals adatok engem igazolnak, közben nincs igazam, de kijöhet úgy is hogy igazam van, de az adatok nem támasztják alá.
), hogy a debreceni állomás is elmehet a fenébe, ha a 2007. május 2-i milliárdos károkat okozó fagyoknál képes volt +1 fokot mérni a fagy által leginkább érintett terület kellõs közepében LinkMellette Nyírlugos -6 fok.
Ki tudja a 120 év alatt hol volt az állomás Debrecen környékén olyan helyen.
Pl.
Debrecen 25,9 fokot mért április 28-án 2007-ben Link
4 nap múlva május másodikán 0,8 fokot.
Ez csak 25,1 fokos zuhanás 4 nap alatt.
2007. április 28 Nyírlugos T max 25,7 fok.
2007. május 2 T min -5,9 fok.
Ez meg 31,6 fokos zuhanás.
Ha a 30 fokot nézed, akkor ide a jelenlegi debreceni állomás esetében nem húzol be strigulát.
Ha 1905-ben, 1923-ban, 1945-ben vagy 1967-ben olyan vagy hasonló helyen volt mint Nyírlugos, akkor abban az idõszakban behúztad a strigulát.
És nem is kell ennyire szélsõségesnek lennie az eltérésnek, elég ha csak néhány fokos minimumbeli eltérés van rendszeresen derült éjszakákon, már az félre tudja vinni az elemzést.
Ezt szajkózom kezdettõl fogva, hogy ezzel az állomásrendszerrel és adatgyûjtési szisztémával nem lehet ilyen elemzéseket végezni, mert lehet hogy a fals adatok engem igazolnak, közben nincs igazam, de kijöhet úgy is hogy igazam van, de az adatok nem támasztják alá.
Azt tegyük hozzá, hogy +-1 fok szerintem nem olyan nagy különbség anomália terén, tehát a világos narancssárga és világoskék teljesen rendben lévõ értékeket jelent (meglepõ lenne nagy területen "pont az átlag").
A Golf/Észak-Atlanti/Labrador-áramlatok mentén igen sokszor van vörös és sötétkék árnyalat, szerintem ez az amúgy is nagy hõkontraszt miatt van, ami mind az átlagot megkavarja, mind az aktuális értékeket.
A Golf/Észak-Atlanti/Labrador-áramlatok mentén igen sokszor van vörös és sötétkék árnyalat, szerintem ez az amúgy is nagy hõkontraszt miatt van, ami mind az átlagot megkavarja, mind az aktuális értékeket.
Hát megnéztem minden hónapban egy-egy napot, azért voltak kékek korábban is, tiszta narancsságra nem is volt.
Milyennek kell lennie normáls esetben?
Persze mit nevezünk normálnak mi?
Ja bocsánat, csak az idei évre értem.
Milyennek kell lennie normáls esetben?
Persze mit nevezünk normálnak mi?
Ja bocsánat, csak az idei évre értem.
Eltaláltad. Narancssárrga volt. Kb. egy évvel ezelõtt kezdõdött a szokatlan folyamat, de válogass: Link
A full global nevû kivágatokon látszik a kérdéses terület.
A full global nevû kivágatokon látszik a kérdéses terület.
A kékkel jelölt rész Anglia elõtt az Atlanti-óceánon?
Hogy nézett ki ez a térkép 3 hónapja, fél éve, 1 éve, 2 éve?
Hogy nézett ki ez a térkép 3 hónapja, fél éve, 1 éve, 2 éve?
Namost, a cikkben azt írják, hogy "Más, közvetlen megfigyeléssel, például hõfluxusok, vagy akár csak áramlási sebességek mérésével eddig nem sikerült kimutatni a szállítószalag észak-atlanti ágának gyengülését."
Nem tudom, hogy a cikk mikori, mert nincs dátum rajta, de ha megnézed a legutolsó SST anomália térképet, akkor lesz rajta valami nagyon szokatlan: Link
Nem tudom, hogy a cikk mikori, mert nincs dátum rajta, de ha megnézed a legutolsó SST anomália térképet, akkor lesz rajta valami nagyon szokatlan: Link
"Harminc nappal több nyári nap lehet 50-60 év múlva, vagyis egyre melegebb lesz az idõ a következõ évtizedekben Magyarországon - mondják szegedi kutatók."
Omsz cikk Link
Most akkor mi a túró lesz?
Valószínû, hogy a melegedést és a jég olvadását (és ezáltal a tengervíz hígulását) a meridionális idõszak okozza, legalábbis szerintem, mivel a blockingok miatt a meleg gyakran feljut messze északra.
Lehet hogy a meridionális idõszakot pedig az azt megelõzõ zonális idõszak váltotta ki.
Mint ahogy mindenben vannak a Földön visszacsatolások, kompenzációk.
És amennyire drasztikus az egyik, ugyanannyira a másik?
Így lehet a zonálisabb 30 év után ez a rendkívül meridionális idõszak?
Kérdés, mi fog jönni ezután?
Omsz cikk Link
Most akkor mi a túró lesz?
Valószínû, hogy a melegedést és a jég olvadását (és ezáltal a tengervíz hígulását) a meridionális idõszak okozza, legalábbis szerintem, mivel a blockingok miatt a meleg gyakran feljut messze északra.
Lehet hogy a meridionális idõszakot pedig az azt megelõzõ zonális idõszak váltotta ki.
Mint ahogy mindenben vannak a Földön visszacsatolások, kompenzációk.
És amennyire drasztikus az egyik, ugyanannyira a másik?
Így lehet a zonálisabb 30 év után ez a rendkívül meridionális idõszak?
Kérdés, mi fog jönni ezután?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat