Globális jelenségek
Miért pont az 1901-es esztendõtõl indulunk már megint? Én itt hagytam abba a belinkelt diplomadolgozat/állomástörténeti ismertetõ olvasását:
"Jóllehet, a XIX. század folyamán a városban többen végeztek hosszabb-rövidebb ideig meteorológiai méréseket, ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek. Az itt közölt száz éves adatsor elsõ harmadának mérési helyeire vonatkozó alapos, mindenre kiterjedõ ismertetése dr. Simor Ferenc geográfus egyetemi tanárnak köszönhetõ."
Szerencsétlen Dr. Patkovich József orvos-természettudós, a maga 1819 és 1854 között folytatott megfigyeléseivel, melyeket a bécsi csillagvizsgáló munkatársaitól származó mûszerekkel végzett, most bizonyosan forogna sírjában. Ebbõl az idõszakból az 1830-as évtized néhány éves hézagainak kivételével minden napra legalább 2 hõmérsékleti megfigyelést találtam a naplóiban, illetve a bécsi évkönyvekben. Ezt követõen az 1850-ben alapított osztrák meteorológiai szolgálat megbízásából 1853 és 1858 között és végeztek méréseket, majd szintén egy nagyon hosszú sorozat származik Pécs-Bányateleprõl 1871 és 1913-14 között. Ez az állomás a Mecsek oldalában kb. 250-270 méteres magasságban feküdt, és 1870-71-ben az OMSZ jogelõdje, a "Magyar Királyi Meteorologiai és Földdelejességi Intézet" munkatársai látták el évrõl-évre hitelesített mûszerekkel és árnyékolóval (!!).
Hogyan lehet az, hogy a Szolgálat saját korábbi észlelõinek több évtizedes munkáját képes egyetlen tollvonással elintézni, degradálni? Ilyet állítani, hogy "ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek". Az OMSZ jogelõdje által évtizedeken át fenntartott állomás nem felelt meg az alapvetõ méréstechnikai követelményeknek?? Könyörgöm, Budapestrõl vitték oda a hõmérõket, a bádogernyõs árnyékolót, az útmutató kézikönyveket. Ezen nem térek napirendre, mielõtt valaki megír egy állomástörténeti elemzést, javaslom nyissa ki meteorológiai szolgálatunk 1871-tõl megjelenõ vaskos évkönyveit. Ezen felül még az 1850-tõl kezdõdõ osztrák évkönyvek is ott vannak, amelyekben szintén rengeteg a magyar vonatkozású adat.
"Jóllehet, a XIX. század folyamán a városban többen végeztek hosszabb-rövidebb ideig meteorológiai méréseket, ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek. Az itt közölt száz éves adatsor elsõ harmadának mérési helyeire vonatkozó alapos, mindenre kiterjedõ ismertetése dr. Simor Ferenc geográfus egyetemi tanárnak köszönhetõ."
Szerencsétlen Dr. Patkovich József orvos-természettudós, a maga 1819 és 1854 között folytatott megfigyeléseivel, melyeket a bécsi csillagvizsgáló munkatársaitól származó mûszerekkel végzett, most bizonyosan forogna sírjában. Ebbõl az idõszakból az 1830-as évtized néhány éves hézagainak kivételével minden napra legalább 2 hõmérsékleti megfigyelést találtam a naplóiban, illetve a bécsi évkönyvekben. Ezt követõen az 1850-ben alapított osztrák meteorológiai szolgálat megbízásából 1853 és 1858 között és végeztek méréseket, majd szintén egy nagyon hosszú sorozat származik Pécs-Bányateleprõl 1871 és 1913-14 között. Ez az állomás a Mecsek oldalában kb. 250-270 méteres magasságban feküdt, és 1870-71-ben az OMSZ jogelõdje, a "Magyar Királyi Meteorologiai és Földdelejességi Intézet" munkatársai látták el évrõl-évre hitelesített mûszerekkel és árnyékolóval (!!).
Hogyan lehet az, hogy a Szolgálat saját korábbi észlelõinek több évtizedes munkáját képes egyetlen tollvonással elintézni, degradálni? Ilyet állítani, hogy "ezek inkább csak történelmi értékûek, mert sem a mérési módszerek, sem a mûszerek nem voltak egységesek". Az OMSZ jogelõdje által évtizedeken át fenntartott állomás nem felelt meg az alapvetõ méréstechnikai követelményeknek?? Könyörgöm, Budapestrõl vitték oda a hõmérõket, a bádogernyõs árnyékolót, az útmutató kézikönyveket. Ezen nem térek napirendre, mielõtt valaki megír egy állomástörténeti elemzést, javaslom nyissa ki meteorológiai szolgálatunk 1871-tõl megjelenõ vaskos évkönyveit. Ezen felül még az 1850-tõl kezdõdõ osztrák évkönyvek is ott vannak, amelyekben szintén rengeteg a magyar vonatkozású adat.
A homogenizálás nem egyszeri mérésekre van kitalálva, hanem pl. havi vagy hosszabb intervallumokra, rövidebb távra inkább hibás értékek kiszûrésére használhatók a homogenizációs eljárások. Hogy mivel homogenizálják? Az egyes met. intézetek a sajátjaikat szokták, nálunk az OMSZ a sajátját, a MASH-t használja. Hogy pontosan miként mûködik a szoftver, azt nem tudom. Hõmérsékletet homogenizálni nem túl nehéz és viszonlag megbízható eredményt ad, a csapadék homogenizálásánál elég súlyos problémák merülnek fel, nem is nagyon homogenizálnak csapadékot, de azért akadnak próbálkozások, de csak módjával.
Tavaly volt a Tanszéken meghirdetve szakdolgozat témának a pécsi adatok feldolgozása és elemzése (homogenizált is): Link Ha akkor lettem volna harmadéves, rögtön ráharaptam volna a témára.
Tavaly volt a Tanszéken meghirdetve szakdolgozat témának a pécsi adatok feldolgozása és elemzése (homogenizált is): Link Ha akkor lettem volna harmadéves, rögtön ráharaptam volna a témára.
Azért rendkívül érdekelne, hogyan homogenizálják a városi-dombi(!) állomásokat a mecsekalji repülõtér adataival, ami lényegesen alsóbb fekvésben van Link Link
Ha két teljesen eltérõ karakterisztikájú ponton mérünk egy idõben egyik helyen -4 fokot, a másikon +4-et, akkor ezt hogyan homogenizálják csak az egyik állomásra?
Vagy ha csak az egyik helyen mérnek -4 fokot, akkor azt mihez, kihez, hogyan homogenizálják tudva azt, hogy 300 méterrel odébb ahol a régebbi állomás volt, ott +4 fok van!?
Ha két teljesen eltérõ karakterisztikájú ponton mérünk egy idõben egyik helyen -4 fokot, a másikon +4-et, akkor ezt hogyan homogenizálják csak az egyik állomásra?
Vagy ha csak az egyik helyen mérnek -4 fokot, akkor azt mihez, kihez, hogyan homogenizálják tudva azt, hogy 300 méterrel odébb ahol a régebbi állomás volt, ott +4 fok van!?
Vajon egy gleccser hosszának és vastagságának változásai mennyire lehetnek terheltek akár évtizedes skálájú "maradványhatásokkal"? Tudtommal van úgynevezett firnvonal, ahol a jégképzõdés üteme (mennyiségileg) egyensúlyban van (olvadás-fagyás (abláció)), és ennek a gleccsernyelvhez viszonyított helyzete szabja meg, hogy a gleccser hátrál vagy elõrehalad. Elképzelhetõ olyan klímaingadozás, hogy a kettõ távolsága nagyon megnõ (az olvadás erõs túlsúlyba kerül a gleccser bizonyos részein vagy egészén), de ezt a gleccsernyelv "elmozdulása" lassabban követi le, azaz egy kedvezõbb idõszakban is rövidül a jégár.
Szóval: a 80-as, 90-es évekbeli melegedés hatással lehet (még) a gleccserhosszra és vastagságra?
Szóval: a 80-as, 90-es évekbeli melegedés hatással lehet (még) a gleccserhosszra és vastagságra?
Az elején a zárójelbe "belekötnék" egy kicsit: a természetes eredetû évtizedes klímaciklusok szerintem nem oda való példa. Értem, hogy mire akarsz kilyukadni (egyet is értek vele), és a vulkánok arra tökéletes példát adnak.
Én úgy tudom, hogy a klímamodellek eredeti ötlete az volt, hogy egy sima meteorológiai modell sosem tér el jelentõsen a klímától. Úgy kell ezt érteni, hogy ha a GFS-ENS-t futtatjuk, akkor annak a szórása nem nõ a végtelenségig, hanem a klíma szórását reprezentálja. (Minél jobban közeledik a modell szórása a klíma szóráshoz, annál megbízhatatlanabb az elõrejelzés, stb.) Ebbõl kiindulva egy több száz évre futtatott ENS átlaga a klímaátlag, szórása a klímaszórás, szerencsés esetben az egész statisztikája a klímát adja vissza (annyira, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a szélsõségeket is lehet vele vizsgálni). Így tehát a klíma változásait ezek a modellek vissza kell, hogy adják.
(Nem mennék bele, de épp az az egyik fõ gond, hogy egy szinoptius skálájú futtatás során pl. a CO2 és társainak jó közelítéssel nem változik a koncentrációja, míg klímamodell esetében ez nem igaz, több más dolog mellett, és az külön kérdés, hogy ezek hogyan fognak változni; ezt a problémakört szerintem ismered.)
Ha ez így van, akkor ez csak úgy lehet, hogy ha az egyes futások idõbeli mozgóátlagai IS követik a klímaváltozást, vagyis az idõjárás-változások által okozott ingadozásokat (amik nagyok a klímaingadozáshoz képest) leszûrve az egyes tagoknak ugyanarra kellene tartaniuk. Ha ez nem így lenne, akkor a mozgóátlagok is széttartanának.
Ez pusztán azért lenne így, mert a légköri kormányzó egyenletrendszer van leprogramozva, amiben minden légköri változás benne van (a vulkánkitörés nyilván nem ilyen), csak éppen a tér és az idõskála durvább felbontású. Ha az évtizedes ingadozásokat mindezek ellenére a modell eltünteti, akkor valójában nem az évtizedes, hanem az idõlépcsõ alatti idõskálájú (ez klímamodell esetén mezoskálájút jelent) jelenségeknek az eltüntetése okozhatja azt. Kérdés, hogy képesek-e a zivatarláncok kialakulásának klimatológiai idõlépcsõben történõ változásai kimutatható eltéréseket okozni egy klímamodellben. Ha nem, akkor szerintem egy klímamodellnek "illik" látnia az évtizedes skálájú változásokat, akkor is, ha nem szándék pont azokat modellezni.
(Mellesleg megint eszembe jut svadasz régi beírása egy klímakonferenciáról, amely során megállapították, hogy addig nem fognak tudni klímát elõrejelezni, amíg az AMO-t meg nem magyarázzák: pedig az is párévtizedes klímaciklus.)
Amúgy nagyrészt egyetértek az írásoddal, a hibahatárok fontosságára én is gyakran szoktam figyelmeztetni.
Olvastam valakinél, hogy az Antarktiszi jég vékonyodik. Ezzel az a baj, hogy akkor a mai jégfuratokból az utolsó nemtudomhány év(század) hiányozna, nem? Amúgy az NSIDC méréseit szokták többen linkelni, s azokon a grafikonokon én az Antartktiszi jég összterületének nagyon lassú növekedését szoktam látni. Furcsa-e emellett, hogy a kevés stabilan növekvõ gleccser mind az Andokban van?
Statisztikailag talán ki sem mutatható, de nekem az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tûnik, hogy a globális átlag stagnálása mellett a déli félteke mintha kissé hûlni kezdett volna, míg az északi talán még mindig melegszik egy kicsit.
Persze errõl csak akkor beszélhetünk, ha elhisszük, hogy a globális átlaghõmérséklet jó indikátor, vannak, akik ezt is megkérdõjelezik. (Czelnai több cikkében is elõfordul, hogy szerinte a Föld nem egyenletes /szárazföld vs. óceán/ lefedettsége állomásokkal, a mûszeres hibák, a mikroklimatikus hatások, és még sok más dolog, mind rontják ennek a használhatóságát, mivel az egyes állomások területileg nem egyforma mértékben reprezentálják a (mikro)klímát. Konkrétan mondva: Romhány abszolút helyi állomás, míg Szécsény a széljárást tekintve a Nógrádi-medencét reprezentálja, ezekkel szemben az Alföldön a legtöbb állomásra nem hat helyi jellegzetesség, mind jól leírja az Alföld nagyobb részének mikroklímáját. Tehát az Alföld jól lefedett terület, míg a Nógrádi-medence nem, így a klímaelemzésbõl a Nógrádi-medencére jellemzõ dolgok túl kis súlyt kapnak.)
Én úgy tudom, hogy a klímamodellek eredeti ötlete az volt, hogy egy sima meteorológiai modell sosem tér el jelentõsen a klímától. Úgy kell ezt érteni, hogy ha a GFS-ENS-t futtatjuk, akkor annak a szórása nem nõ a végtelenségig, hanem a klíma szórását reprezentálja. (Minél jobban közeledik a modell szórása a klíma szóráshoz, annál megbízhatatlanabb az elõrejelzés, stb.) Ebbõl kiindulva egy több száz évre futtatott ENS átlaga a klímaátlag, szórása a klímaszórás, szerencsés esetben az egész statisztikája a klímát adja vissza (annyira, hogy ha ügyesek vagyunk, akkor a szélsõségeket is lehet vele vizsgálni). Így tehát a klíma változásait ezek a modellek vissza kell, hogy adják.
(Nem mennék bele, de épp az az egyik fõ gond, hogy egy szinoptius skálájú futtatás során pl. a CO2 és társainak jó közelítéssel nem változik a koncentrációja, míg klímamodell esetében ez nem igaz, több más dolog mellett, és az külön kérdés, hogy ezek hogyan fognak változni; ezt a problémakört szerintem ismered.)
Ha ez így van, akkor ez csak úgy lehet, hogy ha az egyes futások idõbeli mozgóátlagai IS követik a klímaváltozást, vagyis az idõjárás-változások által okozott ingadozásokat (amik nagyok a klímaingadozáshoz képest) leszûrve az egyes tagoknak ugyanarra kellene tartaniuk. Ha ez nem így lenne, akkor a mozgóátlagok is széttartanának.
Ez pusztán azért lenne így, mert a légköri kormányzó egyenletrendszer van leprogramozva, amiben minden légköri változás benne van (a vulkánkitörés nyilván nem ilyen), csak éppen a tér és az idõskála durvább felbontású. Ha az évtizedes ingadozásokat mindezek ellenére a modell eltünteti, akkor valójában nem az évtizedes, hanem az idõlépcsõ alatti idõskálájú (ez klímamodell esetén mezoskálájút jelent) jelenségeknek az eltüntetése okozhatja azt. Kérdés, hogy képesek-e a zivatarláncok kialakulásának klimatológiai idõlépcsõben történõ változásai kimutatható eltéréseket okozni egy klímamodellben. Ha nem, akkor szerintem egy klímamodellnek "illik" látnia az évtizedes skálájú változásokat, akkor is, ha nem szándék pont azokat modellezni.
(Mellesleg megint eszembe jut svadasz régi beírása egy klímakonferenciáról, amely során megállapították, hogy addig nem fognak tudni klímát elõrejelezni, amíg az AMO-t meg nem magyarázzák: pedig az is párévtizedes klímaciklus.)
Amúgy nagyrészt egyetértek az írásoddal, a hibahatárok fontosságára én is gyakran szoktam figyelmeztetni.
Olvastam valakinél, hogy az Antarktiszi jég vékonyodik. Ezzel az a baj, hogy akkor a mai jégfuratokból az utolsó nemtudomhány év(század) hiányozna, nem? Amúgy az NSIDC méréseit szokták többen linkelni, s azokon a grafikonokon én az Antartktiszi jég összterületének nagyon lassú növekedését szoktam látni. Furcsa-e emellett, hogy a kevés stabilan növekvõ gleccser mind az Andokban van?
Statisztikailag talán ki sem mutatható, de nekem az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tûnik, hogy a globális átlag stagnálása mellett a déli félteke mintha kissé hûlni kezdett volna, míg az északi talán még mindig melegszik egy kicsit.
Persze errõl csak akkor beszélhetünk, ha elhisszük, hogy a globális átlaghõmérséklet jó indikátor, vannak, akik ezt is megkérdõjelezik. (Czelnai több cikkében is elõfordul, hogy szerinte a Föld nem egyenletes /szárazföld vs. óceán/ lefedettsége állomásokkal, a mûszeres hibák, a mikroklimatikus hatások, és még sok más dolog, mind rontják ennek a használhatóságát, mivel az egyes állomások területileg nem egyforma mértékben reprezentálják a (mikro)klímát. Konkrétan mondva: Romhány abszolút helyi állomás, míg Szécsény a széljárást tekintve a Nógrádi-medencét reprezentálja, ezekkel szemben az Alföldön a legtöbb állomásra nem hat helyi jellegzetesség, mind jól leírja az Alföld nagyobb részének mikroklímáját. Tehát az Alföld jól lefedett terület, míg a Nógrádi-medence nem, így a klímaelemzésbõl a Nógrádi-medencére jellemzõ dolgok túl kis súlyt kapnak.)
A csapadékra vonatkozólag nem tudok neked adatokkal szolgálni, ehhez nem érdekel eléggé a témának a számszaki része. Mindenesetre azt aligha tartom valószínûnek, hogy a világ jégmezõinek 98%-a azért csökken, mert kevesebb a csapadék. Mindenütt kevesebb lenne a csapadék? Szerintem ez aligha elképzelhetõ.
Ausztriában a 2012-13-as télen hatalmas mennyiségû hó hullott, hosszú volt a tél, még május-júniusban is komoly havazások voltak. Többszöröse volt a hóréteg az éves átlagnak a gleccserborította területeken. Nagyon késõn kezdett olvadni. Mégis, a Sonnblick gleccsere így is veszített fél métert a vastagságából. Az elõtte évben két méterrel lett vékonyabb.
Nem tudom, pusztán a globális hõmérsékleti trendeket vizsgálva mit lehet kijelenteni a felmelegedéssel, mint továbbra is fennálló folyamattal kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy az általad lassulónak írt 2000 utáni melegedési tendencia köszönõviszonyban sincs az alpesi gleccserek olvadásának ütemével. Utóbbi ugyanis a 2000-es években egyre fokozódik. 2003 és 2011 rekordnegatívnak számított (ekkor olvadt a legtöbbet a jég az Alpokban), de a 2012-es év is majdnem elérte ugyanezt a szintet. Egészen horror adat, 2012-ben a Pasterze-gleccser 97 méterrel lett rövidebb, és 9 méterrel fogyott a vastagságából (3000 méteren is 2 métert vesztett a vastagságából)
A gleccserek olvadásának mértékét leginkább a nyári idõszakban hulló friss hó határozza meg, hogy akkor esik-e hó, ami megvédi õket a besugárzástól. A baj nem az, hogy nem esik csapadék, hanem az, hogy sajnos a meleg miatt 3000 m felett is inkább esõ esik.
Szkepticizmus ide vagy oda, a permafrost felfelé kúszásának csak egyetlen oka lehet, ez pedig a hõmérséklet emelkedése. A permafrost tartja össze az Alpok hegyeinek nagy részét. Nem véletlen, hogy egyre több olyan csúcs van, amelyet nyáron már nem másznak, mert a hulló kövek miatt veszélyes. A Mont Blanc normál útján már volt olyan, amikor le kellett azt zárni a mászók elõl, mert egyfolytában hullottak a sziklák a meleg miatt.
Források:
Link
Link
Link
Ausztriában a 2012-13-as télen hatalmas mennyiségû hó hullott, hosszú volt a tél, még május-júniusban is komoly havazások voltak. Többszöröse volt a hóréteg az éves átlagnak a gleccserborította területeken. Nagyon késõn kezdett olvadni. Mégis, a Sonnblick gleccsere így is veszített fél métert a vastagságából. Az elõtte évben két méterrel lett vékonyabb.
Nem tudom, pusztán a globális hõmérsékleti trendeket vizsgálva mit lehet kijelenteni a felmelegedéssel, mint továbbra is fennálló folyamattal kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy az általad lassulónak írt 2000 utáni melegedési tendencia köszönõviszonyban sincs az alpesi gleccserek olvadásának ütemével. Utóbbi ugyanis a 2000-es években egyre fokozódik. 2003 és 2011 rekordnegatívnak számított (ekkor olvadt a legtöbbet a jég az Alpokban), de a 2012-es év is majdnem elérte ugyanezt a szintet. Egészen horror adat, 2012-ben a Pasterze-gleccser 97 méterrel lett rövidebb, és 9 méterrel fogyott a vastagságából (3000 méteren is 2 métert vesztett a vastagságából)
A gleccserek olvadásának mértékét leginkább a nyári idõszakban hulló friss hó határozza meg, hogy akkor esik-e hó, ami megvédi õket a besugárzástól. A baj nem az, hogy nem esik csapadék, hanem az, hogy sajnos a meleg miatt 3000 m felett is inkább esõ esik.
Szkepticizmus ide vagy oda, a permafrost felfelé kúszásának csak egyetlen oka lehet, ez pedig a hõmérséklet emelkedése. A permafrost tartja össze az Alpok hegyeinek nagy részét. Nem véletlen, hogy egyre több olyan csúcs van, amelyet nyáron már nem másznak, mert a hulló kövek miatt veszélyes. A Mont Blanc normál útján már volt olyan, amikor le kellett azt zárni a mászók elõl, mert egyfolytában hullottak a sziklák a meleg miatt.
Források:
Link
Link
Link
Amit én hiányolok a klímakutatásokból, az a szélsõségek gyakoriságának korrekt vizsgálata. Kérdéses megbízhatóságú átlagokból, azokra illesztett trendekrõl tömegével születnek publikációk - de tudományos körökben sem világos, hogy a kiugró értékek (T, csapadék, bármi) gyakorisága tényleg nõ, vagy a Föld benépesülése és a jobb kommunikáció miatt jön egyre több infó extrém eseményekrõl. Pedig a szélsõségek elõfordulása még egy pontatlanabb adatsorban (pl. plusz-mínusz 1 fokos hibájú T mérések vagy a szitálást, hószállingózást be nem mérõ csapimérõk esetén) is jól megfogható, és egy csomó, más tudományágakban bizonyított statisztikai módszer volna a vizsgálatukra.
Ne feledjük: ha van vagy lesz globális felmelegedés, önmagában az 1-2-3 fokkal magasabb T nem zavarna sok vizet. Az emberiségre ill. a természetre a fõ veszélyt az emiatt elõálló gyakoribb szélsõségek jelentenék.
Ne feledjük: ha van vagy lesz globális felmelegedés, önmagában az 1-2-3 fokkal magasabb T nem zavarna sok vizet. Az emberiségre ill. a természetre a fõ veszélyt az emiatt elõálló gyakoribb szélsõségek jelentenék.
Nézõpont kérdése, hogy az utóbbi 10-15 év stagnálását a felmelegedés végeként állítjuk-e be. Ha a grafikon adatait elfogadjuk, akkor is simán belefér, hogy egy rövidebb skálájú ingadozás leszálló ága rakódik a hosszú távú melegedõ trendre. (Az ingadozás okaként szóba jöhet a vulkáni aktivitás, naptevékenység, természetes eredetû évtizedes klímaciklusok, stb., stb., amit a modellek nyilván nem vettek figyelembe, mert nem is ez volt a céljuk.)
Saját véleményem viszont inkább az, hogy az efféle adatsorokat nagy-nagy fenntartással kell kezelni - akár melegedést, akár annak hiányát mutatják. A gyenge pont a hibahatár. Ezt ugyan rátették a grafikonra (halványszürke függõleges vonalak), de a rengeteg méréstechnikai változás (mûholdaknál is), állomások megszûnése, áthelyezése vagy környezetük megváltozása közepette korántsem biztos, hogy mindössze ennyi a bizonytalanság. A gleccsereket egy fokkal megbízhatóbb jelnek tartom - fogyásuk a Föld legkülönbözõbb helyein jelentkezik, és egy ennyire általános, globális szárazodás nem túl reális. (Az Alpokból ráadásul elég hosszú és megbízható éghajlati adataink vannak, ott könnyen kiderült volna, ha a kevesebb csapadék a ludas.) De a tutit még a gleccserek alapján sem merném megmondani. Amire mindenképp figyelnünk kellene, az inkább a többlet CO2 okozta valós KOCKÁZAT, ami attól függetlenül létezik, hogy a klímaadatokból mit sakkozunk ki. Kb. két hete a Társalgóban volt ugyanez a téma, ott leírtam, mit gondolok errõl: Link
Pantherral tökéletesen egyetértve: nagy-nagy kár, hogy egyesekbõl a minimális tisztelet is hiányzik azok iránt, akik hivatásként foglalkoznak a témával...
Saját véleményem viszont inkább az, hogy az efféle adatsorokat nagy-nagy fenntartással kell kezelni - akár melegedést, akár annak hiányát mutatják. A gyenge pont a hibahatár. Ezt ugyan rátették a grafikonra (halványszürke függõleges vonalak), de a rengeteg méréstechnikai változás (mûholdaknál is), állomások megszûnése, áthelyezése vagy környezetük megváltozása közepette korántsem biztos, hogy mindössze ennyi a bizonytalanság. A gleccsereket egy fokkal megbízhatóbb jelnek tartom - fogyásuk a Föld legkülönbözõbb helyein jelentkezik, és egy ennyire általános, globális szárazodás nem túl reális. (Az Alpokból ráadásul elég hosszú és megbízható éghajlati adataink vannak, ott könnyen kiderült volna, ha a kevesebb csapadék a ludas.) De a tutit még a gleccserek alapján sem merném megmondani. Amire mindenképp figyelnünk kellene, az inkább a többlet CO2 okozta valós KOCKÁZAT, ami attól függetlenül létezik, hogy a klímaadatokból mit sakkozunk ki. Kb. két hete a Társalgóban volt ugyanez a téma, ott leírtam, mit gondolok errõl: Link
Pantherral tökéletesen egyetértve: nagy-nagy kár, hogy egyesekbõl a minimális tisztelet is hiányzik azok iránt, akik hivatásként foglalkoznak a témával...
Kiegészítésnek még annyit, hogy a felszíni mérésekhez hasonlóan a mûholdas adatoknál is hasonló fordulat következett be az elmúlt 10-15 évben.
------------------------------
Gleccserek: valaki megvizsgálta már, hogy a csapadékmennyiséggel mi a helyzet a csökkenõ tendenciát mutató területeken?
Hiszen a fogyást az is okozhatja, hogy a fõ hóhalmozódási/jégképzõdési idõszakban kevesebb csapadék hull, mint amennyinek megfelelõ jég elolvad nyáron. Lehet, hogy nem a nyári meleg változott meg, hanem a téli csapadékmennyiség.
------------------------------
Gleccserek: valaki megvizsgálta már, hogy a csapadékmennyiséggel mi a helyzet a csökkenõ tendenciát mutató területeken?
Hiszen a fogyást az is okozhatja, hogy a fõ hóhalmozódási/jégképzõdési idõszakban kevesebb csapadék hull, mint amennyinek megfelelõ jég elolvad nyáron. Lehet, hogy nem a nyári meleg változott meg, hanem a téli csapadékmennyiség.
Azért nincs globális felmelegedés, mert 1998 óta stagnáló, sõt, 2002 óta kissé csökkenõ a mért (!) globális átlaghõmérséklet trendje.
Lehet, hogy ezután még melegebb lesz, de lehet, hogy további csökkenés jön, meg az is lehet, hogy hosszabb távon is stagnálni fog.
Kb. ennyit tudnak a kutatók, miután jól meglepett mindenkit, hogy a 90-es évek modellkimeneteibõl még a legoptimistábbak is túlbecsülték a mostanra várható értéket!
Lehet, hogy ezután még melegebb lesz, de lehet, hogy további csökkenés jön, meg az is lehet, hogy hosszabb távon is stagnálni fog.
Kb. ennyit tudnak a kutatók, miután jól meglepett mindenkit, hogy a 90-es évek modellkimeneteibõl még a legoptimistábbak is túlbecsülték a mostanra várható értéket!
Ez azért van, mert összemossák a szárazföldi jégtakaró és a tengeri jégtakaró kifejezéseket. Hiába nõtt a téli idõszakban az Antarktisz körüli tengert borító jég kiterjedése (a szárazföldi szelek irányának és az ottani hidegmagnak köszönhetõen), eközben a kontinenst borító jégvastagság összességében csökken. A kelet-antarktiszi tengeri jég nagyon érzékeny és gyorsan reagál a legkisebb klimatikus változásokra is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222558 - 2014-03-04 13:45:5
Én úgy gondolom, hogy nincs nagy jelentõsége annak, hogy szerepet játszik-e az ember a jelenlegi felmelegedésben vagy sem. Ugyanis az, amit a Földdel hosszú idõ óta mûvelünk, (és ebbe most minden beletartozik) úgysem múlhat el következmények nélkül! Lehet, hogy a CO2 kibocsátásunk nincs akkora hatással a bolygóra, mint ahogyan azt korábban hittük, de sok más egyéb humán tényezõ is van: a Föld ásványkincsei jelentõs részének kiaknázása, savas gázok légtérbe juttatása, földek, vizek szennyezése, ...stb. Mindent nem úszhatunk meg. Nagyon igaz a régi mondás: Isten nem ver bottal!
Én úgy gondolom, hogy nincs nagy jelentõsége annak, hogy szerepet játszik-e az ember a jelenlegi felmelegedésben vagy sem. Ugyanis az, amit a Földdel hosszú idõ óta mûvelünk, (és ebbe most minden beletartozik) úgysem múlhat el következmények nélkül! Lehet, hogy a CO2 kibocsátásunk nincs akkora hatással a bolygóra, mint ahogyan azt korábban hittük, de sok más egyéb humán tényezõ is van: a Föld ásványkincsei jelentõs részének kiaknázása, savas gázok légtérbe juttatása, földek, vizek szennyezése, ...stb. Mindent nem úszhatunk meg. Nagyon igaz a régi mondás: Isten nem ver bottal!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222557 - 2014-03-04 13:23:50)
Pontosan erre akartam én is utalni. Ha egy (amatõr) meteorológus egy szakmainak nyilvánított meteorológiai fórumon bele akar kötni a humán eredetû tézisbe, fogalmazza azt meg konkrétan. Egyébként pontosan ugyanúgy összemossa a tényeken alapuló és bizonyítottan létezõ folyamat megnevezését az egyébként nem bizonyított emberi tényezõvel, mint azok, akik ellen tiltakozik.
Rossmann, egyébként van egy nagyon érdekes elemzés az Aletsch-gleccser Wikipédia-oldalán a gleccser történetérõl, itt:
de.wikipedia.org/wiki/Aletschgletscher
Szénizotópos kormeghatározással megállapították, hogy pl. ie. 1200 elõtt a mostaninál rövidebb volt a gleccser, de ie. 900-400 között, valamint ie. 100 - isz. 250 között szintén rövidebb volt a mainál.
Pontosan erre akartam én is utalni. Ha egy (amatõr) meteorológus egy szakmainak nyilvánított meteorológiai fórumon bele akar kötni a humán eredetû tézisbe, fogalmazza azt meg konkrétan. Egyébként pontosan ugyanúgy összemossa a tényeken alapuló és bizonyítottan létezõ folyamat megnevezését az egyébként nem bizonyított emberi tényezõvel, mint azok, akik ellen tiltakozik.
Rossmann, egyébként van egy nagyon érdekes elemzés az Aletsch-gleccser Wikipédia-oldalán a gleccser történetérõl, itt:
de.wikipedia.org/wiki/Aletschgletscher
Szénizotópos kormeghatározással megállapították, hogy pl. ie. 1200 elõtt a mostaninál rövidebb volt a gleccser, de ie. 900-400 között, valamint ie. 100 - isz. 250 között szintén rövidebb volt a mainál.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222556 - 2014-03-04 13:15:12)
A világ számos meteorológiai intézete (OMSZ is ) ,klímakutató intézete publikál cikkeket zsugorodó gleccserekrõl,csökkenõ jégtakaróról,melegedõ óceánokról,átlaghõmérsékletekrõl
.
Most akkor mindent tekintsünk összeesküvés elméletnek? Ki dönti el ki mond igazat?
Vagy lehet az összeesküvés elmélet az összeesküvés?
A világ számos meteorológiai intézete (OMSZ is ) ,klímakutató intézete publikál cikkeket zsugorodó gleccserekrõl,csökkenõ jégtakaróról,melegedõ óceánokról,átlaghõmérsékletekrõl
.Most akkor mindent tekintsünk összeesküvés elméletnek? Ki dönti el ki mond igazat?
Vagy lehet az összeesküvés elmélet az összeesküvés?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222555 - 2014-03-04 13:14:50)
Sajnálatosan keverednek a fogalmak, mert amikor globális felmelegedés kerül szóba, ehhez már nagyon ügyesen hozzá van csapva a humán eredetû tézis, legalábbis azon képtelen véleményformáló hatalom részérõl , akik napi szinten böfögik ránk a sületlenségeiket. Olyanok verik magukat ellentmondást nem tûrõen a mindenféle nagy hatású média csatornán, akiknek még annyi fogalma sincs a dologról, mint egy rutinosabb amatõrnek itt az oldalon. Nincs, nem is lehet pontos képünk arról, hogy van e, és mekkora a része a humán behatásnak, vagy abszolut egy természetes ingadozás idõszakát éljük. Kb. 1850 - körül véget ért a kisjégkorszak, azóta - tudtommal - a gleccserek szignifikánsan húzódnak vissza, annak ellenére, hogy voltak azóta is lehûlési idõszakok. Nincs tudományosan elfogadható, alaposan körüljárt képünk pl. a kora középkori, vagy az azelõtti, római optimum idõszakáról a gleccserek állapotát, az északi sarki jeget illetõen, pedig a többek szerint az elõbb említett idõszak melegebb volt mint napjainké.( Vannak krónikások abból az idõszakból, ami pl. az északi sarki jég még nagyobb visszahúzódásáról szólnak, persze ez nem lehet tudományos bizonyíték...) Remélem érthetõ volt mire is akarok kilukadni.
Sajnálatosan keverednek a fogalmak, mert amikor globális felmelegedés kerül szóba, ehhez már nagyon ügyesen hozzá van csapva a humán eredetû tézis, legalábbis azon képtelen véleményformáló hatalom részérõl , akik napi szinten böfögik ránk a sületlenségeiket. Olyanok verik magukat ellentmondást nem tûrõen a mindenféle nagy hatású média csatornán, akiknek még annyi fogalma sincs a dologról, mint egy rutinosabb amatõrnek itt az oldalon. Nincs, nem is lehet pontos képünk arról, hogy van e, és mekkora a része a humán behatásnak, vagy abszolut egy természetes ingadozás idõszakát éljük. Kb. 1850 - körül véget ért a kisjégkorszak, azóta - tudtommal - a gleccserek szignifikánsan húzódnak vissza, annak ellenére, hogy voltak azóta is lehûlési idõszakok. Nincs tudományosan elfogadható, alaposan körüljárt képünk pl. a kora középkori, vagy az azelõtti, római optimum idõszakáról a gleccserek állapotát, az északi sarki jeget illetõen, pedig a többek szerint az elõbb említett idõszak melegebb volt mint napjainké.( Vannak krónikások abból az idõszakból, ami pl. az északi sarki jég még nagyobb visszahúzódásáról szólnak, persze ez nem lehet tudományos bizonyíték...) Remélem érthetõ volt mire is akarok kilukadni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222553 - 2014-03-04 12:49:52)
Ferri, nem azt kértem, hogy bizonyítsd be, hogy nem az emberiség okozza a felmelegedést. Ti itt korábban a globális felmelegedést egészében kérdõjeleztétek meg. Azt kértem, hogy támasszátok alá példával, azaz bizonyítsátok be, hogy nem melegszik a klíma, vagy pontosítsátok az állításotokat.
A gleccserekkel kapcsolatban egyrészt rossz bázisból indulsz ki, másrészt valótlan állítasz. Rossz bázisból indulsz ki, mert jég nemcsak a sarkvidékeken van, hanem a magashegységekben is. Kevés egyedi kivételtõl eltekintve a világ minden magashegységében rohamosan húzódnak vissza a gleccserek, ahogyan a permafrost is egyre magasabbra kúszik. Tessék, itt egy svájci elemzés, amelybõl kiderül, hogy az elmúlt évtizedek olvadási üteme mellett az Aletsch 2100-ra teljesen elolvadhat:
Link
Amikor a 90-es években az Aletschrõl tanultam, akkor 27 km volt a hossza. Most kevesebb, mint 23. Hegymászó vagyok, 20 éve járok az Alpokba, a saját szememmel látom, hogy tûnik el a jég.
A déli féltekével kapcsolatban pedig valótlant állítasz, mert nem igaz, hogy nõnek a gleccserek az Antarktiszon. Íme, egy januári publikáció, amely egy nyugat-antarktiszi gleccser fogyását mutatja be. 1992 óta a nyugat-antarktiszi jégtakaró tömegének 20%-át veszítette el:
Link
Igaz, hogy a legutóbbi tél a déli félteke leghidegebb/leghavasabb tele volt az elmúlt 200 évben, melynek következtében bizonyos eljegesedett területeken lehetett kimutatni gleccsernövekedést (Új-Zéland, Argentína, Kelet-Antarktisz). Ez azonban egyetlen kiugró tél volt, és nem jelenti azt, hogy visszafordult a folyamat. Ráadásul a nyugat-antarktiszi példa is remekül mutatja, hogy az extrém tél ellenére is volt, ahol tovább fogyott a jég.
Tehát, hogy értsd, nem az a bajom, hogy kételkedtek a felmelegedés kiváltó okaiban, illetve abban, hogy ezt az emberi tevékenységre akarják ráverni. Az a bajom, hogy a globális felmelegedést általánosságban kérdõjeleztétek meg, márpedig ez a folyamat tény.
Ferri, nem azt kértem, hogy bizonyítsd be, hogy nem az emberiség okozza a felmelegedést. Ti itt korábban a globális felmelegedést egészében kérdõjeleztétek meg. Azt kértem, hogy támasszátok alá példával, azaz bizonyítsátok be, hogy nem melegszik a klíma, vagy pontosítsátok az állításotokat.
A gleccserekkel kapcsolatban egyrészt rossz bázisból indulsz ki, másrészt valótlan állítasz. Rossz bázisból indulsz ki, mert jég nemcsak a sarkvidékeken van, hanem a magashegységekben is. Kevés egyedi kivételtõl eltekintve a világ minden magashegységében rohamosan húzódnak vissza a gleccserek, ahogyan a permafrost is egyre magasabbra kúszik. Tessék, itt egy svájci elemzés, amelybõl kiderül, hogy az elmúlt évtizedek olvadási üteme mellett az Aletsch 2100-ra teljesen elolvadhat:
Link
Amikor a 90-es években az Aletschrõl tanultam, akkor 27 km volt a hossza. Most kevesebb, mint 23. Hegymászó vagyok, 20 éve járok az Alpokba, a saját szememmel látom, hogy tûnik el a jég.
A déli féltekével kapcsolatban pedig valótlant állítasz, mert nem igaz, hogy nõnek a gleccserek az Antarktiszon. Íme, egy januári publikáció, amely egy nyugat-antarktiszi gleccser fogyását mutatja be. 1992 óta a nyugat-antarktiszi jégtakaró tömegének 20%-át veszítette el:
Link
Igaz, hogy a legutóbbi tél a déli félteke leghidegebb/leghavasabb tele volt az elmúlt 200 évben, melynek következtében bizonyos eljegesedett területeken lehetett kimutatni gleccsernövekedést (Új-Zéland, Argentína, Kelet-Antarktisz). Ez azonban egyetlen kiugró tél volt, és nem jelenti azt, hogy visszafordult a folyamat. Ráadásul a nyugat-antarktiszi példa is remekül mutatja, hogy az extrém tél ellenére is volt, ahol tovább fogyott a jég.
Tehát, hogy értsd, nem az a bajom, hogy kételkedtek a felmelegedés kiváltó okaiban, illetve abban, hogy ezt az emberi tevékenységre akarják ráverni. Az a bajom, hogy a globális felmelegedést általánosságban kérdõjeleztétek meg, márpedig ez a folyamat tény.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222544 - 2014-03-04 11:50:43)
Nem vontam le semmilyen következtetést a téli középhõmérsékleti adatokból (maximum az agyam egyik rejtett, tudat alatti rekeszében villog halványan a vészjelzõ
) , csak jobban örülnék, ha nem enyhe telek sorozatát kellene megélni.
Régóta várok például egy 1984-85-ös télre, amikor 28 napon keresztül (december 25-tõl január 22-ig) egyfolytában fagypont alatt maradt a hõmérséklet, közben egy 22 napos megszakítás nélküli HRHI-val. Ez itt volt a Nyugat-Dunántúlon, vajon mi lehetett akkor az ÉK-i megyékben?
Nem vontam le semmilyen következtetést a téli középhõmérsékleti adatokból (maximum az agyam egyik rejtett, tudat alatti rekeszében villog halványan a vészjelzõ
) , csak jobban örülnék, ha nem enyhe telek sorozatát kellene megélni.Régóta várok például egy 1984-85-ös télre, amikor 28 napon keresztül (december 25-tõl január 22-ig) egyfolytában fagypont alatt maradt a hõmérséklet, közben egy 22 napos megszakítás nélküli HRHI-val. Ez itt volt a Nyugat-Dunántúlon, vajon mi lehetett akkor az ÉK-i megyékben?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222540 - 2014-03-04 11:41:19)
Az északi sarkvideken kétségkívül fogynak a gleccserek, a délin viszont épp ellenkezõleg. Most akkor hogy is áll a dolog? A ZAMG honlapján olvastam egy tanulmányt, miszerint a klímaváltozás sokirányú, igen összetett folyamat, es igen terjedelmes kutatómunka kell meg ahhoz, hogy egyértelmûen megallapitsuk, milyen mértékben természetes folyamatokról van szó, es mekkora az emberiség negatív hozadéka. Annyit viszont szinte teljes bizonyossággal kijelenthetek, hogy a ' 99,9%-os valószínûséggel az emberiség a ludas' tipusú kijelentések egyszerûen nem igazak, es akik ezt hirdetik, gõzuk sincs a tudományos etikahoz. Részemrõl ennyi.
Az északi sarkvideken kétségkívül fogynak a gleccserek, a délin viszont épp ellenkezõleg. Most akkor hogy is áll a dolog? A ZAMG honlapján olvastam egy tanulmányt, miszerint a klímaváltozás sokirányú, igen összetett folyamat, es igen terjedelmes kutatómunka kell meg ahhoz, hogy egyértelmûen megallapitsuk, milyen mértékben természetes folyamatokról van szó, es mekkora az emberiség negatív hozadéka. Annyit viszont szinte teljes bizonyossággal kijelenthetek, hogy a ' 99,9%-os valószínûséggel az emberiség a ludas' tipusú kijelentések egyszerûen nem igazak, es akik ezt hirdetik, gõzuk sincs a tudományos etikahoz. Részemrõl ennyi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222538 - 2014-03-04 10:44:29)
Az adatokból persze azt a következtetést is levonhatjuk, hogy melegszik a klímánk, mégpedig gyorsuló ütemben -ez ilyen egyszerû.
De azért javaslom, nézzünk bele kissé a részletekbe, hiszen az ördög -és az igazság is!-ezekben lakozik.
A táblázat alapján csináltam egy röpke kimutatást az enyhe téli hónapok negyed évszázadonkénti eloszlásáról. E szerint a top 10-es decemberekbõl ez elsõ negyedszázadban volt 4. A másodikban 1, a harmadikban 2. A negyedikben (pontosabban 1975-tõl napjainkig): 3
Ugyanez januárra: 1, 2, 1, 6 Február vonatkozásában: 0, 1, 2, 7 A teljes télre: 3, 1, 1, 5
Látható, hogy december tekintetében nincs kitapintható tendencia. Január és február tekintetében mutatkozik halmozódás a jelenkor felé haladva. A teljes télre nézve is érezhetõ növekedés, de nem nagyon jelentõs, nem kiabálóan feltûnõ.
Az adatokból persze azt a következtetést is levonhatjuk, hogy melegszik a klímánk, mégpedig gyorsuló ütemben -ez ilyen egyszerû.
De azért javaslom, nézzünk bele kissé a részletekbe, hiszen az ördög -és az igazság is!-ezekben lakozik.
A táblázat alapján csináltam egy röpke kimutatást az enyhe téli hónapok negyed évszázadonkénti eloszlásáról. E szerint a top 10-es decemberekbõl ez elsõ negyedszázadban volt 4. A másodikban 1, a harmadikban 2. A negyedikben (pontosabban 1975-tõl napjainkig): 3
Ugyanez januárra: 1, 2, 1, 6 Február vonatkozásában: 0, 1, 2, 7 A teljes télre: 3, 1, 1, 5
Látható, hogy december tekintetében nincs kitapintható tendencia. Január és február tekintetében mutatkozik halmozódás a jelenkor felé haladva. A teljes télre nézve is érezhetõ növekedés, de nem nagyon jelentõs, nem kiabálóan feltûnõ.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222535 - 2014-03-04 10:01:49)
Gyerekek, ti ugye amatõr meteorológusok vagytok, tehát az átlagnál kicsit jobban értetek a dologhoz. A minimum, hogy egy ilyen kijelentést pontosan fogalmazzatok meg. A meteorológiai szakemberek iránti tiszteletet már említeni sem merem.
"Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve..."
Floo, tévednék, vagy ezt hívják globális felmelegedésnek?
Ferri, ez itt egy meteorológiai fórum, semmi köze ahhoz, hogy a meteorológusok elemzéseibõl különbözõ gazdasági érdekcsoportok mit lovagolnak meg. Ezt írod:
"mert a globális felmelegedés elméletben annyi ellentmondás van,... - bár lehetnek az elméletben igaz momentumok - egészében véve kamunak tartom, "
Akkor most légy szíves, hozz fel néhány konkrét példát, kizárólag meteorológiai ok-okozat függvényében. Kezdjük mondjuk a gleccserek visszahúzódásával.
Gyerekek, ti ugye amatõr meteorológusok vagytok, tehát az átlagnál kicsit jobban értetek a dologhoz. A minimum, hogy egy ilyen kijelentést pontosan fogalmazzatok meg. A meteorológiai szakemberek iránti tiszteletet már említeni sem merem.
"Egyébként lehet hogy valóban melegebb idõszakot élünk az éves(!) átlaghõmérsékletet nézve..."
Floo, tévednék, vagy ezt hívják globális felmelegedésnek?
Ferri, ez itt egy meteorológiai fórum, semmi köze ahhoz, hogy a meteorológusok elemzéseibõl különbözõ gazdasági érdekcsoportok mit lovagolnak meg. Ezt írod:
"mert a globális felmelegedés elméletben annyi ellentmondás van,... - bár lehetnek az elméletben igaz momentumok - egészében véve kamunak tartom, "
Akkor most légy szíves, hozz fel néhány konkrét példát, kizárólag meteorológiai ok-okozat függvényében. Kezdjük mondjuk a gleccserek visszahúzódásával.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#222534 - 2014-03-04 09:26:04)
"És közben azt látjuk, hogy a legenyhébb téli hónapok és a telek versenyében 2000 utáni idõszakból szinte hírmondó is alig van."
Az ne zavarjon, hogy a három legmelegebb tél az utolsó húsz évben volt, ebbõl kettõ 2000 után. Annak az idõjárástól független matematikai valószínûsége, hogy a három legmelegebb tél mindegyike a 114 éves adatsorból az utolsó 20 évre esik kb. 0,5%.
"És közben azt látjuk, hogy a legenyhébb téli hónapok és a telek versenyében 2000 utáni idõszakból szinte hírmondó is alig van."
Az ne zavarjon, hogy a három legmelegebb tél az utolsó húsz évben volt, ebbõl kettõ 2000 után. Annak az idõjárástól független matematikai valószínûsége, hogy a három legmelegebb tél mindegyike a 114 éves adatsorból az utolsó 20 évre esik kb. 0,5%.
Senki sem tudja elõre, hogy hol fog kialakulni, a erõsebb hidegmag, így õk sem. Minden szezonban más és más. Mint írtam a cikk zöldség. A 10 hPa-os szint fogja eldönteni mivel az a mozgatórugója a 200 hPa-os szinten végbemenõ futóáramlásoknak melyek 10000 méter körül vannak. Ha ezt elõre tudják akkor nagy kalaplengetés nekik.
Egy tegnapelõtti cikk (AFP) beszámol a sarkvidék melegedése okozta relatív kis hõkontrasztról és arról, hogy a Jet Stream meanderezése és az USA-ra rászakadó többedik hideghullám oka ez. A cikk továbbmegy, és azt állítja, hogy ez a folyamat tartós is lehet akár; továbbá keményebb teleket jósol Észak-Európának is. Hát, ez nekünk nem túl jó hír... A tél elsõ fele ugyebár azzal telt, hogy Skandinávia kapott egy rakás havat. Ez aztán többször megismétlõdött, miközben nálunk õszies volt az idõ.
A tél elsõ fele ugyebár azzal telt, hogy Skandinávia kapott egy rakás havat. Ez aztán többször megismétlõdött, miközben nálunk õszies volt az idõ. 
Sajnos egy város vagy ország idõjárási adataiból tudom, hogy nem lehet komoly következtetéseket levonni (persze Szombathely mellett szívesen megnézném Debrecen adatainak ilyetén alakulását), de azért itt közlöm Pápa általam mért utolsó 7 éves adatait (csak ebbõl van teljes hõmérsékleti adatsorom, a csapadék megvan 2000 óta,de most csak a 7 évet nézzük:
ÉV....Csapadék...T közép
2007...822mm...12,6 fok
2008...675mm...12,3
2009...679mm...11,7
2010...905mm...10,8
2011...466mm...11,4
2012...497mm...11,8
2013...778mm...11,2
Egyértelmû, hogy a korábbi évszázad évi középhõmérsékleténél mindegyik melegebb, a 2007-es talán a legmelegebb volt (10-11 közt lehet az átlag, attól függõen, hogy melyik évtizedeket átlagoljuk). A csapadék sokévi átlaga 630-650 mm környékén mozog,vagyis a 7 évbõl csak 2 volt alatta és 5 felette, az átlag 688 mm, kb 6-7 % többlet.
A teória szerint csökken hazánk csapadéka és egyre melegszünk. Ebbõl a 2-bõl Pápán egy nem jött be a 7 év alatt, de kiváncsi lennék az országos adatokra. A múltkor egy riportban egy járókelõ a mostani ünnepek idõjárása kapcsán a GM-et emlegette. Mindenrõl ez jut az emberek eszébe (gondolom egyre sûrûbben emlegetik É-Amerikában is a -40 fok meg 50 centi havak kíséretében), de Pápán a 2007-es csúcsot egyre kevésbé közelítjük az utóbbi években, pedig az idei 40 fokos melegrekord vagy a tavalyi szupernyár ezt indokolná. Egyébként a hét év legcsapadékosabb hónapja nyárra esett 2012 és 2013 kivételével. Ekkor viszont a legszárazabb hónap volt nyáron. Tehát a tavalyi év idei év nagy hõségei egybeestek egy száraz nyárral, így aszályhelyzet alakult ki. Ennek ellenére országosan tavaly a GDP a mezõgazdaság kiváló teljesítményének köszönhetõen a vártnál sokkal jobb lett. Vagyis az egy két havi nyári szárazság sem tudott rossz termést összehozni a 40 fok meleggel karöltve sem, mert az év különben az átlagnál csapadékosabb volt.
Persze a tények és adatok hiábavalóak, ha a csapon is a GM folyik a csapból minden nap és 3 évtized adataiból akarnak 100 évre elõre éghajlati következtetést levonni. Mellesleg ennek a tudományhoz semmi köze, de ez a többséget nem zavarja.
ÉV....Csapadék...T közép
2007...822mm...12,6 fok
2008...675mm...12,3
2009...679mm...11,7
2010...905mm...10,8
2011...466mm...11,4
2012...497mm...11,8
2013...778mm...11,2
Egyértelmû, hogy a korábbi évszázad évi középhõmérsékleténél mindegyik melegebb, a 2007-es talán a legmelegebb volt (10-11 közt lehet az átlag, attól függõen, hogy melyik évtizedeket átlagoljuk). A csapadék sokévi átlaga 630-650 mm környékén mozog,vagyis a 7 évbõl csak 2 volt alatta és 5 felette, az átlag 688 mm, kb 6-7 % többlet.
A teória szerint csökken hazánk csapadéka és egyre melegszünk. Ebbõl a 2-bõl Pápán egy nem jött be a 7 év alatt, de kiváncsi lennék az országos adatokra. A múltkor egy riportban egy járókelõ a mostani ünnepek idõjárása kapcsán a GM-et emlegette. Mindenrõl ez jut az emberek eszébe (gondolom egyre sûrûbben emlegetik É-Amerikában is a -40 fok meg 50 centi havak kíséretében), de Pápán a 2007-es csúcsot egyre kevésbé közelítjük az utóbbi években, pedig az idei 40 fokos melegrekord vagy a tavalyi szupernyár ezt indokolná. Egyébként a hét év legcsapadékosabb hónapja nyárra esett 2012 és 2013 kivételével. Ekkor viszont a legszárazabb hónap volt nyáron. Tehát a tavalyi év idei év nagy hõségei egybeestek egy száraz nyárral, így aszályhelyzet alakult ki. Ennek ellenére országosan tavaly a GDP a mezõgazdaság kiváló teljesítményének köszönhetõen a vártnál sokkal jobb lett. Vagyis az egy két havi nyári szárazság sem tudott rossz termést összehozni a 40 fok meleggel karöltve sem, mert az év különben az átlagnál csapadékosabb volt.
Persze a tények és adatok hiábavalóak, ha a csapon is a GM folyik a csapból minden nap és 3 évtized adataiból akarnak 100 évre elõre éghajlati következtetést levonni. Mellesleg ennek a tudományhoz semmi köze, de ez a többséget nem zavarja.
Valóban volt két enyhe tél, ám a többi véletlenül se az enyheségrõl szólt.
Természetesen ötlet van, de inkább már okozat mint ok.
Abból indulok ki, hogy 2007-es tanulmány szerint 2013-ra gyakorlatilag jég mentsenek kellett volna lenni a sarkoknak nyáron, igaz itt az északi sarkról van szó. Viszont délen egy hajó nyár közepén jég fogságában van, és ott tovább hízik a jég. Szóval az én egyszerû fapados módszereimnél, a tudomány sokkal nagyobb technikával rendelkezik mégis milyen hatalmas tévedésekben vannak.
Én máshogy közelítettem meg a dolgot, elõször kutattam visszafelé ami mint mondtam fapadosan de azért elég jól sikerült. Ebbõl egész jó összefüggéseket sikerül találni, és egy általam felépített elméletet kreálni. Ez természetesen magánvélemény, de ha már tudományos fórum ezért írtam le. viszont tisztába vagyok, hogy finomítani kell, mert van még mit rajta.
Annyi azért tisztán látható, hogy mind a zonális korszak, mind az extra kontinentális is egy-egy kis szeletet foglal el az elmúlt évszázadok klímáján, mármint amit többnyire biztosan vissza lehet nézni. Ez rövid idõ ez is tény, de nehezen tudok elképzelni esetleg más korszakot. Igaz tudunk még jégkorszakról meg jó meleg már-már trópusi korszakról hazánk területérõl és biztosan volt is de ebbe azért nem mentem bele.
Szóval, hogy miért változnak miért alakulnak ki és miért áll fent egy-egy korszak akár tartósan? Arról igazából nem sokat lehet tudni. A légkör valamiért rá áll egy-egy típusra és azt folyamatosan fenntartja. Ebben vannak idõnként epizód jellegû váltások, de amire ebbõl az állapotból kizökken ahhoz kell valami, valami nagy "sokk" a légkörnek.
Lásd a tavalyi tél mediterrán ciklon dömpingét, a Dunántúl majd az Alföld is belefulladt a hóba. És itt picibe volt nagy "sokk" a légkörnek, miszerint megérkezett tavasz és elfogyott a hidegbázisa. No egy ilyet képzeljünk el nagyban. Gondoltam naptevékenységre az óceánok módosult áramlási rendszerére, valamint a Hurrikánok szerepére, az észak-afrikai passzát erõsebb hatására. De mint írtam a légkörnek valami erõs hatás kell ami egy-egy állapotból kibillentse.
Abból indulok ki, hogy 2007-es tanulmány szerint 2013-ra gyakorlatilag jég mentsenek kellett volna lenni a sarkoknak nyáron, igaz itt az északi sarkról van szó. Viszont délen egy hajó nyár közepén jég fogságában van, és ott tovább hízik a jég. Szóval az én egyszerû fapados módszereimnél, a tudomány sokkal nagyobb technikával rendelkezik mégis milyen hatalmas tévedésekben vannak.
Én máshogy közelítettem meg a dolgot, elõször kutattam visszafelé ami mint mondtam fapadosan de azért elég jól sikerült. Ebbõl egész jó összefüggéseket sikerül találni, és egy általam felépített elméletet kreálni. Ez természetesen magánvélemény, de ha már tudományos fórum ezért írtam le. viszont tisztába vagyok, hogy finomítani kell, mert van még mit rajta.
Annyi azért tisztán látható, hogy mind a zonális korszak, mind az extra kontinentális is egy-egy kis szeletet foglal el az elmúlt évszázadok klímáján, mármint amit többnyire biztosan vissza lehet nézni. Ez rövid idõ ez is tény, de nehezen tudok elképzelni esetleg más korszakot. Igaz tudunk még jégkorszakról meg jó meleg már-már trópusi korszakról hazánk területérõl és biztosan volt is de ebbe azért nem mentem bele.
Szóval, hogy miért változnak miért alakulnak ki és miért áll fent egy-egy korszak akár tartósan? Arról igazából nem sokat lehet tudni. A légkör valamiért rá áll egy-egy típusra és azt folyamatosan fenntartja. Ebben vannak idõnként epizód jellegû váltások, de amire ebbõl az állapotból kizökken ahhoz kell valami, valami nagy "sokk" a légkörnek.
Lásd a tavalyi tél mediterrán ciklon dömpingét, a Dunántúl majd az Alföld is belefulladt a hóba. És itt picibe volt nagy "sokk" a légkörnek, miszerint megérkezett tavasz és elfogyott a hidegbázisa. No egy ilyet képzeljünk el nagyban. Gondoltam naptevékenységre az óceánok módosult áramlási rendszerére, valamint a Hurrikánok szerepére, az észak-afrikai passzát erõsebb hatására. De mint írtam a légkörnek valami erõs hatás kell ami egy-egy állapotból kibillentse.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban mindig példaként hozzák a sarki jégtakarók zsugorodását. Most meg épp egy jég fogságába rekett hajóról szólnak a hírek, olyan helyrõl, ahol normálisan ilyenkor teljesen hajózhatónak kellene lennie a tengernek.
Érdekes, mégsem hallom a globális lehülésrõl szóló híradásokat.
Érdekes, mégsem hallom a globális lehülésrõl szóló híradásokat.
De ötleted sincs? Azért valami munkahipotézisre csak szükség lenne... Ha másért nem, legalább hogy kizárhassuk.
Ezt senki sem tudja! És mi okozza? Azt sem!:-)
Egy biztos, hogy 4 korszakra lehet boncolni hazánk éghajlatát, nagy vonalakban. Itt nem csak a havi közép számít hanem pl csapadék is. Azonban legfõbb hogy az áramlás valamiért lehetõvé teszi, ezekben az években hazánk szélsõ értékeinek egymás után történõ aránylag gyors változásait.
Teszem azt, hogy az 1940-es év volt az egyik leghidegebb, de pl az 1942-es, vagy az 1947-es szeptember az egyik legforróbb. Valamint hogy -35 és 42 fok között, az egész medence területén meg akár -38 és közel 43-44 fok közötti értékek is elõfordultak, szinte egyik évrõl a másikra. Ezek már nagyon a határon vannak, de pl ebben a két évtizedben, és itt ne szorosan arra a 20 évre gondoljunk, bizony több alkalommal is elõfordult. Míg a másik két szélsõ évtizedben a 70-es években és az 1910-es években ez nem volt jellemzõ, persze pl 1917-ben ott is volt zord idõ februárban, és bizony nyáron 40 fok feletti hõmérséklet is azonban 90%-ban nem ez volt a jellemzõ.
Persze mindet finomítani kell, de ezt amit leírtam jó eséllyel lehet használni.
Néhány estét, és órát eltöltöttem velük:-)
Egy biztos, hogy 4 korszakra lehet boncolni hazánk éghajlatát, nagy vonalakban. Itt nem csak a havi közép számít hanem pl csapadék is. Azonban legfõbb hogy az áramlás valamiért lehetõvé teszi, ezekben az években hazánk szélsõ értékeinek egymás után történõ aránylag gyors változásait.
Teszem azt, hogy az 1940-es év volt az egyik leghidegebb, de pl az 1942-es, vagy az 1947-es szeptember az egyik legforróbb. Valamint hogy -35 és 42 fok között, az egész medence területén meg akár -38 és közel 43-44 fok közötti értékek is elõfordultak, szinte egyik évrõl a másikra. Ezek már nagyon a határon vannak, de pl ebben a két évtizedben, és itt ne szorosan arra a 20 évre gondoljunk, bizony több alkalommal is elõfordult. Míg a másik két szélsõ évtizedben a 70-es években és az 1910-es években ez nem volt jellemzõ, persze pl 1917-ben ott is volt zord idõ februárban, és bizony nyáron 40 fok feletti hõmérséklet is azonban 90%-ban nem ez volt a jellemzõ.
Persze mindet finomítani kell, de ezt amit leírtam jó eséllyel lehet használni.
Néhány estét, és órát eltöltöttem velük:-)
A meridionális áramlásnál azonban lehet elõoldali és hátoldali dominancia is. Vangenheim például külön is választja e kétfajta meridionális altípust. "E" betûvel jelölte a meridionális áramlást K-európai magas nyomású gerinccel és "C" betûvel a meridionális áramlást Nyugat-európai magasnyomású gerinccel. A két altípus eloszlása valószínûleg nagyon nem mindegy abból a szempontból amit felvetettél.
Hmm-hmm. 1988-ban és 1989-ben nem képzõdött hótakaró Svájcban az alföldi területeken, amire az utóbbi 700 évben nem volt példa. Ez aligha következhetett volna be, ha nem lettek volna izomból zonálisak ezek a telek. A saját emlékeimben is igen enyhe és hóban szegény telek szerepelnek a 80-as évek utolsó harmadából.
A 40-es évek talány számomra. Ekkorra ugyanis már 10-20%-kal lecsökkent az arktikus jég kiterjedése, 1925-ben pedig már az európai gleccserek is megkezdték a hátrálást.
A szombathelyi állomás az állomásleírás szerint 1965 óta ugyanazon a helyen mér (külterület, repülõtér). 1950-tõl 1965-ig szintén a repülõtéren mértek, de egy másik helyen.
Örültem volna, ha találtam volna hivatalos OMSZ adatokat a 2000 és 2010 közötti idõszakra, de valamiért még nem tették közkinccsé õket (a napijelentéseket pedig nem akartam egyenként végigböngészni).
Az OGIMET adatokhoz: nem min. és max. értékbõl számolt napi közepeket adtak meg. Az adatsorokból ez látszik, mert a megadott napi közép nem egyezik meg a min. és max. érték számtani közepével. Sajnos azt nem tudom, hogy az adatsoruk milyen mérõhelyrõl (honnan) származik.
A kiegészítéseidet egyébként köszönöm.
A 2000-es évek teleinek idõjárásához még annyit tennék hozzá (Szombathelyre vonatkozik), hogy a 2002-2003-as tél kivételével egyetlen olyan tél sem volt az évtizedben, amelynek során legalább két hónap középhõmérséklete szignifikánsan hidegebbnek bizonyult volna a sokéves átlagnál. Így valóban voltak rendkívül hideg idõszakok, de ezek mindig rövidnek bizonyultak, vagy nem tudtak ugyanazon tél során megismétlõdni.
A téli középhõmérsékletek átlagszámításába egyébként azért kezdtem bele, mert több helyen szó volt róla, hogy a DAI index az 1980-2010-es évek decemberi átlagához van viszonyítva, nem pedig az 1970-2000-es évek decemberi átlagához. Az elõbbi pedig Hari szerint magasabb érték, ebbõl pedig nyilvánvalóan következik, hogy akkor a 00-ás évek decemberei melegebbek voltak a 70-es évek decembereinél. Szombathely esetében azonban ez pont nem így volt, a 70-es évek decembereinek átlaga +0,66°C volt, a 00-ás éveké pedig +0,55°C-nak adódott, igaz, hogy ez utóbbi az OGIMET adatbázisa szerint számított érték.
Legvégül csak érdekességként: 1962-63-as tél (Szombathely) havi középhõmérsékletek: december: -3,9°C, január -6,1°C, február: -5,6°C
Örültem volna, ha találtam volna hivatalos OMSZ adatokat a 2000 és 2010 közötti idõszakra, de valamiért még nem tették közkinccsé õket (a napijelentéseket pedig nem akartam egyenként végigböngészni).
Az OGIMET adatokhoz: nem min. és max. értékbõl számolt napi közepeket adtak meg. Az adatsorokból ez látszik, mert a megadott napi közép nem egyezik meg a min. és max. érték számtani közepével. Sajnos azt nem tudom, hogy az adatsoruk milyen mérõhelyrõl (honnan) származik.
A kiegészítéseidet egyébként köszönöm.
A 2000-es évek teleinek idõjárásához még annyit tennék hozzá (Szombathelyre vonatkozik), hogy a 2002-2003-as tél kivételével egyetlen olyan tél sem volt az évtizedben, amelynek során legalább két hónap középhõmérséklete szignifikánsan hidegebbnek bizonyult volna a sokéves átlagnál. Így valóban voltak rendkívül hideg idõszakok, de ezek mindig rövidnek bizonyultak, vagy nem tudtak ugyanazon tél során megismétlõdni.
A téli középhõmérsékletek átlagszámításába egyébként azért kezdtem bele, mert több helyen szó volt róla, hogy a DAI index az 1980-2010-es évek decemberi átlagához van viszonyítva, nem pedig az 1970-2000-es évek decemberi átlagához. Az elõbbi pedig Hari szerint magasabb érték, ebbõl pedig nyilvánvalóan következik, hogy akkor a 00-ás évek decemberei melegebbek voltak a 70-es évek decembereinél. Szombathely esetében azonban ez pont nem így volt, a 70-es évek decembereinek átlaga +0,66°C volt, a 00-ás éveké pedig +0,55°C-nak adódott, igaz, hogy ez utóbbi az OGIMET adatbázisa szerint számított érték.
Legvégül csak érdekességként: 1962-63-as tél (Szombathely) havi középhõmérsékletek: december: -3,9°C, január -6,1°C, február: -5,6°C
És mi okozza az általad elnevezett "erõs kontinentális" korszakokat? Mikor lesz a következõ ilyen?
Picit pontosítanék, a klímával kapcsoltban. A teljesen zonális idõszak nálunk durván két évtized volt az 1970-es és az 1910-es. A többi, mint az 1980-as és az 1960-as egy átmenti korszakhoz van inkább köze. A 2000-es és az 1930-es egy kontinentális, és van egy általam elnevezett extra vagy erõs kontinentális korszak pl 1880 vagy 1940-es évtized.
A zonális korszakokban egy enyhe tél dominanciát figyelhetünk meg, míg az átmenetibe vagy a kontinentálisban pedig érzékeny a keményebb hideg periódusokra.
Amit írtál helyénvaló lenne, csak van néhány dolog amivel kb 1990-tõl számolni kell, pl a városhatás, vagy a mérési körülmények megváltozása, valamint az árnyékolás technika, és állomás áthelyezés, ha ezt nem számoltad akkor fals képet kapsz és valószínû, hogy az ogimet min-max értékét vetted, valamint az sem mindegy, hogy melyik frissítést céloztad meg.
Abban viszont igazad van, hogy a 2000-es évek elején a februárok átlaga magas volt sorozatban, és ott volt a 2006-07-es tél extra kimagasodó eredményével. Azt viszont nem számoltad, hogy az elmúlt 13 télen több és nagyobb arányban voltak kemény fagyos idõszakok amelyek a min-max értékbõl nem derülnek ki. Így a számításokkal vigyázni kell, és sajnos ebbõl születnek a felmelegedés históriák. Pedig csak egyszerû odafigyelést igényel a dolog.
A zonális korszakokban egy enyhe tél dominanciát figyelhetünk meg, míg az átmenetibe vagy a kontinentálisban pedig érzékeny a keményebb hideg periódusokra.
Amit írtál helyénvaló lenne, csak van néhány dolog amivel kb 1990-tõl számolni kell, pl a városhatás, vagy a mérési körülmények megváltozása, valamint az árnyékolás technika, és állomás áthelyezés, ha ezt nem számoltad akkor fals képet kapsz és valószínû, hogy az ogimet min-max értékét vetted, valamint az sem mindegy, hogy melyik frissítést céloztad meg.
Abban viszont igazad van, hogy a 2000-es évek elején a februárok átlaga magas volt sorozatban, és ott volt a 2006-07-es tél extra kimagasodó eredményével. Azt viszont nem számoltad, hogy az elmúlt 13 télen több és nagyobb arányban voltak kemény fagyos idõszakok amelyek a min-max értékbõl nem derülnek ki. Így a számításokkal vigyázni kell, és sajnos ebbõl születnek a felmelegedés históriák. Pedig csak egyszerû odafigyelést igényel a dolog.
Talán elfogadott nézetnek tekinthetõ (legalábbis itt a Metneten), hogy hazánk éghajlatában zonálisabb jellegû és meridionálisabb jellegû korszakok váltják egymást.
Zonálisabb jellegû idõszaknak mondható a nagyjából az 1960-tól 1990-ig tartó idõszak, az azóta eltelt 20 egynéhány évben pedig inkább a meridionálisabb hatások voltak erõteljesebbek.
Zonális idõszakokban inkább az óceáni hatások, meridionális idõszakokban inkább a szárazföldi hatások érvényesülnek jobban hazánkban. Ebbõl következik, hogy a zonális idõszakokban az enyhébb tél és a hûvösebb nyár, míg a meridionális idõszakokban a hidegebb tél és a melegebb nyár a jellemzõbb.
Az elmúlt 50 év (1960-tól 2010-ig) teleinek középhõmérsékletét (december, január és február hónapot figyelembe véve) vizsgáltam meg Szombathely állomás adatait. Választásom azért esett Szombathelyre, mert adatai megtekinthetõk a met.hu adatbázisban, illetve az itt található állomások közül a legnyugatabbra fekvõ hely, vagyis elvben a leginkább érzékeny a zonális hatásokra. Az adatok 1960-61-es téltõl az 1999-2000-es télig a met.hu OMSZ adatbázisából vannak, 2000-2001-es téltõl a 2009-2010-es télig pedig az ogimet.com adatbázisból.
Évtizedekre lebontva a következõ téli középhõmérsékleteket kaptam:
A "zonális" idõszak:
1960-as évtized: -1,41°C
1970-es évtized: +0,37°C
1980-as évtized: -0,26°C
A "meridionális" idõszak:
1990-es évtized: +0,06°C
2000-es évtized: +0,46°C
A meglepõ tény: a zonális telek hidegebbek voltak, mint a meridionális telek. Még akkor is, ha kivesszük a sorból az 1960-as éveket, amikor meglepõen zordak voltak a telek a késõbbiekhez képest.
A "dühöngõ" zonalitás korszakában, az 1970-es években - igaz, hogy melegebb telek sora volt - de még így is összességében hidegebb volt a telek középhõmérséklete, mint a 2000-es években.
Az 1980-as évtized téli középhõmérséklete pedig jóval alacsonyabb volt, mint akár az 1990-es, akár a 2000-es évtized téli középhõmérskélete.
A 70-es 80-as években a nyarak hozták a zonális jegyeket (jóval hûvösebbek voltak), mint a 90-es 00-ás meridionális nyarak.
Kérdés: a téli meridionalitás miért nem hozta a 90-es, 00-ás években az "elvárt" hidegebb téli idõt a 70-es, 80-as évek teleihez képest.
A nyarakra miért érvényes a zonális korszak-hûvösebb, meridionális korszak-melegebb idõ?
A telekre miért nem érvényes a zonális korszak-enyhébb, meridionális korszak-hidegebb tél?
Véleményem szerint az elmúlt húsz-huszonöt évben jellemzõbb meridionális dominancia a telek tekintetében csak annyira volt elég, hogy ellensúlyozza a lassú általános melegedõ tendenciát, azaz a meridionális teleket középhõmérsékletét nagyjából egálra hozta a korábbi zonális telek középhõmérsékletével.
Ebbõl következõen lehetséges az, hogy ha újra beindul a zonális korszak, akkor a telek középhõmérséklete ugrásszerûen növekedni fog?
Zonálisabb jellegû idõszaknak mondható a nagyjából az 1960-tól 1990-ig tartó idõszak, az azóta eltelt 20 egynéhány évben pedig inkább a meridionálisabb hatások voltak erõteljesebbek.
Zonális idõszakokban inkább az óceáni hatások, meridionális idõszakokban inkább a szárazföldi hatások érvényesülnek jobban hazánkban. Ebbõl következik, hogy a zonális idõszakokban az enyhébb tél és a hûvösebb nyár, míg a meridionális idõszakokban a hidegebb tél és a melegebb nyár a jellemzõbb.
Az elmúlt 50 év (1960-tól 2010-ig) teleinek középhõmérsékletét (december, január és február hónapot figyelembe véve) vizsgáltam meg Szombathely állomás adatait. Választásom azért esett Szombathelyre, mert adatai megtekinthetõk a met.hu adatbázisban, illetve az itt található állomások közül a legnyugatabbra fekvõ hely, vagyis elvben a leginkább érzékeny a zonális hatásokra. Az adatok 1960-61-es téltõl az 1999-2000-es télig a met.hu OMSZ adatbázisából vannak, 2000-2001-es téltõl a 2009-2010-es télig pedig az ogimet.com adatbázisból.
Évtizedekre lebontva a következõ téli középhõmérsékleteket kaptam:
A "zonális" idõszak:
1960-as évtized: -1,41°C
1970-es évtized: +0,37°C
1980-as évtized: -0,26°C
A "meridionális" idõszak:
1990-es évtized: +0,06°C
2000-es évtized: +0,46°C
A meglepõ tény: a zonális telek hidegebbek voltak, mint a meridionális telek. Még akkor is, ha kivesszük a sorból az 1960-as éveket, amikor meglepõen zordak voltak a telek a késõbbiekhez képest.
A "dühöngõ" zonalitás korszakában, az 1970-es években - igaz, hogy melegebb telek sora volt - de még így is összességében hidegebb volt a telek középhõmérséklete, mint a 2000-es években.
Az 1980-as évtized téli középhõmérséklete pedig jóval alacsonyabb volt, mint akár az 1990-es, akár a 2000-es évtized téli középhõmérskélete.
A 70-es 80-as években a nyarak hozták a zonális jegyeket (jóval hûvösebbek voltak), mint a 90-es 00-ás meridionális nyarak.
Kérdés: a téli meridionalitás miért nem hozta a 90-es, 00-ás években az "elvárt" hidegebb téli idõt a 70-es, 80-as évek teleihez képest.
A nyarakra miért érvényes a zonális korszak-hûvösebb, meridionális korszak-melegebb idõ?
A telekre miért nem érvényes a zonális korszak-enyhébb, meridionális korszak-hidegebb tél?
Véleményem szerint az elmúlt húsz-huszonöt évben jellemzõbb meridionális dominancia a telek tekintetében csak annyira volt elég, hogy ellensúlyozza a lassú általános melegedõ tendenciát, azaz a meridionális teleket középhõmérsékletét nagyjából egálra hozta a korábbi zonális telek középhõmérsékletével.
Ebbõl következõen lehetséges az, hogy ha újra beindul a zonális korszak, akkor a telek középhõmérséklete ugrásszerûen növekedni fog?
Tény, hogy télen (azaz egy elvileg nagyobb hidegbázisú idõszakban) a Rossby-hullámok gyakrabban alakulnak ki, illetve jobban befolyásolják az idõjárás alakulását. Viszont gondolj bele, voltak telek, ahol egy viszonylag kis méretü hidegmag É-Amerkiában extrém telet okozott, miközben nálunk szinte nem volt tél. Azaz a dolog nem ilyen egyszerü. Tény, hogy a Rossby-hullámok nagy hõmérsékleti gradiens mellett elvileg erõsebbek. A meridionalitás kialakulása azonban sokkal több tényezõtõl függ (a tipikus "mi volt elõbb - a tyúk vagy a tojás?" esete). A jetstream "normál" esetben viszonylag zavarmentes lefutású. Egy megváltozó hõmérsékleti gradiens (pl. az É-i-sark megváltozott energiaegyütthatója) viszont zavart vált ki a jetstream lefutásában - ezzel megkezdõdik a Rossby-hullámok kialakulása; az ismert módon É felõl egy hideg légtömeg indul meg D felé (teknõ) és D felõl meleg légtömeg É felé (kezdõdõ AC). Most azonban még egy fontos tényezõt kell megvizsgálnunk - mégpedig hogy ez hol történik. A Rossby-hullámok egyik legfõbb befolyásoló tényezõje a kontinentális akadályok megléte. Víz-szárazföld eloszlás, hegységek, síkságok, stb., mind máshogy befolyásolják a hullámzást. Ha a jetstream zavara pl. egy síkság felett alakul ki, akkor általában nem történik semmi, hiszen szinte nincs orografikus akadály. Ha a hullám "beakad" egy hegységbe, akkor megerõsödik a hullámzás. Ekkor azonban egy újabb tényezõ jön a képbe, az egész rendszer ugyanis a legáramlatok forgatónyomatékának az egyensúlyi állapotra való törekvésérõl szól. Az örvényességbõl adódó hullámzás ellen hat a Coriolis-erõ, ami ideális esetben szimplán visszaállítja a hullámzást és csupán kiegyenlítõ erõként hat. A gyakorlatban azonban ez a visszaállítás nem sikerül nulla egyenleggel, hanem túllõ a célon, ez a hullámzás rezonanciája. Igazából pedig ez a teknõképzõdés mozgatórugója, az egész egy öngerjesztõ rendszer lesz, a Rossby-hullámok megerõsödnek és ez együtt váltja ki a meridionális áramlást. A rezonancia végpontján történik a cut-off, azaz a magassági hideg légörvény (hidegcsepp) leválása. Tehát a hideg mennyisége csupán egy fontos tényezõ, de nem elsõdleges kiváltó ok.
Nyilvánvaló, hogy a különbözõ cirkulációs korszakok kialakulása függ a sarki hidegsapka mennyiségi jellemzõitõl is. Tehát ha magának a hidegnek a mennyisége nagyobb a sarkvidéken, akkor ugyanaz a globális hõtraszport csak úgy tud lefolyni, ha a Rossby-hullámok alacsonyabb szélességekre nyúlnak le, illetve a blokkoló AC-k pedig egészen magas szélességekig is felkúsznak. Tehát meridionalitás egyfajta kényszerként is értelmezhetõ, amit a megnövekedett mennyiségû sarki hideg kényszerít ki.
Csak a teljes pontosság kedvéért: a jet gyürüje csupán egy idealizált modellben egységes, a valóságban azonban megszakításokkal van tele, tehát nem egy "körkörös" autópálya. Ez is egy ok a hullámok kialakulására (tehát ahol éppen nincs jetstream, ott nagyobb az esély egy "kitüremkedésre" is).
Ide másolom neked met4ever-nek egyik írásomra adott válaszát (idézõjelben az én mondatom) azért, mert roppant fontos alapkérdést feszeget, és alapvetõ megállapítást tesz a meridionális hõkontraszt és a Rossby-hullámok összefüggésérõl.
Íme:
"Nincs itt valami tévedés? Én úgy tudtam, hogy növekvõ hõkontraszt a pólus és az egyenlítõ között éppenhogy felgyorsítja a zonális áramlásokat."
A zonális áramlás erõssége nem a meridionális (észak-dél irányú) hõkontraszttól, hanem a meridionális nyomási gradienstõl függ. Minél nagyobb ez a gradiens (mégpedig északi alacsony nyomással, déli magas nyomással), annál erõsebb a közepes szélességeken a nyugatias (zonális) áramlás.
A merdionális hõmérsékleti gradiens (vagy "hõkontraszt", ahogy nevezted) az ún. baroklin instabilitást határozza meg. Ez arról szól, hogy a zonális alapáramlásra rakódó kis meridionális zavarok tovább tudnak-e növekedni, s ezáltal teknõket/gerinceket kialakítani, vagyis a zonalitást meridionalitásba fordítani egy idõre. Minél nagyobb a baroklin instabilitás, annál jobb erre a lehetõség. Mivel ez a féle instabilitás egyenesen arányos a meridionális hõm.gradienssel, alacsony hõm. gradiens esetén az említett zavarok nem növekednek tovább, s az áramlás zonális marad. Ha viszont zonális az áramlás a közepes szélességeken, akkor nem valósul meg a merdionális hõcsere, aminek következtében zonalitásnál idõben fokozatosan növekszik a meridionális hõm.gradiens, míg el nem éri azt a kritikus értéket, amikor már elegendõ baroklin instabilitás adott az alapáramlásra rakódó zavarok továbbfejlõdéséhez és a meridionalitásba váltáshoz...
Ez a szemlélet sok mindent megmagyaráz. Például, hogy az arktikus hidegmagok környezetében miért szakad le a hideg,miért "szeret" ott a Rossby-pók "lábat növeszteni". És hogy miért elõnyös komolyabb hidegleszakadások szempontjából, ha a poláris hidegsapka hõmérsékleti szempontból erõsen inhomogén.
S hogy csakugyan lehet olyan állapot, mikor kvázi zonalitás mellett mégis megtörténik a meridionális hõcsere, mivel nagyon sok ciklon képzõdik, sok csíraállapotú hidegleszakadással. Ez felelne meg annak az állapotnak, mikor homogén módon nagyon hideg a sarkvidék, a nagy hõkontraszt miatt igen sok helyen leszakad a hideg (és képzõdik ciklon), és épp ezért az egyes leszakadások törpék maradnak.
Sokéves megfigyelés, hogy a téli napforduló idején (ünnepektõl január közepéig) nemegyszer a legerõsebben tombol a zonalitás. Ennek valószínû oka, hogy a sarkvidék ekkor igen erõsen lehûl, azonban az alacsonyabb szélességek ( ott is leginkább a tengervíz) még elég sokat õriz a nyári-õszi melegbõl. Bár met4ever azt írja, hogy a zonális áramlás sebessége a meridionális nyomásgradienstõl függ (és nem a hõgradienstõl), azonban azt hiszem, hogy a nyomáskülönbség végsõ soron a különbözõ szélességek eltérõ felmelegedésébõl fakad. Az ellentmondást a következõképp gondolom feloldhatónak:
a jet gyûrûje egységes hemiszférikus szisztéma, melynek sebességét az egész félgömb hõmérsékleti (és ezen keresztül nyomás) viszonyai határozzák meg. A jet hullámvetése ezzel szemben "helyi" jelenség, melyet télen fõleg a "helyi" sarki hidegmagok váltanak ki.
Éppen ezért nem mindegy, hol alakul ki a tél folyamán környezeténél lényegesen hidegebb légtömeg a sarki hidegsapkán belül. Grönland fölött például mindig ilyen hidegtömeg tartózkodik. Ezért van az, hogy az amerikai kontinens szinte az összes télen megkapja a maga kiadós hidegleszakadását. Más a helyzet Eurázsia esetében. Itt nincs belföldi jégtakaró, mint Grönlandon, ezért a helyi erõs lehûlés, hidegmag kialakulása szempontjából a szubarktikus tájakon létrejövõ vastag hótakaróra van utalva. Ha létrejön ilyen, akkor lesz eurázsiai hidegmag, s így a met4ever által elmondottak értelmében a közelünkben leszakad a hideg, és van meridionalitás, hidegelárasztás nálunk is. Ellenkezõ esetben Európában marad a tomboló zonalitás, míg Kanadára, USA-ra masszívan rászakad a hideg.
Feltehetõ, hogy pontosan a fentiekkel függ össze a decemberi prediktor szibériai hókiterjedésre vonatkozó eleme.
Íme:
"Nincs itt valami tévedés? Én úgy tudtam, hogy növekvõ hõkontraszt a pólus és az egyenlítõ között éppenhogy felgyorsítja a zonális áramlásokat."
A zonális áramlás erõssége nem a meridionális (észak-dél irányú) hõkontraszttól, hanem a meridionális nyomási gradienstõl függ. Minél nagyobb ez a gradiens (mégpedig északi alacsony nyomással, déli magas nyomással), annál erõsebb a közepes szélességeken a nyugatias (zonális) áramlás.
A merdionális hõmérsékleti gradiens (vagy "hõkontraszt", ahogy nevezted) az ún. baroklin instabilitást határozza meg. Ez arról szól, hogy a zonális alapáramlásra rakódó kis meridionális zavarok tovább tudnak-e növekedni, s ezáltal teknõket/gerinceket kialakítani, vagyis a zonalitást meridionalitásba fordítani egy idõre. Minél nagyobb a baroklin instabilitás, annál jobb erre a lehetõség. Mivel ez a féle instabilitás egyenesen arányos a meridionális hõm.gradienssel, alacsony hõm. gradiens esetén az említett zavarok nem növekednek tovább, s az áramlás zonális marad. Ha viszont zonális az áramlás a közepes szélességeken, akkor nem valósul meg a merdionális hõcsere, aminek következtében zonalitásnál idõben fokozatosan növekszik a meridionális hõm.gradiens, míg el nem éri azt a kritikus értéket, amikor már elegendõ baroklin instabilitás adott az alapáramlásra rakódó zavarok továbbfejlõdéséhez és a meridionalitásba váltáshoz...
Ez a szemlélet sok mindent megmagyaráz. Például, hogy az arktikus hidegmagok környezetében miért szakad le a hideg,miért "szeret" ott a Rossby-pók "lábat növeszteni". És hogy miért elõnyös komolyabb hidegleszakadások szempontjából, ha a poláris hidegsapka hõmérsékleti szempontból erõsen inhomogén.
S hogy csakugyan lehet olyan állapot, mikor kvázi zonalitás mellett mégis megtörténik a meridionális hõcsere, mivel nagyon sok ciklon képzõdik, sok csíraállapotú hidegleszakadással. Ez felelne meg annak az állapotnak, mikor homogén módon nagyon hideg a sarkvidék, a nagy hõkontraszt miatt igen sok helyen leszakad a hideg (és képzõdik ciklon), és épp ezért az egyes leszakadások törpék maradnak.
Sokéves megfigyelés, hogy a téli napforduló idején (ünnepektõl január közepéig) nemegyszer a legerõsebben tombol a zonalitás. Ennek valószínû oka, hogy a sarkvidék ekkor igen erõsen lehûl, azonban az alacsonyabb szélességek ( ott is leginkább a tengervíz) még elég sokat õriz a nyári-õszi melegbõl. Bár met4ever azt írja, hogy a zonális áramlás sebessége a meridionális nyomásgradienstõl függ (és nem a hõgradienstõl), azonban azt hiszem, hogy a nyomáskülönbség végsõ soron a különbözõ szélességek eltérõ felmelegedésébõl fakad. Az ellentmondást a következõképp gondolom feloldhatónak:
a jet gyûrûje egységes hemiszférikus szisztéma, melynek sebességét az egész félgömb hõmérsékleti (és ezen keresztül nyomás) viszonyai határozzák meg. A jet hullámvetése ezzel szemben "helyi" jelenség, melyet télen fõleg a "helyi" sarki hidegmagok váltanak ki.
Éppen ezért nem mindegy, hol alakul ki a tél folyamán környezeténél lényegesen hidegebb légtömeg a sarki hidegsapkán belül. Grönland fölött például mindig ilyen hidegtömeg tartózkodik. Ezért van az, hogy az amerikai kontinens szinte az összes télen megkapja a maga kiadós hidegleszakadását. Más a helyzet Eurázsia esetében. Itt nincs belföldi jégtakaró, mint Grönlandon, ezért a helyi erõs lehûlés, hidegmag kialakulása szempontjából a szubarktikus tájakon létrejövõ vastag hótakaróra van utalva. Ha létrejön ilyen, akkor lesz eurázsiai hidegmag, s így a met4ever által elmondottak értelmében a közelünkben leszakad a hideg, és van meridionalitás, hidegelárasztás nálunk is. Ellenkezõ esetben Európában marad a tomboló zonalitás, míg Kanadára, USA-ra masszívan rászakad a hideg.
Feltehetõ, hogy pontosan a fentiekkel függ össze a decemberi prediktor szibériai hókiterjedésre vonatkozó eleme.
Ez annyiban nem igaz (mármint a mi a súrlódást illeti), hogy a poláris jet(stream) csak növekvõ magassággal együtt növekedõ nyomáskülönbség esetén, ám csak súrlódási hatások nélkül tud kialakulni (azaz a szabad atmoszférában).
Hejj, de jó kis téma a thermodinamika
Hejj, de jó kis téma a thermodinamika
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat