Globális jelenségek
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276651 - 2015-05-27 11:54:34)
Azért az az "elképzelte" erõs túlzás, mondjuk inkább azt, hogy rengeteg kísérlet, mérés alapján következtetett rá.
És épp ez a lényeg, hogy ha én valamit "kitalálok", azt igazolni kell, mert addig nem lesz más, csak egy kitaláció, még ha esetleg igaz is. És nem feltétlenül (elsõre) matematikai módszerekkel, de legalább mérésekkel, adatokkal.
Floo helyett ezt megtette VáraljaMet, és az adatokból látszik, hogy semmiféle szignifikáns változás nem történt az utóbbi években az extrém csapadékú hónapokat tekintve.
Azért az az "elképzelte" erõs túlzás, mondjuk inkább azt, hogy rengeteg kísérlet, mérés alapján következtetett rá.
És épp ez a lényeg, hogy ha én valamit "kitalálok", azt igazolni kell, mert addig nem lesz más, csak egy kitaláció, még ha esetleg igaz is. És nem feltétlenül (elsõre) matematikai módszerekkel, de legalább mérésekkel, adatokkal.
Floo helyett ezt megtette VáraljaMet, és az adatokból látszik, hogy semmiféle szignifikáns változás nem történt az utóbbi években az extrém csapadékú hónapokat tekintve.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276647 - 2015-05-27 11:10:19)
A Floo által a Metnet-en kifejtett tevékenység, és a kiváltott reakciók egy tudománytörténeti "párost" juttatnak eszembe, mégpedig Faraday és Maxwell párosát. Kettejük közül Faraday volt a zseniálisan jó szemû kísérleti fizikus, aki azonban nem rendelkezett a szükséges matematikai tudással. Hihetetlen intuícióval elképzelte, hogy az árammal átjárt vezetéket mágneses erõvonalak hálója veszi körül, mely az áram kikapcsolásakor összeomlik, és ez az összeomlás feszültséget indukál a vezetõben. Igaza volt? Messzemenõkig! De matematikailag nem volt képes leírni a jelenséget.
Aztán jött a fiatal Maxwell, akinek birtokában volt a megfelelõ matematikai apparátus, fel tudta írni azokat a bizonyos, elektromágneses terekre vonatkozó differenciálegyenleteket.
Kókler lett volna Faraday, hasraütészerûen nyilatkozott volna, mert csak kísérleti megfigyeléseket, és egyszerû méréseket eszközölt? De még mennyire, hogy nem! Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására.
Szóval, a (tudományos) élet nem olyan egyszerû, fiatal barátaim. Mostanában olyan tendencia érvényesül a természettudományokban, hogy mindent mindenáron kvantitatíve is elemezni kell. Tudomásom van róla, hogy orvosi szakírók fogcsikorgatva táblázatokat szerkesztenek, mert különben "eladhatatlan" a cikk. Holott éppen az orvostudományban helye, sõt tág tere van a leíró, kvalitatív szemléletmódnak. Helye van a meteorológiában is, hiába egzaktabb több fokkal az elõbbinél.
Olyat nem lehet, nem szabad kijelenteni, hogy ami matematikailag nincs leírva, az nem létezik. A statisztika adott esetben alaposan félrevezethet, a nyers megfigyelés kiváló eredményt hozhat. Természetesen a kétféle módszer nem egymás ellensége, támogatják egymást.
A Floo által a Metnet-en kifejtett tevékenység, és a kiváltott reakciók egy tudománytörténeti "párost" juttatnak eszembe, mégpedig Faraday és Maxwell párosát. Kettejük közül Faraday volt a zseniálisan jó szemû kísérleti fizikus, aki azonban nem rendelkezett a szükséges matematikai tudással. Hihetetlen intuícióval elképzelte, hogy az árammal átjárt vezetéket mágneses erõvonalak hálója veszi körül, mely az áram kikapcsolásakor összeomlik, és ez az összeomlás feszültséget indukál a vezetõben. Igaza volt? Messzemenõkig! De matematikailag nem volt képes leírni a jelenséget.
Aztán jött a fiatal Maxwell, akinek birtokában volt a megfelelõ matematikai apparátus, fel tudta írni azokat a bizonyos, elektromágneses terekre vonatkozó differenciálegyenleteket.
Kókler lett volna Faraday, hasraütészerûen nyilatkozott volna, mert csak kísérleti megfigyeléseket, és egyszerû méréseket eszközölt? De még mennyire, hogy nem! Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására.
Szóval, a (tudományos) élet nem olyan egyszerû, fiatal barátaim. Mostanában olyan tendencia érvényesül a természettudományokban, hogy mindent mindenáron kvantitatíve is elemezni kell. Tudomásom van róla, hogy orvosi szakírók fogcsikorgatva táblázatokat szerkesztenek, mert különben "eladhatatlan" a cikk. Holott éppen az orvostudományban helye, sõt tág tere van a leíró, kvalitatív szemléletmódnak. Helye van a meteorológiában is, hiába egzaktabb több fokkal az elõbbinél.
Olyat nem lehet, nem szabad kijelenteni, hogy ami matematikailag nincs leírva, az nem létezik. A statisztika adott esetben alaposan félrevezethet, a nyers megfigyelés kiváló eredményt hozhat. Természetesen a kétféle módszer nem egymás ellensége, támogatják egymást.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276641 - 2015-05-27 09:30:50)
Egy kérdés: A hosszú, sok mindenre kitérõ irományból megtudtuk, hogy az 1960-1990-es idõszak tényleg szignifikánsan más volt-e, mint az azt követõ idõszak Váraljamet indexe szerint?
1961-1970: 0
1971-1980: 4
1981-1990: 0
1991-2000: 4
2001-2010: 2
2011-2015: 4
Röviden 0-4-0 szignifikánsan más lenne mint 4-2-4 ha látható, hogy korábban voltak 15-öt elérõ vagy akár 20 feletti értékek is?
Az index alkalmasnak tûnik a kívánt eltérés kimutatására a két idõszak között, de még sem látom a szignifikáns eltérést ez alapján...
Egy kérdés: A hosszú, sok mindenre kitérõ irományból megtudtuk, hogy az 1960-1990-es idõszak tényleg szignifikánsan más volt-e, mint az azt követõ idõszak Váraljamet indexe szerint?
1961-1970: 0
1971-1980: 4
1981-1990: 0
1991-2000: 4
2001-2010: 2
2011-2015: 4
Röviden 0-4-0 szignifikánsan más lenne mint 4-2-4 ha látható, hogy korábban voltak 15-öt elérõ vagy akár 20 feletti értékek is?
Az index alkalmasnak tûnik a kívánt eltérés kimutatására a két idõszak között, de még sem látom a szignifikáns eltérést ez alapján...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276615 - 2015-05-26 22:37:46)
Egy dolog kimaradt, meg még ezer, de ez fontos!
A váltás a két idõszak között 1992-ben volt!
Ezt egy barátom úgy észrevette, hogy egyik nap amolyan volt, másnap meg ilyen amilyen most!
Tõle tudom hogy akkor volt, ezt Õ 2005-ben mondta nekem, amikor még számítógépe sem volt, meg egyébként sem tudhatta máshonnan, mint hogy megfigyelte.
Se modell, se adat, se grafikon se semmi, csak észrevette, hogy hoppá, valami megváltozott!
Érdemes elgondolkodni, hogy nem folyamatos volt az átmenet, hanem drasztikus!
Thermométerrel beszélgettünk errõl, Õ is így vélekedik errõl.
És amikor a NAO indexeket meg a többi adatot megnéztem mostanában, az adatok is alátámasztják hogy akkor változott meg.
1992-ben.
És az illetõ nem fizikus, nem matematikus, hanem nyugdíjas olasztanár.
Egy dolog kimaradt, meg még ezer, de ez fontos!
A váltás a két idõszak között 1992-ben volt!
Ezt egy barátom úgy észrevette, hogy egyik nap amolyan volt, másnap meg ilyen amilyen most!
Tõle tudom hogy akkor volt, ezt Õ 2005-ben mondta nekem, amikor még számítógépe sem volt, meg egyébként sem tudhatta máshonnan, mint hogy megfigyelte.
Se modell, se adat, se grafikon se semmi, csak észrevette, hogy hoppá, valami megváltozott!
Érdemes elgondolkodni, hogy nem folyamatos volt az átmenet, hanem drasztikus!
Thermométerrel beszélgettünk errõl, Õ is így vélekedik errõl.
És amikor a NAO indexeket meg a többi adatot megnéztem mostanában, az adatok is alátámasztják hogy akkor változott meg.
1992-ben.
És az illetõ nem fizikus, nem matematikus, hanem nyugdíjas olasztanár.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276614 - 2015-05-26 22:21:39)
Nem sikkadt el semmi, csak vártam Váraljamet adatsorát a visszatekintõben, meg próbáltam idõt szakítani rá.
Próbálom értelmezni ezeket a grafikonokat és az adatokat, és valóban nem értettem az elején, hogy jönnek ki ezek a 24 hónapos idõszakok.
"de amíg ez sem megy át nem érdemes... "
Pont ez az, hogy én is millió adatot és millió térképet nézek át miközben vizsgálódok vagy régebben vizsgálódtam, de ezek számomra túl vannak bonyolítva.
Attól még hogy ez nem jött át (nem csak nekem), az egy dolog, Nektek sem jön át sok minden, ami nekem világosabb a napnál.
Valószínû azért, mert teljesen ellentétesen gondolkodok, mint Ti.
A fõ probléma ott van, ahogy Cauchy és Váralja is említette vagy kijön az írásaikból, hogy ezt még grafikonokkal és meglévõ adatokkal is nagyon nehéz cáfolni vagy igazolni, mert a havi, évi, két évi idõpontokat magunk állítjuk fel, az idõjárás pedig nem követi ezeket az intervallumokat, egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt, nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.
Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt.
Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4 (remélem Olivér - bocs nem tudok embert megszólítani "Váraljamet" néven
- majd leírja), akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk.
Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at.
Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.
Hozzáteszem, számomra a régi, 60-80-120 évvel ezelõtti adatok tekintetében mindig ott van az, hogy mennyire megbízhatóak.
De az érdekes, hogy 3 embert ismerek, aki foglalkozik a meteorológiával, elég idõs ahhoz, hogy megélhette az 1960-1990 közti idõszakot, mind a 3 ember 100-200 km-re él egymástól, nem beszéltek össze, mégis mind a 3 tök ugyanazt, pont szóról szóra ugyanazt mondja a két idõszakról.
Arról a két idõszakról, az 1960-1990 és az 1990 után eltelt idõszakról mind a 3 ugyanúgy vélekedik.
Mint ahogy Olivér adatsora is kimutatja:
1901-1910: 24
1911-1920: 11
1921-1930: 8
1931-1940: 4
1941-1950: 4
1951-1960: 15
1961-1970: 0
1971-1980: 4
1981-1990: 0
1991-2000: 4
2001-2010: 2
2011-2015: 4
Az a két "0" abban az idõszakban mutatja, hogy kiegyenlítettebb volt az az idõszak.
Olivér pedig az elmúlt 5 évrõl ezt írja:
"És bár a lentebbi ábrákon látszik, hogy az elmúlt 5 évben volt a legtöbb úgymond szélsõséges csapadékösszegû hónap öt éves periódust tekintve, de a jövõben az ábrákon szereplõ értékek még szinten tartásához is szélsõséges csapadékösszegû hónapok sorozata kell, ugyanis 2015. májusától esnek ki elõbb a 2010-es csapadékos, majd a 2011-es száraz hónapok."
Node!
Ha az 5 éves periódust tekintve az elmúlt 5 év a legszélsõségesebb, akkor az 1901-1910 közti 24-es szám hogyan jött össze?
Az messze az elmúlt 116 év legdurvább idõszaka a számsor szerint, ezek szerint ha 5 éves intervallumot veszek, már nem az?
Na ez a baj a matekkal és a statisztikákkal meg a grafikonokkal és a függvényekkel, hogy ha akarom vemhes ha akarom nem vemhes!
Olivér!
Ezt írtad Thermometernek: " "A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így?" "
Egész egyszerûen azért gondolja így (és tökéletesen pontosan jól gondolja!!!), mert a meridionális makroszinoptikai helyzetek szélsõségesebb csapadék és hõmérsékleti viszonyokat eredményeznek, mint a zonális, szerintem ezt még tanítják is az egyetemen.
Nem is értem hogy kérdezhetsz ilyet, hiszen ha figyelted az elmúlt évek, évtizedek idõjárását egész Európára vonatkoztatva, akkor vaknak kell már lenned, mert ki kellett hogy bökje a szemed.
Ezzel kapcsolatban már rengeteget írtunk az elmúlt években, csak gyorsan kerestem párat Link Link Link Link Link Link és az éghajlatváltozás fórumban Link Link Link Link Link Link
Van még millió ezzel kapcsolatban, de nincs idõm keresgetni, nem tudom ezekben benne vannak-e a magyarázatok, csak beírtam pár kulcsszót, ezeket dobta ki.
Azért jellemzõ a meridionális idõszakra a szélsõségesség, mert a rendkívül erõs anticiklon uralom és blocking hajlam oda hat, hogy hetekig hónapokig egy helyben álló anticiklonok és hetekig hónapokig egy helyben álló beragadó ciklonok, és a köztük ide-oda pattogó összeáramlási vonalak okoznak döntõ többségben konvektív(!!) csapadékot.
A konvektív szó is kulcsszó, ugyanis régóta az évi csapadék döntõ része konvektív évszaktól függetlenül, télen nyáron konvektív csapadék hullik, amit a radar nagyon jól mutat.
A frontcsapadékok száma drasztikusan lecsökkent.
Mint ahogy a zonalitás is, klasszikus zonalitás szinte alig van, amikor van, akkor is csak álzonalitást látunk, ami éppen az egyik blockingos helyzetbõl adódó, rövid ideig fennálló zonalitás.
Azért a régi tankönyvekben a zonalitásról és a dinamikusan nyugat felõl kelet felé mozgó atlanti frontokról nem úgy írnak, hogy írnak róla, de nincsenek.
Voltak, viszont úgy eltûntek, mint a pinty.
Szerintem az angolok tudnának mesélni errõl, mert szerintem a Brit-szigetek az egyik leginkább érintett ebbõl a szempontból, ahol erõsen jelentkezik a meridionális klíma hatása.
Hogy mi is a különbség a zonális és a meridionális klíma között, 2009. augusztusában írtam Link
Ezt is írtad az elõbb: "Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. "
Pedig pont ez van!!!!
Olyannyira, hogy több mezõgazdasági vállalkozóval kapcsolatban vagyok, és nekik mindig azt mondom, illetve a fejem verem a falba, amikor például õsszel várják hogy száradjon a kukorica, hogy minél alacsonyabb nedvességtartalmú legyen, és így minél kevesebb szárítási költség legyen.
Csak mindig addig várnak, amikor a szárazság után nem átlagos csapadék jön, hanem egybõl annyi, hogy a száraz kukoricát nem tudják learatni, mert utána hetekig nem tudnak rámenni a földre.
Ezt a vállalkozók nem vették észre, hogy száraz idõszak után vagy esõs után nem átlagos jön, pedig jöhetne az is, nem, azonnal az ellenkezõjébe csap át, mint ahogy most is.
Március-áprilisban, bocsánat, visszamegyek még régebbre, múlt õsszel nem tudták megmunkálni a földeket (meg aratni sem nagyon), mert a folyamatos nyári és õszi esõk után nem tudtak rámenni a földekre, tele volt a fészbuk sárban ragadt traktorokkal.
A földeket nem tudták megmunkálni õsszel, így kénytelenek voltak télen sebtiben amikor volt egy kis fagy (más kérdés hogy az elmúlt 5 évben egyetlen egyszer fagyott meg a talaj, ami azért nem kis teljesítmény), rámenni, amit nem sikerült, azt tavasszal próbálták.
Csak mire nekiláttak, annyira kiszáradt a talaj a rendkívül szeles idõtõl, hogy épp most mesélte egy barátom, hogy megpróbálták még az esõk után lóval ekével megszántani az egyik földet, és majdnem beledöglött az állat mert a csontkemény földet nem tudták megszántani, illetve voltak földek amiket nem tudtak elmunkálni géppel sem.
A vállalkozó ismerõsök mondták, majd akkor vetnek ha lesz esõ.
Mondtam nekik, ne várjanak, mert ha egyszer elered, akkor nem annyi lesz, hogy pont elég, hanem átcsap a másik végletbe, és hetekig nem tudnak rámenni a földekre.
Így lett?
Így?
És ez jóideje így megy, többször is hitetlenkedve írtam, hogy mi a csuda vezérli ezt, hogy a csudába tud egyik végletbõl átmenni a másikba, amikor nem lenne muszáj.
Lehetne az egyik kilengés után átlagos, de nem, egybõl átcsap a másik végletbe.
Múlt télen is, 2013/2014 õszén telén is:
- 2013 október 23 mm Link
- november 142 Link
- december 4 mm
-2014 január közepéig tartott a száraz idõszak Link
- január közepétõl február végéig ismét állandóan esett Link , 150 mm lett a vége
-márciusban megint szorulása volt, 18 mm Link
Április csak 49 mm Link , de 17 csapadékos nappal, tehát a csapadékos jelleg jött a száraz után, annyi különbséggel hogy álladóan esett csak kevés.
A május is tartotta a csapadékos idõt Link a hónap végéig, majd akkor megint elállt, és június végéig nem esett szinte semmi, annak az egy hónapnak, május 20-tól június 24-ig 8 mm esett Link
Nagyjából 1,5 hónapos intervallumokban volt folyamatosan szorulás vagy hasmenés, persze nem mindig esett pont elsejétõl 30-31-ig a szárazság vagy a csapadékosság, de az egyik végletbõl a másikba váltás félelmetes volt.
Aztán elkezdõdött a pokol, a július, augusztus, szeptember 150-200-250 mm-es hónapok voltak, persze a folyamatos konvektív csapadékok miatt.
Október folytatta de már csak 100 mm körül zárt.
November 20-30 mm.
December 30-40 mm.
Január 50 mm.
Február 47 mm.
A téli hónapokban sokszor a szinoptikai helyzet és a radarkép olyan volt, hogy ha az nyáron van, akkor a néhány mm-ek helyett 50-100 mm-es zivatarok lettek volna ugyanúgy.
A talaj nem bírt kiszáradni, egész télen tocsogott a víztõl, dobbantottál egyet és 10 méteres körzetben sziszegett, szörcsögött a talaj.
Aztán jött a március 14 mm-el Link
Április 13 mm Link
2 ásónyom mélyen csontszáraz talaj, a felsõ 20 centi az omsz mérések szerint 27 %-ig csökkent, a felsõ fél méter 45-50 környékére, ami márciusi-áprilisi viszonylatban komoly szárazság, mivel ekkor még nincs akkora párolgás mint nyáron.
Ez nyáron elég komoly szárazság lett volna.
Aztán mint ahogy sejteni lehetett, nem holmi átlagos hónappal folytatjuk, mint ahogy elõtte sem, hanem fogta magát és 120-130-nél tartunk.
Egyik végletbõl egybõl, átmenet nélkül a másikba!!!!!
Persze azzal együtt, hogy a meteorológia nem egy olyan tudomány, amit kalitkában vagy laborban lehet vizsgálni és annyi, de annyi paraméter, változó és ismeretlen van, hogy ezeket a dolgokat egy db mérõhellyel, egy darab függvénnyel, adatsorral nem lehet alátámasztani, sem cáfolni.
Annak idején éveken át tartó vitáim voltak az inverzióról, az állomások telepítésével kapcsolatos problémákról, a klímaleírásokról.
Ez a téma sokkal jobban detektálható, megfogható, bizonyítható, én hiába írtam róla adatokat, matematikai, biológiai, fizikai, antropológiai, társadalomtudományi érvekkel jöttem elõ, senki nem értette és senki nem hitte el, és senki nem adott igazat nekem.
Persze azóta már bizonyosságot látott, azóta mindenki tudja hogy úgy van, azóta mindenki ért hozzá.
Ez a része, a klímaváltozás, szorulás-hasmenés elmélet meg a többi része sokkal nehezebben bizonyítható, szóval nem várom el a múltbéli események után, hogy bárki is igazat adjon nekem.
Kivéve azt a 3 embert, akikrõl említettem, hogy megélték az 1960-1990 közti korszakot, és a bõrükön érezték a bõdületes különbséget.
Illetve sokan megélték, csak épp nem voltak elég jó megfigyelõk.
2010 országos csapadék maximum rekord.
2011 országos csapadék minimum rekord.
2012 országos napfényrekord.
2013: "A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2013-as év a csapadékszélsõségek éve volt hazánkban, ezzel ismét egy, az idõjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt évek szélsõségei után (2010. a legcsapadékosabb, majd rögtön 2011 a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt hazánkban 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentõs csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt."
2014 sem volt piskóta a 200-250 mm-es hónapokkal.
Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is.
Folytathatnám még reggelig a növényekkel kapcsolatban is, ugyanis az adatok böngészése mellett én a növényzet, a mezõgazdaság több évtizedes múltra visszatekintõ elemzésével is kutatom a dolgot, amik szintúgy alátámasztják a dolgot.
Na persze nem a "Józsi bácsi meg a Mariska Néni" bemondására, hanem ennél sokkal megbízhatóbb dolgokkal találkozom.
Én kis túlzással napi 24 órában kint vagyok január 1-tõl december 31-ig, és a bõrömön érzem ezeket az idõjárási eseményeket, nem csak az adatok elõtt vagy a modellek elõtt gubbasztok, nem csak a 4 falat nézem, onnan nem lehet meteorologizálni.
Tudom hogy Te is gombászol, meg miegymás, ami nagyban segít abban, hogy jobban átlásd a dolgokat.
És szerencsére tudom milyen volt a 60-90-ig tartó idõszak, és ez a mostani teljesen ellentéte annak.
Hogy elõtte mi volt, tudjuk hogy a 20-50 közti idõszak sem volt éppen egyszerû.
Elõtte meg kitudja mi volt.
Na most röviden
ennyi, már begörcsölt a hátam, bár ezt a hozzászólást már délelõtt elkezdtem írni.
Sajnos a net nem alkalmas ezeknek a gondolatoknak a magvas megvitatására, mert személyesen sokkal jobb lenne, mert most például 2 napig nem nagyon tudok majd hozzászólni bõvebb terjedelemben.
Bocs a hosszért!
Nem sikkadt el semmi, csak vártam Váraljamet adatsorát a visszatekintõben, meg próbáltam idõt szakítani rá.
Próbálom értelmezni ezeket a grafikonokat és az adatokat, és valóban nem értettem az elején, hogy jönnek ki ezek a 24 hónapos idõszakok.
"de amíg ez sem megy át nem érdemes... "
Pont ez az, hogy én is millió adatot és millió térképet nézek át miközben vizsgálódok vagy régebben vizsgálódtam, de ezek számomra túl vannak bonyolítva.
Attól még hogy ez nem jött át (nem csak nekem), az egy dolog, Nektek sem jön át sok minden, ami nekem világosabb a napnál.
Valószínû azért, mert teljesen ellentétesen gondolkodok, mint Ti.
A fõ probléma ott van, ahogy Cauchy és Váralja is említette vagy kijön az írásaikból, hogy ezt még grafikonokkal és meglévõ adatokkal is nagyon nehéz cáfolni vagy igazolni, mert a havi, évi, két évi idõpontokat magunk állítjuk fel, az idõjárás pedig nem követi ezeket az intervallumokat, egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt, nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.
Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt.
Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4 (remélem Olivér - bocs nem tudok embert megszólítani "Váraljamet" néven
- majd leírja), akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk.Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at.
Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.
Hozzáteszem, számomra a régi, 60-80-120 évvel ezelõtti adatok tekintetében mindig ott van az, hogy mennyire megbízhatóak.
De az érdekes, hogy 3 embert ismerek, aki foglalkozik a meteorológiával, elég idõs ahhoz, hogy megélhette az 1960-1990 közti idõszakot, mind a 3 ember 100-200 km-re él egymástól, nem beszéltek össze, mégis mind a 3 tök ugyanazt, pont szóról szóra ugyanazt mondja a két idõszakról.
Arról a két idõszakról, az 1960-1990 és az 1990 után eltelt idõszakról mind a 3 ugyanúgy vélekedik.
Mint ahogy Olivér adatsora is kimutatja:
1901-1910: 24
1911-1920: 11
1921-1930: 8
1931-1940: 4
1941-1950: 4
1951-1960: 15
1961-1970: 0
1971-1980: 4
1981-1990: 0
1991-2000: 4
2001-2010: 2
2011-2015: 4
Az a két "0" abban az idõszakban mutatja, hogy kiegyenlítettebb volt az az idõszak.
Olivér pedig az elmúlt 5 évrõl ezt írja:
"És bár a lentebbi ábrákon látszik, hogy az elmúlt 5 évben volt a legtöbb úgymond szélsõséges csapadékösszegû hónap öt éves periódust tekintve, de a jövõben az ábrákon szereplõ értékek még szinten tartásához is szélsõséges csapadékösszegû hónapok sorozata kell, ugyanis 2015. májusától esnek ki elõbb a 2010-es csapadékos, majd a 2011-es száraz hónapok."
Node!
Ha az 5 éves periódust tekintve az elmúlt 5 év a legszélsõségesebb, akkor az 1901-1910 közti 24-es szám hogyan jött össze?
Az messze az elmúlt 116 év legdurvább idõszaka a számsor szerint, ezek szerint ha 5 éves intervallumot veszek, már nem az?
Na ez a baj a matekkal és a statisztikákkal meg a grafikonokkal és a függvényekkel, hogy ha akarom vemhes ha akarom nem vemhes!
Olivér!
Ezt írtad Thermometernek: " "A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így?" "
Egész egyszerûen azért gondolja így (és tökéletesen pontosan jól gondolja!!!), mert a meridionális makroszinoptikai helyzetek szélsõségesebb csapadék és hõmérsékleti viszonyokat eredményeznek, mint a zonális, szerintem ezt még tanítják is az egyetemen.
Nem is értem hogy kérdezhetsz ilyet, hiszen ha figyelted az elmúlt évek, évtizedek idõjárását egész Európára vonatkoztatva, akkor vaknak kell már lenned, mert ki kellett hogy bökje a szemed.
Ezzel kapcsolatban már rengeteget írtunk az elmúlt években, csak gyorsan kerestem párat Link Link Link Link Link Link és az éghajlatváltozás fórumban Link Link Link Link Link Link
Van még millió ezzel kapcsolatban, de nincs idõm keresgetni, nem tudom ezekben benne vannak-e a magyarázatok, csak beírtam pár kulcsszót, ezeket dobta ki.
Azért jellemzõ a meridionális idõszakra a szélsõségesség, mert a rendkívül erõs anticiklon uralom és blocking hajlam oda hat, hogy hetekig hónapokig egy helyben álló anticiklonok és hetekig hónapokig egy helyben álló beragadó ciklonok, és a köztük ide-oda pattogó összeáramlási vonalak okoznak döntõ többségben konvektív(!!) csapadékot.
A konvektív szó is kulcsszó, ugyanis régóta az évi csapadék döntõ része konvektív évszaktól függetlenül, télen nyáron konvektív csapadék hullik, amit a radar nagyon jól mutat.
A frontcsapadékok száma drasztikusan lecsökkent.
Mint ahogy a zonalitás is, klasszikus zonalitás szinte alig van, amikor van, akkor is csak álzonalitást látunk, ami éppen az egyik blockingos helyzetbõl adódó, rövid ideig fennálló zonalitás.
Azért a régi tankönyvekben a zonalitásról és a dinamikusan nyugat felõl kelet felé mozgó atlanti frontokról nem úgy írnak, hogy írnak róla, de nincsenek.
Voltak, viszont úgy eltûntek, mint a pinty.
Szerintem az angolok tudnának mesélni errõl, mert szerintem a Brit-szigetek az egyik leginkább érintett ebbõl a szempontból, ahol erõsen jelentkezik a meridionális klíma hatása.
Hogy mi is a különbség a zonális és a meridionális klíma között, 2009. augusztusában írtam Link
Ezt is írtad az elõbb: "Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. "
Pedig pont ez van!!!!
Olyannyira, hogy több mezõgazdasági vállalkozóval kapcsolatban vagyok, és nekik mindig azt mondom, illetve a fejem verem a falba, amikor például õsszel várják hogy száradjon a kukorica, hogy minél alacsonyabb nedvességtartalmú legyen, és így minél kevesebb szárítási költség legyen.
Csak mindig addig várnak, amikor a szárazság után nem átlagos csapadék jön, hanem egybõl annyi, hogy a száraz kukoricát nem tudják learatni, mert utána hetekig nem tudnak rámenni a földre.
Ezt a vállalkozók nem vették észre, hogy száraz idõszak után vagy esõs után nem átlagos jön, pedig jöhetne az is, nem, azonnal az ellenkezõjébe csap át, mint ahogy most is.
Március-áprilisban, bocsánat, visszamegyek még régebbre, múlt õsszel nem tudták megmunkálni a földeket (meg aratni sem nagyon), mert a folyamatos nyári és õszi esõk után nem tudtak rámenni a földekre, tele volt a fészbuk sárban ragadt traktorokkal.
A földeket nem tudták megmunkálni õsszel, így kénytelenek voltak télen sebtiben amikor volt egy kis fagy (más kérdés hogy az elmúlt 5 évben egyetlen egyszer fagyott meg a talaj, ami azért nem kis teljesítmény), rámenni, amit nem sikerült, azt tavasszal próbálták.
Csak mire nekiláttak, annyira kiszáradt a talaj a rendkívül szeles idõtõl, hogy épp most mesélte egy barátom, hogy megpróbálták még az esõk után lóval ekével megszántani az egyik földet, és majdnem beledöglött az állat mert a csontkemény földet nem tudták megszántani, illetve voltak földek amiket nem tudtak elmunkálni géppel sem.
A vállalkozó ismerõsök mondták, majd akkor vetnek ha lesz esõ.
Mondtam nekik, ne várjanak, mert ha egyszer elered, akkor nem annyi lesz, hogy pont elég, hanem átcsap a másik végletbe, és hetekig nem tudnak rámenni a földekre.
Így lett?
Így?
És ez jóideje így megy, többször is hitetlenkedve írtam, hogy mi a csuda vezérli ezt, hogy a csudába tud egyik végletbõl átmenni a másikba, amikor nem lenne muszáj.
Lehetne az egyik kilengés után átlagos, de nem, egybõl átcsap a másik végletbe.
Múlt télen is, 2013/2014 õszén telén is:
- 2013 október 23 mm Link
- november 142 Link
- december 4 mm
-2014 január közepéig tartott a száraz idõszak Link
- január közepétõl február végéig ismét állandóan esett Link , 150 mm lett a vége
-márciusban megint szorulása volt, 18 mm Link
Április csak 49 mm Link , de 17 csapadékos nappal, tehát a csapadékos jelleg jött a száraz után, annyi különbséggel hogy álladóan esett csak kevés.
A május is tartotta a csapadékos idõt Link a hónap végéig, majd akkor megint elállt, és június végéig nem esett szinte semmi, annak az egy hónapnak, május 20-tól június 24-ig 8 mm esett Link
Nagyjából 1,5 hónapos intervallumokban volt folyamatosan szorulás vagy hasmenés, persze nem mindig esett pont elsejétõl 30-31-ig a szárazság vagy a csapadékosság, de az egyik végletbõl a másikba váltás félelmetes volt.
Aztán elkezdõdött a pokol, a július, augusztus, szeptember 150-200-250 mm-es hónapok voltak, persze a folyamatos konvektív csapadékok miatt.
Október folytatta de már csak 100 mm körül zárt.
November 20-30 mm.
December 30-40 mm.
Január 50 mm.
Február 47 mm.
A téli hónapokban sokszor a szinoptikai helyzet és a radarkép olyan volt, hogy ha az nyáron van, akkor a néhány mm-ek helyett 50-100 mm-es zivatarok lettek volna ugyanúgy.
A talaj nem bírt kiszáradni, egész télen tocsogott a víztõl, dobbantottál egyet és 10 méteres körzetben sziszegett, szörcsögött a talaj.
Aztán jött a március 14 mm-el Link
Április 13 mm Link
2 ásónyom mélyen csontszáraz talaj, a felsõ 20 centi az omsz mérések szerint 27 %-ig csökkent, a felsõ fél méter 45-50 környékére, ami márciusi-áprilisi viszonylatban komoly szárazság, mivel ekkor még nincs akkora párolgás mint nyáron.
Ez nyáron elég komoly szárazság lett volna.
Aztán mint ahogy sejteni lehetett, nem holmi átlagos hónappal folytatjuk, mint ahogy elõtte sem, hanem fogta magát és 120-130-nél tartunk.
Egyik végletbõl egybõl, átmenet nélkül a másikba!!!!!
Persze azzal együtt, hogy a meteorológia nem egy olyan tudomány, amit kalitkában vagy laborban lehet vizsgálni és annyi, de annyi paraméter, változó és ismeretlen van, hogy ezeket a dolgokat egy db mérõhellyel, egy darab függvénnyel, adatsorral nem lehet alátámasztani, sem cáfolni.
Annak idején éveken át tartó vitáim voltak az inverzióról, az állomások telepítésével kapcsolatos problémákról, a klímaleírásokról.
Ez a téma sokkal jobban detektálható, megfogható, bizonyítható, én hiába írtam róla adatokat, matematikai, biológiai, fizikai, antropológiai, társadalomtudományi érvekkel jöttem elõ, senki nem értette és senki nem hitte el, és senki nem adott igazat nekem.
Persze azóta már bizonyosságot látott, azóta mindenki tudja hogy úgy van, azóta mindenki ért hozzá.
Ez a része, a klímaváltozás, szorulás-hasmenés elmélet meg a többi része sokkal nehezebben bizonyítható, szóval nem várom el a múltbéli események után, hogy bárki is igazat adjon nekem.
Kivéve azt a 3 embert, akikrõl említettem, hogy megélték az 1960-1990 közti korszakot, és a bõrükön érezték a bõdületes különbséget.
Illetve sokan megélték, csak épp nem voltak elég jó megfigyelõk.
2010 országos csapadék maximum rekord.
2011 országos csapadék minimum rekord.
2012 országos napfényrekord.
2013: "A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2013-as év a csapadékszélsõségek éve volt hazánkban, ezzel ismét egy, az idõjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt évek szélsõségei után (2010. a legcsapadékosabb, majd rögtön 2011 a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt hazánkban 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentõs csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt."
2014 sem volt piskóta a 200-250 mm-es hónapokkal.
Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is.
Folytathatnám még reggelig a növényekkel kapcsolatban is, ugyanis az adatok böngészése mellett én a növényzet, a mezõgazdaság több évtizedes múltra visszatekintõ elemzésével is kutatom a dolgot, amik szintúgy alátámasztják a dolgot.
Na persze nem a "Józsi bácsi meg a Mariska Néni" bemondására, hanem ennél sokkal megbízhatóbb dolgokkal találkozom.
Én kis túlzással napi 24 órában kint vagyok január 1-tõl december 31-ig, és a bõrömön érzem ezeket az idõjárási eseményeket, nem csak az adatok elõtt vagy a modellek elõtt gubbasztok, nem csak a 4 falat nézem, onnan nem lehet meteorologizálni.
Tudom hogy Te is gombászol, meg miegymás, ami nagyban segít abban, hogy jobban átlásd a dolgokat.
És szerencsére tudom milyen volt a 60-90-ig tartó idõszak, és ez a mostani teljesen ellentéte annak.
Hogy elõtte mi volt, tudjuk hogy a 20-50 közti idõszak sem volt éppen egyszerû.
Elõtte meg kitudja mi volt.
Na most röviden
ennyi, már begörcsölt a hátam, bár ezt a hozzászólást már délelõtt elkezdtem írni.Sajnos a net nem alkalmas ezeknek a gondolatoknak a magvas megvitatására, mert személyesen sokkal jobb lenne, mert most például 2 napig nem nagyon tudok majd hozzászólni bõvebb terjedelemben.
Bocs a hosszért!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276593 - 2015-05-26 18:39:2
Egyetértek: az egyik végletet korántsem szükségszerûen elõzi meg, és követi a másik. Jó sok átlagos körüli idõ ékelõdhet az extrémek közé. Floo barátunk egyik sokszor emlegetett tétele, hogy az átlagérték egy rakás kilengést takar. De ebben nincs semmi rendkívüli, mindenfajta matematikai középpel így van ez. Az átlagérték nem azt jelenti, hogy az a leggyakoribb eset. Ha jól tudom, azt a medián mutatja.
Egyébként az építõ és segítõ szándékú szakemberi korrekciókat jó szívvel, köszönettel fogadom. Nem vagyok fanatikus, nem hiszem, hogy én tudom jobban. A "jobban tudom, mint a szakember" mert az "alkalmatlan, vagy le van fizetve" hozzáállás egy szomorú laikusi betegség (ld. Petõfi állítólagos csontjai)
Egyetértek: az egyik végletet korántsem szükségszerûen elõzi meg, és követi a másik. Jó sok átlagos körüli idõ ékelõdhet az extrémek közé. Floo barátunk egyik sokszor emlegetett tétele, hogy az átlagérték egy rakás kilengést takar. De ebben nincs semmi rendkívüli, mindenfajta matematikai középpel így van ez. Az átlagérték nem azt jelenti, hogy az a leggyakoribb eset. Ha jól tudom, azt a medián mutatja.
Egyébként az építõ és segítõ szándékú szakemberi korrekciókat jó szívvel, köszönettel fogadom. Nem vagyok fanatikus, nem hiszem, hogy én tudom jobban. A "jobban tudom, mint a szakember" mert az "alkalmatlan, vagy le van fizetve" hozzáállás egy szomorú laikusi betegség (ld. Petõfi állítólagos csontjai)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276591 - 2015-05-26 17:37:46)
Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. Amikor viszont igen, az épp a Floo által emlegedett két véglet. Azokról pedig elég sokat írtam már, hogy nincs benne változás. 115 év alatt átlagosan 1-2 fordul elõ belõle évente. Ez az ok is erõsen megkérdejelezhetõ, mert a szerintem inkább meridionális jellegû 1940-es években kevesebb, a zonálisabb 1970-es években több szélsõséges csapadékú hónap fordult elõ.
Én se voltam egyértelmû, nem 10 oldalas fizikailag, matematikailag megalapozott bizonyításokat várok, csak úgy egyedül, önmagában azt az egy mondatot nem tudtam hova tenni. Csak annyi érdekelt, miért gondolod azt.
Szerencsére nálunk a kertben van olajfa, ha nagyon akarok, nekem még messze se kell menni hozzá filozofálni.
Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. Amikor viszont igen, az épp a Floo által emlegedett két véglet. Azokról pedig elég sokat írtam már, hogy nincs benne változás. 115 év alatt átlagosan 1-2 fordul elõ belõle évente. Ez az ok is erõsen megkérdejelezhetõ, mert a szerintem inkább meridionális jellegû 1940-es években kevesebb, a zonálisabb 1970-es években több szélsõséges csapadékú hónap fordult elõ.
Én se voltam egyértelmû, nem 10 oldalas fizikailag, matematikailag megalapozott bizonyításokat várok, csak úgy egyedül, önmagában azt az egy mondatot nem tudtam hova tenni. Csak annyi érdekelt, miért gondolod azt.
Szerencsére nálunk a kertben van olajfa, ha nagyon akarok, nekem még messze se kell menni hozzá filozofálni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276584 - 2015-05-26 16:48:22)
Kissé pontatlanul fogalmaztam. Úgy értettem, hogy a szélsõséges csapadékviszonyoknak egy lehetséges oka a meridionális jelleg túltengése. Hiszen, ha két gerinc közé ékelõdött teknõ, az ahhoz tartozó, nehezen áthelyezõdõ ciklon tartózkodik fölöttünk, akkor viszonylag kis területen nagyon sokáig, sok esõ esik. Ilyen helyzet okozta pl a 2002 augusztusi dunai rekord-árvizet. Ha éppen gerincben vagyunk, akkor sokáig nem esik. (Németh Lajos anno azt mondta, a "fába szorult féreg" esete) Rosszul gondolom?
Természetesen megengedem, hogy más okai is lehetnek a csapadék-anomáliáknak.
Hát igen: szívesen filozofálnék az olajfák alatt meg, máshol is. Szakmai nívón álló bizonyításokat ne várj tõlem, nem vagyok meteorológus. Ha ez itt a Metneten kritérium volna, veled együtt fél tucat emberke írogathatna csak be.
Kissé pontatlanul fogalmaztam. Úgy értettem, hogy a szélsõséges csapadékviszonyoknak egy lehetséges oka a meridionális jelleg túltengése. Hiszen, ha két gerinc közé ékelõdött teknõ, az ahhoz tartozó, nehezen áthelyezõdõ ciklon tartózkodik fölöttünk, akkor viszonylag kis területen nagyon sokáig, sok esõ esik. Ilyen helyzet okozta pl a 2002 augusztusi dunai rekord-árvizet. Ha éppen gerincben vagyunk, akkor sokáig nem esik. (Németh Lajos anno azt mondta, a "fába szorult féreg" esete) Rosszul gondolom?
Természetesen megengedem, hogy más okai is lehetnek a csapadék-anomáliáknak.
Hát igen: szívesen filozofálnék az olajfák alatt meg, máshol is. Szakmai nívón álló bizonyításokat ne várj tõlem, nem vagyok meteorológus. Ha ez itt a Metneten kritérium volna, veled együtt fél tucat emberke írogathatna csak be.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276576 - 2015-05-26 15:44:0
"az áramlási muszterek gyakorisága (legalábbis a nyári félév tekintetében) valóban megváltozott az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ kb. 20 évhez képest" - Ilyenrõl szó se volt, és nem is errõl szólt az eszmecsere. Ezzel egyet is értek, a mostani idõszak kezdetének pedig 1992-t tekintem.
"A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így? Ha már itt tartunk, és a szélsõséges csapadékviszonyok következményei a meridionális jelleg túltengésének, akkor azt mivel magyarázod, hogy az 1970-es években több volt a szélsõséges csapadékú hónap?
Ami a szorulás-hasmenés vitát illeti, megírtam gondolataimat a visszatekintõbe: Link
Sokszor úgy érzem, hogy neked az ókorba kellett volna születni. Ott kiültél volna egy pohár borral az olajfák alá és lehetett korlátlanul mindenféle bizonyítás nélkül elmélkedni, filozofálni a világ dolgairól.
"az áramlási muszterek gyakorisága (legalábbis a nyári félév tekintetében) valóban megváltozott az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ kb. 20 évhez képest" - Ilyenrõl szó se volt, és nem is errõl szólt az eszmecsere. Ezzel egyet is értek, a mostani idõszak kezdetének pedig 1992-t tekintem.
"A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így? Ha már itt tartunk, és a szélsõséges csapadékviszonyok következményei a meridionális jelleg túltengésének, akkor azt mivel magyarázod, hogy az 1970-es években több volt a szélsõséges csapadékú hónap?
Ami a szorulás-hasmenés vitát illeti, megírtam gondolataimat a visszatekintõbe: Link
Sokszor úgy érzem, hogy neked az ókorba kellett volna születni. Ott kiültél volna egy pohár borral az olajfák alá és lehetett korlátlanul mindenféle bizonyítás nélkül elmélkedni, filozofálni a világ dolgairól.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276559 - 2015-05-26 13:08:05)
Bevallom, az elején tényleg nem értettem. Most már világos. Viszont úgy látom, hogy ez a hosszadalmas vita nagyon félresiklott. Amit Floo a "szorulásról és hasmenésrõl" szokott hangoztatni, az nagyon frappáns ugyan, de talán nem a legszerencsésebb módja az éghajlatingadozás demonstrálásának. Az aszályos és az árvizes idõszakok gyakori váltakozása a múltban is egyik fõ jellemzõje volt éghajlatunknak.
De Floo-nak mégis igaza van. Annyiban legalábbis, hogy az áramlási muszterek gyakorisága (legalábbis a nyári félév tekintetében) valóban megváltozott az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ kb. 20 évhez képest. Határozottan gyakoribbá váltak az alig áthelyezõdõ, vagy stagnáló légköri képzõdmények, csigalassúsággal haladó, vagy veszteglõ frontok. Ennek közvetlen okát az alacsony nyomású teknõk dél felé való túlnyúlásában, a jet nagymértékû meanderezésében, azaz a meridionális jelleg elõretörésében látom ( és látja Floo is. Persze kérdés marad, mi volt elõbb: a tyúk vagy a tojás?)
Hogy a Közép-Európában beragadó, és ott özönvizet okozó ciklonok valóban gyakoribbá váltak az elmúlt néhány évtizedben, azt jól mutatják a többször jelentkezõ, minden rekordot megdöntõ dunai zöldárak.
A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei. Ezen tehát nem érdemes sokat rugózni, körmönfont statisztikai elemzéseket végezni. Inkább közvetlenül kellene rátekinteni a dologra, átnyálazni a múltbeli szinoptikai térképeket. Tudom, ez igen nagy munka, hiszen több ezer térképrõl van szó. És a meridionális és zonális, meg a sok átmeneti kép értékelése sok szubjektivitást hordoz, az eredmény pedig csak üggyel-bajjal számszerûsíthetõ. Mégis, véleményem szerint valahol itt kéne kapirgálni.
Bevallom, az elején tényleg nem értettem. Most már világos. Viszont úgy látom, hogy ez a hosszadalmas vita nagyon félresiklott. Amit Floo a "szorulásról és hasmenésrõl" szokott hangoztatni, az nagyon frappáns ugyan, de talán nem a legszerencsésebb módja az éghajlatingadozás demonstrálásának. Az aszályos és az árvizes idõszakok gyakori váltakozása a múltban is egyik fõ jellemzõje volt éghajlatunknak.
De Floo-nak mégis igaza van. Annyiban legalábbis, hogy az áramlási muszterek gyakorisága (legalábbis a nyári félév tekintetében) valóban megváltozott az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ kb. 20 évhez képest. Határozottan gyakoribbá váltak az alig áthelyezõdõ, vagy stagnáló légköri képzõdmények, csigalassúsággal haladó, vagy veszteglõ frontok. Ennek közvetlen okát az alacsony nyomású teknõk dél felé való túlnyúlásában, a jet nagymértékû meanderezésében, azaz a meridionális jelleg elõretörésében látom ( és látja Floo is. Persze kérdés marad, mi volt elõbb: a tyúk vagy a tojás?)
Hogy a Közép-Európában beragadó, és ott özönvizet okozó ciklonok valóban gyakoribbá váltak az elmúlt néhány évtizedben, azt jól mutatják a többször jelentkezõ, minden rekordot megdöntõ dunai zöldárak.
A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei. Ezen tehát nem érdemes sokat rugózni, körmönfont statisztikai elemzéseket végezni. Inkább közvetlenül kellene rátekinteni a dologra, átnyálazni a múltbeli szinoptikai térképeket. Tudom, ez igen nagy munka, hiszen több ezer térképrõl van szó. És a meridionális és zonális, meg a sok átmeneti kép értékelése sok szubjektivitást hordoz, az eredmény pedig csak üggyel-bajjal számszerûsíthetõ. Mégis, véleményem szerint valahol itt kéne kapirgálni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276547 - 2015-05-26 09:57:42)
Kár, hogy elsikkadt Váralja szélsõségmentesítõ grafikonja felett a vita, pont egy igen méretes félreértés közepén, pedig igen szemléletes a dolog. Floo és Thermo többszöri magyarázat ellenére nem érti az idõintervallumot, és ezért rossz következtetéseket von le...
"4 db 24 honapos idoszak osszesen nem volt 2011 ota." írja Floo, de az idõszakok nem úgy épülnek fel ezen a grafikonon, hogy 2011.01-2012.12; 2013.01-2014.12 HANEM:
2011.01-2012.12; 2011.02-2013.01; 2011.03-2013.02; 2011.04-2013.03 stb.... így érthetõbb?? Máris összejön nem 4 hanem sokszornégy 24 hónapos idõszak.
(bocs hogy elõhoztam megint, érdemes lenne ezen polemizálni, de amíg ez sem megy át nem érdemes... )
Kár, hogy elsikkadt Váralja szélsõségmentesítõ grafikonja felett a vita, pont egy igen méretes félreértés közepén, pedig igen szemléletes a dolog. Floo és Thermo többszöri magyarázat ellenére nem érti az idõintervallumot, és ezért rossz következtetéseket von le...
"4 db 24 honapos idoszak osszesen nem volt 2011 ota." írja Floo, de az idõszakok nem úgy épülnek fel ezen a grafikonon, hogy 2011.01-2012.12; 2013.01-2014.12 HANEM:
2011.01-2012.12; 2011.02-2013.01; 2011.03-2013.02; 2011.04-2013.03 stb.... így érthetõbb?? Máris összejön nem 4 hanem sokszornégy 24 hónapos idõszak.
(bocs hogy elõhoztam megint, érdemes lenne ezen polemizálni, de amíg ez sem megy át nem érdemes... )
A Kelet-Mecsek csapadékviszonyai az 1901-2013-as idõszakban: Link www.varaljamet.eoldal.hu/file/58/szakdolgozat_szentes_oliver.pdf
Ez a szakdolgozatom, bárki, akit érdekel a téma nyugodtan megtekintheti.
Ez a szakdolgozatom, bárki, akit érdekel a téma nyugodtan megtekintheti.
"Top scientists start to examine fiddled global warming figures"
Link
Az Isten se tudja már, mi az igazság...
Link
Az Isten se tudja már, mi az igazság...
Én is észrevettem a tartósan magasnyomású, hosszasan nyugodt, hidegpárnás téli idõszakok hiányát.
De itt még csak néhány szezonról beszélhetünk, hiszen pl. legutóbb 2011 novembere(!) tipikusan ilyen idõt hozott. Szóval, ebbõl messzemenõ következtetést levonni nem szabad.
Én inkább arra tippelnék, hogy az egyébként nagyon gyakori huzamos hidegpárnás idõszakok a következõ telek valamelyikén majd csõstül kerülnek ismét elõ.
De itt még csak néhány szezonról beszélhetünk, hiszen pl. legutóbb 2011 novembere(!) tipikusan ilyen idõt hozott. Szóval, ebbõl messzemenõ következtetést levonni nem szabad.
Én inkább arra tippelnék, hogy az egyébként nagyon gyakori huzamos hidegpárnás idõszakok a következõ telek valamelyikén majd csõstül kerülnek ismét elõ.
Így van, a nyarak középhõmérséklete ugrott meg látványosan az anticiklonos helyzetek miatt, eközben a téli idõszak középhõmérséklete alig emelkedett.
Visszakeresném ahol kiszámoltam, de nincs rá idõm.
Nagyon rossz hogy nem lehet név szerint rákeresni a hozzászólásokra
Viszont érdekes, hogy a téli anticiklonos helyzetek megszûntek, amik hidegpárnával, két-három hetes folyamatos faggyal jártak és jól levitték az átlagot.
Sajna most nincs idõm tovább fejtegetni.
Visszakeresném ahol kiszámoltam, de nincs rá idõm.
Nagyon rossz hogy nem lehet név szerint rákeresni a hozzászólásokra
Viszont érdekes, hogy a téli anticiklonos helyzetek megszûntek, amik hidegpárnával, két-három hetes folyamatos faggyal jártak és jól levitték az átlagot.
Sajna most nincs idõm tovább fejtegetni.
Észak-Amerikában mindig nagy szerepet játszottak a meridionális légmozgások. Földrajztudományi közhely, hogy ezen kontinens keleti és nyugati partvidékének észak-dél irányú hegyláncai, ezek között a sík középsõ sáv nagy teret nyújt egyrészt a sarki, másrészt a szubtrópusi légtömegek expanziójának.
Amellett a grönlandi örökös "jégszekrény" biztosítja azoknak a hidegtömegeknek a létrejöttét, felhalmozódását, melyek Kanada és az USA rendszeres téli hideghullámait okozzák.
Ugyan nem minden szezonban olyan drasztikusak a blizzardok, mint az elmúlt és fõleg az elõtte való télen, de emlékeim szerint a 70-es, 80-as években sem volt ritka Észak-Amerikában a szélsõséges fagyhullám.
Európa geográfiai helyzete a fentinek éppen ellenkezõje, nem csoda hát, hogy az öreg kontinensen egyáltalán nem minden télen alakul ki számottevõ hideghullám. Más kérdés, hogy kontinensünk keleti felét némileg kárpótolja a szibériai téli hideg AC közelsége, hatása.
Elõzõ hozzászólásomhoz annyit még hozzáfûzök, hogy a 70-es évek nyarainak gyakori félblocking felállásainál Nyugat, Délnyugat-Európában anticiklon helyezkedett el, melynek keleti peremén hûvös óceáni légtömegek áramlottak ény-ról térségünkbe. Ennek az anticiklonnak az Ibériai-félsziget a centrális területébe, részben már a hátoldalába esett. Spanyolország déli, valamint belsõ területein nem volt ritka a 35-40 fokos maximum, míg nálunk nemegyszer 25 fok alatti, esetleg csak 20 fok körüli nappali hõmérsékleteket mértek.
A mostanában igen gyakori "szupernyáron" a teknõ hátoldali Spanyolországban van 25 fok körüli, mérsékelt felmelegedés, míg a teknõ elõoldali, észak-afrikai forró légtömegekkel elárasztott Közép-Európában röpködnek a 35-40 fokok. Azt hiszem, ez pontosan mutatja a meridionális túlsúlyú, hõhullámos nyár lényegét.
Amellett a grönlandi örökös "jégszekrény" biztosítja azoknak a hidegtömegeknek a létrejöttét, felhalmozódását, melyek Kanada és az USA rendszeres téli hideghullámait okozzák.
Ugyan nem minden szezonban olyan drasztikusak a blizzardok, mint az elmúlt és fõleg az elõtte való télen, de emlékeim szerint a 70-es, 80-as években sem volt ritka Észak-Amerikában a szélsõséges fagyhullám.
Európa geográfiai helyzete a fentinek éppen ellenkezõje, nem csoda hát, hogy az öreg kontinensen egyáltalán nem minden télen alakul ki számottevõ hideghullám. Más kérdés, hogy kontinensünk keleti felét némileg kárpótolja a szibériai téli hideg AC közelsége, hatása.
Elõzõ hozzászólásomhoz annyit még hozzáfûzök, hogy a 70-es évek nyarainak gyakori félblocking felállásainál Nyugat, Délnyugat-Európában anticiklon helyezkedett el, melynek keleti peremén hûvös óceáni légtömegek áramlottak ény-ról térségünkbe. Ennek az anticiklonnak az Ibériai-félsziget a centrális területébe, részben már a hátoldalába esett. Spanyolország déli, valamint belsõ területein nem volt ritka a 35-40 fokos maximum, míg nálunk nemegyszer 25 fok alatti, esetleg csak 20 fok körüli nappali hõmérsékleteket mértek.
A mostanában igen gyakori "szupernyáron" a teknõ hátoldali Spanyolországban van 25 fok körüli, mérsékelt felmelegedés, míg a teknõ elõoldali, észak-afrikai forró légtömegekkel elárasztott Közép-Európában röpködnek a 35-40 fokok. Azt hiszem, ez pontosan mutatja a meridionális túlsúlyú, hõhullámos nyár lényegét.
Valószínû, hogy a meridionális jellegõ áramlás felerõsíti a kontinensek övezetességre gyakorolt torzító hatását is. Ennek ekletáns példája az amerikára krónikusan rászakadó hideg.
Bizony könnyen lehet, hogy az egyik "nagy kutya" csakugyan itt van elásva. (Ezzel azonban egy percig se tagadom, hogy az üvegház-gázok, elsõsorban a széndioxid, mennyiségének növekedése hatással lehet a légkör viselkedésére. Csak nem olyan szimpla, "faékes" módon, ahogy azt képzelni szokás)
Szóval, szerintem ott van az eb elhantolva, hogy az átlaghõmérséklet emelkedésében a legnagyobb szerepet nálunk a nyári hõségidõszakok gyakoriságának, tartósságának, erejének a feltûnõ növekedése okozza. Igaz, volt az elmúlt 10 évben néhány kirívóan enyhe tél, de több, átlagoshoz közeli, vagy annál kissé hidegebb tél is akadt a közelmúltban. Viszont -példának okáért- hûvös júliusra nemigen emlékszem ezen idõ alatt, sõt, június-augusztusra se nagyon. Olyannyira feltûnõek ezek a vad nyári hõhullámok, hogy a magam számára elneveztem az ilyen forró heteket "szupernyárnak, ötödik évszaknak"
Ezek közvetlen oka pedig bizonyosan nem a globális felmelegedés, hanem éppen a meridionálisabbra változott makrocirkuláció. Ugyanis a zonálisabb idõszakban (70-es évek) a kisebb meridionális hajlamnak köszönhetõen a jet nem meanderezett annyira mélyre, így kisebb amplitúdójú teknõk képzõdtek, melyek éppen ezért gyorsan áthelyezõdtek nyugatról keletre. Néhány napos elõoldali szituáció után az esetek döntõ többségében hátoldalra kerültünk, és félblocking-szerû áramlási képek biztosították a hûvös óceáni légtömegek gyakori betörését a kontinens középsõ részére.
Mit láttunk ezzel szemben az elmúlt években? A tõlünk nyugatra képzõdõ teknõk mértéktelenül megnyúltak dél felé, áthelyezõdésük pedig szinte megszûnt. A hûvös légtömegek az atlanti partok mentén dél felé tartottak, míg hozzánk a teknõ elõoldalán forró, száraz észak-afrikai légtömegek érkeztek, méghozzá tartósan.
Kérdésként felmerülhet, vajon a nagyobb meridionális hajlam miért nem jár a telek érezhetõ hidegebbé válásával. Erre talán azt lehet válaszolni, hogy a meridionális légkörzéstípus nem jelent automatikusan hideget térségünkben a téli hónapokban. Nagyon gyakori ilyenkor, hogy a mélyre nyúló teknõ az Atlanti-óceán felett jön létre, míg Kelet-Európában magasnyomású gerinc helyezkedik el.
Ilyen felállásban tartósan, ismétlõdõen igen enyhe légtömegeket kaphatunk délnyugatról, ahogy azt a 2013/14-es, és részben a 2014/15-ös tél mutatja.
Szóval, szerintem ott van az eb elhantolva, hogy az átlaghõmérséklet emelkedésében a legnagyobb szerepet nálunk a nyári hõségidõszakok gyakoriságának, tartósságának, erejének a feltûnõ növekedése okozza. Igaz, volt az elmúlt 10 évben néhány kirívóan enyhe tél, de több, átlagoshoz közeli, vagy annál kissé hidegebb tél is akadt a közelmúltban. Viszont -példának okáért- hûvös júliusra nemigen emlékszem ezen idõ alatt, sõt, június-augusztusra se nagyon. Olyannyira feltûnõek ezek a vad nyári hõhullámok, hogy a magam számára elneveztem az ilyen forró heteket "szupernyárnak, ötödik évszaknak"
Ezek közvetlen oka pedig bizonyosan nem a globális felmelegedés, hanem éppen a meridionálisabbra változott makrocirkuláció. Ugyanis a zonálisabb idõszakban (70-es évek) a kisebb meridionális hajlamnak köszönhetõen a jet nem meanderezett annyira mélyre, így kisebb amplitúdójú teknõk képzõdtek, melyek éppen ezért gyorsan áthelyezõdtek nyugatról keletre. Néhány napos elõoldali szituáció után az esetek döntõ többségében hátoldalra kerültünk, és félblocking-szerû áramlási képek biztosították a hûvös óceáni légtömegek gyakori betörését a kontinens középsõ részére.
Mit láttunk ezzel szemben az elmúlt években? A tõlünk nyugatra képzõdõ teknõk mértéktelenül megnyúltak dél felé, áthelyezõdésük pedig szinte megszûnt. A hûvös légtömegek az atlanti partok mentén dél felé tartottak, míg hozzánk a teknõ elõoldalán forró, száraz észak-afrikai légtömegek érkeztek, méghozzá tartósan.
Kérdésként felmerülhet, vajon a nagyobb meridionális hajlam miért nem jár a telek érezhetõ hidegebbé válásával. Erre talán azt lehet válaszolni, hogy a meridionális légkörzéstípus nem jelent automatikusan hideget térségünkben a téli hónapokban. Nagyon gyakori ilyenkor, hogy a mélyre nyúló teknõ az Atlanti-óceán felett jön létre, míg Kelet-Európában magasnyomású gerinc helyezkedik el.
Ilyen felállásban tartósan, ismétlõdõen igen enyhe légtömegeket kaphatunk délnyugatról, ahogy azt a 2013/14-es, és részben a 2014/15-ös tél mutatja.
A klíma modellek, kutatás soha nem fejlõdnének, ha nem fektetnének bele munkát, anyagiakat. Nem ezzel van a probléma ! Abban látom az óriási gondot, hogy ezeket a kutatási eredményeket már "globálisan" benyalják, iparágak épülnek rá. Egy szakember nyilvánvalóan tisztában van e prognózisok buktatóival, de mégsem halljuk , sõt egyáltalán nem halljuk azt hogy ezeket a prognózisokat erõs fenntartással kell kezelni. Itt kezd bûzleni a dolog!! Mert mit is adnak közre? Egy elégtelen adatokból számolt prognózist. Vicc. Nem a munka, mert itt tart a tudomány, hanem az a vicc ahogy beszipkázza a sok korlátolt. Egy az egybe, ahogy kilökik, a média még hozzá hiszterizálja a magáét , és kész a középkori életérzés, a megfoghatatlan rettenet. Mert boszorkányok pedig vannak ugye ?....
Kb. annyira érdemes komolyan venni a "2050 - ben 4 fokkal melegebb lesz a földi átlaghõmérséklet " , mint ha valaki gazdasági, vagy pénzügyi elõrejelzéssel akarna traktálni bennünket, - szvsz.
Kb. annyira érdemes komolyan venni a "2050 - ben 4 fokkal melegebb lesz a földi átlaghõmérséklet " , mint ha valaki gazdasági, vagy pénzügyi elõrejelzéssel akarna traktálni bennünket, - szvsz.
A hõmérséklet ahogy Joe is írta, érdekes ebbõl a szempontból.
Ugyanis a légkörnek nyilván van egy hõpotenciálja, ami nem biztos hogy 1900-2000 közötti idõszakban volt a legmagasabb szinten, hanem olyan idõjárás típusos sorozatai voltak, ami nem hozta ki a legmelegebbet.
Meg a mostani sem biztos hogy a legmelegebb, de olyan idõjárási alaphelyzetek vannak 20 éve, amik magasabb átlaghõmérsékletet eredményeznek.
Nyilvánvaló, ezt tudtuk, hogy a zonális idõszak átlaghõmérsékletileg nem a legmelegebb, lehet hogy elõtte meg a kettõ keveréke volt, most meg a zonális ellentéte, szinte teljesen meridionális.
Ezek szerint a meridionális idõszak ennyivel magasabb átlaghõmérsékletet eredményez mindenféle emberi behatás nélkül.
Mert ha az 1960-1990 közti hidegebb idõszak sem az ember hatása (amikor már érzékelhetõ volt azért a légszennyezettség, legalábbis gondolom jobban mint 1916-ban, mégsem emelekdett, hanem csökkent a középhõmérséklet), így a mostani melegedésben sem feltétlen játszik szerepet a légszennyezettség vagy bármi külsõ hatás.
Ilyenkor lenne érdemes utánanézni, hogy azokban a zonális években, amikor magasabb átlaghõmérsékletû év volt, akkor jellemzõen a zonális jelleg maradt-e meg csak magasabb hõmérsékleten zajlott-e, vagy akkor epizõdjelleggel meridionális év volt-e!?
Már persze ha az idõjárás követi a naptárt, mert lehet márciustól októberig meridionális volt, a többi maradék hónap meg zonális, aztán kijött átlagosra a hónap, vagy épp az év fele ilyen volt a másik fele meg másmilyen.
Mert ha csak a drasztikusan meridionális jellegnek köszönhetjük a középhõmérséklet emelkedését, akkor a klímakutatók a szén-dioxidos meg mindenféle emberhatásos elméleteikkel elmehetnek oda ahova valók.
Ugyanis pont most néztem meg, mivel 1992 környékén váltott a zonálisabb idõszak meridionálisba, megnéztem onnan kezdõdik-e a drasztikusan melegebb évnek sorozata.
És bizony onnan!
A nagykanizsai állomás ugyanazon a helyen van már 35 éve, megnéztem 1992 elõtti 10 év átlagát az 1992 utáni 10 évhez képest.
Több mint 6 tized a különbség az 1992 utáni 10 év javára.
Persze ez tutiempo-s adatsor, nem megbízható meg blablabla, de az omsz 100 éves adatsora is 1992 környékén kezd emelkedni.
Úgyhogy lehet itt egy marhanagy kutya van elásva....nem is olyan mélyen!
Ugyanis a légkörnek nyilván van egy hõpotenciálja, ami nem biztos hogy 1900-2000 közötti idõszakban volt a legmagasabb szinten, hanem olyan idõjárás típusos sorozatai voltak, ami nem hozta ki a legmelegebbet.
Meg a mostani sem biztos hogy a legmelegebb, de olyan idõjárási alaphelyzetek vannak 20 éve, amik magasabb átlaghõmérsékletet eredményeznek.
Nyilvánvaló, ezt tudtuk, hogy a zonális idõszak átlaghõmérsékletileg nem a legmelegebb, lehet hogy elõtte meg a kettõ keveréke volt, most meg a zonális ellentéte, szinte teljesen meridionális.
Ezek szerint a meridionális idõszak ennyivel magasabb átlaghõmérsékletet eredményez mindenféle emberi behatás nélkül.
Mert ha az 1960-1990 közti hidegebb idõszak sem az ember hatása (amikor már érzékelhetõ volt azért a légszennyezettség, legalábbis gondolom jobban mint 1916-ban, mégsem emelekdett, hanem csökkent a középhõmérséklet), így a mostani melegedésben sem feltétlen játszik szerepet a légszennyezettség vagy bármi külsõ hatás.
Ilyenkor lenne érdemes utánanézni, hogy azokban a zonális években, amikor magasabb átlaghõmérsékletû év volt, akkor jellemzõen a zonális jelleg maradt-e meg csak magasabb hõmérsékleten zajlott-e, vagy akkor epizõdjelleggel meridionális év volt-e!?
Már persze ha az idõjárás követi a naptárt, mert lehet márciustól októberig meridionális volt, a többi maradék hónap meg zonális, aztán kijött átlagosra a hónap, vagy épp az év fele ilyen volt a másik fele meg másmilyen.
Mert ha csak a drasztikusan meridionális jellegnek köszönhetjük a középhõmérséklet emelkedését, akkor a klímakutatók a szén-dioxidos meg mindenféle emberhatásos elméleteikkel elmehetnek oda ahova valók.
Ugyanis pont most néztem meg, mivel 1992 környékén váltott a zonálisabb idõszak meridionálisba, megnéztem onnan kezdõdik-e a drasztikusan melegebb évnek sorozata.
És bizony onnan!
A nagykanizsai állomás ugyanazon a helyen van már 35 éve, megnéztem 1992 elõtti 10 év átlagát az 1992 utáni 10 évhez képest.
Több mint 6 tized a különbség az 1992 utáni 10 év javára.
Persze ez tutiempo-s adatsor, nem megbízható meg blablabla, de az omsz 100 éves adatsora is 1992 környékén kezd emelkedni.
Úgyhogy lehet itt egy marhanagy kutya van elásva....nem is olyan mélyen!
"Egyrészt a megnövekedett felszín miatti erõsebb kisugárzással."
Természetesen nem a felszín növekedik, hanem annak hõmérséklete.
Természetesen nem a felszín növekedik, hanem annak hõmérséklete.
Az elsõ linked nem mûködik! A Vosztoki grafikon érdekes. Ezek nem a teljes Milankovics-ciklusok?
Az oxigénizotópos hõmérséklet meghatározást bár egyöntetûen elfogadott módszer, én úgy tudom, hogy azzal az elõfeltevéssel mûködik csak, miszerint a sarkvidékek légköri cirkulációja jelentõsen nem tért el a maitól. Tartok tõle, hogy ez az elõfeltevés nem feltétlenül teljesül. Tehát fenntartásokkal kell kezelni az O 18-as alapú grafikonokat is.
Az oxigénizotópos hõmérséklet meghatározást bár egyöntetûen elfogadott módszer, én úgy tudom, hogy azzal az elõfeltevéssel mûködik csak, miszerint a sarkvidékek légköri cirkulációja jelentõsen nem tért el a maitól. Tartok tõle, hogy ez az elõfeltevés nem feltétlenül teljesül. Tehát fenntartásokkal kell kezelni az O 18-as alapú grafikonokat is.
Hogy mi lesz? Ezt nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, hogy van e egyáltalán kritikus pont.
A melegedéssel egyidõben pl. felerõsödnek a hûtõ folyamatok is. Nõ a Föld teljes energiavesztesége. Egyrészt a megnövekedett felszín miatti erõsebb kisugárzással.(A kisugárzás mennyisége a hõmérséklet változás negyedik(!) hatványával arányos) Másrészt a megnövekedett párolgással. Tudom, hogy így nõ a felhõképzõdés által leadott hõ is, viszont az össz. energia mérleg mindenképp negatív lesz.
Ha már párolgás. A párolgás hõ az olvadáshõnek is sokszorosa. A levegõ fajhõjének több. mint 2000×-ese. Ami annyit jelent, hogy kb. 4,5mm víz elpárolgása a teljes felette lévõ levegõoszlop 1°C-os hõmérséklet-változásával egyenértékû. Ebbõl is látható, hogy csak a légkör nedvesség háztartásának minimális változásával is micsoda hõmérséklet változás idézhetõ elõ.
És akkor felvethetjük, hogy ismerjük e a Föld által termelt geotermikus energia kibocsájtást. Szinte semmit nem tudunk az óceánok fenekén zajló folyamatokról. A kéreg alatti folyamatokról nem is beszélve. A sûrû közeg miatt ezek esetleg csak lassan és késleltetve fejtik ki hatásukat a légkörre. Lehet, már ott rejtõzik a tenger fenekén a jövõ, csak épp nem tudunk róla.
A melegedéssel egyidõben pl. felerõsödnek a hûtõ folyamatok is. Nõ a Föld teljes energiavesztesége. Egyrészt a megnövekedett felszín miatti erõsebb kisugárzással.(A kisugárzás mennyisége a hõmérséklet változás negyedik(!) hatványával arányos) Másrészt a megnövekedett párolgással. Tudom, hogy így nõ a felhõképzõdés által leadott hõ is, viszont az össz. energia mérleg mindenképp negatív lesz.
Ha már párolgás. A párolgás hõ az olvadáshõnek is sokszorosa. A levegõ fajhõjének több. mint 2000×-ese. Ami annyit jelent, hogy kb. 4,5mm víz elpárolgása a teljes felette lévõ levegõoszlop 1°C-os hõmérséklet-változásával egyenértékû. Ebbõl is látható, hogy csak a légkör nedvesség háztartásának minimális változásával is micsoda hõmérséklet változás idézhetõ elõ.
És akkor felvethetjük, hogy ismerjük e a Föld által termelt geotermikus energia kibocsájtást. Szinte semmit nem tudunk az óceánok fenekén zajló folyamatokról. A kéreg alatti folyamatokról nem is beszélve. A sûrû közeg miatt ezek esetleg csak lassan és késleltetve fejtik ki hatásukat a légkörre. Lehet, már ott rejtõzik a tenger fenekén a jövõ, csak épp nem tudunk róla.
Hitetlenségem miatt utána számoltam, de az érték nagyságrendileg helyes 
A klímában szerintem a víz/jég folyamat által oda-vissza pufferelt folyamat jelentõs, de van egy még jelentõsebb: Az átlag vízborítottság, ami a teljes bolygóra számolva 2600 m körüli. Tömege kb. 260-szorosa a légkör tömegének, fajhõje kb. négyszerese, ami összességében kb. 1000-szeres hõtároló - akár pufferelõ - kapacitást jelent bármiféle idõben korlátos anomáliával szemben.
Mániákusan õrzöm évek óta a következõ linkeket, A Metnet-rõl :
Az elmúlt 5 millió év:
Link
Részletesebben az elmúlt 420 ezer év:
Link
Kérdések:
- Mi okozta a kb. 3,5 millió éve kezdõdött változást az éghajlat stabilitásában?
Tipp: Geológiai, lemeztektonikai, hegységkiemelkedési okok miatt változtak meg az óceáni áramlatok, a légkörzés, irány, hõtranszport? A korábbi, 2 °C-t meg nem haladó ciklikus klímaváltozások, amit esetleg rá lehet fogni Földünk pályájának, tengelyirányának ciklikus változásának hatására az utóbbi 3,5 millió évben folyamatosan növekedve elérték a 9-10-12 °C-ot, miközben az átlag is szemre 4-5 °C-kal csökkent, meglehetõsen lineárisnak tekinthetõen.
- Mi okozza a glaciálisok végén a hirtelen, drasztikus felmelegedéseket? Mi ellensúlyozza, mi szünteti meg a néhány tíz-száz év alatt a lehûlést generáló hatást? Ez a hatás miért volt gyenge, vagy inaktív a glaciális nagy részében? 4 - 5 millió évvel ezelõtt miért védte meg a Földet az eljegesedésektõl?
Nehezen tudnám elképzelni, hogy Napunk mûködése az utóbbi 3,5 millió évben vált volna annyira ciklikussá, hogy Földünkön ekkora hatást váltana ki.
A mindenféle jégbe fagyott globális hõmérséklet - CO2 koncentráció együttfutásról, amit többen beszerkesztettek hozzászólásaikba a kapcsolatot igazolandó, CO2 felmelegedést generáló hatásáról, emlékeim forrása valószínûleg ismét a Metnet: A CO2 szint változása néhány évtizedes késéssel követi, nem pedig megelõzi a globális hõmérséklet változását. Ennek egy jó magyarázata lehet, hogy a felszíni hõmérséklet globális hõmérséklet emelkedését követi az óceánok felmelegedése, ami, ha eléri a felszínhez legközelebbi metánhidrát üledéket, ami csak nagyon alacsony hõmérsékleten stabil, felszabadul a metán, ami a légkörbe kerülve kémiai-biokémiai reakciók során CO2-vé alakul. A CO2 nem egy billenõ kapcsoló: ha az lenne, mint ahogy a média sulykolja, a korábbi felmelegedési ciklusok során érdekes dolgokat produkált volna. Pártízezer évente kihalt volna a Földön az élõvilág.
Szerintem klímakutatással - elõrejelzéssel az elõbbiekben feltett kérdések megválaszolása után szabadna csak foglalkozni. Ezek megválaszolása nélkül a klíma elõrejelzés csak megélhetési kutatók biznisze, akik azt számolnak ki, amit a megrendelõ igényel.
Szerk: Bármelyik oldalon.
A klímában szerintem a víz/jég folyamat által oda-vissza pufferelt folyamat jelentõs, de van egy még jelentõsebb: Az átlag vízborítottság, ami a teljes bolygóra számolva 2600 m körüli. Tömege kb. 260-szorosa a légkör tömegének, fajhõje kb. négyszerese, ami összességében kb. 1000-szeres hõtároló - akár pufferelõ - kapacitást jelent bármiféle idõben korlátos anomáliával szemben.
Mániákusan õrzöm évek óta a következõ linkeket, A Metnet-rõl :
Az elmúlt 5 millió év:
Link
Részletesebben az elmúlt 420 ezer év:
Link
Kérdések:
- Mi okozta a kb. 3,5 millió éve kezdõdött változást az éghajlat stabilitásában?
Tipp: Geológiai, lemeztektonikai, hegységkiemelkedési okok miatt változtak meg az óceáni áramlatok, a légkörzés, irány, hõtranszport? A korábbi, 2 °C-t meg nem haladó ciklikus klímaváltozások, amit esetleg rá lehet fogni Földünk pályájának, tengelyirányának ciklikus változásának hatására az utóbbi 3,5 millió évben folyamatosan növekedve elérték a 9-10-12 °C-ot, miközben az átlag is szemre 4-5 °C-kal csökkent, meglehetõsen lineárisnak tekinthetõen.
- Mi okozza a glaciálisok végén a hirtelen, drasztikus felmelegedéseket? Mi ellensúlyozza, mi szünteti meg a néhány tíz-száz év alatt a lehûlést generáló hatást? Ez a hatás miért volt gyenge, vagy inaktív a glaciális nagy részében? 4 - 5 millió évvel ezelõtt miért védte meg a Földet az eljegesedésektõl?
Nehezen tudnám elképzelni, hogy Napunk mûködése az utóbbi 3,5 millió évben vált volna annyira ciklikussá, hogy Földünkön ekkora hatást váltana ki.
A mindenféle jégbe fagyott globális hõmérséklet - CO2 koncentráció együttfutásról, amit többen beszerkesztettek hozzászólásaikba a kapcsolatot igazolandó, CO2 felmelegedést generáló hatásáról, emlékeim forrása valószínûleg ismét a Metnet: A CO2 szint változása néhány évtizedes késéssel követi, nem pedig megelõzi a globális hõmérséklet változását. Ennek egy jó magyarázata lehet, hogy a felszíni hõmérséklet globális hõmérséklet emelkedését követi az óceánok felmelegedése, ami, ha eléri a felszínhez legközelebbi metánhidrát üledéket, ami csak nagyon alacsony hõmérsékleten stabil, felszabadul a metán, ami a légkörbe kerülve kémiai-biokémiai reakciók során CO2-vé alakul. A CO2 nem egy billenõ kapcsoló: ha az lenne, mint ahogy a média sulykolja, a korábbi felmelegedési ciklusok során érdekes dolgokat produkált volna. Pártízezer évente kihalt volna a Földön az élõvilág.
Szerintem klímakutatással - elõrejelzéssel az elõbbiekben feltett kérdések megválaszolása után szabadna csak foglalkozni. Ezek megválaszolása nélkül a klíma elõrejelzés csak megélhetési kutatók biznisze, akik azt számolnak ki, amit a megrendelõ igényel.
Szerk: Bármelyik oldalon.
Fizika törvényei szerint, a melegedés döntõ részét elnyelik az óceánok. Egyelõre. Ezzel együtt, szignifikáns a melegedés a légkörben is, már most is, mi lesz ha a vizek elérnek egy kritikus pontra...
Én mindig is furcsállom, mikor a felmelegedés kapcsán csak a légkör kutatásával foglalkoznak.
Szerintem mindannyian ismerjük a fizikából a fajhõ fogalmát. És arról is fogalmunk lehet, hogy maga a légkör mennyire elhanyagolható tényezõ a földön a hõtárolás szempontjából.
Hasonlóképpen tisztában lehetünk az olvadáshõ fogalmával is, és ezzel együtt azzal, hogy a várható jégmennyiség elvolvadása mekkora hõelvonással járhat a föld felszínén. Gyors számításom szerint, amennyiben az olvadás az összes hõt a levegõbõl vonná el, 5cm tengerszint növekedéssel járó olvadás globálisan a levegõ 1 °C-os csökkenésével járna.
Szerintem mindannyian ismerjük a fizikából a fajhõ fogalmát. És arról is fogalmunk lehet, hogy maga a légkör mennyire elhanyagolható tényezõ a földön a hõtárolás szempontjából.
Hasonlóképpen tisztában lehetünk az olvadáshõ fogalmával is, és ezzel együtt azzal, hogy a várható jégmennyiség elvolvadása mekkora hõelvonással járhat a föld felszínén. Gyors számításom szerint, amennyiben az olvadás az összes hõt a levegõbõl vonná el, 5cm tengerszint növekedéssel járó olvadás globálisan a levegõ 1 °C-os csökkenésével járna.
Mielõtt tovább mélyednétek az okok boncolgatásába az elhantolt eb helyének tekintetében: Viharkém linkjét
Link
alaposabban megnézve úgy látszik, hogy az anomália legnagyobb része az Ohotszki és a Bering tengeren jelentkezik. Az Atlanti régió jégborítás-anomáliája szerintem bõven belefér a szokásos ingadozásba.
Link
alaposabban megnézve úgy látszik, hogy az anomália legnagyobb része az Ohotszki és a Bering tengeren jelentkezik. Az Atlanti régió jégborítás-anomáliája szerintem bõven belefér a szokásos ingadozásba.
Fogalmam sincs hol van már régen, legalább 4-5 éve olvastam, de ha nagyon sok idõm lesz megpróbálom elõkeresni valahonnan.
Orosz tudósok úgy nagy vonalakban ugyanezt várták több éve egy tanulmányban.
Szerintük 2050 körül egy kis jégkorszak kezdõdik, mely akár néhány évtizedig ( kb. 30-40 év ) is eltarthat.
Szerintük 2050 körül egy kis jégkorszak kezdõdik, mely akár néhány évtizedig ( kb. 30-40 év ) is eltarthat.
Egyébként szerintem döntõ jelentõsége van az óceánok SST-inek a különbözõ térségekben. Az egyik legerõsebb légkörre ható kényszer az óceánoké, azok felszíni hõmérsékleteié. Érdekes, hogy ezt a területet nemigen kutatják. Vagy nagyon is...
A gondolatmenet helytálló. Ettõl függetlenül, vagy ahogy tetszik, ezzel párhuzamosan a sarki hidegbázis mennyisége is csökkenhet és szerintem csökken is. Empirikusan megerõsítésre került az a feltevés is, hogy a sarkvidék felmelegedésével maga a hõkontraszt is csökken a poláris és a mérsékelt öv között. Kérdés, hogy az egyre jobban elmosódó hõkontraszt milyen anomáliák felé tolják az éghajlatot. Szerintem lesz egy pont, ahol a rendszer keményen "visszarúg" majd. Azaz lesz egy markánsan negatív visszacsatolás.
A kutya biztosan valahol itt van elásva ezekben a gondolatmenetekben!
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.
Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.
És úgy van ahogy írod Link , ezek szerint a folyamatosabb, kiegyenlítettebb zonális nyugati áramlásos idõszakok középhõmérséklete alacsonyabb, mint ezé a meridionálisé.
Ha végigvennénk az elõforduló típushelyzeteket, biztos az jönne ki, alá is támasztódna, csak sem idõm sem energiám nincs végigvenni, majd a tudósok 10-15 év múlva kielemzik ha rájöttek.
Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.
Volt már kisebb kiterjedésû jég az írott történelem óta, vigasztaljuk magunkat ezzel, no meg azzal, hogy semmit nem bizonyít pár évtized rekord döntése , ez simán lehet egy klíma szakasz, aminek nem sok köze van a nagy egész változóhoz.
Valószínûleg a mûholdas mérések kezdete óta a legalacsonyabb téli maximumot hozza idén az északi-sarki jég. Link
Trento; a linkelt oldalad mellett találtam az aktuális (tegnap) oklahomai tornádókról több bejátszást. A 3D.-s animációk nagyon jók.
Link
Link
Már megint?? Egyszer már mondták h mégse biztos teljesen csak 50 % körül.
A mérések kezdete óta a Földön a 2014-2015-ös tél volt a legmelegebb - áll a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) közleményében.
Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta
Link
Hónapokra lebontva
- 2014 december: a legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 január: a második legmelegebb a feljegyzések óta
- 2015 február: a második legmelegebb a feljegyzések óta
Link
De aki abban nõ fel, azoknak az az etalon
De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"
De egyébként szerintem lehetne bármilyen az idõjárás, az emberek 99%-a meg lenne gyõzõdve, hogy olyan, ami most van, még "sosevót"
Én erre meg azt szoktam írni, hogy ez volt túlsúlyban az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtized elõtt is. Az elmúlt 2 évtized elõtti 2 évtizedet kéne végre elfelejteni, mert az lóg ki a sorból, de nagyon.
Met. társalgóba írtam, ide is beteszem.
Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.
Az ECM ezt várja jövõ hétfõre Link
Nem is az a lényeg hogy bejön-e vagy sem, de ez az egy idõjárási helyzet tökéletesen leképezi azt, amit mi klímaváltozás néven élünk meg.
A meleg, blokkoló anticiklon fent a p...ába északon, ráadásul nem is akármilyen meleg, +10 fokos 850, a mediterrán térségben meg végig 0 körüli vagy az alatti 850-ek vannak.
Kegyetlen!
"Feje tetejére állt klíma" - erre szoktam ezt írni.
Persze régen is volt ilyen, csak évek, sõt, már 2 évtized óta ez a jellemzõ, ez van túlsúlyban, persze van hogy nem ennyire markánsan.
Ezek okozzák azt, hogy egyik végletbõl a másikba csapunk át.
Biztos vagyok benne, hogy ezek a helyzetek okozzák valamilyen közvetett módon a sarki jég olvadását is, meg minden egyéb történést, amit globális felmelegedésként ismerünk.
Link Lebukott egy "klímaszkeptikus". Úgy tûnik, ott se csak hõsök harcolnak a pénzelt elnyomó (IPCC) áltudósokkal, hanem a kép igencsak árnyalt.
Are underwater volcanoes causing global warming? Oceanic eruptions may have a greater effect on climate than first thought.
Link
Link
Attól nagy sületlenség ez a cikk, hogy észak Európa éghajlata gyökeresen átalakulna, több fokot csökkenne, a téli eljegesedés határa drasztikusan délnyugatra tolódna. Ez alapvetõen megváltoztatná a légköri jellemzõket Európában, így nálunk is. Nem tûnik soknak az az 1 fok körüli hõmérséklet csökkenés, de éppenséggel a kisjégkorszak idején sem volt sokkal alacsonyabb. Volt itt a fórumon értekezés a jégkorszakok idején jellemzõ légköri folyamatokról, jellemzõkrõl, hát finoman szólva eltért a maitól. Nem lehet egyetérteni azzal a kitétellel, hogy "nem érintene minket annyira".
Ha leállna a Golf Európában amolyan mini jégkorszak lenne. Minket elvileg nem érinteni annyira. hirtelen ezt találtam.
Link
Link
A durva az hogy az utóbbi hosszú évek évtizedek során a jóval hidegebb telek száma gyakorlatilag nullával egyenlõ, míg a jóval melegebbeké megsokszorozódott, amellett hogy vannak átlagos telek.
Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?
Milyen hatása lenne Magyarországra ha leállna a Golf, mert errõl még nem hallottam. Van errõl valami komolyabb tényállás vagy spekuláció jelenleg?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat