Időjárási visszatekintő

Ha már ennyire belemerültünk a nagy havazások felidézésébe, akkor idézük fel a 7 évvel ezelõtti 1999 februári havazás krónikáját is:
1999. február 15-23: eleinte esett 30-40 cm hó, majd gyakran viharos, id. orkán erejû É-Ény-i szél kíséretében további havazás, a szél miatt átlag 10-25 m hosszú, 1,5-3 m magas hófalak az úton, a szántóföldeken egy deka sem, sõt a végén már a szél a földet is megkezdte, helyenként 10-15 cm vastag föld volt a hófalakon.
Amikor a kicsiny falunkat kibontották (egy hét után) helyenként 5-6 m magas hófalak is voltak az út mentén.
Az olvadás sajnos ismét gyors volt, 5-8 nap alatt a nagy része el is olvadt (a hófalak kivételével).

Szerintem annyira nem speciális, bár kétségtelen ritkábban írnának bele, mint a legtöbb fórumba. Viszont, aki itt a valódi idõjárási visszatekintõre kíváncsi, azt roppant mód zavarhatja, ha tele van az oldal történelmi visszatekintõvel.
Egyébként örök vita marad, hogy valóban befolyásolta-e a történelmet érdemben az idõjárás, vagy más idõjárási események esetén is ugyanide jutottunk volna, legfeljebb más kitérõkön keresztül.

Astral: nálam 2,1mm volt ha ez segít valamit, igaz én messzebb lakom tõled mint Hópihe. Tegnap jártam arra Sóskút, Pusztazámor, pont az esõben, szerintem felétek több volt mint erre.

A tegnapi csapadékom kiborult, úgyhogy lõttek a novemberi adtasornak. Kíváncsian várom Hópihe mennyit mért.

Tényleg nem itt van a helye, de ezért egy új fórum? Szerintem túl speciális.

Persze utána Moszkvából üldözte Kutuzov a visszavonuló sereget felõrölték a Berezinán. Az idõjárás miatt az orosz sereg is 100 ezerrõl 25 körülire fogyott.

Borogyinónál nyert Napóleon. Moszkvánál vesztett, mert elnyúltak az utánpótlási vonalai. Ám, ha a tél, akkor nem köszönt be szeptember végén, majd keményen -20 körülivel novemberben, akkor könnyebben talált volna élelmet, nem semmisül meg a serege.

Télidézõnek közzétenném a 2003. február 5-én az idõjárási füzetembe Jászberénnyel kapcsolatban írottakat (ha van többeknek is ilyen, tegye közzé):

Jászberény: igazi téli idõ volt ma a városban kiadós, nagy havazással. Éjfél után, az éjszaka második felében szüntelet a hóesés, csak hajnalban kezdett ismét gyengén havazni. 10h elõtt nem sokkal erõs havazás kezdõdött, amely késõ estig kitartott. Ezen idõszak alatt csak néha csillapodott közepes intenzitásúvá a hóesés. Voltak idõszakok, amikor óránként 3-4cm-nyi hó is lezúdult. A hó változó pelyhekben hullott, idõnként nagy pelyhek is elõfordultak. Délelõtt 10h-ig csak 2cm friss hó hullott, innentõl késõ estig azonban mintegy 30 cm-nyi friss hóréteg alakult ki. Napközben jelentõsebb légmozgás nem volt, csak este élénkült meg néha a szél. Természetesen egész nap borult maradt az égbolt. A hó -1 fok mellett, nappal egy-két tizedfokkal e felett hullott, így a nagy hó minden tereptárgyra rátapadt, gyönyörûvé varázsolva a tájat. Estére a fákról már kisebb ágak is letörtek. Légnyomás: nappal 998Hpa, este 991 Hpa. A hóréteg vastagsága estére elérte a 45-55cm-t. Ez volt a 45. hótakarós napunk ezen a télen.

Miért Borogyinónál meg Lipcsénél miért nem lehetett alkalmazkodni az idõjáráshoz?

Szerintem, ne itt folytassuk, hanem hozzunk létre egy új fórumot.

Pl. II VH, Tél Tábornok igencsak besegített a szovjeteknek. Befagyott fegyverek, akadozó hadtáp stb.

Azt hiszem hogy a Discoveryn volt egy ilyen sorozat ahol az idojaras hatasat mutattak be a nagy haborukban illetve a tortenelemben. Aszt hiszem nem meglepo hogy az volt a konkluzio hogy szamos esetben donto volt az idojaras.

Austerlitznél, ahol lehetett alkalmazkodni az idõjáráshoz, Napóleon porrá verte õket.
Nem tudom, ismered-e a történetet, de ott Napóleon a gyengén lefagyott mocsaras területet ágyútûzzel összetörette, és az oroszok nem tudtak merre visszavonulni, így lett katasztrófális a vereségük.

Szerinted a két nagy hadjárat kimenetelét nem befolyásolta az idõjárás?

Valószínûleg legkevésbé sem.

Nem tudom õk mennyire gondolják ezt szerencsének?

üdv!
Ebben a ruszkiknak mindig pokoli szerencséjük volt, hiszen 1811-ben és 1941-ben is szokatlanul korán, rendkívül erõs tél érkezett.
Hiába, odafent jó kapcsolataik vannak!:-)

"Az volta tél, szörnyû tél, Dimitrij legendát mesél..." ...

Jól emlékszem 1944 telén olyan hó volt, de olyan, hogy a falu szélén a házak tetejéig ért a hó, na az volt az igazi tél.

Igaz hogy 45- elején már jóval olvadtabb volt a a talaj. Ez volt az egyik oka annak, hogy a német hadseregnek nem sikerült visszafoglalnia Budapestet, hisz több tankja is pl. Sárbogárd térségében a tornyáig besüllyedt az elõzõleg járjhatónak nyilvánított talajba. Az is igaz, hogy sorsuk akkor már meg volt irva, hisz ilyen túlerõvel szemben nem lehetetett gyõzni. De tény, hogy a világháború nagyon fontos hadjáratait az idõjárás húzta keresztbe.

Egyébként nem tûnt fel senkinek, hogy az utóbbi 25 évben az azt megelõzõ 25 évhez képest átlagosan 8-10 nappal elõbbre jött az elsõ nagy hidegbetörés?
Az utóbbi 25 évben nov. 5-7. közé esik, míg korábban 15-17. között volt.

Pesten volt a legszebb!
Három napra megállt az élet, szinte kijárási tilalom volt, nem vagy csak alig közlekedett a város.
De benne vagyok, csak jöjjön már!
Lehet belõle Pápától 15 km-re DNY-ra is!:-)

Itt is hasonló, 30-40 cm-es hó, néha orkán, hatalmas hófalak, fogcsikorgató hideg.

Akkor mi megkaptuk a magunkét. Péntek-szombat-vasárnap 25-30 cm hó, viharos szél, kedd reggel -25 fok! Igaz, csütörtökön már ónos esõ esett!

Egyszer már átéltem, nem volt rossz, sõt.....
Jöhet még egyszer

Egy ilyenhez mit szólnátok karácsonykor:
Link
Link
Link
Link

1993. december (Saját napló, idézet):

26.: (-2,5 °C; 0 °C; +2 °C) - Egész nap borult, ködös téli idõ volt. Estére érthetetlenül megenyhült. Szélcsend.

27.: (+5 °C; +7,5 °C; +6 °C) - Életem legszarabb tele. Undorító idõ. A Dunántúlon 40 - 50 cm-es hó esett. Élénk ény-i szél.

28.: (+3 °C; +3 °C; +1 °C) - Egész nap borult, esõs, nyálkás idõ volt. Este az esõ havazásba váltott. Szélcsend.

29.: (+1 °C; +2 °C; +1 °C) - Egész nap borult, ködös csendes idõ volt. Ómassán 3 cm hó esett. Szélcsend.

Ezalatt a Dunántúlon a már korábban leírt események zajlottak...

Igaz, a remény hal meg utoljára, de ha nem lesz fehér, az sem lesz baj, az idõjárás már csak ilyen, valakinek kedvez, valakinek nem

Stelvionak szánt válaszom:

A 8:6 a Katalin-Karácsony regulára vonakozott.
Fehér Karácsony az elmúlt 14 évbõl nálam 9:5 (6x volt végig, 3x egy-két napra fehér az Ünnep), azaz az utolsó 14 évbõl nálam csak 5x volt végig fekete Ünnep, az utolsó 5 évbõl csak egyszer (2003).

Azaz a kis helyi jelenségem nagyon is üt, pl. a tavalyi nagyon szép Fehér Karácsony volt, he-he !

Reménykedhetsz! Most kétszer volt Snowhunteréknek mákjuk, jó az esélye, hogy az ország másik része örüljön.
Ha pedig még ez a meleg város is havas, akkor biztos az egész ország örülhet!:-)

Ötzi én is hasonlóképp gondolom, a szó elszáll, az írás megmarad, ez a lényeg.
Stelvio Dabrony egy nagyon kicsi falu Veszprém megye Ény-i csücskében Pápától 15 km-re Dny-ra, nagyon sokan nem ismerik, mint ahogy én sem ismerek minden települést, szerintem sokan vagyunk így vele, a térképeken még egyelõre rajt vagyunk
Egyébként remélem igazad lesz a karácsonyt illetõen, már rég nem volt fehér.

Pesten akkor volt õrület! De megszoktam, hogy Vasban mindig más van.:-)
Úgyhogy örülj, mert akkor nektek lehet, hogy mégis fehér lesz a kari. Nekünk jut a fekete leves.

Utóirat: nem akarok senkit megsérteni, de én éppen amiatt kezdtem írni a naplóimat 1990-ben a telekrõl, mert ez a kedvenc évszakom és nagyon nem tetszett akkoriban, hogy az emberek döntõ többsége rosszul emlékszik vissza a telekre és túlzásokra ragadtatja magát (pozitív és negatív irányban egyaránt).

MEA CULPA! MAXIMA IS!
Tényleg, emlékszem. Én Pákozdon dühöngtem, hogy tõlem 20 km-re, a Bakonyon túl szakad a hó, ott meg csak az esõ szakadt. El is akartunk ugorni veszprém felé, de a 8-as Várpalotától helyenként járhatatlan volt.
Csak nálam Dabrony nincs a térképen! Bocsánat! Ez az én mûveletlenségem.

Valóban így volt, a december végi ítéletidõ után a következõ hóesést csak 1994. febr. 12-én jegyeztem fel, akkor is csak 1-1,5 cm esett.
A decemberi nagy hó viszonylag gyorsan, kb. két hét alatt el is olvadt.
Stelvio az általad említett 1996 december 26-28-i intervallumban itt egy deka hó sem esett.

Az 1993-as évrõl teljes bizonyossággal (itt van az akkor már 4. éve részletesen írt naplóm):
- november 13-15.: országos havazás két hullámban, átlagosan 15-25cm hóval
- ezután végig téli idõ, majd a nov. 29-én a Dunántúlon kiadós havazás, helyenként fél méteres összhómennyiséggel
- enyhe december, majd december 25-28.: õrült havazás a Dunántúlon hófúvással, 30-80 cm hóval (a legtöbb a Bakonyban esett)
- ezután durva enyhülés és semmi január

Ez az igazság.

Snowhunter ez így igaz, kemény világ volt itt, csak a szántóföldeken lehetett közlekedni a hófúvások miatt.
Stelvio már 18 éve vezetek naplót az idõjárásról, azért az ilyen nagy hóviharokat az ember általában nem szokta elfelejteni, pláne nem összekeverni.

Stelvio: Most nincs igazad, bizony 1993 Karácsonya után (26-28-án) a Dunántúl Ény-i részén bizony ítéletidõ volt, hóviharokkal, ám csak ott.
Az akkori mediterrán ciklon az ország nagy részére behúzta az enyhe levegõt, csak az Ény-Dunántúl azon csücskére szívódott be a hátoldali hideg, néztem is vágyakozva és mérgesen 15 évesen a híradós képeket, he-he !